Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-23 / 51-52. szám

1951. Karácsony Az elért eredmények láttára Miglécen tömegessen jelentkeztek az EFSz-be Szemják Bertalan az évvégi elszámolásnál 40.000 korona jutalomban részesült BOLDOG SZÖVETKEZETI TAGOK BÚCSON A migléci III. típusú szövetkezet munkaerőhiánnyal küzködött, ami ká­rosan befolyásolja a terméseredményt, Aránylag sok a földjük, 500 ha, de a 85 tag közül csak 45-en dolgoztak, in­kább asszonyok, mert a férfiak az iparban dolgozlak. Annak ellenére, hogy kevesen dol­goztak a földeken, erős akarattal min­den munkát elvégeztek, mind a nyár, mind az ősz folyamán is. Az őszi veté­si munkákat még november 20-ra, a mélyszántást pedig december 8-ra fe-Ž’ezték be. Ezekután a tagoknak van >őven idejük arra, hogy az állandóan szaporodó sertésállományuk részére újabb istállókat alakítsanak át. Jelen­leg is szorgalmasan folyik a munka a sertésól bővítésénél, mert kevésnek bi­zonyult már a férőhely. Iggen jól elle­nek a szövetkezet anyakocái, legtöbb­jük 10—12 malacot is. Tavaszkor 40 süldővel kezdődött a sertéstenyésztés, úgyhogy a mai 160-as létszám eléggé szép eredmény. De kifogásolnivaló is akad a sertésólaknál, mégpedig azért, mert sötétek az ólak. Igaz, hogy a régi építkezés az oka, de azért kevés be­fektetéssel lehetne rá ablakot ' vágni, mert így nagyon meg kell erőltetni a szemet, hogy lássuk a kutricában a a malacokat. A tehenészetben a legnagyobb bá­mulatba esünk, hiszen itt tavaszkor majdnem tátongó üresen fogadott az új egészséges tehénistálló, amelybe a tagok által beadott 35 darab csontos tehénke volt bekötve. Most 185 darab már az állomány, köztük 80 darab el­sőrendű, hozatott csehországi piros­marha. A szövetkezet marhaállománya közül eddig 50 darabot már is fejnek, de a fejősök száma napról napra emelkedik, mert kezdenek a többi vemhesek is sorba bor jazni. A szövet­kezet teheneinek tejelési átlagja ala­csony, napi négy liter. Hogy ilyen ala­csony a tejhozam, annak oka az, hogy marháikat kint legeltették, amíg csak lehetett a Hernád mellett elterülő rét­jükön, amelyet a tavasz folyamán erő­sen beiszappozta a kiáradt fTernád vi- Ugyanakkor az istállóban is hiányos ondozásban részesültek, mert novem­­er í.-ig egy gondozóra 90 darab szar­vasmarha j jutott. Mindez azért volt, mert hiány volt munkaerőben. Termé­szetes ez sok volt egy gondozóra és így csak hiányosan tudta elvégezni a marhák körüli teendőket. Meg is lát­szik a teheneken a hiányos gondozás. De most már napról napra jobban ve­szi magát a jószág, mert amit eddig ketten végeztek, azt most öten végzik. Škvaria La jos zootechnikus jó mun­­munkájával szintén hozzájárulhatna az állattenyésztés jobb fejlődéséhez. Tudnia kellene, hogy a tejelőket jobb takarmányozásban kell részesíteni a nem tejelőkkel szembtn. Hiba, hogy ezt eddig elnézte, ami a tejhozam ro­vására ment. Annak sem szabadna megtörténie, hogy a zootechnikus sok­szor nem gondoskodik idejében, hogy a különböző helyeken lévő szövetke­zeti istállók állatjai részére az etetők kéznél találják a megfelelő takar­mányt. Ez látszatra csekélység ugyan, pe­dig sok függ a jószág rendszeresített etetésétől is. A migléci EFSz-ben a föld közös megművelésének eredményei és a munkamennyiség szerinti jutalom szövetkezeti tagot meggyőzőt arról, hogy a szövetkezeti közös gazdálko­dás előnyben van a magángazdálko­dással szemben. A szövetkezet földjén az átlagos gabonatermés 16 mázsa volt hektáronként, de számításba kell ven­ni, hogy például a jókoradarab árpa­földjüket elöntötte a Hernád, alig ho­zott termést. Ugyanakkor a magán­­gazdálkodók csak 12 mázsás hektáron­kénti átlagot értek el. Meggyőződtek erről a község kis- és középparasztjai és arról is, hogy tényleg mindenki meg is kapja a szövetkezetben végzett munkája után mint természetbeni, mint a pénzjutalmat is. Szemják Ber­talan, aki 6 hold földdel lépeft a szö­vetkezetbe és ott mint állatgondozó dolgozik, ezévre már kivette a termé­szetbeni jutalmát, amely összesen 30 mázsát tett ki, azonkívül pedig meg­kapta pénzbeli jutalmának másik fe­lét, amely 40.000 koronára rúg. — Ki sem tudnának verni a szövet­ke jzetből, mindenem megvan itt! — nyilatkozik Szemják Bertalan. Szolnoki Elek például összesen 19.20 mázsa terményt kapott munkaegysé­gei után és 20.000 korona pénzjutal­mat. Az elért közös szövetkezeti eredmé­nyek láttára, és hogy a szövetkezeti tagok egyre jobban gyarapszanak, va­lamint a falusi pártszervezet állandó meggyőző munkájának eredménye­képpen Miglécen megmozdult a föld. December 12-én a község 84 kis- és középföldműves család ja közül 80 csa­lád nyújtotta be belépési nyillatkoza­­tát a szövetekezetbe, de azóta a még gondolkozók közül Vancák István üt­és félhektáros középparaszt is már je­­letkezett felvételre. — Azt akartam, hogy mind a né­gyen egyszerre lépjünk be, de én nem várok rájuk, mert meggyőződtem már, hogy a tagok is esznek kenyeret és gondotalanabb éz életük — mondja Vanc-ák István. A faluba11 történt nagy változás örömmel tölt el mindenkit és jó pél­dául szolgál a szomszédos falvak dol­gozó parasztjai részére. Migléc határá­ban tehát eltűntek az évszázados ba­rázdák, a ferjlődés akadályai, ugyan­akkor több kenyeret jelent ez mun­kás népünknek és erősítését a béketá­bornak. A falu kis- és középparaszt­jainak 100 százalékos átállása a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára még na­gyobb feladutok elé állítja a szövet­kezet vezetőségét. Az újonnal belépő tagok előreláthatólag 150 darab tehe­net fognak beadni a közös istállóba, de ezt csak akkor tehetik meg, ha máris jó előre gondoskodnak az álla­toknak megfelelő istállóról, mert az új istálló teljesen foglalt már a szövet­kezet eddigi 185 darab ói szarvasmar­­hajával. Az újonnan belépők mind­annyian elvégezték az őszi vetési mun­kájukat és ami fontos vetéseik mind egytagban van, ami így nem okoz majd nehézséget a géparatásnál. Fontos lesz most a szövetkezetben, hogy a szép eredménvektől a vezetők el ne kapassák magukat. A küszöbön álló évvégi zárógyűlésen pedig olyan embereket válasszanak a tagok a meg­erősödött szövetkezet élére, akiknek továbbra is szíviigvük lesz a szövetke­zet felvirágzása. Mert ha a vezetők jó, példás munkával járnak elől és ha a tagok "‘szorgalmasan dolgoznak, elérik, hogy a jövőben még gazdagabb lesz a szövetkezet és a tagok jövedelme is nagyobb lesz. Р.У.7. Alig egy hét múlva befejezzük az idei esztendőt és szövetkezeteinkben megkezdődik az elszámolás. Tulajdon­képpen csak most az elszámolásnál nyerünk tiszta képet, hogyan gazdálko­dott a szövetkezet. Sőt most látjuk meg, melyik tag mennvire viselte szí­vén a szövetkezet ügyét. Búcs III. típusú szövetkezete is nagy esseménynek néz elébe. Itt az idő, hogy azokat az eredményeket, amelyeket el­értek ebben az esztendőben, fölmérjék és ennek tanulságaiból bátrabban in­dulhassanak el a szövetkezeti gazdál­kodás további útjain. Mint ismeretes, Bucson igen nagy lépéssel kezdődött meg a közös gazdálkodás. Tavasszal még a kis- és középföldművesek töme­gesen léptek a szövetkezetbe. A régi rendszer alatt sokat szipolyozott pa­rasztság meglátta, hogy boldogabb éle­te és jövője csak a közös gazdálkodás­ban lehet szilárd alapokon. így beszél Nagy Lajos szövetkezeti tag is. aki már megette kenyerg javát, de vajmi kevés öröme volt az életben. A sok munka és a végrehajtók serege minden évben meglátogatta, hogy elszívja tőle azt, amiért egész évben annyit szenvedett. Ma boldog szövetkezeti tag. Szabó Ferenc elvtárs is igen ör­vend, hogy fölszabadult a rabság alól, melyet a kizsákmányoló rendszer rá­mért. Ö a szövetkezetben mint kocsis dolgozik; igen szereti a lovait melyek ezüstös szme, mint a. tükör veri vissza a nap fényét. Gyermekéveiről beszélve megemlíti, hogy állandóan részarató és mint mezőgazdasági munkás különbö­ző uraságoknál dolgozott, mert édesap­ja 4 holdnyi földjéből igen nehéz volt a megélhetés. A fölszabadulás után, fogságból hazatérve, újból munkába állt, de most nem mint cselédember, hanem mint gazdálkodó haszonbéres földeken. A földekért 3 q búzát fizetett holdanként a munkanélkül élősködő kulákoknak. Éppen ezért arra jött rá, hogy a termés betakaritásával igen ala­csony jövedelme volt egészévi szorgal­mas munkájából. Nagy örömére és sze­rencséjére Bucson megalakult a szö­vetkezet. ahova be is lépett és ahol ma is becsületesen dolgozik. Munkájáról a következőket mondja: — Minden munkát időben elvége­zünk. például az aratást 8 nap alatt si­került befejeznünk. Egyet azonban meg kell állapítanom, a laza munkafe­gyelmet. Több tagunk még nem öntu­datos s ez meg is látszik munkájukon. Csak úgy erőltetve, kedvtelenül dol­goznak, pedig övéké is a szövetkezet. Igyekezniük kellene, hogy minden munkát ne azért végezzenek el, mert kell. de azért; hogy több legyen a hasz­nunk. Dolgozzanak tehát kedvvel! A szövetkezet most igyekszik az évi pénzügyi és munkatervek kidolgozásá­ra. A jövő évben már sóikkal nagyobb területen gazdálkodnak, mint az idén. Éppen ezért a taglétszám növekedésé­vel és a föld szaporodásával arra kell a fősulyt fektetni, hogy minden elvég­zendő munka belekerüljön a tervbe, a munkaidő és a jutalmazás megállapi- * fásával. A munkacsoportokat már si­került megszervezniük. Minden cso­portnak külön-külön táblák, lófogatok és egyéb más gazdasági felszerelés ju­tott. A csoportok következőképpen osz­lanak meg: 4 mezei, egy kertészeti, egy állattenyésztő és egy építkezési. Ezek­nek a feladatuk lesz, hogy a csoporton belül megszilárdítsák a munkafegyel­met, mert csakis így folyhat követke­zetes eredményes munka, amely gaz­dagon meghozza gyümölcsét. Ebben az évben, mint a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kezdeménye­zői, már szép eredményeket mutatnak fel. A munkák időbeni elvégzését egy­­pár kivételével szinte mindnyáján szor­galmazzák. Ennek eredményeképpen minden őszi munkálattal, még a mély­szántással is, végeztek. Bucs határa, mely körülövezi a községet úgy fest, mint tízéves szövetkezeti föld, pedig még csak ebben az évben takarították le közösen a termést. Az aratási mun­kálatokat a gépek segítségével nyolc nap alatt fejezték be, mintegy ezer hektár területen. Ez az igvekvés iga­zolja a földművelésügyi minisztériu­mot, amely elismerő . okiratot adomá­nyozott a munkák példás elvégzéséért a szövetkezet tagjainak. Hogy a talajt kellően kihasználják, aratáskor, a tarlóhántással egyidőben másodnövényt vetettek 80 hektáron; csalamádé és borsó keverékét. Ezzel biztosítani akarták fejlődő állatállomá­nyuk takarmányszükségletét és a te­henek tejhozamát. S ez sikerült is, mert öt literről ma 6 literre emelkedett a tejhozam, noha még nincsenek közös istállók. Most megvalósul, hogy hama­rosan befejezik az új istállók utolsó si­mítási munkálatait, amely majd az ál­latállomány további ki szélesedését és a tejhozam további növelését eredmé­nyezi. A sertéstenyésztés, mint kezdő szö­vetkezetben, felvásárlás utján jöhetett létre. Ma már 150 anyasertésük és 200 darab hízójuk azt a reményt kelti, hogy a jövőben hatalmas sertéstenyésztés veszi kezdetét. A sertéshús beszolgálta­tását eddig még csak 72%-ban teljesí­tették, de a marhahúst már 100%-osan beszolgáltatták. A bucsi szövetkezetnek igen szép ter­vei vannak a jövő évre vonatkozólag. Igen nagy terjedelemben gyömülcsöst létesítenek, amellyel ugyancsak eme­lik a szövetkezet gazdaságát. A megfe­lelő talajszerkezet mellett szőlőt is te­lepíthetnének, amely szintén gazdag forrása lehetne az összes tagok jöve­delmének. A természeti fekvésnél fog­va ez nem is vitás, mert az eddigi sző­lőültetvények igen jól begyökereztek és jó termést adtak. Bucsnak ez a természeti adottsága még nagyobb eredményekre serkenti a szövetkezet tagjait. A kételkedők pe­dig, akik a tavaszi megalakuláskor ott­hagyták földjeiket és lovasfogatukkal együtt Handlovára mentek fuvarozni, ma visszatérve ellenkező véleménnyel vannak a szövetkezeti gazdálkodás iránt, mert látják, hogy nincsenek kité­ve a szövetkezet tagjai a kizsákmányo­lásnak, sempedig a nélkülözéseknek. Kis Mihálynak ma már nem kell azon töprengenie, vájjon miből is fog megél­ni, ha földjeit a közös gazdálkodásba adta. Az évvégi elszámolásnál pedig min­den tag, aki nem hisz abban, hogy az állatok és a gépek az ő tulajdonát is képezik, meggyőződhetik róla, mert a bucsi szövetkezet annak ellenére, hogy nagy területen gazdálkodott és első ter­mését vette le ebben az évben, nem végez ráfizetéssel az év végén. —Sz— Lapunk jelen száma kettős ünnepi szám, karácsonyi és Újévi. Ezúton kívánunk minden b. olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepe* két és boldog Uj esztendőt Következő számunk 1952 január 6.*án jelenik meg, mint az Újév első száma* A Szabad Földműves szerkesztősége és kiadóhivatala

Next

/
Oldalképek
Tartalom