Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-23 / 51-52. szám
Irta: Major Sándor Mint a jó gazda, aki becsületesen elvégezte munkáját, bevetette a földeket, előkészítette a talajt a jövőévi bő termés számára, eleget tett a beszolgált atásí kötelezettségének és számot vet évi munkájáról, úgy vet számot ezen az ünnpeen minden jóakaratú, minden békeszerető ember, vájjon mennyit tett hazája megerősödésért a béke megőrzésének érdekében. A jákaratú emberek a világ minden táján csak a békére gondolnak ezen az ünnepen. Több, mint nyolcszázmilió ember hittel és reménnyel bizakodva fordul a hatalmas Szovjetunió felé, Sztálin elvtárs,, a földkerekség valamennyi d Anbzójának bölcs vezére felé. A világ minden dolgozójának, parasztságának, valamennyi békeszerető ember békéjének egyetlen biztosítéka a szovjet ember páratlan hősiessége, kimeríthetetlen ereje, amellyel hazájában a kommunizmus gigantikus alkotásait, a tartós világbéke megdönthetetlen pilléreit építi. Amikor hazánkban, Pártunk irányítása mellett, a szocializmust építjük, a szovjet ember nyomdokain haladunk, aki nem ismeri többé az embernek ember által való kizsákmányolását, de erejének teljes latbavetésével a tartós békére törekszik. A felszabadulás óta valamennyi elért sikerünket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmányainak köszönhetjük, valamint a Sztálini Alkotmánynak, amely véres harcok árán kinevelte az újtípusú szocialista embert. Ezért ezen az ünnepen hálánkat fejezzük ki a nagy Szovjetunió iránt, amely felszabadulásunk után is mindent elkövet, hogy iparunkban, mezőgazdaságunkban egyaránt, gazdag tapasztalataiból kiindulva, kimagasló eredményeket érhessünk eZ. Ezt a karácsonyt is, az igazi béke ünnepét, a Szovjetúnió tette számunkra lehetővé. Ma már nem kell munkáért esdekelnünk. Elmúltak azok az idők is, amikor az urak kény-kedvének voltunk kiszolgáltatva. Elmúltak azok az idők, amikor megaMzottan vártuk a karácsonyi Segélyt, alamizsnát, hogy gyermekeinknek kárácsonyfát vásárolhassunk holmi csekély díszítéssel. Ma menjetek munkás- és parasztszülők mennyi cukrot vásárolnak gyermekeiknek, holott ezelőtt dideregve állhatták a kirakatok előtt s lesték a jószívű urak és hölgyek ajándékozó kedvét. A mi gyermekeink, hála gondoskodó Pártunknak és népi kormányuknak, ma nem ismerik többé ezt a megalázó helyzetet. Az úri 7';zsákmányotokkal együtt eltűntek az éhező, rongyokba öltöztetett kolduló gyermekek is. Amikor ma a HTJKO és Kuncsice kohókombinátok, az új szocialista városok egyre gyorsabb iramú építkezíseit ünnepeljük és hírt adhatunk egyre növekvő EFSz-ink számáról és sikereiről, amelyekkel megteremtjük a munkásosztály és párásságunk eltéphetetlen szövetségét, nemcsak a jelent, hanem a gyermekeink jövőjét, a tartós békét ünnepeljük. A munkásos-zééíly a Párt vezetésével mindent elkövet, hogy kiemelje a parasztságot az évszázados robotból, hogy minden parasztból öntudatos dolgozói neveljen. Ezért termelik gyáraink a traktorok ezreit és létesítik a traktorállomások százait hazánkban, hogy a parasztságnak segítségére legyen és a falut közelebb hozzák-a városhoz. A munkásosztály és parasztság szövetsége tette lehetővé, hogy magasabb típusú szövetkezeteink száma egyre nő, a paraszt egyre szabadabban lélekzik és a közös szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás egyre nagyobb tért hódít hazánkban. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága még 1951. februárjában elhatározta, hogy ipari fejlődésünkkel egyidejűleg fokozzuk mezőgazdasági feladatainkat is. Ez a határozat nyíltan kimondja, hogy mezőgazdasági termelésünknek az 1953. évre nem 27,3 -kai, hanem 61f.5 -kai kell emelkednie. Mindez azt jelenti, hogy a földek hektár hozamának növelése mellett ugyanakkor a tejhozamot, az állatállományt, az ipari növények és zöldségfélék termelése is fokoznunk kell. Életszínvonalunk állandó emelkedése az élelmiszerek, a hús, a cukor stb., továbbá ruházat a bőségesebb termelését követeli meg. Ha igényeinknek minden tekintetben eleget kívánunk tenni, többet kell termelnünk, hogy jobban élhessünk. S mindennek előfeltétele csakis a nagyüzemi termelés, amely mezőgazdáé águnkban a szövetkezeti termelésen kérésiül valósíthatunk meg. így lesz gazdagabb parasztságunk és népi államunk is amely a földművelési tudományt a világ leghaladottabb mezőgazdaságából, a Szovjetunióból meríti. Ötéves tervünk felemelt feladait a mezőgazdaság vonalán teljesítenünk kell, tehát az 1950-es év 17.1 q-ás hektárhozama helyett az 1953. évben már 19.2 q-át kell felmutatnunk. A cukorrépa 19^8. évi 222 q-ás hektárhozamát 1953-ban 260 q-ra, a tehenek tejhozamát pedig az 1953. évben l.lfi2 literről 1-750 literre kel növelnünk. Ijasonló emelkedéssel számol ötéves tervünk valamennyi mezőgazdasági terméknél is. Nem vitás hogy itt felsorolt feladataink elérhetők, mert munkásosztályunk, a Párt vezetésével és kormáinyunkonkerésztül, minden támogatást megad dolgozó parasztságunknak feladatai teljesítésére. Nem szabad, hogy a mezőgazdasági termelés elavult, régi módszereit alkalm'azzuk, hiszen ez nagyban kihatna iparunk fejlőd,ősére is. Mezőgazdaságunknak lépést kell tartania az ipparral, mert fejlődő iparunkaknn egyre több olyan nyersanyagra van szüksége, amelyet a mezőgazdaságban is részben előállíthatunk, ötéves tervünk minden feladatának a teljesítése éppoly fontos, mint az óra minden alkatrésze ahhoz, hogy pontosan működhessen. Nehéziparunk mindenben mezőgazdaságunk gépesítésére törekszik. A közeljövőben 30.000 traktort és kombájnt. ugyanannyi kötözögépet, 26.700 vontatókocsit és 35.000 külömböző talajművelő felszerelést nyújt földműveseinknek. Hogy dolgozó parasztjaink ezeket a fejlett gépeket a mezőgazdaságban sikeresen alkalmazhassák, ehez új termelési forma szükséges, mert a termelés maradi termelő formáival sohasem szabadulnak meg a robottól, veszödségtől és a munkaerő nagyarányú, Az EFSz-ek ebben az énben elsöízben d°lgoztak előre megállapított munka- és pénzügyi tervek alapján Az' első évi tapasztalatai, bár sok nehézséggel is kellett megküzdeni, az/ mutatják, hogy EFSz-eihk nagyobb terméseredményeket értek el, mint egyénileg gazdálkodó földműveseink. Sőt néhány szövetkezetünk olyan kimagasló eredményeket ért el, a melyet a magángäzdálkodás révén elérni lehetetlenség. Szövetkezeteink 2.8 mázsával termeltek többet hektáronként, mint magánszektorunk. A napi átlagos tejhcs.um szfjveikezeteinkben ai első félévben 5 litert mutat, a magángazdálkodóknál pedig csak 1.9 liter tejet tesz ki a napi átlag. Szövetkezeteink ezévi közös gazdálkodása az egyesített nagy par cellák on kézelfogbatóan bizonyította be parasztságunknak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A szövetkezetek tagjai olyan jövedelemhez jutottak mind pénzben, mind természetbeni járandóságokban, amilyent egyénileg gazdálkodóink eddig elérni soha nem tudtak. Az eredményeket látva, parasztságunk egyre nagyobb számban kéri felvételét * a szövetkezet tagjai soraiba. Az évvégi számadások pedig, amelyek előtt szövetkezeteink állanak, újabb ezer és ezer dolgozó kisgazdát vezetnek majd a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A régi rendszer kapitalista termelési formája nem tudja biztosítani életszínvonalunk emelkedését. Az ipar államosítása és a kis üzemi mezőgazdaságunk nagyüzemi gazdasággá való átépítése hozta meg mindnyájunk életszínvonalának emelkedését. Már most, ha összehasonlítjuk egy személyre eső mai fogyasztásunkat az 1916. év fogy as tásával, akkor az alábbi kép világos tájékoztatást nyújt. 1936-ban 1950-ben HÚ8 26.77 kg 39.01 kg Cnkor 23,75 kg 27.34 kg Rozsliszt (kenyér) 66.35 kg 71.35 kg búzaliszt (sütemény) 80.59 kg 124.48 kg Sör 51.66 lit. 86.48 lit. Az életszínvonal további emelését csak úgy tudjuk elérni, ha több lesz a kenyér, a tej, a hús minden dolgozó asztalán, ha többet termel a paraszt, ha fokozottabban áttér a nagyüzemi gazdálkodásra a szövetekezetek nagytáblás, közös gazdákodására. Amíg az imperialista, marshaUizált országokban egyre nő a munkanélküliek hatalmas serege, addig nálunk munkaerőhiánnyal küzdünk. Nem fér kétség ahhoz, hogy mi könnyebben birkózunk meg ezzel a helyzettel, mint a kapitalisták a munkanélküliséggel. Munkaerőhiányunkat a munkásosztály és a parasztság összefogásával ki fogjuk küszöbölni. Az amerikai imperialisták szemérmetlenül békéről papolnak, miközben a hős koreai anyákat és gyermekeiket tömegestől pusztítják. Nekik a karácsony, a béke ünnepe nen jelent többet, mint profitbajhászást, mint üzletet, haszonnövekedést. Ezek az imperialista gazemberek már hat esztendeit tárgyalnak az ENSz-ben és mindent elkövetnek, hogy meghamisítsák a lényeget, hogy félrevezessék saját népüket. De a világ népeit többé nem vezethetik félre. A világ dolgozói előtt ma már világos, hogy a Szovjetunió és a köré je csoportosuló népi demokratikus államok az atombomba betiltásáért, a tartós béke megőrzéséért harcolnak, míg az amerikai és angol imperial!‘fák, cink ósdik kai együtt, egy új háború kitörésére készülnek. Sztálin elvtárs az imperialisták készülődéseire megadta a méltó választ abban a nyillatkozatban, -amelyet a moszkvai Pravda munkatársának adott, többek között ezt mondotta: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitartunk mellette". Sztálin elvtárs nyilatkozatából kiindulva ra jtunk a sor, hogy ezen a karácsonyi ünnepen méltó választ adhassunk az imperialista háborús uszítoknak. Okvetlen szükséges, hogy ebben a döntő percben a béke és a háború perében tisztán lássuk helyzetünket. Csak akkor mérhetünk döntő csapást a népek galácl ellenségeire, ha világosan látjuk, hogy miért harcolunk, hogy miért építjük fokozott iramban szocialista hazánkat. Hazánk szocialista építése nem jár akadályok nélkül, ezekről az akadályokról gondoskodik a belső és külső ellenség. Ezekkel azonban Pártunk ébersége révén megbirkózunk, mint ahogy leküzdjük azokat a nehézségeket is, amelyek a fejlődéssel, a növekedéssel együtt járnak. A belső ellenség, Síing, Svermúné és Szlánszky, valamint cinkosaik felszámolása folyamatban van, hála Pártunk és Gottrvald elvtárs bölcs vezetésének. Ami pedig a fejlődésből származó nehézségeket illeti, azok miatt nem kell panaszkodnunk, ha egészségesen fejlődő gyermekünk kilövi ruháját. Ilyen esetekben arra törekszünk, hogy gyermekeink részére új ruhát szerezzünk. Most is, az új esztendő küszöbén Pártunk és népi demokráciánk segítségével, a negyedik tervév küszöbén arra törekszünk, hogy mennél előbb tündököljön az ú jjáépítés szocialista művében, s mini ahogy gyermekeinket óvjuk, védjük minden rossztól és gonosztól, °lyan elszántan fog juk megvédeni hazánkat minden ránktörő ellenségtől. К. évfolyam 5'1-S2. szám. Bratislava, 1951. karácsony
