Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-16 / 50. szám
1951. december 16. SzeSbdf^fcmm s Százférőhelyes istállót épít a mikolcsányi szövetkezet A mikolcsányi szövetkezet rétjén már messziről feltűnik a nagymennyiségű építőanyag. Kő, tégla és egyéb anyag halmozódik a kiásott alap körül. A szövetkezet építi százférőhelyes tehénistállóját. Fogatok, traktorok, emberek sietnek szorgalmasan a munkával, hogy a kedvező időt mennél jobban kihasználva, legalább a falakat felhúzzák a hideg idő beállta előtt. Az építkezéseknél résztvesz a szövetkezet fiatalsága, az öregek, de vannak itt többen a magángazdálkodók közül is, akik elvégezték már az őszi munkájukat és eljöttek, hogy segítsenek. — Ha nem is vagyok még a szövetkezetben, de majd ott leszek — mondja Fábián Lajos 9 ha-os magángazdálkodó — és azért is segítek építeni. Örömmel beszélik mindnyájan, hogy a mi szocialista rendszerünk mennyire törődik a nép boldogulásával; dolgozhat mindenki amennyit akar és munkája után becsületes jutalmat, megélhetést szerezhet magának. Például Kovács János szövetkezeti tag ezt mondja: — A részaratásból és alkalmi favágásból tengődtem családommal. Sanyarú élet volt az, rongyoskodni kellett, betevőfalat is szűkén akadt. Nagyon sokat változott az élet'“ Kovács Jánosnak, amióta a szövetkezetben dolgozik a feleségével. Augusztus végéig 18 mázsa gabonához, most pedig megfelelő őszi terményekhez jutott, azonkívül munkaegységeik után még pénzbeli jutalmat, ketten 50.000 koronát kaptak. Ráadásul Kovácsnét még az a boldogság is érte jó munkájáért a szövetkezetben, hogy a gyönyörűséges Tátrába küldte népi demokratikus rendszerünk üdülni, amiről soha álmodni sem mert, mert oda csak az urak járhattak azelőtt. — Most látom — mondja Kováesné —, hogy érdemes dolgozni. Még jobban dolgozom, hogy gyorsabban építhessük a szocializmust. A szövetkezetben mindenki aszerint részesülhet jutalmazásban, amennyi munkát végez. Ezért van az, hogy Pataki János szövetkezeti tag csak 500 kg gabonát kapott munkaegységei után, mert hitt a kulákok „szép” beszédének, annak, hogy csak a fejadagot kapják meg a szövetkezetben a tagok. Hogyhát azért nem érdemes dolgozni, fogta magát, inkább kulákhoz ment kaszálni, akik még pálinkát is ígérgettek neki. Hogy mit fizettek, mit nem a kulákok, arról nem nyilatkozik ugyan, de látszik rajta, hogy hiba csúszhatott a számításába, mert bánja, hogy nem dolgozott inkább a szövetkezetben. Ne higyjük el tehát a kulák szavát, amely mindig odairányul, hogy bomlassza a szövetkezetei. A szövetkezet első alkalommal ezéven próbálkozott egy hektáron dohánytermeléssel, ami nagyon szépen sikerült is. Agyagos földjükben azonban a dohány kezelése kissé hibásan folyt le, mert nem akadt a tagok között senki, aki foglalkozott volna dohánnyal. Mindez persze nem aggasztja a tagokat, jövőre még nagyobb területen, 4 ha-on ültetnek dohányt és dohányszakértőről is gondoskodnak. Az ősziek vetését a szövetkezet négy traktor segítségével négy nap alatt végezte el. A vetések után nyomban hozzá kezdtek a mélyszántáshoz, amit már szintén bevégeztek. A magángazdálkodók vetése a régimódi ökör, vágy tehénfogatokkal majdnem egy hónapig húzódott el. A mikolcsányi szövetkezeti tagok legtöbbnyire mind szorgalmas kisföldműves lépett a szövetkezetbe. A tagok a legnagyobb egyetértés jegyében dolgoznak, nem is maradtak el semmiféle munkájukkal mindent idejére elvégeztek. Közös szövetkezeti gazdálkodásuk előnyeit már ezévi terméseredményeik is bizonyítják. Gabonafélékből átlag 16 mázsás volt a hozam hektáronként, míg a magángazdálkodóké a régi 9—10 mázsa. Kukoricából a tervezett 18 mázsa volt helyett 22 mázsa termett. Elég szép terméseredmények ezek elsőévi közös gazdálkodásuk nyomán, de még nagyobbak lehetnének, ha a szövetkezet megfelelő agronómussal rendelkezne, aki a szovjet agróbiológia alapja szerint állítaná be a szövetkezet növényi- és állattenyésztési termelését. Agronómus hiányában történt meg, hogy a szövetkezet olyan földeket trágyázott meg, amelyek a trágyát nem kívánták, viszont ahol kellett volna, ott nem trágyáztak. Hegyesfekvésű földjeiken néhol foltszerűen sárgult a vetés; műtrágyával kellett volna helyrehozni a beteg földet. De ahány szövetkezeti vezetőtag, annyiféleképpen vélekedtek a hiba kiküszöböléséről. Nagy hátránya a szövetkezetnek az is, hogy eddig nem tudták földjeik arányában kiterjeszteni állatállományukat. A tervezett 35 szarvasmarha helyett csak 15, a száz darab sertés helyett csak 84 az állományuk. Nincs elegendő istálló. Hibás ebben a rőcei járás mezőgazdasági osztálya is, amely úgylátszik nem törődik a szövetkezet fejlődésévél. A faluban ugyanis még igénybe lehetne venni egyes kulákok ki nem használt istállóit. Néhányszor rá is mutattak erre a tagok, mégsem sietett á járás segítséggel. Többszöri kérvényezgetésükre az istállók igénybevételét illetően így felelgettek: „Vegyétek el a kulákoktól, ahogy tudjátok! Ügylátszik elfelejtik a rőcei járási párt- és népiszervek, hogy mezőgazdaságunk fokozott feladatainak teljesítéséért ők is felelősek. A szövetkezeten kívül gazdálkodók között többen az ősziek beadását alig 30 százalékra teljesítették. Azzal érvelnek, hogy nem termett. A legnagyobb számítgató Bene Zoltán 32 ha-os kulák, aki nem sokat törődik beadási kötelezettségével, s hogy takar ja kulákvoltát, elosztotta földjeit testvérei között. Azonkívül ingyen ad ja föld jét használatba egyeseknek csak azért, hogy ezzel is visszatartsa a szövetkezetbe való belépéstől. így ártanak Szocialista építésünknek a kulákok, csakhogy haladásunkat gátolhassák. A legnagyobb szigorral kell ellenük fellépni! — A közelgő hosszú téli estéket hasznosan fogjuk eltölteni — mondja Mihálek elvtárs a szövetkezet elnöke. — Tanulni fogunk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból, hogypedig szakkádert neveljünk ki magunk közül, ezért könyvelői, agronómus és dohánykertészeti tanfolyamra küldünk ki egyegy tagot. Ezenkívül a legnagyobb figyelmet fogjuk szentelni azon dolgozó parasztoknak, akik még nem léptek a szövetkezetbe, hogy meggyőzzük őket, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és tagjainkká váljanak. IVhradský Lajtis. Kiterjesztik a rizstermesztést a rimaszombati állami gazdaságban A rimaszombati állami birtokok szabadkai gazdaságának dolgozói az őszi vetések befejezése után hozzáláttak a nagymértékben felgyülemlett trágya kihordásához azután pedig két „Sztálinyeccel’’ megkezdték a mélyszántást, amit már a napokban be is fejeztek Ezzel biztosították a tavaszi jó és könnyebb munkát, valamint a magasabb terméshozam elérését. A mélyszántással egyidőben befordították a rizsföldön a tarlót is. Hektáronként 36—40 kg volt a rizstermésük, amit éppen csak közepes termésnek lehet minősíteni, ha számításba vesszük az eddig elért legjobb terméseredményt Szlovákiában. De hiba von már a vetésnél is. Tudniillik a rizsföld előkészítése, legyalulása, becsatornázási munkálatai olyanannyira elhúzódtak tavasszal, hogy a rizsvetésüket csak hatheti késéssel végezhették el. Ez a körülmény, valamint az, hogy nem volt tapasztalt szakemberük, aki a rizstermelés alapjait ismerte volna, okozta, hogy félterméseredményt értek el. Miski István, a gazdaság egyik alkalmazottja elment ugyan háromnapos oktatásra, hogy elsajátítsa a rizstermelés alapjait, de úgy látszik nem sokat tanult a rövid idő alatt, mert egyáltalán semmi jó tanáccsal nem tudott szolgálni. Egyetlen rossz tanáccsal mégis előhozakodott. Amikor már a razs szépen kalászba szökkent, megműtrágyáztatta, amivel csak ártott a növénynek, mert a4 szemek laposak, puhák maradtak.. Ellenben óét, ab#l a talaj nem kapóét műtrágyát a szemek tökéletesen keményekké fejlődtek. Ebből az a tanulság, hogy a trágyának az elárasztó vízbe való adása rontsa a termés eredményt, legjobb a rizskikeléskor műtrágyázni. A rizstermés kezdeti közepes sikere azonban egyáltalán nem kedvetlenítette el a gazdaság vezetőit, dolgozóit. Elhatározták, hogy a jövő évben az eddigi 5 ha helyett 12 ha-on fognak rizst termelni. Elhatározásukat tett is követi, amenynyiben máris folyik a föld simítása. A tervezett rizsföldön két kotrógép segítségével távolítják el a kiemelkedéseket; a földet átviszik oda, ahol lejtősebb a talaj, mert a rizc földnek vízszintesnek kell lennie, hogy a rizst egyenletesen takarja be az öntözőcsatorna vize. A tervezett új rizsföld lőkészítése föl yamán á kotrógépek mintegy 900 köbméter földet mozgatnak meg, — Lozek mérnök, a munkálatok vezetője. A gazdaság udvarán is nagy a munkálkodás, lakóházak javítása és új műlyek építése van folyamatban. A gazdaság asszonyai, leányai pedig a helylyel-közzel kinőtt dudvákat vagy a szétdobált fadarabokat iparkodnak eltávolítani. A szovjet kolhozok és »zovhozok dől gozói nyáron, országunkoan látogatásuk során sok tanáccsal segítették szövetkezeteseinket és az állami birtokok dolgozóit. Most attól függ, hogy ezt a sok bölcs tanácsot mennyire érvényesítjük. Az állattenyésztés termelésben a szov. mesterek megmutatták és részletesen megmagyarázták, hogyan lehet jelentőse« nagyabb tejlfceeaaeot elérni fejősteheneinknél. Azokban az állami gazdaságokban és EFSz-ekben, ahol ezt a tapasztalatot mindnyájuk ügyévé tették, ahol a kommunisták és zootechnikusok a fejőket és etetőket helyesen meggyőzték ennek nagy jelentőségéről, ott szépek is az eredmények. A szabadkai gazdaságban a szovjet kolhozküldöttség látogatása után sem változott a tehenészetben semmi. Nem sikerült még eddig a birtok pártszervezetének meggyőzni az etetőket, fejőket az új fejési és takarmányozási módszer előnyeiről. Még mindm a régi alapon kétszer fejnek naponta. A 75 fejőstehén napi átlagos tejhozama 7.6 liter. Még így is nagyobb tejhozamnak kellene lennie, ha a gazdaság vezetője és a zootechnikus jobban gondoskodnának a tehenek ellátásáról. Gvakran megtörténik, hogy eljött a takarmányozás ideje és nincs mit adni az állatoknak, mert rossz munkaszervezés folytán nem készítik időre elő a takarmányt a konyhára. A szabadkai gazdaságbah meg van a lehetőség arra, hogy emeljék a tehenek tejhozamát, hiszen elég jól tejelő és erős testalkatú tehenek vannak az istállóban. Némelyik 21 litert is ad naponta, de hiányzik a gondos takarmányozás. Ne eléged jék meg a gazdaság párszervezete Malinymova fejési módszerének egyszeri ismertetésével, hanem következetesen — együtt a zooteehnikussal — még jobban világítsák meg a fejők élőtt az új módszer jelentőségét. Többet jár janak köztük és segítsenek eltávotófeaiaá a hibákat. így erősítik ktsüldmíveso йк Helensbán a békéi A helembai kisföldművesek nyomorához, a kizsákmányoláson kívül igen nagymértékben járult hozzá a falu természeti fekvése, amely termőtalajban igen szegény. Búza igen kis területen terem csak meg, úgyszintén a kukorica és az árpa is. A felszabadulás azonban óriási változást hozott minden földművesnek. A végrehajtók megszűntek zsarolni a falu népét s ez döntő tényezője volt annak, hogy most már örömteli munkával kezdték meg jövőjük szilárd alapjainak lerakását. Azok a földművesek, akik a pusztulás szélén állottak, ma kötelességeik pontos teljesítésével és túlteljesítésével tesznek tanúbizonyságot arról, hogy népi demokratikus rendszerünkben jól érzik magukat. Kormányunk minden terven felül beadott gabonáért felárat fizet' de mindezen túl a helembai földművesek elismerő okiratot is kaptak a járási Nemzeti Bizottságtól. Szőgyéni János, aki 6 hektáron gazdálkodik,-búzából 4 mázsával, rozsból. 2.5 mázsával adott terven felül, Mácsay József 4,hektáros gazda összesen 8 mázsát adott át terven felül, Bogdány István 5 ha-os gazda 6.50 mázsával, Kabaré Imre 5 hektáros pedig 10 mázsával szolgáltatott be terven felül. Eszmecserénk folytán elmondottákhogy kötelességüket a nép államával azért teljesítették, mert kedvezményes áron jóminőségű műtrágyához jutottak. Ősszel alkalmaztak műtrágyát, tavasszal ugyancsak fejtrágyát szórtak el, amely nagy kihatással volt a termésre. Ez év tavaszán megalakult Helembán az Egységes Földműves Szövetkezet is. Az összterületük ugyan még kisterjedelmű, mindössze 57 hektár, amelyből 57 ha a szántó. Az állatállomány istállózása céljából most egy régi istállót javítanak ki, amelyben elhelyezik állataikat. A kívülálló földművesek idegenkednek a szövetkezettől- mert a szomszédos garamkövesdi szövetkezet igen rosszul szervezte meg. a munkálatokat és gaz lepte el cukorrépájukat. A lelédi szövetkezettel ugyancsak nincsenek megelégedve, ahol rossz a munkaerkölcs és a munkafegyelem. Mindenesetre nem a rossz szövetkezettől kell példát venniök a helembaiaknak, mert a szövetkezet vezetőin függ, vájjon időben végzik-e munkájukat vagy késlekednek vele. Számos szövetkezetünk gazdag eredményei légynek útmutatóik a helembaiaknak, a Rosszul működő szövetkezetek pedig szolgáljanak intőjelként, hogy azokat a hibákat, amelyeket elkövettek, ők saját falujukban meg ne ismételjék. így fejlődhet majd ki Helembán is a bár kicsi, de gazdag és erős szövetkezet. -Sz-Rendkívüli korpakiutalás anyadisznók számára A földművelésügyi minisztérium 50 kg korpát, vagy takarmánylisztet utal ki minden egyes nagyhasú disznó számára. Ezt a kiutalást a járásNnemzeti bizottságok osztják szét azon tenyésztők között, akik beszolgáltatási és termelési feladataikat rendesei} tel jesítik. A juttatás azonban minden egyes anyadisznóra csak egysz- ú, ami annyit jelent, hogy a tenyésztő egy és ugyanazon disznó pároztatása alkalmából nem igényelhet korpát. A takarmánykiutalásra szóló javaslatot a helyi nemzeti bizottságok készítik el a párosítási levelek alapján. Sertéstenyésztőinknek tudniuk kell azt, hogy a magdisznók párosítása az őszi időszakban nemcsak, he у kötelességük, hanem számukra nagy előnyöket is biztosít, minekutána a tavazsi malacokban igen nagy lesz a kereslet. Nem mindegy tehát, hogy most ősszel, vagy pedig tavasszal párosítunk. Azt akar juk elérni, hogy minden érdeklődő számára tudjunk h ztosítani malacot és főleg a vidéki dolgozók számára, akik már tavasszal meg akarják venni a m-adaeut, hegy a*t télig ki biz-
