Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-16 / 50. szám
I A termelési és beszolgáltatási feladatok szétírása a növényi és az állattenyésztési termelésben az 1952-es évre Az EFSz-ek egészévi számadása előtt Közeledik az 1951. gazdasági esztendő vége. Szövetkezeteink, főleg azok. amelyek magasabb típus szerint gazdálkodnak, lázas iramban készülnek az egészévi mérleg elkészítésére, hiszen csupán a gondosan összeállított mérleg mutatja meg az EFSz-nek, miképpen is gazdálkodtak a szövetkezeti tagok a lepergett esztendő folyamán. A mérleg tárja föl azokat a hasznos tapasztalatokat is, amelyekre a szövetkezeti tagok az 1951. gazdasági év alatt szert tettek. Ezeket a hasznos tapasztalatokat EFSz-eink az 1952. évben is fölhasználták. Bevált tapasztalataikat ugyanakkor a sajtó útján nyilvánosságra hozzák, hogy a közvélemény megismerje azokat, a többi EFSz tagjai pedig a maguk hasznára fordíthassák a másutt eredménnyel érvényesített új ismereteket. A gondosan előkészített mérleg azonban leleplezi azokat a hibákat és hiányosságokat is, amelyek a most végétért esztendő folyamán helyenként jelentkeztek. Mindez azt jelenti, hogy az idei számadás szövetkezeteink tagjai számára nagy iskolát jelent, amelyhen értékes tapasztalatokat gyűjthetnek további, a falu szocialista építőmunkája felé vezető útjukra. De föltárja az évvégi mérleg egész nyilvánosságunk előtt azt is, hogy EFSz-eink állandóan szilárdulnak és nem esnek szét, ahogyan ezt a kulákok, a nyerészkedők és népi demokratikus rendünk ellenségei jósolgatták. Az idei gondosan előkészített számadás bizonyára meggyőzi azokat a dolgozó kis- és középparasztokat, akik pillanatnyilag még a szövetkezeten kívül állnak, mivel saját szemükkel láthatják hogy a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás keretében jobbat, többet és olcsóbban termelhetünk, viszont mindez az életszínvonal emelésének jobb lehetőségeit jelenti. Az elért eredmények kinyitják azoknak a kételkedő kis- és középparasztoknak a szemét is, akiket a falusi kulákok és a szocializmus ellenségei távoltartottak a szövetkezettől, amely most szemmelláthatólag mutat rá a közös gazdálkodás kiemelkedő előnyeire. Szövetkezeteink idei mérlege szén sikereket tüntet föl, mert EFSz-eink bőségesen fölhasználták a szovjet tapasztalatokat és az egyesített nagyparcellákon a legnagyobb eredménnyel alkalmazták a modern szovjet mezőgazdasági gépeket. Sokat jelentett szövetkezeti tagjaink számára a kolhozdolgozók küldöttségének látogatása, akik ez esztendő júniusában eljöttek hozzánk, hogy bölcs tanácsaikkal elősegítsék azoknak a hibáknak a kiküszöbölését, amelyek egyikmásik szövetkezetünben előfordultak. Az EFSz-ek ezévi mérlege nagy politikai és gazdasági Jelentőséggel is rendelkezik mivel ebben az esztendőben dolgoztak szövetkezeteink elsőízben előre kidolgozott termelési és pénzügyi terv szerint. Megmutatkozott, hogy EFSz-eink képesek voltak megművelni az egyesített nagytagokat is. amelyeken a tervezetnél magasabb hektárhozamokat értek el. Kiemelkedő példája ennek a zselízi járásban fekvő Tura község IV. típusú szövetkezete. Az állattenyésztési termelés terén is nem remélt szép eredményekről számolhatunk be. így például a vágfarkasdi III. tínusú EFSz-ben 1951. folyamán a fejőstehenek számát ötvennel emelték, a napi és darabonkénti átlagos teibozamot pedig 3 5 literrel, vagyis 4 literről 7.5 literre fokozták. Joaeal állíthatjuk, hogy Egységes Földműves Szövetkezeteink idei mérlege, egészévi számadása méltán járul hozzá az angol-amerikai imperialisták és háborús uszítok sötét terveinek megsemmisítéséhez. A kormány 1951 december 4-én az 1952-es évi termelési és beszolgáltatási feladatok tervének szétírására a növényi és az állattenyésztési termelésben a következő határozatot hozta: „A termelési és beszolgáltatási feladatok helyes szétírása a mezőgazdasági termelésben nemzeti bizbttságok valamint a Nemzeti Arcvonal egységei és valamennyi kis- és közéoföldműves számára rendkívül fontos feladatot jelent. 1. Az állami gazdaságok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági üzem termelési és beszolgáltatási feladatait a központ határozza meg. Az állami birtokok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági üzem esetében a termelési feladatok megállapításánál a magasabb hektáronkénti földhozamból az állatoknál pedig a magasabb hasznosságból kell kiindulni. A beszolgáltatási feladatok megállapításánál annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy az állami birtokok és a többi központilag tervezett mezőgazdasági üzemek minden mezőgazdasági terméket beszolgáltatnak, kivéve a vetőmagra, a természetbeni járandóságokra és a takarmányra megállapított mennyiséget. Az állami birtokoknak olyan mértékben kell alkalmazniok az agrotechnikai intézkedéseket és иgv kell megszervezni ök a munkát a növényi és az állattenyésztési termelésben, hogy biztosítani tudják feladataik teljesítését és hogy így rövid időn belül mintagazdaságokká váljanak, amelyek nagymennyiségű árut tudnak beszolgáltatni az államnak és így például szolgálianak az FFSz-eknek, valamint a kis- és középföldműveseknek. 2. Az EFSz-ek és az égvén'leg gazdálkodó földművesek, valamint a többi mezőgazdasági üzem számára a termelési és beszolgáltatási feladatokat szétírás útján határozzák meg, amely szétírást a belkereskedelemügyi és a földművelésügyi minisztérium valósítja meg a nemzeti bizottságik segítségével. A nemzeti bizottságok megvalósítják a szétírást, felelősek a termelési és beszolgáltatási feladatok teljesítéséért és folyamatosságuk ellenőrzéséért. A nemzeti bizottságoknak közbe kell lépniök abban az esetben, ha a feladatok teljesítését .valami veszélyeztetné. Minden mezőgazdasági üzemnek arra kell törekednie, hogy a talaj jobb megművelésével, az agrotechnikai intézkedések felhasználásával, a helyes növényápolással magasabb hektáronkénti földhozamot érjen eľ, valamint a takarmányalap kiszélesítésével való jobb gondoskodással, helyes takarmányozással és naponta háromszori fejőssel biztosítaniok kell a mezőgazdasági termelés fejlődését és az állatok hasznosságának fokozását. Az egyes mezőgazdasági üzemeknek biztositaniok kell a termelési és beszolgáltatási feladatok teljesítését, hogy a dolgozók élelmiszerellátása zavartalan legyen. 3. A harmadik és negyedik típusú EFSz-ek a beszolgáltatási feladatok megállapításánál abban az előnyben részesülnek, hogv átlagos beszőlgáltatási normájuk 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a község egyénileg gazdálkodó földműveseinek átlagos beszolgáltatási normája. Az EFSz-eknek magasabb hektáronkénti földhozamot kell biztositaniok, mégpedig a helyesen megszervezett munkával az egyesített táblákon. Az EFSz-eknek továbbá fokozniok kell az Fontos, hogy a Szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldművesek a termelési és beszolgáltatási feladatok megtárgyalását teljes felelősségérzettel és annak tudatában végezzék, hogy a rájuk rótt feladatok teljesítésével hozzá járulnak a szocializmus felépítéséhez hazánkban. A termelési és beszolgáltatási feladatok szétírását a mezőgazdasági termelésben az 1959-es évre a következő elvek szerint valósítjuk meg. állatok hasznosságát a közös istállókban, meg kell szilárdítanak és tovább kell fejleszteniük a közös gazdálkodást és a kedvező beszolgáltatási feltételek mellett gondoskodniok kell a szövetkezeti gazdálkodás pozitív eredményeiről és egyidejűleg a szövetkezeti tagok életszínvonalnak fokozásáról, valamint jövedelmük növeléséről. 4. Fontos, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek beszolgáltatási febdata megfelelő legyen, hogv így hozzá tudjanak járulni a közellátás biztosításához. Fzen elv betartásával a beszolgáltatási feladatokat az egyénileg gazdálkodó földművesek és az I. valamint II. típusú EFSz-ek tagjai számára úgy kell szétími, hogy a nagyobbak többet, a kisebbek pedig kevesebbet szolgáltassanak be termésükből. 5. Az egyes kerületekre, járásokra és községekre kivetett termelési és beszolgáltatási feladatokat maradék nélkül szét kell írni. 6. A termelési feladatokat a termelési lehetőségek és feltételek szerint kell megállapítani (a talaj minősége, a táblák nagysága, a vetésforgók, stb.). emellett biztosítani kell minden egyes darab föld megművelését, a vetési területek kiszélesítését1 és az elhanyagolt földek megművelését is. Nőm szabad megengedni, hogy bárki földet vagy állatot eltitkoljon. 7. Azon II. típusú EFSz-ek számára, amelyekben a mezsgyéket már felszántották, valamint a III. és IV. típusú EFSz-ek számára a termelési feladatokat az egész szövetkezeti földterületre rójják ki, tehát a háztáji gazdálkodásra is. Az EFSz vezetősége a tagokkal való megtárgyalás alapján határozza meg, hogy mennyi termelési feladat esik a közösen megművelt talajra és mennyi az egyes tagok háztáji gazdálkodására, mennyi a közösen elhelyezett állatállományra és mennyi az egyes tagok állataira. 8. Az állattenyésztési termelésből a két hektáron aluli földművesek, valamint az I. és II. típusú EFSz-ek számára a beszolgáltatási feladatokat ugyanazon elveid szerint kell kivetni, mint a többi nagysági csoportban az egyes földművesek számára. 9. Az állattehyésztési ’termékek beszolgáltatásának kivetésénél azonnal megállapítják a részleg beszolgáltatási kötelezettségeket az egyes negyedekre. A beszolgáltatási kötelezettség elsőrendű kötelessége minden egyes mezőgazdasági üzemnek, állami birtoknak, EFSz-nek és egyénileg gazdálkodó földművesnek. Ezért a növényi termelésben rögtön a cséplőgéptől, vagy egyenesen a földről kell a beszolgáltatást teljesíteni, az állattenyésztésben pedig az egyes negyedekre eső mennyiséget egészen pontosan az évi terv szétírása szerint kell beadni. Az EFSz-ek csak a beszolgáltatási feladatok teljesítése, valamint a közös szövetkezeti alapok kiegészítése utón kezdhetik meg a munkaegységek utáni természetbeni járandóságok szétosztását. A beszolgáltatási kötelezettség teljesítése előtt az EFSz-ek adhatnak ugyan ki természetbeni előleget a tagoknak, de csak olyan mértékben, hogy a kiadott előlegek mennyisége ne haladja túl a beszolgáltatott szemesgabona vagy burgonya 10 százalékát. 10. Az egyes járásokra a beszolgáltatási feladatokat a kerületi Nemzeti Bizottságok számítják ki, mégpedig a kerületi átlagos norma szerint, amely a vágó állatoknál és tejnél egy hektár mezőgazdasági földre, a vágósertéseknél pedig egy hektár szántóföldre esik. A kerületi Nemzeti Bizottságok megállapítják a beszolgáltatási feladatokat az egyes járásokra a beszolgáltatási norma szerint, amely vagy magasabb, vagy alacsonyabb, mint az átlagos kerületi norma is igazodik az állatállományhoz, figyelembevéve a tehénállományt, illetve a szövetkezeti földek terjedelméhez, a közösen megművelt szövetkezeti földek (beleszámítva a háztáji gazdálkodásokat) és az egyénileg gazdálkodók földje arányában. Azon járások számára, amelyekben a földek túlnyomó része másr III. és IV. típusú EFSz-ek keretében van megművelve, a kerületi Nemzeti Bizottság olyan módon állapítja meg a beszolgáltatási feladatokat, hogy e járások átlagos beszolgáltatási normája 4—7 százalékkal alacsonyabb legyen, mint a többi hasonló járásokban. 11. A járási Nemzeti Bizottságok »a kerületi Nemzeti Bizottság által megállanított feladatokat szétírják az egyes községekre. Emellett a járási Nemzeti Bizottság minden egyes III. és IV. típusú EFSz számára külön-külön állapítja meg a beszolgáltatási feladatokat a helyi Nemzeti Bizottság és a vezetőség véleményezése alapján. Azokban a községekben, ahol III. és IV. típusú EFSz van, az EFSz számára külön kell megállapítani a beszolgáltatási feladatokat, mégpedig ama elv betartásával, mely szerint az EFSz beszolgáltatási normája 10 százalékkal alacsonyabb, mint a község egyénileg gazdálkodó földműveseinek átlagos beszolgáltatási normája. 12. A termelési és beszolgáltatási feladatoknak a földművesekkel való megtárgyalása után a megállapított termelési és beszolgáltatási feladatokra szerződéseket kell kötni, a községek, a gazdasági szövetkezetek és az összes felvásár1ó szervek jelenlétében. A többi felvásárló-szervet (tejüzem, szeszgyár, k-e‘ ményítőgyár, cukorgyár és dohányipar), szintén figyelembe kell venni a szátírásnál és a termelési és beszolgáltatási feladatok megtárgyalásánál. Ezek kötelesek a termelőkkel külön megegyezést kötni, amely része lesz a szerződésnek. A szerződést a község nevében a helyi Nemzeti Bizottság, az EFSz-el rendelkező községekben pedig a helyi Nemzeti Bizottságon kívül még az EFSz elnöke is aláírja. A szerződés melléklete a községi összterv, amelyben fel van tüntetve a község egész termelési és beszolgáltatási feladata, szétírva az egyes földművesekre s melyben a földművesek kötetesek ш*(Folytatée m 2. oktalen) I. Általános elvek H. évfolyam 50. szám. Bratislava, 1951. dec. it.
