Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-09 / 49. szám
1951. december 9. &вМ9ШтИт s A sztálini alkotmány a szocializmus győzelmének alkotmánya Tizenöt évvel ezelőtt. 1936 november 25-én tartotta meg Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű beszámolóiát a Szovjetunió alkotmánytervezetéről a szovjetek VIII. rendkívüli össz-szövetségi kongresszusán és néhány napra rá — 1936 december 5-én — Sztálin elvtárs javaslatára jóváhagyták az Alkotmányt, amely Sztálini Alkotmány elnevezés alatt került a köztudatba. Azóta a szovjet nép ezt a napot évente megünnepli és vele együtt ünnepel az egész világ forradalmi tábora, a Szovjetunió — a béke hívei és harcosai. A Sztálini Alkotmány hatalmas jelentőséggel bír tehát nemcsak a Szovjetunió nemzetei számára hanem, nemzetközi viszonylatban is, hiszen abban az időben született meg, amikor a fasizmus Európában az agreszszió útjára lépett, amikor fokozódott a fasizmus támadása a demokrácia és haladás ellen és ebben a kiélesedett, feszült nemzetközi helyzetben rámutatott arra, hogy a világ egyhatodán legvőzhetetlenek a demokrácia, a szocializmus elvei. Ez az Alkotmány egyben egy fejlődési időszak befejezését és újabb megkezdését jelentette, mivel hűen kifejezi azokat az eseményeket, amelyek a Szovjetunióban 1924-től 1936-ig lejátszódtak, kifejezi a szocializmus győzelmét a világ Jelentős hányadán. Az 1936-os Alkotmány rögzítette az addig megtett utat, demokratizálta a Szovjetunió választási rendszerét, összhangba került az ország új osztályerőviszonyaival. Melyek a Sztálini Alkotmány fősajátosságai. amelyeknek ismerete lehetővé tesz! nekünk, hogy megértsük hatalmas jelentőségét és amelyeket Sztálin elvtárs az alkotmánytervezetről mondott beszédében egyszerűségében zseniális formában kifejtett? Az első ilyen fősajátosság az. hogy a Sztálini Alkotmány nem politikai Programm, nem tűzött ki új célokat, nem vetítette elénk a kommunizmus építésének távlatait, hanem alkotmányjogilag rögzítette azt, amit kidolgozása időpontjáig a Szovjetunióban elértek, ami addig valósággá vált és kézzelfogható volt. Másodszor ez az alkotmány rögzítette a győzelmes szocializmus elveit, a szocialista társadalmi és államrend főpillér- Jeit: a föld, a gyárak és a többi termelőeszközök és szerszámok szocialista tulajdonát. Egyben visszatükrözte az embernek ember által való kizsákmányolásának megszüntetését, a kizsákmányoló osztályok, a munkanélküliség és nyomor likvidálását. Az Alkotmány harmadik sajátossága az. hogy abból a tényből indul ki, hogy a Szovjetunióban nincse-A háztartási sertésvágásokra új rendelet lépett érvénybe. E rendelet szerint minden egyes tenyésztő számára, lehetővé válik, hogy sertést öljön, amennyiben megfelel bizonyos feltételeknek. A sertésvágásból származó húst és zsírt kizárólag csak a családtagok élelmezésére lehet fordítani, sémi esetre sem spekulációs célokra. Minden tenyésztő, aki vágni akar írásban kéri az engedélyt a helyi nemzeti bizottságtól. Nyomtatványt erre a helyi nemzeti bizott-ság ad és utasításokkal is ellátja az érdeklődőket. Minden egyes tenyésztő vághat sertést. ha az öiés előtt legalább 3 hónappal saját vagy bérbevett óljában tartotta a sertést és a takarmányt vagy saját forrásból, vagy pedig más megengedett módszerrel szerezte meg. Csak azok a tenyésztők kérhetnek sertésvágásra engedélyt, akiknek van annyi szarvasmarhájuk, tehenük sertésük, anyadisznójuk és juhuk, amennyit az 1951. évi terv előír. A sertéseknél kell, hogy magasabb legyen az . állomány, hogy a terv a sertésvágás után is teljesítve legven, vagyis, hogy a tenyésztő a jövőben is rendesen eleget tudjon tenni sertéshús beszolgáltatás! kötelezettségének. Az idén háztartási vágásokról szóló rendelet szerint a sertésnek legalább 120 kg súlyúnak kell lenni, nem pedig nek ellentétes osztályok, a munkások és parasztok szilárd szövetsége fényéből, hangsúlyozva a munkásosztály vezető szerepét. A Sztálini Alkotmány negyedik fősajátossága az, hogy jogilag lefektette minden faj és nemzetiség egyenjogúságát a közélet minden szakaszán. Ötödször az Alkotmány kifejezte továbbá a Szovjetunió mély demokratizmusát. amely konkréten megmutatkozik a korlátlan választójogban. Végül ez az Alkotmány nemcsak megállapította a polgári jogokat, hanem biztosította is ezeknek a jogoknak gyakorlatát. A Szovjetunió Alkotmányának egyik legfontosabb pontja a 118. cikkely, amelv így hangzik: „A SzSzKSz polgárainak joguk van munkára, vagyis joguk van arra, hogy biztosított munkát kapjanak a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazással. A munkára való jogot biztosítja: a népgazdaság szocialista szervezete, a szovjet társadalom termelőerőinek szakadatlan növekedése a gazdasági válságok lebefósénrértek kiküszöbölése és a munbanélkülisóor megszüntetése“. A Szovjetunió alkotmányának értelmében polgárainak joguk van az üdülésre, a biztosított anyagi ellátásra agg-A belkereskedelmi minisztérium november 20-án jelentést adott ki a november 26-tól december 30-iq terjedő élelmezési időszak élelmiszeradagjaira vonatkozólag. Ez a 12-ik élelmezési időszak 5 hétből áll, ezért az élelmiszeradagok ennek megfelelően arányosan nagyobbak. Az élelmiszeradagokat a rendelet a következőképpen állapítja meg: Kenyér 6—12 éves gyermekek számára 6 kg? 12—20 évig 8 kg/ 20 éven felülieknek 6 kg. A P pótjegyekre 2 kg a T pótjegyre 5 kg kenyér jár. Síma búzaliszt 6 éves korig 4909 gr/ 6—12 évig 4247 gr, 12—20 évig 7247 qr, felnőtteknek 4247 gr, a Z pótjegyekre 3 kg/ a P pótjegyre háromnegyed kg/ és a T pótjegyekre 1 és fél kg síma liszt jár. Búzalisztből/ amelyet dara formájában is fel lehet venni 6 éves korig 2 és fél kg/ 6—12 éves korig 1 és háromnegyed kg/ 12—20 éves korig 3 és negyed kg. jár/ a Z pótjegyre 1 kg búzalisztet szolgáltatnak ki. A húsjegyekre 6 éves korig 80 dkg/ 6—12 éves korig 1.30 kg, 12—20 évig 2.10 kg/ felnőteknek 1.40 kg/ hús jár. A P pót jegyre 2 kg# hús jár. Zsiradékot gyermekek 6 éves korig háromnegyed kg-ot, 6—12 évig 1.40 kg/ 12—20 évig 1.35 kg/ 20 éven felül 90 dkg-ot kapnak. A Z pótjegyre 10 80 kg-nak, mint az elmúlt évben. Ezt figyelembevéve az idén több zsírt kell beszolgáltatni a vágásból mégpedig, az első vágásból 7.5 kg-ot, a másodikból 9 kg-ot, a harmadikból pedig 12 kg-ot. A földnélküli sertéstenyésztők, akiknek nincs beszolgáltatási kötelezettségük 12 hónapos időközben csak 1 sertést vághatnak. А III. és IV. típusú EFSz-ek azon tagjai. akik családtagjaik ellátására egyénileg hizlalnak sertést, kaphatnak a helyi nemzeti bizottságon egy sertés levágására engedélyt de csak abban az esetben, ha a háztáii gazdálkodásra kivetett beszolgáltatási kötelezettséget teljesítették. Ebből a vágásból a szövetkezeti tagok 7.5 kg zsírt kötelesek beadni. Anyadisznók vágására csak akkor lehet engedélyt kiadni, ha az anyadisznó legalább ötször malacozott és ha a tenyésztőnek van helyette fiatalabb utánpótlása. s A kerületi, iárási és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak úgy kell a háztartási sertésvágások engedélyezését irányítani ok, hogy a vágások száma ne veszélyeztesse a tervezett állománvt. és a sertéshúsnak a közellátásra való folyamatos beszolgáltatását. Ugyancsak a népi közigazgatás dolgozóinak kell ügyelniök arra. hogy a tenyésztők az °lőírt sertészsír mennyiségeket idejében beszolgáltassák. koruk«*, valamint betegség és munkaképtelenség esetén, tehát olyan vívmányokra, amelyeket sok kapitalista ország egyáltalában nem ismer és amelyeket a Szovjetunióban biztosít a társadalmi biztosítás, az ingyenes orvosi segély, a gyógyfürdők hálózata, stb. A Szovjetunió 1936. évi alkotmánya elfogadásának tizenötödik évfordulóiát ünnepelve Sztálin elvtárs szavait idézzük, azokat a szavakat, amelyeket a Szovjetunió alkotmánytervezetéről mondott beszédében 15 évvel ezelőtt hangoztatott, amelyek azonban ma is érvényesek és amelyek jellemzik a Sztálini Alkotmány történelmi fontosságát és egyszersmind időszerűségét is, a bókéért, az imperialisták cselszövései ellen folytatott harc mai időszakában: „Ma, am'kor a fasizmus szennyes hulláma mocskolia a munkásosztály szocialista mozgalmát és sárba rántja a ci”5lizált világ legiobbiainak ücmoknatikus törekvéseit, a Szovjetunió úi Alkotmánya a fasizmus elleti szóló vádiét lesz, amely arról beszél hnev a szocioi;7mi,s és a demokrácia legvőzbetetlonck. A Szovietunió Úi Alkotrmánva érkötői segítség és reális támasz lesz mindazok számára, akik ma karcot folvtatnak a fasiszta barbárság ellen“. dkg/ a P pótjVqvre 26 dkg és a T pótjegyre 88 dkg zsiradék jár összesen. Ebből 20 évig háromnegyed kg a vaj/ 28 dkg a szalonna és 37 illetőleg 32 dkg a műzsír. A felnőttek az egész mennyiségből kapnak negyed kg szalonnát $s 65 dkg műzsírt. A pótjeqyekre részben műzsírt/ részben szalonnát adnak. A T n^héztestimunkás pótjegyre a szalonna 68 dkg és a műzsír 20 dkg. A cukoradag 6 éves korig 1.70 kg/ 4—12-ig 2 kg/ 12—20 évig 2 kg és a felnőtteknek 1 40 kg. A Z pótjegy 50 dkg/ a P pótiegv 50 dkg és a T pótjegy 40 dkg cukor vásárlására jogosít. Rizst 6 éves kortól 12 éves ko^g 15 dkg, 12—20 éves korig 15 dkg/ felnőttek pedig 15 dkg-ot kannak. A Z pót jegyre 15 dkg, a P pótjegyre 15 dkg és a T pótjegyre 20 dkg jár. Tojást 6 éves korig 11 darabot, 12 évig 9 darabot/ 20 évig 8 darabot és 20 éven felül 3 darabot adnak. A munkaviszonyban lévők 4 darabot kapnak/ a pótiegyekre tojás nem jár. Tejet 2 éves korig 26 litert, 6 é^g 17 és fél litert/ 12 évig 17 és fél litert/ 20 évig 10 és fél litert/ és felnőtteknek 3 és fél litert adunk. Napi adagban csecsemők háromnegyed litert/ 2—12 évig fél litert/ 12-—20 évig 3 decit kapnak/ 20 éven felül egy decilitert. Túrót csupán a diétás üzemkonyhák és az eddigi határozatok szerint a betegek kapnak. Csokoládé, cukorka 20 évig felenként 10 dkg. Közönséges cukorka szintén 10 dkg. Karácsonyi kollekció 20 évig fejenként negyed kg/ a csecsemők 2 évig ezenkívül 1 kg finomított darát kapnak. A burgonya fejadag az összes korosztályokra egyenlően havi 10 kg# (TPP) — Szlovákiában a mélyszántást előhántos ekével mind az EFSz-ek, mind az állami birtokok és magánszektor csak 12.392 ha-nyi területen végezték el. Nagyon kis terület ez. ha mérlegeljük, hogy milyen fontos jelentőségű az előhántós ekével ' végzett szántás. Ugyanis ez a szántás iószerkezetű, öszszefüggő. göröngymentes talajt hoz létre; nem képez ormokat, ami sok utólagos megmunkálást tesz fölöslegessé a vetés előtt, azonkívül jobban megtartja az őszi, téli és tavaszi nedvességet. Az előhántós ekével végzett szántás csirájában elfojtia a gyomnövényeket és pusztítja az állati kártevőket, mert ezeket 20 cm mélyen befordítja a földbe és nincs lehetőségük lélekzeni és kifejlődni. Az egyszerű szántás nem irtja ki a felemennyiségét sem annak a gyomnak és állati kártevőknek, mint az előhántós ekével történt szántás. Ezenkívül az így A cukorrépahozamok fokozása érdekében szélesítsük ki a „prosenicei mozgalmat11 (TPP) — A prosenicei mozgalommal bekapcsolódtunk abba a harcba, amely a cukorrépa hektárhozamainak fokozása érdekében indult meg. Ez a harc egyidejűleg a világbéke megtartásáért is folyik, hiszen a munka termelékenységének fokozásával, a terméshozamok növelésével járulunk hozzá leginkább hazánk megerősitéséhez és ezen keresztül egyúttal a világbéke megszilárdításához. Ebben a békeharcban is, amely mezőgazdaságunk egyik munkaszakaszán indult meg, a Szovjetuniót tekintjük példaképünknek. A világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező államában M. Domcsekova elvtárs már 1935-ben 523 métermázsás hektáronkénti cukorrépatermést ért el. Olyga Gonazsenkova elvtárs 1949-ben 1.515 métermázsás, 1950-ben pedig egyenesen 1.633 métermázsás hektáronkénti átlagtermést ért el cukorrépából. A csúcseredménnyel Mária T a t j e n о - v a elvtárs dicsekedhet, aki hektáronként 1.907 métermázsa cukorrépát termesztett. A magas terméshozamok szovjet mestereinek ilyen Sikerei után indult meg nálunk — a prosenicei cukorgyár dolgozóinak kezdeményezéséből — az ú. n. prosenicei mozgalom, amelynek a mennél magasabb oukorrépahozamok elérése a célja. Ez a mozgalom azt a feladatat tűzte ki, hogy hektáronként átlagban 500 métermázsás cukorrépatermést ér el, ami azt ielenti, hogy egy hektár terméséből 100 métermázsa 20%-os cukortartalmú cukrot állíthatunk elő. A kitűzött feladatok elérését nagyban elősegíti a cukorrépatermesztők országos „prosenicei versenye“. A verseny keretében például 1950-ben a prosenicei cukorgyár közössége 629 q-ás hektáronkénti termést mutatott föl. A Dedina Mládezse, Guta mellett 766.7 q-ás termést ért el. míg a komáromi járásban fekvő Felsőjattó*, az állami birtokon hektáronként átlagban 635.3 q cukorrépa termett. Hasonló magas hozamokat értek el egyéb állami birtokok és a leleszi EFSz is. Mindezek a kiemelkedő eredmények azt bizonvhiák, hogy a talaj gondos megmunkálásával és a növényzet körültekintő ápolásával a terméseredményt meg lehet sokszorozni. Ha betartjuk a szakavatott növénytermelés alapvető követelményeit, a cukorrépánál 215%kal is fokozható a hozam. Az említett alapvető követelmények közé elsősorban a következő munkálatok tartoznak: ideiében és helyesen végrehajtott őszi mélyszántás, a talai időbeni és helyes előkészítése tavasszal srondos trágyázás, a nedvesség visszatartása, gondos egyelés kapálás stb. A prosenicei mozgalmat a legszélesebb mértékben szélesítsük ki a cukorrépatermesztők körében, az ezzel kapcsolatos versenyt Dedig főleg az EFSzek és állami birtokok munkacsoportjai között rendszeresítsük. befordított gyomnövény műtrágyaalapot nyújt a termőtalaj azon rétegének, amelyből a magképződés előtt a gyökér táplálkozik és így biztosítja a trágya tökéletesebb kihasználását. Látjuk tehát, hogy az előhántós ekével végzett szántásnak nagy jelentősége van mind a föld termékenyítése, mind a hektárhozam emelése szempontjából. Mivelhogy az előhántós ekével végzett szántás eddigi tervteljesítése nem kielégítő, ezért a gépállomások, valamint az EFSz-ek, az állami birtokok és többi kis- és középparaszt használjanak föl minden helyi forrást az előhántós ekék készítésére, hogy mennél több előhántós ekét használjanak a mélyszántásnál. Erre a célra fel kell használni minden régi ekét, amelyből a falu kovácsai, a kerületi városok lakatosműhelyei, vagy a gépállomás és állami birtokok műhelyei előhántós ekét készíthetnek. Uj intézkedés a háztartási sertésvágásokról Mit vásárolhatunk a decemberi élelmiszerjegyekre? Minden lehetősénél ki kell használni az e'Őhán’ós ekék készítésére Az előhántós ekével végzett mélyszántás irtja a gyomnövényeket és az állati kártevőket
