Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-07-08 / 27. szám

1951. július 8. Szakdf^mves MÉHÉSZETÜNK Válaszok időszerű kérdésekre 1. Sok volt a 'panasz méhésztársaim között, hogy mi lesz méheikkel, ha idő­ben nem jön meg a tavaszi cukor. De a természet gondoskodott méheink tavaszi táplálásáról, valamint minden méhész­nek volt annyi félretett cukorja, hogy a tavaszi krízist szerencsésen átvészelje. Most végre mindenki megkapta a várva-várt cukrot, 9 kg. került kiosztás­ra, mindenkinek egyformán szektorokra való tekintet nélkül. Ezért figyelmezte­tünk most mindenkit, amikor még a cu­kor teljes egészében vár a téli etetésig, hogy ezt a cukrot mindenki úgy ossza be, hogy az 1952. évi tavaszi etetésre is elegendő legyen. Ezentúl ugyanis min­dig május végén, vagy június elején ke­rül sor a cukor szétosztására és hiába­való marad minden olyan irányú kére­lem, hogy valaki tavasszal cukrot kap­hasson. 2. A közellátásügyi minisztérium ren­deleté értelmében mindazok a méhészek kötelesek mézkontingens beszolgáltatá­sára, akiknek méhei vannak tekintet nélkül arra, hogy a méhészegyesület tagjai-e, vagy sem. Ez a rendelkezés az egyesületi tagok előtt nem újság, de más a helyzet a szervezetlen méhészeknél. Ezek ugyanis kötelesek lesznek méz be­szolgáltatására, de cukrot nem kapnak, mert nem tagjai a méhészegyesületnek, így tehát ők hátrányban vannak velünk szemben. De ezen nagyon könnyű segi­­teni. Azonnal lépjen minden ilyen mé­hész érintkezésbe a helyi méhészegye­sület vezetőségével, hogy felveszik őket tagjaink sorába és így ez a látszólag kellemetlen dolog mégis szép megol­dást nyer. Ezért felhivom mindazon méhészek figyelmét, akik még nincse­nek közöttünk, hogy saját érdekükben lépjenek be egyesületünkbe, mely csa­kis javukat szolgálja. 3. Minden- járgsi méhészegyesület előadás-sorozatot indít még a közeljö­vőben. Azaz 3 napos kurzusok megtar­tására készül. Felhívjuk ezúton min­denki figyelmét hogy a fenti kurzuson a lehető legnagyobb számban vegyen részt. 4. Ez évben vette kezdetét az a moz­galom, hogy minden járás területén le­gyen egy anyanevelő állomás, ahonnan az illető járás méhészei bepárzott, jómi­nőségű és biztosan egészséges méhanyá­kat vásárolhatnak. Amennyiben tehát valakinek méhanyákra volna szüksége, ezirányu kérésével forduljon a járási méhészegyesületi vezetőhöz, aki őt út­baigazítja. 5. Javában vándorolnak a méhészek egyik helyről a másikra méhlegelő után. Igen fontos, hogy leigazoltassuk a köze­lünkbe hozott méhek tulajdonosát, aki­nek kell, hogy ez év április elseje utáni keltezésű igazolványa legyen arról, hogy méhei semminemű ragályos méh­­betegségben nem szenvednek. Ezen iga­zolást az állami méhvizsgáló intézet ad­ja, vagy az erre felhatalmazott méhé­szeti szaktanítók. Ezen utóbbiak által kiadott igazolást azonban mindenki pe­­csételtesse még le a járási állatorvossal, aki ezt minden további nélkül megte­szi, ha az illető méhész a fentemlített igaziolást felmutatja. Cseh és Morvaor­szágból méheket behozni tilos. Erre en­gedélyt senki nem kaphat. Amennyiben valahol mégis ilyen eset előfordulna, azt kérjük haladéktalanul bejelenteni, hogy a behozott méheket megsemmisithes­­sük, mielőtt azok a ragályos betegség elterjesztésénél megsemmisítének a mi viruló méhállományunkat. Felhívás méhésztársainkhoz! Nagyon sok magyar méhész hő vágya teljesül, habár csak részlegesen az­­zaf, hogy a „Szabad Földműves“ című hetilap minden számába egy oldal áll a mi rendelkezésünkre, addig is, míg ez a méhészek szaklapjában is lehetővé válik. v Ahhoz azonban, hogy kellő színvonalra emeljük cikkeinket, szükség van a méhészek együttműködésére és segítségére. Felhívom tehát minden méhésztársamat méhészeti cikkek írására. Annak­idején erre vonatkozóan sok Ígéretet kaptam, most tehát itt az idő az Ígéretek valóraváltására. Tovább hallassa hangját az olvasók nagy tábora is. Keressenek fel leve­leikkel és tudassák miről szeretnének tudni illetve olvasni. Kérdéseikre az uj­­gon keresztül válaszolunk, mely válasz talán sok másnak is hasznos Útmutatá­sul fog szolgálni. Ezért tehát mindenki bátran fogjon a levélíráshoz, és kérdez­ze meg mindazt, ami őt érdekli. Minden megkeresésükkel forduljanak közvetlenül címemre, vagy a méhé­szeti központ „Jednota Včelárov Prievidza“ címre. Germán János, Komárom, Hviezdoslavovo 4. A méhméreg Legtöbb embernek, ha a méhméregre gondol, a csipés-okozta fájdalom jut eszébe, de ezzel minden iránta való ér­deklődése végetér. Pedig nem is hisz­­szük, milv nagy szerepet játszik a méh­méreg a méhcsalád életében. Az idősebb méhészek még ma is azt mondják, hogy hangyasavat tartalmaz, pedig ez nem fedi a valóságot. Pontos kutatások igazolják, hogy inkább a ki­­gyóméreghez hasonlít, de az sem. A tény az, hogy többféle alkaloida össze­tételéből áll és fertőtlenítő, valamint konzerváló hatása oly nagy, amilyet kí­vüle nemigen ismerünk manapság. Az atkabetegség gyógyítása A múlt év decemberében a kékkői já­rás Maié Straciny községben jártam, hová egy méhész meg nem engedett mó­don néhány család mehet hozott Cseh­országból. Természetes, hogy a méheket a tör­vény értelmében csendőri felügyelet alatt leképeztem és csak a lekénezés után láttam a kivizsgáláshoz. A mikroszkopikus vizsgálat pozitív betegséget mutatott ki. Ezért az állami méhvizsgáló intézet elrendelte a beteg­ség fészkéhez közelfekvő méhek, azaz az egész község méheinek preventív gyógykezelését. Minden méhcsaládot úgy tekintünk, mintha beteg volna és az egész gyógykezelési menetet lefolytat­juk. Aminek befejeztével ismét minden méhcsaládot egészségesnek tarthatunk. Folyó év április 16-án már megjelen­tem a gyógykezelés megkezdésére, de a járási egyesület hibájából csak május 6-án kezdhettem meg a gyógyítást, mely 20 napig tartott egyfolytában. Megemlítem, hogy nagyon félt min­denki, mert azt hitték, hogy a már erő­sen kifejlett méhcsaládoknak megárt az erős orvosság, vagy talán el is pusztul­nak tőle. Kezelés alá került 147 család méh. Mindent a legnagyobb pontosság­gal és megfontoltsággal csináltunk az összes méhésztárs segítsége és jelenléte mellett. Ma pedig elmondhatjuk, hogy a gyógykzelés első szakasza, amely köz­vetlen az akácvirágzás előtt zajlott le és május második felében ért véget, a leg­nagyobb rendben, a legkisebb vesztesé­gek nélkül végződött. A gyógykezelés folytatására ősszel, a méhek betelelteté­­se után egy héttel kerül majd ismét sor. Természetesen az idei rajok szintén ke­zelés alá kerülnek. A jövő év tavaszán pedig minden méhcsaládtól mintákat veszünk és azt mikroszkóp alatt kivizs­gáljuk. Tudom és hiszem, hogy beteg­séget egy esetben sem fogunk megálla­pítani. Ezt pedig Dr. Doc. Svobodának, a dolei méhvizsgáló intézet vezetőjének, mint a B. E. F. preparátum feltalálójá­nak köszönhetjük. Ez úton mondok köszönetét minden méhésztársamnak, akik ezen munkám­ban oly megértéssel segédkeztek és a gyógykezelés menetét ezzel megköny­­nyítették és meggyorsították. Az atkabetegség súlyosságára való te­kintettel, mely Cseh- és Morvaország­ban 150.000 méhcsaládot követelt áldo­zatul, felhívok minden méhészt, hogy amennyiben tudomást szerezne arról, hogy a fentemlített helyekről valaki méheket vagy méhanyákat hozna be Szlovákia területére, azt azonnal jelent­se a CSSM. nár podnik Výsk. ústav včelársky Lipt. Hrádok címre, vagy kö­zölje közvetlenül velem. (Germán János méhészeti szaktanító Komárno Hviez­­doslavová 4-), hogy a szükséges óvóin­tézkedéseket idejében megtehessük A rríéhmérget a mézben is megtalál­juk és konzerváló hatását bizonyítja az, hogy a katakombákban talált méz, mely 4 ezer évvel a Krisztus előtti időkből származik, még ma is élvezhető. Reumatikus betegségek gyógyításánál szintén közismert orvosság és nem mai eredetű a méhméreg-elvétel injekciók gyártására. Mindazok, kik állandóan méhekkel dolgoznak és jelentékeny mennyiségű méhméreg jut testükbe, ellenállóbbak a ragályos betegségekkel szemben. Úgy­szintén hosszabb életkort érnek el. A közismert nagy méhész, Dzierzon több mint 90 éves korában halt meg. Idősebb Boczonády, valamint Ambrózv és társai szintén 80 év feletti korhatárt értek meg. Nagyon fontos szerepe van a méhmé­­regnek a fiasítás fejlődésének egész idő­tartama alatt, habár ezt sokan ta^dják. Pedig a kaptárban levegő méhméreggel való telítettségének szükségességére mutat az a tény is, hogy a méhek nem­csak tavasszal és ősszel, de egész nyáron át igyekeznek minden nyílást, amely felesleges, propolisszal elreteszelni. így akarják elérni, hogy a kaptár páratar­talma kellőképpen telítve legyen méh­méreggel, ami biztos antiseptikum az ' általunk ma még nem ismert és a kap- , tárokban előforduló kártevők ellen. Ha a keretek közvetlenül fedve van- ' nak és ezt a fedőt felemeljük, mindenki kell, hogy érezze ezt a méhméregtől te­lített, tipikus illatú, páradús levegőt. t További fontos szerepe van a méhmé- } regnek a méz beérésénél is. Konzerváló szerepe pedig oly nagy, hogy ahol biz­tosítva van a levegő méhmAreggel való telítettsége, ott már azon kipergetett keretek méze sem indul romlásnak, ahol a méhek a pecsételést még alig kezdték meg, holott tudvalevő, hogy legalább 2/3-ad részének kell fedelezve lenni a mézes keretnek. Habár Dr. Zander nem ismeri el a fentieket, mégis nagyon értékes Thür János osztrák méhész 1946 évben Becs­ben megjelent ezirányu tanulmánya. Úgyszintén sokat foglalkozott ezzel e kérdéssel a Leipziger Bienenzeitung fo­lyóirat is. A valót majd a további ko­moly kutatások döntik el. Szocialista irodalommal a falu jólétéért A munkásosztály hatalmának hatal­mas fegyvere a politikai sajtó és a szak­­irodalom. Szlovákiában a könyvkiadók munkásaink, kis- és középföldműve­seink és a dolgozó inteligencia számára százezernyi példányszámban adnak ki könyveket. A Pravda könyvkiadó válla­laton kívül az Oráč könyvkiadó vállalat is tömeges példányszámban ad ki köny­veket a szövetkezeti tagok, a kis- és kö­zépföldművesek számára. 1948 február­jáig csak jelentéktelen mértékben gon­doskodtak megfelelő szakkönyvek kia­dásáról, sőt azt mondhatjuk, hogy egy­általán nem gondoskodtak. Sohase látott kulturális fejlődés in­dult meg falvainkon 1948 februárja után Egymásután alakultak falvainkon ének­­együttesek, a falusi színház nagy lendü­lettel kezdte meg működését, továbbá az olvasókörök és megbeszélések felkel­tették a földművesek érdeklődését a po­litikai és szakkönyvek iránt. Hogy az irodalom, de főképpen az olyan irodalom, mely nélkülözhetetlen a szövetkezeti tagok számára eljusson minden földműveshez, hogy meggyőzze őket és segítsen nekik jobb életet te­remteni a faluban, ahhoz szükségünk van megszervezni a megfelelő könyvel­osztást a szövetkezeti tagok számára. Az egységes földműves szövetkezetek, az állami birtokok, állami erdőségek, állami gépállomások vezető káderei, a íraktoristák, agronómusok, zootechni­­kusok és a falu számtalan dolgozói úgy fordulnak a könyv felé, mint az újítá­sok az új szükségletek és a haladás ak­tív propagátorához. Azért nem elég, ha csak a községi könyvtárakra támaszko­dunk, a szövetkezeti tagok vegyenek példát a szovjet kolhoztagoktól, akiknek otthon saját könyvtáruk van. A Szov­jetunióban némely kolhoztagnak több, mint 200—3Ö0 könyve van. Ezek főkép­pen Lenin és Sztálin művei és gazdasági szakkönyvek a kolhozokban való gaz­dálkodásról. Hogy a szövetkezeti tagokat időben tájékoztassuk az xij könyvek kiadásáról, az Oráč könyvkiadóvállalat könyvbizal­miak révén, akiket a szövetkezeti tagok közül választunk, elküldi az összes kia­­dóvállatok programját, s e szerint a szö­vetkezeti tagoknak lehetősége nyílik megrendelni a megfelelő könyveket szükségleteik kielégítésére. A könyveladás sikere a falvakon és az EFSz-ben a könyvbizalmiak politikai fejlettségétől függ. Azért szükséges, hogy a Földműves Szövetkezetek veze­tősége a könyvbizalmiak megválasztá­sánál olyan tagokat jelöljenek, akik maguk is szeretik a könyvet, akik ezt a funkciót lelkiismeretesen teljesítik majd és a kevésbbé fejlett tagoknak lelkiismeretesen olyan könyveket aján­lanak tanulmányozásra, melyekre azok­nak szükségük van tekintettel munkabe­osztásukra. A könyvb'zalmi, aki lelkiis­meretesen teljesíti funkcióját az EFSz­­ben, nem kis mértékben hozzájárul a szövetkezeti tagok kulturális színvona­lának emeléséhez. Nagy segítségünkre lehet e feladatunk teljesítésében a helyi hangszóró, a járási földműves újság és a fali uiság. Esetleg a falvakban rendezett előadásokon ajánlhatjuk a közönségnek a megfelelő könyvek tanulmányozását. Az „Oráč“ könyvkiadó vállalatnak ez a működése annak bizonysága, hogy csak a mai társadalmi berendezkedés gondoskodik valóban a dolgozók kultúr­­színvonalának emeléséről. Olyan ered­mény ekket. milyeneket az elmúlt két év alatt elértünk a könyvkiadásban és terjesztésben nem értek el húsz év alatt sem a kapitalizmus idején az első köz­társaságban. A kis- és középföldművesek érdeklő­dése a politikai és mezőgazdasági szak­­irodalom iránt nagymértékben növeke­dett. Mindnyájunkra az a feladat vár, hogy a könyvbizalmiaknak segítsünk ennek az érdeklődésnek az elmélyítésé­ben és konkretizálásában, hogy falvain­kon minél több könyvet vásároljanak. Ez zel meggyorsítjuk a modern mezőgaz­dasági tudomány terjesztését, behatolá­­sát a faluba és elősegítjük a falu gazda­sági és kultúrális emelkedését. Orlovszky Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom