Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-07-08 / 27. szám
ШИ. Július 8. StakidfSUmäm^ 1 Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről szóló jelentés 1951 június 26-án és 27-én folyt le Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése — Az ülést Antonín Zápotocký elvtárs nyitotta meg és vezette le Pártunknak a mezőgazdaság terén elvégzendő legközelebbi feladatairól Rudolf Slánský elvtárs számolt be. Beszédében áttekintést nyújtott az Egységes Földműves Szövetkezetek építésének általában sikeres fejlődéséről a CsKP Központi Bizottságának februári 'ülése óta és rámutatott arra, hogyan oldjuk meg a jövőben a két fő feladatot: a meglévő szövetkezetek megerősítését, az alacsonyabb típusról a magasabbra való áttérést és az új szövetkezetek megalapítását. A további siker attól függ, hány kis- és középparasztot tudunk meggyőzni és megnyerni. Most az a fontos, hogy idejében és veszteség nélkül folyjon le az aratás, hogy az EFSz-ek példaképül szolgáljanak a aratás végrehajtásában és hogy mindenütt a lehető legtöbb dolgozó parasztot nyerjünk meg a közös aratási munkákra. Hasonlóképpen kell biztosítani a gyors felvásárlást, hogy a cséplőgéptől már az első búzaszemet az állam kapja. Beszédében továbbá foglalkozott az EFSz-ek belső megszilárdításának, a munka jobb megszervezésének, a hektárhozam emelésének kérdéseivel és rámutatott a kulákok kártevése elleni harc kérdéseire. Slánský elvtárs az állami birtokok és állami gépállomások igazgatásának újjászervezési alapelveiről is jelentést tett, amihez Gottwald elvtárs adott kezdeményezést és amit a Párt elnöksége is jóváhagyott. Az igazgatást decentralizálják és gazdaságosabbá teszik, megszűnik az állami birtokok és az állami erdők központi igazgatósága. Az állami birtokokat a földművelésügyi minisztétérium fogja vezetni a kerületi igazgatás közvetítésével és a járásokban önállóan gazdálkodó egységek alakulnak. Növelik a népi igazgatás ellenőrzését. Hasonlóképpen decentralizálják az állami gépállomások igazgatását is . Beszédének zárórészében Slánský elvtárs hangsúlyozta, hogy a falu szocialista felépítése nagy feladatát csak akkor lehet sikeresen megoldani, ha a Párt naponta meggyőzi a dolgozó parasztság legszélesebb rétegeit és megnyeri útunk számára. Néhány közellátási kérdésről Jozef Frank elvtárs számolt be. Megvilágította a közellátási helyzet fejlődését a felszabadulás óta, főleg azonban 1948-tól. Rámutatott arra, hogyan javult folyamatosan népünk ellátása, hogyan nőtt a dolgozók életszínvonala, milyen rohamosan emelkedik a fogyasztás és fokozódik a kereslet. Ezután a közellátás helyzetéről beszélt. Rámutatott a szabadpiaci húselltás terén mutatkozó nehézségek fő okaira. A nehézségek alapvető oka az, hogy a húsfogyasztás és a többi életszükségleti cikkek fogyasztása gyorsabban nő, mint ahogy megfelel lehetőségeink növekedésének. Mezőgazdaságunk főleg a még le nem küzdött mezőgazdasági szétdaraboltság következtében elmarad a fogyasztás rahamos növekedése mögött. Ezenfelül nem teljesül a húsfelvásárlás, főleg a vágósertéseknél. Tekintettel ezekre a nehézségkre néhány intézkedést kell bevezetni, amely a hús és a hústermékek fogyasztását, a zsírt és tojást és ezek szabadpiaci árait érinti. Olyan intézkedések szükségesek, amelyek a sertéshús termelésére és beszolgáltatására vonatkoznak, valamint az ipari termékek néhány fajtájának megszabását érintik. Ezen intézkedések célja az, hogy mindenekelőtt a munkásság és a többi dolgozók számára biztosítsuk a hússal, zsírral, tojással való folyamatos ellátást, megakadályozzuk az üzérkedő vásárlásokat és rendet teremtsünk a közellátás terén. Ügy kell gazdálkodni, ahogy lehetőségeink megengedik, amely lehetőségek a szocialista országépítésben elért további sikereinkkel főleg a falun kétségtelenül növekednek. A munka termelékenységének emelése és ezzel a nagyobb ipari termelés, valamint az EFSz-ek további fejlődése biztosíthatja a közellátást és az életszínvonal további emelkedését. Frank elvtárs a továbbiakban termelésünk gazdaságosabbá tételének kérdéseivel foglalkozott és előadta a Központi Bizottság elnökségének javaslatát azokra a határozott intézkedésekre vonatkozólag, amelyek az adminisztrációs hivatalnokok számának csökkentésére vonatkoznak a gazdasági életben, az állami igazgatásban és ezek átvitele a termelésbe, a produktív munkába. Beszámolójának zárórészében beszélt a kommunisták feladatairól a falun, az iparban, a Nemzeti Bizottságokban, kereskedelemben, azokról a feladatokról, amelyek ezekből az intézkdésekből következnek. Mindkét beszámolóhoz a vitában 45 elvtárs és elvtársnő szólt hozzá, akik egyetemlegesen helyeselték a javasolt intézkedéseket. Az ülés zárórészében Klement Gottwald elvtárs emelkedett szólásra, akit a jelenlevők viharos tapssal üdvözöltek. Gottwald elvtárs elmondta, hogy a megvalósításra kerülő intézkedések kialakítják elkerülhetetlen előfeltételét annak, hogy az adott körülmények között továbbra is sikeresen követhessük a CsKP IX. kongresszusának irányvonalát, a szocializmus felépítésének vonalát hazánkban. Hangsúlyozta, hogy a nehézségek a fejlődés nehézségei. Abból származnak, hegy állandóan előre megyünk és új, egyre bonyolultabb feladatokat kell megoldanunk. E,feladatok teljesítését a maga összességében állandóan élesedő osztályharc kíséri. Gottwald elvtárs azután rámutatott e nehézségek leküzdésének útjára. A nehézségeket csupán a Párt jó szervezési és politikai munkájával fogjuk és tudjuk leküzdeni. A szervezési gépezetet, amely az 5 éves terv kezdetén még elegendő volt a feladatok elvégzéséhez, most már nem elegendő és újjá kell szervezni. Ki kell alakítani gazdasági életünk minden szakaszán rugalmasabb, teljesítőképesebb és operatívebb vezetést. A nehézségek leküzdéséhez vezető út a Párt politikai és szervezési munkájának megerősítése, főleg a tömegpolitikai munka, a dolgozó nép tömegei között végzett munka terén. Gottwald elvtárs megemlítette, hogy a Párt a kapitalisták uralma alatt a legnagyobb nehézségek és üldöztetések ellenére is fenntartotta a tömegekkel való legszorosabb kapcsolatot és hogy a kommunisták hogyan jártak az üzemekbe és a falvakba, hogyan tudták meggyőzni és megnyerni a tömeget. A nehézségeket, amelyeket elkerülhetetlenül magával hoz az egész tárgyi helyzet — otthon is, nemzetközi viszonylatban is legyőzhetjük és le is győzzük. Leküzdjük pedig őket úgy, ha mozgósítjuk a Pártot és ha a Párt segítségével mozgósítjuk a dolgozó nép milliós tömegeit. Ha a Párt fellép a tömegek közt és mozgósítani fogja őket, akkor. nincs olyan nagy akadály, amelyet le ne tudnánk győzni. A Központi Bizottság Gottwald elvtárs alapvető irányvonalát nagy lelkesedéssel fogadta. Egyhangúan jóváhagyták a közellátás terén javasolt intézkedéseket, valamint az állami és gazdasági igazgatás gazdaságossabbá tételére vonatkozó intézkedéseket is. A Központi Bizottság elfogadta Pártunk alapszervezeteihez intézett levél szövegét, amelyben ezeket az intézkedéseket megvilágítják és kitűzik a pártszervezetek feladatait a legközelebbi időszakban. Slánský elvtárs beszámolóját, mint a mezőgazdasági kérdésekben végzendő pártmunka irányvonalát, jóváhagyták. A Központi Bizottság azzal bízta meg a pártelnökséget, hogy dolgozza át a gazdasági irányítás javítására és a termelés gazdaságosabbá tételének emelésére, valamint az állami ellenőrzés megerősítésre vonatkozó javaslatokat. Az ülés az Internacionáli eléneklésével ért véget. Hivatalos jelentés a Köztársaság kormányának 1951 június 29-iki üléséről A kormány részletesen megtárgyalta a közellátási és termelési helyzetet és a szükséges intézkedések egész sorát rendelte el František Krajčír belkerfeskedelmi miniszter jelentést tett a közellátás jelenlegi helyzetéről, az élelmiszerek és az iparcikkek között és szabad piacán. Fejtegetései során előadta, hogy az utolsó hetekben a szabad piacon fokozott kereslet mutatkozott a hús, füstöltárú és a zsír vásárlásában. A szabadpiac, amelyet 1949-ben vezettünk be kevésszámú elárusító helyen és kismennyiségű áruval, fokozatosan kiterjedt. Ez évben a szabad élelmiszert elárusító üzletekbe, amelyeknek száma az utolsó esztendő alatt néhány ezerrel szaporodott, olyan magas mennyiségű hús- és füstöltáru özönlött, ami túllépte jelentősen magas jegyszükségletünk teljes egyharmad részét. A hús- és füstöltáru árusítása a szabadpiacon ez évben az 1949-es évhez képest hétszeres. Hasonló fejlődés mutatkozott a többi élelmiszerek szabadpiacán is. Mindennemű parcikk eladása a szabad piacon állanäóan emelkedett. A belkereskedelmi miniszter jelentésében elmondotta, hogy a fogyasztás a kötött piacon, ahol biztosítva vannak magas fejadagok alacsony árakon, állandóan emelkedik. Ezt a fokozott fogyasztást főleg az okozta, hogy nagyobbrészt nem tartják be azokat a szabályokat, amelyek szerint a fejadagok helyesen szabályozandók. Ilyen például a nehéz és nagyon nehéz testi munkát végzőknek szóló pótjegyek kiadása olyan folyasztóknak, akiknek erre nincs igényjogosultságuk. Ilyen például a betegek számára való fejadagokkal való visszaélés és a Helyi Nemzeti Bizottságokon a jegytartalékok felelőtlen szétosztása. Az utóbbi időben megállapítást nyertek a jegyékkel való visszaélések esetei is és a jegyhamisítók szrvezett bandáit érték tetten. Mindezek a jelenségek összefüggenek azzal, hogy egész jegygazdálkodásunkban mindezideig nem volt meg az elégséges nyilvántartás és az ellenőrzés. Krajčír miniszter a továbbiakban tájékoztatta a kormányt a hús-, zsír: és tojásfelvásárlás tervének nemteljesítéséről. A felvásárlási feladatok nem teljesítésében a kulákok járnak elől, akik sok esetben nyíltan vagy rejtve szabotálják az állam iránti kötelességeiket és nem teljesítik a sertéshús, tojás, tej és a többi termékek beszolgáltatását. A gazdasági szövetkezetek munkatársai nem tudták biztosítani a felvásárlás teljesítésének sikeres megszervezését és néhány járásban nincs áttekintésük a felvásárlás reális lehetőségeiről. A nemzeti bizottságok is sok esetben elhanyagolták felvásárlási feladataikat és hozzájárultak a felvásárlási feladatok nemteljesítéséhez azzal, hogy nyakra-főre engedélyeztek házi vágásokat anélkül, hogy a kérvényezők teljesítettek volna az ehhez szükséges feltételeket, mint például beszolgáltatási és termelési feladataik teljesítését, továbbá tűrték a csaló kényszervágások eseteit, amelyeket néhány lelkiismeretlen hivatalos állatorvos tett lehetővé és végül nem lépitek közbe a fekete vágásoknál. Az itt megállapított hiányokat és hibákat is az elégtelen nyilvántartás és ellenőrzés okozza. A belkereskedelmi miniszter beszámolójában rámutatott arra, hogyan nehezítik és fékezik ezek a hiányok a kormány törekvéseit, hogy amennyiben lehetséges a lehető legnagyobb mértékben kielégítse a szabad piac növekvő követelményeit. A jelentéshez fűződő vitában megállapítást nyert az, hogy az utóbbi időben mutatkozó közellátási zavarok egyáltalán nem érintik a kötött piacot, hanem kizárólag a szabadpiacon mutatkoznak. A liszt, hús és más szükségletek kötött piaca teljes mértékben el volt látva. A szabadpiac zavarait nem az okozta, hogy kevesebb áru jutott a szabadpiacra, hanem az, hogy a termeléssel aránytalanul növekszik a kereslet és a szabadpiac fogyasztása azért, mert a lakosság egyre nagyobb számának növekvő vásárlóereje következtében mind több embernek van lehetősége a fejadagokon kívül a szabadpiacon is vásárolni. A belkereskedelmi miniszter jelentése alapján a kormány elhatározta, hogy azon árufajták árának szabályozását megvalósítja, amelyekről a szabad piacon a legnagyobb hiány mutatkozik, mégpedig a húsnál, zsírnál és néhány más élelmiszernél és terméknél. A kormány megbízta a belkereskedelmi minisztert szabályozások életbeléptésével, folyó évi július 1-től kezdődőleg. Az elrendelt árrendezés csupán a szabadpiac áraira vonatkozik, míg a kötött piac árai változatlanok maradnak. A kormány jóváhagyta a belkereskedelmi miniszter azon javaslatát is, hogy július 1-ével felszabadítsa a ruházati jegy fennmaradó részét, mivel a textilkött piac teljes mértékben el van látva és biztosítva áruval. Egyidejűleg meghagyták a belkereskedelmi miniszternek és valamennyi kerületi és járási Nemzeti Bizottságoknak, hogy rendszeresen ügyeljenek az önellátók fejadagjának pontos ellenőrzésére, a házivágások engedélyezésére és ebben az értelemben elhatározták a szükséges intézkedéseket. A kormány elhatározta, hogy felhívja az összes nemzeti bizottságokat, üzemvezetőségeket, intézményeket és egyesületeket, hogy a kormánytényezők, különféle hazai és külföldi delegációk látogatásakor és más hasonló alkalmakkor ne rendezzenek fogadásokat, ünnepi ebédeket, stb. Ami a szükséges hivatalos fogadtatásokat illeti, ilyeneket csupán a kormány határozata alapján lehet megrendezni. A kormány tárgyalásának fő tárgya ezután az a kérdés volt, hogy a jövőben hogyan biztosítja a közellátás rendes menetét és ezzel a nép fokozódó életszínvonalát. Az egyetlen helyes út itt a mezőgazdasági és ipari termelés termelékenységének fokozása, a nemproduktiv kiadások csökkentésének, a termelés fokozásának és új alkalmazottak besorolásának útján a produktív munkába. Az eddigi törekvések, hogyan csök* kentsék az adminisztratív gépezet aránytalanul magas létszámát és így leszállítsák a nemproduktív kiadásokat, amelyek fokozzák a termelési költségeket, mint ahogy erre már a CsKP februári ülésén Klement Gottwald elvtárs, a Köztársaság elnöke, figyelmeztetett, nem hozták meg a várt eredményeket, ellenkezőleg, az 1951-es évben is a gazdasági és közigazgatási szervek égész sora ismét mértéktelenül emelte az adminisztratív alkalmazottak számát. Általános helyesléssel állapították meg azt, hogy ez az állapot a szocializmus építéseinek feladata, valamint a takarékosság szempontjából tarthatatlan. Ezért a kormány elhatározta, hogy az adminisztratív alkalmazottak számát az államosított és szövetkezeti szektorban, valamint az állami és közigazgatásban 1951 végéig 77.500 személlyel csökkentik. Az így felszabadult adminisztratív alkalmazottakat, mindenekelőtt férfiakat, kizárólag produktív munkába irányítják át. A folyamatos átmenet megszervezése céljából a kormány elhatározta, hogy a miniszterelnökségi hivatal mellett kormánybizottságot szervez, amelyek a feladata, részletes tervet, irányelveket kidolgozni és megegyezni az illetékesekkel a munkaerők átvitelének időpontjáról és módjáról. 1951 október 1-ig bevezetik a kötelező bérszámlákat mindenütt, ahol eddig még nincsenek, főleg az állami igazgatásban. A termelési minisztériumok, az üzemek és vállalatok igazgatóságai és vezetőségei törődjenek azzal, hogy az Új munkaerőket teljes mértékben produktív munkára használják fel és az üzemek több műszakját fokozzák ezzel.-■ fr' - ^ • ТТТ'ЛГ Ivlirllfi)'71 'umrú У
