Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-03-11 / 10. szám

(Л ."él működik a fiatal v^ebéiyi szövetkezet — mégis hátul kullog a tagszervezésben A verebélyi „Jednota“ Járási Fo­gyasztási Szövetkezet ama fiata­labb fogyasztási szövetkezetek közé tartozik, amely — a kezdeti nehéz­ségek ellenére — kielégítő módon teljesítette multévi feladatát. A szö­vetkezet, a népi hatóságok támoga­tása segítségével, annyira kiépítette elárusítóhelyeinek hálózatát, hogy a járás területén teljesen kiküszöböl­te a magánvállalkozást a közellátás vonaláról. 1950 végén a szövetkezet­nek 31 elárusítóhelye volt, beleért­ve azt a hat fogyasztási szövetkeze­tét is, amely fúzió keretében olvadt be a verebélyi „Jednotába“. Sőt a szövetkezet megkezdte a „Zelovoc“ árudáinak átvételét is. A szövetkezet munkára főleg a taglétszám emelése körül mutat hiá­nyokat, mivel 1950-ben a tervezett 1000 tag helyett mindössze 385 ta­got szerzett, éppen ezért ebben az évben a szövetkezetnek rendívül nagy figyelmet kell szentelnie a tag­szerzésre, hiszen a szövetkezetnek — az elárusítóhelyek számát tekintve — ma már mintegy 3000 tagot kel­lene számlálnia. A maaunk részéről is többször rámutattunk már arra, hogy a taglétszám növelésének kel­lő figyelmet kell szentelnünk és a tagszerzési akciót párhuzamosan kell elvégezni az új elárusítóhelvek ala­pításával. A verebélyi Járási Fo­gyasztási Szövetkezet ezen a téren bizony hátul kullog. Viszont elismerés jár azért, hogy a verebélyi „Jednota“ igazgatósába kellő gondot fordít az alkalmazot­tak politikai- és szakkiképzésére. Je­lenleg már 20 üzletvezetőt és négy irodai alkalmazottat részesített is­koláztatásban, a Szövetkezeti Tanács tanfolyamára nedig négy új n "i mun­kaerőt küldött ki, akiket azután el­árusító helyek vezetésével fog meg­bízni, hogv ígv felszabadítson olvan férfi munkaerőket, akikre a terme­lésben nagyobb szükség van. A szövetkezetek vezetősége min­denkénen gondoskodni kíván arról, hogv ígv az alkalmazottak kellő fel­készültséggel láthassák el dolgo­zóink és fogyasztó közönségünk ki­szolgálásának fontos feladatát. kerdús, ennél a szövetkezetnél is le­maradás mutatkozik a taglétszám tekintetében. A szövetkezetnek nem got kellene d-g pz í eniatö rdgo cr 1800, hanem körülbelül 10.000 tagot kellene felmutatnia, hiszen a szövet­kezet körülbelül lf5.000 fogyasztót lát el termékekkel. Valach Gyula. arról, hogy vevőink megelégedés­sel távozzanak. 3. Igyekezni fogunk, hogy vevőin­ket gyorsan szolgáljuk ki, meg­kíméljük őket a hosszadalmas vá­rakozástól s attól, hogy egyéb fontos munkánál időveszteséget szenvedjenek. 4. Falusi bevásárlóink között nép­szerűsíteni fogjuk a földművelés magasabb termelési formáit az Egységes Földműves Szövetkeze­tek propagálásával. 5. Elárusítóhelyeinken példás tisz­taságot teremtünk s kellő gondot fordítunk saját külsőnkre is. 6. Valamennyi vevőnket szövetkeze­ti tagnak igyekezünk megszerez­ni. 7. Belekapcsolódunk a szocialista versenybe. 8. Szak- és politikai tekintetben to­vábbi önképzést vállalunk. A zsolnai „Budúcnosť“ vezetősé­ge ilv módon elősegíti Szlovákia ipa­rosítását abban a vonatkozásban, hogy uj munkaerők felszabadítását teszi lehetővé. ídtük el... izánskerol tagot szereztek a Járási Fogyasztási Szövetkezetnek és ez a létszám na­ponta egyre emelkedik. M eg alakítottuk szakszervezetünket is, amelynek elnöke T ar in a elv­társ lett. A havonta egyszer rende­zett taggyűlésen és munkaértekez­leten üzletvezetőinket politikai és szakoktatásban részesítik. Százöt­venkét elárusítóhelyünk jS.000 sze­mélyt lát el, amiből 60 százalékot tesznek ki a munkások s IfO száza­lékot a kis- és középföldművesek. Ellenőr jeink munkájuk során érintkezésbe kerülnek a kis- és kö­zépföldművesekkel, akiket ilyen al­kalommal igyekeznek meggyőzni az EFSz jelentőségéről, hogy ezzál is elősegítsék a falu szocializmusának mielőbbi kiépítését. Szövetkezetünk a közelmúltban elvállalta az egyik EFSz feletti védnökséget. Partizánske járási székhelyen sza­bad elárusítóhelyet létesítettünk, ahol a kontingensen felüli fölöslege­ket árusítjuk, amiket a földműve­sektől részükre előnyös áron szer­zünk be. Az elárusítóhely jelszava: „Brigádjaitok kisegítettek minket — mi a feleslegeket a ti segítségetek­re nyújtjuk!“ Ezzel az elárusítóhely­­lyél nagy sikert értünk el a dolgo­zóink körében. Noha — a fentiek szerint — a partizánskei fogyasztási szövetke­zet működése dicséretreméltó és si-A zsolnai „Budúcnosť“ szövetke­zet vezetősége február 5.-től 18.-ig megvalósította az elárusítónők első szak- és politikai tanfolyamát. A ki­képzés célja az, hogy olyan női munkaerőket képezzenek ki, akik az ipari termelésbe átrendelt férfi mun­kaerőket maradéktalanul pótolhat­ják. Az első ilyen tanfolyam befejezé­se után a tanfolyamon résztvett nők köszönőlevet küldtek a szövetke­zet igazgatóságának, amelyben egy­részt hálájukat fejezik ki, hogy a ve­zetőség lehetővé tette a kiképzésü­ket, másrészt pedig bejelentették, hogy a következő felajánlásokat te­szik: 1. Az áru elosztására és az árakra vonatkozó rendelkezéseket min­denkor pontosan betartjuk s gon­doskodunk arról, hogy ezeket valamennyi munkatársunk ugyan­csak pontosan betartsa. 2. A közönséggel szemben minden­kor kellő készséget fogunk tanú­sítani, tanácsot adunk az áru megválasztásánál s gondoskodunk Négyen keí Levél Parti Partizánske ,Jednota“ Járási Fo­gyasztási Szövetkezete múlt év már­ciusában létesült. A kezdet — ahogy az lenni szokott— itt is nehéz volt. Nem voltak, de még máig sincsenek alkalmas irodahelyiségek, nem vol­tak berendezési tárgyak, gépek és szállító eszközök. Ilyen nehézségek ellenére is azt a feladatot tűztük ki, hogy mégis kiépítjük a Járási Fo­gyasztási Szövetkezetét a bánovcei és partizánskei járásokban, amely két járás átló irányban 50 km-t tesz ki. Négyen voltunk: Mucska elvtárs vezető, egy számvevő és két ellenőr. Gyalogszerrel tapostuk a falvak po­ros útját, felkerestük a legeldugot­tabb községeket is, de munkánk nem járt elenyésző eredménnyel, mert a dolgozók meggyőzése révén két hónap alatt 100 elárusítóhelyet alapítottunk. Ma már 152 elárusító­­hellyel rendelkezünk az említett já­rások területén. Elárusítóhelyet olyan községekben is létesítettünk, ahol eddig üzlet sose volt. Elértük ez­zel, hogy dolgozóink ma már nem kénytelenek a szomszéd falvakba gyalogolni, hogy felesleges munka­­idővesztetsséggel fedezhessék szük­ségleteiket. Elárusítóhelyeinken 60 százalék nő és j0 százalék férfi működik. A férfiak egytöl-egyig negyven éven felüliek. Üzletvezetőink eddig 1800 Női munkaerőket iskoláztat a zsolnai * »Budúcnosť« szövetkezet 1951. március j A Szabad Földműves havi melléklete harmadik szám \ fogyasztási szövetkezetek alapvető feladatai zel a fogyasztási szövetkezetek alap­elveit is első ötéves tervünk tűzte ki, amely kifejezi, hogy a célszerűen és gazdaságosan megszervezett belkeres­kedelem — a fejlettebb disztribúció révén — az áruforgalmat abban a mértékben biztosítja, ahogy az a gazdaság tervezett fejlődésének megfelel. Tervszerű irányítással biz­tosítja a fogyasztási készletek zavar­talan elosztását elsősorban a dolgozó nép számára s egyúttal kibőv ti és tökéletesíti a dolgozó nép érdek ben teljesített szolgálatát. Ha a fogyasz­tási szövetkezetek jó közellátási po­litikát kívánnak folytatni, mindenek előtt arra van szükség, bogy a fo­gyasztási szövetkezetek dolgozói szo­ros együttműködést fejtsenek ki. Egyrészt az alkalmazottak, másrészt pedig a fogyasztási szövetkezet igaz­gatósága és vezetősége, mint a Járási Fogyasztási Szövetkezet képviselője között a legszorosabb érintkezésnek kell fenállania. A szövetkezet műkö­­dését egyébként rendes tervvel kell megalapozni. Az üzleti tervnek kü­lönleges specifikus jellegzetess gei vannak. A tervezésnek itt olyan ada­tokat kell figyelembe vennie, ame­lyek gyakran eltolódásoknak és vál­tozásoknak lehetnek kitéve. Figye­lembe kell venni a kereslet és kíná­lat közötti viszonyt, a fogyasztók íz­lését, néprajzi és helyi jellegzetessé­geket, sőt az éghajlati viszonyokat is. Az üzleti tervezésnek sokkal rugal­masabbnak. alkalmazkodóbbnak kell lennie, mint bármely más tervnek, — abogy ezt Mikojan elvtárs megállapí­totta. A fogyasztási szövetkezetek alkal­mazottainak tökéletesen ismerniük kell a szükségletet, azonnal és rugal­masan kell reagálniok a hiányokra, s el kell sajátítaniok azt a tudo­mányt, hogy a fogyasz* к igényeinek a termelés lehetőségei alapján tegye­nek eleget. A fogyasztási szövetkeze­tek alkalmazottai egyrészt a fogyasz­— Hiányok mutatkoztak és mutat­koznak fogyasztási szövetkezeteink életében is, hiszen ezen a téren nem rendelkeztünk a munkásszövetkeze­tek széles kereteivel. Túlsúlyban voltak azok az úgynevezett fogyasz­tási szövetkezetek, amelyek falvain­­kon a zsírosparasztok, az agrárpárt és a reakció védőbástyáit alkották. Mégha mindezt figyelembe is vesz­­szük, az eddig elért eredmények nem elégíthetnek ki. Falvainkban a fogyasztási szövetkezetek Járási Fo­gyasztási Szövetkezetekbe való be­olvasztási folyamata igen lassú tem­póban folyik. Jelenleg még több mint ezer önálló fogyasztási szövet­kezet működik falvainkon s ezekben még ma is gyakran a zsírosparaszté a döntő szó. A probléma annál komolyabb je­lentőségű, mivel a szövetkezet alap­ját képezi falvaink közellátásának s épen azért a szocializmusra való át­térés folyamatában feltétlenül el kell végeznie a tömegszervezetekre háruló fontos küldetését azzal, hogy ezt az áttérést hatékonyan támogatja és sietteti. Takács mérnök megbízott elvtárs így jellemezte a helyzetet. Ma — két hónap távlatából — megállapíthat­juk. hogy ez a folyamat jelentős mér­tékben meggyorsult. Ez azonban nem jelenti, hogy megtettünk mindent, ami kötelességünk lett volna. Igen sok politikai és szervezési munkára van még szükség, amíg ez a folyamat teljesen befejeződhet. Az elért sike­rek nem áltathatnak minket és nem bízhatjuk az ügyet a nyugodt és au­tomatikus önfejlődésre. Ez megállást jelentene, ami végeredményben ugyanannyit jelent, mint a visszafej­lődés. A fogyasztási szövetkezetek köte­lessége eegyébként az is, hogy nyil­vánvalóvá tegyék a szocialista ke­reskedelem előnyeit a kapitalista ma­gánkereskedelemmel szemben. A belkereskedelem működésének s ez-A fogyasztási szövetkezetekre szo­cializmusunk építése és a béke meg­védése terén komoly feladatok vár­nak. Ezek a feladatok — melyek tel­jesítésére becsületes igyekezettel kö­telesek törekedni — nagyok és fele­lősségteljesek. Elsősorban arra van szükség, hogy a szövetkezet még na­gyobb figyelmet szenteljen a káderek és a vezetők nevelésének. Ez annyit jelent, hogy főleg a vezető-káderek­nek politikai és szakszempontokból a helyzet magaslatán kell állniok, hogy így meg tudjanak birkózni a reájuk váró feladatokkal. A fo­gyasztási szövetkezetek dolgozóinak meg k«ll tanulniok a belpolitikai és nemzetközi események értelmének kellő értékelését hogy helyes követ­keztetéseket tudjanak levonni a szö­vetkezetek politikai munkája szem­pontjából. A fogyasztási szövetkezetek műkö­dése keretében első helyen állanak azok a feladatok, amelyek a falu szo­cializmusának kiépítésével kapcsola­tosak. Gottwald köztársasági elnök kinyilatkoztatta már, hogy lehetetlen a szociaľzmus megvalósítása anél­kül. hogy falvaink ne térjenek a szo­cializmus útjára. A fogyasztási szö­vetkezetekre ezzel kapcsolatban az a feladat hárul, hogy a szövetkezetek dolgozói és funkcionárusai tisztában legyenek az Egységes Földműves Szövetkezetek problematikájával. C«ak ebben az esetben várható e! tő­lük hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek megalakítása és fel­lendítése körül ió propagátori és agi­tátori munkát feitbessenek ki. A másik sürgős feladat, hogy az új szocialista típusú Járási Fogyasztási Szövetkezetek meggyőzzék a fogyasz­tási szövetkezetek vezetőit és elér­jék náluk, hogy azok a Jednota szö­vetkezettel mielőbb egyesüljenek. Még az elmúlt év őszén Takács mér­nök megbízott elvtárs a következő he­lyénvaló megállapítást tette a közel­látási alkalmazottak konferenciáján:

Next

/
Oldalképek
Tartalom