Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-11 / 6. szám
SmÍKuLÍiMmms 1Ö5Í. február 11. melnek, hogy így a keresztezett vetőmag-kukorica termelését növelhessük és az 1952-es esztendőben az összes szemes kukoricatermelésre tervbevett földeken kizárólag ilyen vetőmagot használhassunk. A kormányrendelet a népi közigazgatás szervének segítségével feladatául tűzi ki a termelőknek, hogy a kukoricatermelésnél az agrotechnikai intézkedéseket helyesen használják ki és érvényesítsék, hogy idejében eszközöljék a vetést és ápolják a növény sarj adását. Fona'nö vényed vetése: május 15 A népi igazgatás szervei biztosítják, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet, az Állami Birtokok és valamenynyi termelő a) a szükséges vetőmagot a tervbevett területek számára saját termésükből biztosítsák, a mag megtisztítása és pácolása után idejében eszközöljék a, vetést, legkésőbb 1951 május 15-ig és a talajt helyesen trágyázzák, gyomtalanítsák és a vetésre előkészítsék. b) A lenföldeket a gyomtól gondosan megtisztítsák, még mielőtt 10 cm-re megnőnek. A tisztogatási munkát szükség esetében többször is végezzék el. Indítsanak hathatós harcot a fomlnövények kártevői ellen. c) A fonalnövények pótvetését 1951 jún. 5-ig el kell elvégezni azokon a helyeken, melyeket a járási nemzeti bizottság hozzájárulásával újra fel kell szántani. Kiszélesített zö'dségferme'és A népi közigazgatás szervei, a. dolgo. zó nép minőségi és friss zöldséggel való ellátása érdekében az Egységes Földműves Szövetkezeteknél, az Állami Birtokoknál és a többi termelőnél gondoskodik, a) a zöldségtermelésről, főleg a nagy központok környékén, ahol vízdús talaj van és hogy a zöldségtermelést az EFSz magasabb típusai és az állami birtokok nagy területeken vezessék be. b) Ellenőrizi a tervbevett területek zöldségtermelésének betartását és a termelés behordásáig ellenőrizi a feladatok teljesítését. Az Egységes Földműves Szövetkezetek az Állami Birtokok, valamint a többi termelők. a) végrehajtják az összes szükséges előkészületeket, a melegágyak megépítését, felhasználják az összes rendelkezésükre álló berendezést és építményeiket, hogy intenzíven láthassanak neki ^ komi zöldség gyorsított termeléséhez. b) A magot és ültetvényeket idejében kell a földbe rakni, a földet helyesen trágyázni és megművelni, a kikelő zöldséget az egész sarjadási idő alatt kellően gondozni, betartani a tervet, úgy faj, mint időpontok szempontjából és a zöldségek beszáll'tásnál a szükséges osztályozást végrehajtani. A kormányrendelet értelmében a Földművelésügyi Minisztérium az Állami birtokoknál biztosítja a zöldségmaqvak és ültetvények gondos termel sót és leszállítását, a munkaügyi minisztérium pedig gondoskodik, hogy az Állami birtokok zöldségtermelésre megfelelő számú munkaerőt kapjanak A népi közigazgatás szervei gondoskodnak arról, hegy az Állami birtokok, az Egységes Földműves Szövetkezetek és a többi termelők a) feltétlenül betartsák a nemesített vetőmagok és a palánták számára előírt és tervbevett földterületeket főleg az Egységes Földműves Szövetkezeteknél. b) a trágyázást tökéletesen hajtsák végre, hogy a földet, amelyben nemesített vetőmagot akarnak termelni, he- Ivesen készítsék elő. a vetőmag'és a palánta idejében kerülőn 0 földbe a kultúrát gondosan ápolják, tökéletesen irtsák ki a kártevőket és szabadítsák meg a földet a gyomtól. Az Állami Birtokok biztos?tsák a szükséges nemesített vetőmagot és a palántákat az Egvséges Földműves Szöv-'-’-ezetek számára. A gazdasági szövetkezetek a tavalyi ősz; munkák során szerzett tapasztalataikkal fokozzák az Egységes Földműves Külön munkacsoport kezeli Izsán a három szövetkezeti istálló állatállományát Az izpni III. típusú EFSz egyik legfiatalabb magasabb fokú szövetkezetünk. A tavalyi közös aratási munkák után mondotta ki az izsai szövetkezet, hogy áttér a harmadik típusra. A szövetkezet megerősödését a pártigazolási időszak hozta meg, amikor a Párt helyi szervezete a kötelezettségek és felajánlások során 130 taggal gyarapította az izsai szövetkezet taglétszámát. A szövetkezet résztvett az istállók adaptálási munkájában és ma már három szövetkezeti istálló telt meg a közös állattenyésztés számára beadott állatokkal. Január végén helyezték el az állatokat az adaptált istállókban, melyeket szorgalmas munkával hoztak annyira rendbe, hogy szinte fel sem lehet ismerni az egykori teljesen elhanyagolt, piszkos épületeket. Az állatállomány elhelyezése előtt minden beadott állatot állatorvos vizsgált felül és a szövetkezeti tagokból, valamint hivatalos szakértőkből álló bizottság értékelt fel. Az állatállomány kezelésére az izsai szövetkezet külön munkacsoportot létesített Záborszky András vezetésével. A taggyűlés megállapította az állatállománv kezelésével megbízott munkacsoport normáit. A csoport minden tagjára 10 állat kezelése esik. Ez azt Most, így télen egyre tübü szó esik a falun a gazdasági és politikai kérdésekről. E készéi, getések során sokszor kerül össze szövetkezeti tag egyénileg gazdálkodó paraszttársával. Szinte nem múlik el nap, hogy valamelyik gazdálkodó ki ne mondaná ama meggyőződését, hogy nekünk, szövetkezeti tagoknak, előnyösebb a helyzetünk. Ezen aztán nincs is vita. A ma. gunk részéről egy pillanatra sem tagadjuk, sőt büszkén valjuk, hogy- jobb, előnyösebb a. helyzetünk, mint az egyénileg gazdálkodóknak. A válaszunk azonban még sem marad el és arra bíztatjuk az egyénileg gazdálkodókat, hogy lépjenek sorainkba, erősítsék szövetkezetünket és ezzel ők is járuljanak hozzá a szocializmus épí. téséhez. A meggyőzés nehéz munka, de ha ezt következetesen és állandóan folytatjuk, akkor még a legkeményebb fejű egyéni gazdálkodó is el.*'4 a’ ’ a elismeréshez amit már nap, mint nap hallunk, hogy nekünk _ EFSz tagoknak — jobb, könnyebb a helyzetünk. Persze, tudni. ok kell azt is, hogy miért állott be a mi helyzetünkben ez a könnyebbség Érzik is már sokam, sőt — reméljük _ nemsokára rájönnek mindnyájan, hogy milyen kiUönlvé.g van a közös, mo. dern nagyüzemi gazdálkodás és az egyéni bíbe. lődés között. rVan azonban az egyénileg gazda1 kodóknak egy különös érvük, amiéit — úgy látszik — a lá'cttak eVímé^e sem lépnek be a szövetkezet, be A beszélgetések során valahogy így fogalmazzák meg a véleményüket: „Hiába dolgoztok ti jobban, hiába termeltek ti többet, mégsem gyttjthettek magatoknak vagyont!” Ma már a mi szövetkezetünk tagjai is vannak annyira öntudatosak, hogy ezt a furcsa vé’eményt is bume. rángként használják fel. Vájjon fejlődött e a falunk akkor, amikor sokszor egyesek garasra garast ráírták és gyűjtötték a maguk egyéni vagyonát? Vájjon lehetne-e annyi szociális intézményt fentartani és a nép érdekében kamatoztatni, ha csak az egyén gazgagodna, de nem a közösség? A szövetkezeti gazdálkodással emelkedik az egyén életszínvonala, elsősorban emelked’g az egész közösség vagyona és válik lehetővé mindnyájunk boldogabb jövője. Ugyanakkor a becsületes és szorgalmas munkának az Szövetkezetnek, a kis- és középparasztoknak nyújtandó segítséget, biztosítsák a legjobb nemesített vetőmagvak és a palánták leszállítását. A népi közigazgatás szervei büntető eljárást indítsanak azok ellen, akik rossz vetőmag vagy ültetvény leszállítását előidézik. Д lakarmányalap biztosítása A takarmány tartalékolásának biztosítása az állattenyésztés kifejlődésének egyik fő alapfeltétele és fokozza a kis- és középföldművesek, valamint EFSzeik jövedelmét. Az egyesített szövetkejelenti, hogy ennek az egy embernek kell elvégeznie a takarmányozást, fejést, tisztogatást, stb. mind a tíz gondjára bízott állatnál. Ezért a munkájért a szövetkezet egy és egynegyed munkaegységet ír jóvá a csoport tagjának. Az állattgondozók azonban később külön jutalomban is részesülhetnek. Ezt a külön jutalmat a gondjaikra bízott állatok hasznosságának fokozásával érheti kel. Ha a tehenek a megállapítottnál több tejet adnak, vagy az állatok nagyobb súlyt érnek el a tervezettnél, az állatok gondozója ezért külön jutalmat kap. Az izsai szövetkezet tagjai meg vannak győződve, hogy a közös istállóban az állattenyésztés olyan eredményeket hoz, melyek magasan túlszárnyalják az egyénileg gazdálkodók eredményeit. Izsán egyébként nagy előkészületek folynak a közelgő közgyűlésre. A közgyűlést megelőzőn taggyűlések foglalkoznak majd a normák, a munkaegységek, a csoportok kérdésével és megtárgyalnak minden aktuális szövetkezeti, illetve mezőgazdasági kérdést. Az izsaiak komolyan reménykednek abban, hogy az ógyallai járásban a szövetkezet élenjáró EFSz-é emelkedik a nemsokára meginduló tavaszi munkaverseny során. egyén szempontjából a szövetkezeten belül sem marad el a jutalma. Ha már becsületes munkáról szóltam, akkor nem hallgathatom el, hogy történt ennek az el. lenkezője is a mi szövetkezetünkben. Kimondom kereken, hogy mi történt: megvesztegették a szövetkezet számvevőnőjét aki olyan igazol, ványt állított ki valakinek, amilyenre csak rendes szövetkezeti tagnak van jogosultsága. A megvesztegetőt a rendőrség hamar elfogta, a számvevőnőt pedig az EFSz a nyilvánosság előtt leleplezte, állásából elbocsájtotta és ügyében további vizsgálat folyik. Van azonban örvendetes esemény is, amiről beszámolhatok. E héten megkezdődik az állatok átvétele a közös istálló részére Hat modernül átépített istállója van már az alistáli szövetkezetnek. A taggyűlés háromtagú bizottságot választott, amelynek az lesz a feladata, hogy minőség szerint osztályozza az átadandó állatokat. Megírom továbbá, hogy szövetkezetünk gondoskodik arról is, hogy a téli hónapokban is keresethez jusson az, akinek van szabad ideje. Nemsokára megkezdjük a dohányszárító építését és már az anyagbeszerzés munkájánál tartunk, ügy hogy lesz munka újra bőV' De folytatom a további jó hírek közlését. Az egész falu örül annak, hogy bíztató hír érkezett: hamarosan villanyt kap a község. A járási és kerületi megbízottak, má jártak is a fa. luban és megállapították, hogy a villany bevezetésének nem lesznek nagyobb akadályai Végül még egy hírről számolok be. Az szövetkeze' ‘ földön nagymennyiségű fűzfánk van, melyeket úgy négy Öt évenként érdemes „lebotolni”. Az így nyert ágak igen alkalmasak kerítés készítésére és mivel most — a tavaszi munkák megkezdése előtt — van erre alkalmas idő, kérvényt adtunk be az erdészeti hivatalhoz, amely kérvényünket azonnal elintézte, mire a taggyűlésen megegyeztünk abban, hogy a lebotolt fűzfából kire mennyi jut, sőt dobszó útján értesítettük a község egész lakosságát, hogy árverés útján szintén hozzájuthatnak ehhez a kerítésanyaghoz. , Bala János, Alistál a Szabad Földműves levelezője. zeti földeken és az állami birtokok nagy földtábláin folyó nagy termelés az egyre emelkedő hektárhozammal lehetővé teszi a takarmánynövények nagyobbarányú termelését. A magasabb típusú EFSz-ek közös istállóinak gyors felépítése megköveteli, hogy az EFSz-ek földművesei, az Állami birtokok és a népi szervek a takarmánytárolás biztosítása kérdésének nagy figyelmet szenteljenek. A népi közigazgatás szervei biztosítják, hogy az EFSz-ek a csehszlovák Állami Birtokok és a községek földművesei a) kidolgozzák az állattenyésztés tervteljesítésének biztosításához és túlteljesítéséhez szükséges takarmány kitermelésének tervét; e tervekből a Járási Nemzeti Bizottság és a Kerületi Nemzeti Bizottság 1951 március 15-ig összeállítják a takarmány termelés járási és kerületi tervét; b) kidolgozzák az 1951. évre a rétek és legelők ellátásának és felfrissítés'nek önálló tervét, valamint a rétek és lege: lök felfrissítésének hosszúlejáratú tervét; E tervekből a járási és kerület1 Nemzeti Bizottságok 1951 február 28-ig összeállítják a rétek és legelők gondozásának és felfrissítésének járási és kerületi tervét. A népi közigazgatási szervek biztosítják a magasabb típusú EFSz-eknél és г Állami birtokoknál a füves vetésforgi bevezetését a tavaszi vetésnél, herefélék füves vetésforgójának beszántásával vagy tiszta herefélék beszántásával a földtáblákon, amelyek 1952-ben teremnek először; ezeken a földeken kijelölik a szaporítás céljait szolgáló felületeket, amelyeket fűmagokkal és tiszta tenyésztésű heremagokkal vetnek be. A népi közigazgatás szervei, főleg pedig a járási és helyi agronómusok, valamint a mezőgazdasági termelés és felvásárlás járási bizottságainak bizalmijai biztosítják a magasabb típusú EFSzeknél a) az egyszerű siló-vermek építését helyi forrásból származó anyag felhasználásával; b) a rétek és legelők tavaszelőtti feljavítását és gondozását trágyázással, lesimítással, nehéz hengerekkel való hengerléssel; a vízlevezető és öntöző árkok kitisztítását, a források irányítását, a rétek és legelők élősdi növényeinek kipusztitását; c) a szükséglet szerint tervezett takarmánytermelést egyrészt a földtáblák, a rétek és legelők füves vetésforgójával, másrészt a tavaszi, nyári (tövises) és őszi keverékek a silóstakar-^p mány, tatárka, cirok, takarmánykáposzta, burgundia termelésével; e növény-lbj^^/j féléket a terv szerint kijelölt helyen termesztik, mint közéültetett növényeket; d) a szénakaszálás megvalósítását legkésőbb a fontosabb fűfélék virágzásának kezdetekor és a széna szárítását. (E célból a kerületi és járási Nemzeti Bizottságok kidolgozzák a szénakaszálás kerületi és járási terveit); e) az állatállomány legelőre hajtását (ahol lehetséges) előre kidolgozott terv szerint, hogy fokozatosan lelegeljék a távolabbi és lejtős réteket és legelőket is. A népi közigazgatás szervei gondoskodnak arról, hogy a falusi gazdagok teljesítsék az állatállomány növelésének tervét és hogy a falusi gazdagok kihasználatlan tartaléktakarmánvát és tartaléknövényeit esetleg a 55/47 Sb. törvénycikk segítségével felhasználják az EFSz-ek az állatállomány közös istálózásánál, valamint a kis- és középföldművesek állatállománya részére is. A Földművelésügyi Minisztérium feladata, hogy biztosítsa a kísérletezés központosítását azon feladatok megoldásában, amelyek a rendelet értelmében a szovjet mezőgazdasági tudomány és a gyakorlat szellemében adódnak, hogy megállapítsa a megoldásukhoz szükséges határidőt és a kísérletezésnél dolgozókat feladatokkal bízza meg, támogassa az EFSz-ekben tömörült népi kísérletezők kísérleti munkáját. Különleges figyelmet szentelnek a kukorica keresztezésével való kísérletezésnek, a cirok termesztésének, a nyári krumpli ültetésének, a burgonya termesztésének, a len nemesítésének, a granulált trágyával való kísérletezésnek és mindazon kísérleteknek, amelyek az EFSzek és a csehszlovák állami birtokok magas terméshozamának elérésére irányulnak. Miért könnyebb a szövetkezeti tagok helyzete? — erről beszélgetnek egymást között ez alistáii szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodók Kísérleti tudományos munka Füves vetésforgó, rét- és legelógondozés, silózás
