Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-04 / 5. szám
1951. február 4. Cmbcd íöULmism 7 A KOLHOZOK EGÉSZSÉGVÉDELME А betegek gyógykezeléséről az árvák és öreoek támogatásáról, a gyermek védelméről a kolhoz gondoskodik A kolhoztagok egészségére, mint álalában valamennyi dolgozó egészségée, nagy gondot fordítanak a Szovjetimóban. Az egészségről való gondoskodásnak kolhozokon is elsősorban arra fektetik fősúlyt, hogy elkerüljék a kolhozta;ok megbetegedését vagy balesetét, ilinden munkánál gondoskodnak a pilenési szünetről, melynek tartama a nunka faja szerint változik. A kolhoztagnak ezenkívül pár hetes nhenőre is igénye van, melyet a piheiés házaiban tölt. Ezeket az egész Szovjetunió területén megtaláljuk. Azonnali gondoskodás történik a legbetegedett kolhoztag ápolásáról és gyógykezeléséről. Minden kolhozban ran orvosi rendelő, esetleg kisebb kórláz és majdnem minden kolhozon van írvos is, akit az álbm fizet. A kolhozagok ápolása és kezelése ingyenes, igvanűgy az orvosság is Ha kolhoztag betegsége különleges [yógykezelést kíván, akkor a járási ragy a kerületi kórházba utalják. Megörténik azonban az is, hogy a betegnek szanatóriumi kezelésre van szüksége. Az orvos ajánlására és a kolhoz vezetőségének javaslatára a kolhoz taggyűlése jóváhagyja a beteg kolhoztag z'anatóriumi kezelését és vállalja az ízzel járó kiadásokat. A beteg kolhozag olyan sokáig marad a szanatóriumban, amig teljesen meg nem gyógyul. У szanatóriumi kezelés költségeit a colhoz különleges alapjából fedezik. Különleges gondot fordítanak a fernes anyákra, akiknek a számára már najdnem minden kolhozban szülészeti isztályt rendeztek be. A szülészeten álandó alkalmazott van — szakképzett izülészeti erő, középiskolai képzettségfel. A szülészetre eljár a kolhoz orvoia is, aki felügyel és gyakorlati tanárokat ad a fiatal anyáknak. Az anya a zülés után 8 napig marad még a szüészeten. A kolhoz rendelőjében, vagy korhálábamjanindig több orvos és szakképnett apflló dolgozik. A példás kezelést ztosítja, hogy az orvosok minden 3 'ben két-három hónapi kurzusra mennek, melyen bővítik tudásukat az orvostudomány legújabb ismeretei és tapasztalatai alapján. ROGYAN TÁMOGATJÁK A BETEG KOLHOZTAGOT? A kolhoztagot és annak családját betegség esetén abból a pénzalapból támogatják melyből a többi egészségügyi gondoskodás költségeit is fizetik. Ebből a pénzalapból, melybe évente a kolhoz jövedelmének 2%-át utalják, segélyt nyújtanak a rokkantaknak, az eladottaknak, az ideiglenesen munkaképteleneknek a vagyontalan árváknak és ebből tartják fenn a gyermekóvókat is. A kolhoztagot betegsége alatt a kolhoz élelmiszerrel és pénzzel támogatja. Hasonlóan tartós gondoskodás történik a rokkantakról, tekintet nélkül arra, hoey a kolhoztagot a baleset a termelési folyamat során érte-e, vagy pedig a háborúban. A rokkantak az élelmiszereken és pénzen kívül a kolhoztól fűtőanyagot is kapnak, sőt a kolhoz javítja meg házukat is. A betegeknek és a rokkantaknak nyújtott segély nagyságáról esetrőlesetre a kolhoz taggyűlése dönt. A KOLHOZTAG AGGKORI biztosítása Az elaggott kolhoztagokról is külön alaü gondoskodik. Az öreg kolhoztagok a kolhoztól természetbeni és pénzjövedelmet kapnak, melynek magasságát esetenkint — a szociális adottság szerint — a kolhoz taggyűlése határozza meg. A kolhoz gondoskodik a fűtőanyagról és ama állatok takarmányáról, melyek még az elaggott kolhoztag tulajdonában vannak. Ugyancsak a kolhoz költségére végzik el az esetleges házjavitásokat is. A kolhoz vezetősége ugyancsak a kolhoz alapjából fedezi az öreg kolhoztagok gyógykezelésével kapcsolatos költségeket, ha természetesen nem olyan kezelésről, vagy gyógyításról van szó, melynek költségeit maga az állam viseli. A pénzalapból azoknak a férfiaknak van igényük segélyre, akik elérték 55. életévüket és azoknak az asszonyoknak, A magasabbfokú EFSz-ek még a közgyűlésük előtt egészévi szerződést kötnek az állami gépállomásokkal. A jutalmazást a termelés szerint állapítják meg, vagyis a gépállomás munkájának minősége szerint. Ha až EFSz-ek elérik azt a termést, amenynyit eredetileg terveztek, akkor a gépállomás megkapja eredetileg megállapított jutalmát. Nagyobb teljesítményeknél a gépállomás jutalma emelkedik, vagy ellenkező esetben csökken. A túlteljesítmények értékének egy részét a traktorosok között prémium formájában szétosztják. Ezzel elérhető, hogy minden traktorosnak érdeke lesz, hogy jó munkát végezzen. Az EFSz-ekben, valamint azokban a Dolgozóink életszínvonalának állandó emelkedésével szorosan összefügg az élelmicikkek különösen pedig mezőgazdaságunk teimelvényei. nek emelkedő fogyasztása is. Állandóan több és több húsra, vajra, tojásra, tejre, stb. van szükség. Munkásaink gyárainkban állandóan többet és többet keresnek a nagymértékben kiszélesedett munkaverseny következtében. Ennek természetes következménye, hogy egyre emelkedik nemcsak az ipari és más szükségleti cikkek fogyasztása, de nagyobb kereslet mutatkozik a mezőgazdaságunk termelése iránt is. Egészen természetes, hogy földműveseink elsőrangú kötelessége munkásaink példáját követni s igyekezniük kell kielégíteni a növekedő keresletet. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha emeljük a hektárhozamot és az állatállomány hasznosságát. Ez azt eredményezi, hogy nagyobb mennyiségű élelem kerül nemcsak földműveseink és munkásaink asztalára, de nagyobb jövedelmet biztosítanak maguknak a kis. és középföldműveseink, szövetkezeti tagjaink. Arról nem igen kell beszélni, hogy a hasznos állatok tartása mennyire kifizetődik, azt min. den kis. és középföldművesünk jól tudja. Inkább arra fogunk rámutatni, hogyan lehetséges az állatállomány hasznosságának emelése, mert bizony az alacsony hasznosságű állatra rá is lehet fizetni. Éppen ezért, meg kell ragadni min. den lehetőséget, hogy nemcsak az állatállo. mányban érjünk el szaporulatot, de még fon. tosabb, hogy a szaporulat mellett minőségileg is jobb állatokkal gyarapítsák állományunkat. A feladatok közül — melyek e téren megöl, dásra várnak — első helyen kell említenünk a legelők és a rétek feljavításának szükségét, mert legelőink nagyrésze teljesen elhanyagolt állapotban van. Legelőink feljavítása — főleg EFSz eink ke. rétén belül _ szinte korlátlan lehetőségeket nyit meg előttünk az állatállomány feljavítását illetően. A kapitalista időkben a fogatok munkájáért nagyon drágán fizettek a dolgozók a kuláknak és ezért kis. és középföldműveseink a tehenei, két fogták a kocsiba, vagy az eke elé, aminek az lett a következménye, hogy az ily tehenek tejhozama lényegesen csökkent. Ma már ezen a téren is egészen más a helyzet. Népi demo. kratikus kormányunk segítő kezet nyújtott kis akik elérték 50. életévüket, természetesen csak abban az esetben, ha már nem tudnának tovább dolgozni. Az öreg kolhoztagoknak juttatott segély olyan, hogy abból tisztesen megélhetnek. A kolhoz vezetősége — a kolhoztagokkal együtt — nagy figyelmet szentel az elárvult gyermekek gondozásának és minden erejével igyekszik helyettesíteni a szülőket. Az elárvult gyermekeknek élelmet, ruházatot, lakást egyaránt biztosítanak de gondoskodás történik nevelésükről is. A kolhoz vezetősége figyelemmel kiséri a gyermekek fejlődését, gondoskoközségekben, ahol még nincs szövetkezet, a munkatervek kidolgozásában a traktorosok, az egyes brigádok vezetői és a gépállomások agronómusai is segítséget nyújtanak. A jól kidolgozott munkatervek alapján kerül csak sor a szerződések megkötésére az állami gépállomásokkal. A szerződésekben pontosan fel kell tüntetni a gépállomások és EFSz-ek kötelességeit. A gépállomás munkáját az állomás tanácsa állandóan ellenőrzi. Ez a tanács az állomás igazgatójából, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági előadójából, valamint a járás EFSz-einek elnökeiből áll. sok széles hálózatát építette ki, melyek az egész gazdasági évben igen alacsony díjazásért művelik meg a földet. Elsőrendű marhaállományt semmi szín alatt nem lehet felnevelni a régi alapon. Ahogy az aratásnál és az őszi munkák során diadalmasan bevált a jól szervezett közö'- munka, épúgy be. vált az az állattenyésztésben is. Néhány kiváló EFSz.ünkben szerzett tapasztalatok arra tanítanak bennünket, hogyha nagyobb eredményeket akarunk elérni állattenyésztésünkben, akkor ezen a téren is át kell térnünk a nagyterme. lésre és ezt a munkát is míné’ nagyobb mértékben kell mechanizálni. Ki kell használnunk a gépi segítséget ezen a téren is és jól megszervezett közös munkával gyorsabbá és könnyebbé kell tennünk munkánkat. Napról-napra újabb és újabb példák győzik meg kis. és középföldmű, veséinket, hogy a közös istállóba összevont marhaállomány hasznossága lényegesen emelkedik. EFSz.einknek minden lehetőség meg van arra, hogy állatállományuk hasznosságát a fentiek alapján növeljék és ezzel — természetesen — a tagok jövedelmét is. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a szövetkezeti, közös istállókban összevont marhaállomány egészségügyi gondozása összehasonlíthatatlanul könnyebbé s egyúttal hathatósabbá válik, a veszteségek pedig jóval kisebbek, mintha az állatok szétszórtan vannak elhelyezve a faluban kis. és középföldműveseink istállóiban, ahol közel sem részesülhetnek о’ л gondozásban, mint az EFSz közös istállóiban. A iárási "’’atorvos állandó egészségügyi ellenőrzés alatt tartja a EFSz.ek állatállományát, és egyúttal jó és praktikus tanáccsal szolgál az állatok gondozóinak, valamint az egyes munkacsoportoknak. Csak néhány vonásban igyekeztünk rámutatni azokra a rendkívüli lehetőségekre, melyek kis. és középföldműveseink, szövet’ azeti tagjaink rendelkezésére állanak, de köz"’ sem merítettük ki mindazokat az indézkedésekrt, melyek hivatottak arra, hogy az állatállomány hasznos ságinak emelése következtében dolgozóink szó. les rétegeinek _ úgy városainkban, mint falva, inkon — növeljék az életszínvonalat. Több •EFSz.ttnk ragyogó példája és eredményei min. den bizonnyal kis. és középföldműveseink egyre szélesebb rétegét vonják majd be a szebb holnap építői közé. dik egészségvédelmükről és biztosítja számukra mindazt, amire szükségük van. Nagy figyelmet szentel a kolhoz vezetősége a gyermek iskolai múmiájának és törődik azzal, hogy jó legyen az előmenetele. Ha az elárvult fiú vagy leány az iskolában tehetséget mutat, akkor a kolhoz vezetősége középiskolába, majd a főiskolákra is elküldi. Csak rendkívüli esetekben fordul elő, hogy a kolhoz vezetősége a taggyűlésnek indítványt tesz segélyek kiutalására sokgyermekes kolhoztag számára, mert ezek rendszerint olyan jövedelemmel rendelkeznek, mely teljesen elég ahhoz, hogy a sokgyermekes család minden tagja rendesen élhessen. Ha a sokgyermekes kolhoztagnak mégis szüksége van segélyre, akkor a kolhoz taggyűlése dönt, milyen módon nyújtanak neki segítséget. A sokgyermekes kolhoztag rendszerint gabonát és más élelmiszert kan, esetjeg kamatmentes kölcsönt. Nagyorf gyakran megtörténik, hogy a kolhoz a sokgyermekes kolhoztagoknak építkezési anyagot juttat házra, vagv esetleg ezt a házat maga a kolhoz építteti fel. A GYERMEKÖVÖk Az asszonyoknak a termelésben való munkáját azzal is elősegítik, hogy a kolhozokban állandó gyermekóvókat és gyermekkerteket rendeznek be, némely kolhozban kettőt, hármat is — a kolhoz nagysága és a gondozott gyermekek száma szerint. A gyermekóvó a kolhoz igazgatásában van és azt iskolázott óvónő vezeti. Azonkívül a gyermekóvóban dolgozik a kolhozparasztasszonvok sorából két vagy több szakácsnő is. A gyermekóvóba naponta bejár a kolhoz orvosa is, aki a rábízott gyermekek egészségéről gondoskodik és törődik azzal, hogy az egészség és példás tisztaság elvei érvényesüljenek. A gyermekóvó fentartásáról nagy mértékben a kolhoz-alapból történik gondoskodás. Az úgynevezett gvermekkertekben már nagyobb gyermekek vannak. A gyermekkerteket a kolhoz orvosa ugyancsak rendszeresen látogatja. A KÖZÖS ÉTTERMEK Közös konyhát a kolhoztagok különösen csúcsmunkálatok idejében használnak, különben a kolhoztagok mindegyike odahaza étkezik. A közös konyhákon ■— melyről a kolhoz részéről messzemenő gondoskodás történik — különböző, változatos és nagytánerejü ételeket készítenek, melyek rendkívül olcsók. A kolhoztagok a közös konyhákon csak ebédelnek, egyébként otthon reggeliznek és vacsoráznak. A mezei csúcsmmnkák idején nagyobb távolságokra az ételt a kolhoz autója szállítja, vagv esetleg kocsi viszi a kolhoztagok után a földekre. A kolhozokban elárus'tóhelyek is vannak, ahol a kolhoztagok megvehetnek minden élelmiszert, textilt, cinőt és a mindennapi élet minden szükségletét. Ctak két kerület téliesítetté a sertésfelvásárlás harmadik heti tervét A sertésfelvásárlás terén a harmadik tervhétnél az volt a helyzet, hogy a bratislaval kerület 110.8, az eperjesi kerület pedig 100.6 százalékra teljesítette tervét, ezzel szemben a többi négy kerület alaposa” lemaradt a tervteliesí. tésében. Különösen vonatkozik ez a nyitrai és kassai kerületekre, melyek még a 60 százalékot sem érték el. Hogy a nyitrai kerületben is meg lenne a tervteljesítés lehetősége azt mutatja a vág. sellyei járás példája, amely az első tervhéthen 43.7, a másodikban 100, a harmadikban pedig 134 százalékos eredményt értek el. Csak árnyalattal jobb a helyzet a beszterce bányai és a zsolnai kerületekben. Remélhető azonban, hogy a bánovcei Földműves Raktár szövetkezet versenykihívása jelentős javulást hoz majd az elkövetkezendő hetekben. és középföldműveseinknek, miután a gépfillomá-ItlIIIIHIMMIHMMII |ц|щии1имтин1111и1и»11111и»и111ш1иииии1ии111щр||«и1иинииии1 „„„„„„и........ ..........>■»••■......шипи......an...............I"—......>"......»«".... u,тип.mm.ш..Щ..|1..тшшн, ŠM Sí" Ä шипЫепек kidolgozása utón azonnal Itösfünlí szerződést a gépállomással A mezei munkák diadalai után az állattenyésztésünk sikereiért!
