Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 3. szám

©

1951. január 2Г.

A kolhoztagok munkájának éístem, az elvég: ';t rn : i iné íny.' ■ e сэ nttr.” ' .. rinte ju_ talmazását a kolhozokon az c::d u. . j i val j

felértékelésével valósították ír:

Л kolhozok első ôvc.„sn és építő:ük elején a kolhoztagok munkáéra vagy mu.ikanau ue. rint kaptak jutalmat. te .1 i névül az elvi; :ít i: oa i- . 1 e сз :;;re. A lo.

dolgozott nap Si:::/int való ju г s a i • ; jvess : jt.

becsületes dolgozó rovásába. Ezért a kolhozokban bevezették az akkordmimkáí melynél ifiiu. dsn dolgozó igazságos jutalmát kap — oly..:, r.-. yot'mfl; v el r.s elvégzett ц sége és minősége szerint. Az akkordban végzőit — - - .U nagyon‘ s ’ í-:v ;

Eégnek és minőségnek helyes meghata-зз a egy niton. ,к ié/ gy jgl a, : :

nwnkafejadatok különféle erőkifejtést lriv íu/a k.

t Azt a munkamennyiséget, jnelyet bizonyos idő alatt és bizonyos feltételek m l _tt el l:c i végezni,

mimkainonn állak

, nevezzük. A norma • azonban még közvetlenül

nem mutatja a kifejtett faradságot a vő z::t munka egyszerűségét vagy bonyolult a

könnyebb vagy fárasztóbb feladatok t, a raa gasabb képzettséget és szaktudást 8. \ Az el ég. zott munka mennyiségét és ninár '; . í.

pókban, munkaegységekben értékel:..:.

Milyen tízeik szeris-i állítják össze a normákat 3

A kollloztagok igazságos jutalmazása elescr. ban a helyes normáktól ff m-Ayck t

is lehet a munkát helye, on tarvczr.i éj meg vezni.

Éppen ezért a munkanormákat, Vair.rMt ír/::, den munkának mi" tanú t :i t 3 - kclé-ét a kolhoztágok közös gyűlése h vá. A normák és munka/ vei: t 11 a _ hoz vezetősége dolgozza ki a uŕ/trm:';.-?.'.; alapján, melyeket а Г óvj;.:. nió I ’1 . ■

Minisztériuma adott ki.

A munkanormákat a kolhoz konkrét feltételeihez alkalmazzák

és azoknak a jól dolgozó kolhoz to gok átlag tel„ jesítményének kell megfelelnie.

A mintanormák és azoknak az egyes kolhozok feltételeihez va"; a ’."' : ■ 1: i : ... -gálát és tanulj v' ., ’ ;

A normákat kétí;. o:/.;n ’ meg:

a megfigyelés és a vir .1 : - .

gozó munkája közben történik, /egy roo'g a lelkiismeretesen dolgozó kolhoz lo gok mnnkac: ■_ portjában. A •icgfigyelésr.él az egge t méuyek idejét lemérik, figyelik a mim!:. re szeivezé.iát, síb. Ha w' - . r '

eddigi norma már nem megfelelő,'.elaerc'.::’. v kolhoz vezetősége a kolhoztágok közös g/.y /5. nek indítványt to a no tgvá ľ. - Ugyanakkor ügyelnek arra is hogy a ’ gok alaposan megismerkedjenek r --!' ! J • i érik el a magasabb norma teljesítését a ,.új megszervezésével.

Gyakran megtört ón jk, hngy r 1 /к a ’-x-ih z tagok jói.nek a no ." -kor pedig maga a kolhoz yezelj::ége indA , nyozza a normák csökkent ét, ha 6

nyert, hogy megvált -'r '

tételek, melyek mellett az eredeti »o/.nát . határozták.

A munkanormákat minden év kezedetőn megvizsgálják,

hogy megállapításuk mcgfeUének.c az új m kafeltételeknek a munka új megszervezése evetén, ha azt a kolhoz egyes munka - . • r

bevezették. Ugyanakkor vizsgálják azt is, hagy , az egész év folyamán miként ttljez-ie'A- normákat, nem- telje: .'tették, e till r: . . з, • •;/

ellenkezőleg _ túl nehézen. A víz - t c.:

ményeképpen megfigyeléseket végeznek, és a kolhoz vezetősége a kolhoztagok közös gyűrnek indítványt tesz a normák rr.egvá'-í ra.

A brigádvezetők'is egész év folyan :Va gondosan figyelik a normák teljesítését, a m tételeket és ama kolhoz''gok ' : . : . ’

vezését, akik a normákat túlié;":. A bri ád«a. zetők az így szerzett tapasztalataikat jciir.f*: a kolhoz elnökének és .vezstőré;-5r.sk, .A аолпСг emelésénél a kolhozokban nagyon í'o!el0:sá-telje sen járnak el. Általában a nermí’-p.t f'.V : - kor emelik ha az a munka jóbtb lsével van összefüggésben

Milyen munkákra vannak normák?

A kolhozokban majdnem minden mu '..ara normát állapítanak meg a növénytermelésben és az állattenyés.T';' "за egya-.ánt, mégpecV ■ ,y az egy' "’es dolgozók, ifcir.t :

számára. A csoportok szánjára az ka munkanonnüt ott vezetik be, r.nol jrnezoa meg a lehetőség az egyéni r . !’b-J

zetésére.

A munkanonnák megállapításánál és a-munka felértékelésénél az állattenyé 'rézben ne i a gondozott állatok számából indulnak ki, hr ■ elsősorban

az állatállománynál elért haszonból.

A munka értékelése

Minden elvégzett munkát munkanapokban értékelnek fel. Az fedemrze-inti jutalmazás elve munkanapokban jut kiír. zá meny.,

nyisége és minősége szerint, a fáradság, benyo.

közepesen nehéz munkáltat osztanak be, melyek a kolhoz számára különös jelentőséggel bírnak, az ötödik csoportba

azok a mezei munkák tartoznak, melyek magas szaktudást kívánnak meg.^ a hatodikba

a kaszálás, mélyszántás^ vetőgépvezetés és más

munkák,

a hetedikbe .pedig különleges tudást igénylő munkák ( mint például a cséplőgép gépmesterének munkája, vagy a kovács és mások munkája) tartoznak.

A felértékelésnél az egyes munkákat össze. Ш isonjxtják és gondoskodnak arról, hogy az a kolhoztag, aki fontosabb munkát végez, na.

san részesüljön, mint azok a koL iiozír'gok, pY.iJ kevésbé foltos munkákat vé. gezr.ek.

Az év vígén a kolhoz gazdálkodása szerint muti; .ózó" t j ; :-a' hasznot az összes ledolgozott , munkanapok számával elösztják. így állapítják mrhány ki ígramm gabona hány rubel esik pgy munkanapra, tündén munkanapért' a kol.

; i 1 a . ;fclc ö monnyiséga gabo. nát pénzt, gyümölcsöt, húst,,zsírt, cukrot, stb.

Az év folyamán a aolhoztagbknak j egyszer^ va ;/ két zor -u szokás szerint — c’űleget adnak

fit : periek Rm:Sl

’ he . ikban ú. — až'egyé: 'к, mint a kol.

,

noi сков el: _ ahol ez csak lehetséges —

az ik.koTď miki..it'"cjúpáá egyéno’rre vonatkoz. tatai. II. dny ejetbsn nem lehet bevezetni akc .. em:: ;i tkórdzr.unkát. toint például a ve. tésnél : gy csépi taná. A csépiéinél a .gép napi telje I : :: e c; . n a.r r :=z csoport teljesítménye i.. Az es аз múm.í.kat mégis különböző.

képpen értékelik munkanapok szeri., о: íeiada. golás, dobba való berakás, a kévék szétválása, stb. Minden munka más és ez a különböző ér, tékelésnél nyilvánul meg. \

Néhány mezei munkánál a kolhoztag teljesítményét úgy határozzák meg, hogy az egész cső. port által végzett munkát elosztják a csoport tagjainak számával. A munka különböző: égő azonban még itt is megnyilvánul a munkanapéban való felértékelésnél.

Az egyéni akkordmunka minden kolhoztagnak lehetőséget nyújt ügyességének, elmességének és szervezési képességeinek teljes kifejtésére. A munkajútalniazás ilyen rendszere mellett jobban fejlődik a szocialista versenyzés is.

ľ к-зуап julai /aziiűk a terv túlteljesítését ?

A munkának munkanapok szerinti értékelésével még nem jutalmazták a tervezettnél magasabb hozamok elérését. Erre külön pótjutalmazást vezettek be.

A pótdíjazás a zvenok és brigádok munkásait arra sarkalja, hogy igyekezzenek túllépni a tervezett eredményt, hogy még tökéletesebben ér. vényesíthessák az agrotechnika vívmányait, a föld jnegmunká' á át és a növények gondozását a munka jobb nSegszervefeésével.

A pót jutalom a magasabb hozam részét képe. zi. Például, ha brigád a maga szakaszán emeli a gabona hozamát, akkor a tervezett piennyisé. gén felüli gabonamennyiség egy negyedét, vagy delét kapja -p,,tjutáimul1. A pótjutalmat azok között osztják szét, akik ezt ä magasabb teimésho. zamot elérték. Azt a gabonamennyiséget, mely a pótjutalmat képezi, elosztják azoknak a munkanapoknak számával, melyekkel a brigád tagjainak munkáját felértékelték. így kapják meg az egy munkanapra eső gabonamennyiséget. A brigád tagjai annyiszor kapják ezt az egy napra eső gabonamennyiséget, mint pót jutalmat, ahány munkanapot szereztek

Pótjutalmat kapnak a kulhoztagok minden más pö,r5ny t'.rmele né is. na magasabb hoza. mot érnek él. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben i3. — ba —

r" ' . • ,

az é22á’

lem:

.. s f .

I büszkeségié a „S»SáIinyec«E?!ltl

^|vsn hektár 24 óra alatti

elés szolgálatában

A Ssov. tv: .íj : . 3

c'. .itt ô iv: : meg:::. : :ta -z e-. : világ r.r r,v у fi Ínyét, í.'göé'á' ' en éíetsvc'.t. .

Á

.

Ixit'C-á. ínak .’3 . a :du; : ; r.sáv ÍV-3

JA. .

■A gabonafé-ík omr-termelére óz clmj.it évben 7 r:.' :í~' Cl-Э irt áj ; dót (1 r a ф "1 d: .)

tesz léi üi több mint С0Э mii - nudc l-mulja felül a. hŕ. jói u e őt«. 1740. év •. v.v<m:Y(jt.

, arai : a bű i i. zt téve .0 . : i púd

rít be, mt .t -1 .;> ' \

A gyapot jössz termése több mint -i.0 százalék.

ka! ivvájtvisiül áz 154.0 évi te, ást 17-í .'éke.lett a Cliitf- ..ipa t * я V -;r t -éé ! 1930.

rét fce^ r iht IDiü. Lan.

A sz^iutasharhaájlomány a kolhoz okban jejen.

leg 28 Szé. ah -kai nagyobb mint a háború

a sertések színia 55 s:: ml ókkal -több.

'

!.: ..Ív:.", sva' c r gta rco'./eí a vzjvjst :;or. rtí.ny 'és a Bolsevik, Párt а 'госАИ::. ас. " vz.

iránt tanúéit. Erek r. • sikerek а k^Hiozorrasstök

é “ _

hozókban _ mag ve i mindop feltétel a. gép. és

traíriorállpmások gépé'chríkí>; átrak te -.s'éd.e. nyebb kihasználására, az agronómiái tudomíny lo'újabb éredr.ľ.áiiyei:::■ ; szél biríí áfc. mizár.h ra.

A mezőgazdaság ebben az évben (15 lóerős traktorra át: tva) négyszer annyi traktort

„ kapott, mint 1C40 ben, 3.3 szór annyi kom .báját nég ZT? ,-r.nyi ttalytbiokét, közel ha.t_ szór annyi ku’tivjiton.

■ A gép- és traktorállomások, a kolhozokban a szántóföldi -r -inkákon kívül most olyan mun kaigényes és fontos munkákat is elvé ;eznek,

gyvjtő-med'.’.éék építéo. öntözőbe c ic: kék le

lattenyésztő-tol relveu a nehéz munkák a gyümölcsösökben és szőlőki:' 1, а :за. és cií u. tetvónyekeá lévő prrakák.

A szovjet trv ktoiipar büszkesége a 80 léergs teljerltméúyű ..Srld’im sc-80*’. Dicsői t: : -.tor A legjobb sz rvííta tmktorosbk az ,Sz 80” traktorral 2á óra alatt 35.50 hektár művelnek meg. D г : ':i;or egyhektárnyi szinti.; --se jelentősen ki.sbb, a; inka minősége pedig jobb, mint más traktoroknál.

1

erős , ЮТ 11” r'- a lánctalpas Diesel- trakto.

::: :át . I. Ez a g .g ugyancsak gazdaságos, •■■■-iQ iľ ke./ :bb üzemanyagot fo.

gyászt miit a fcenzijjjjiotoros traktöf. A legkü. 15 bb szí ĺ tóföldi munkáknál alkalmazzák.

d ' •-S. i t: r’'í.o ír tavaly elgszor gyártott úí sovozrtat az uj ,-HA2,7”. jtíatóű, gyüi: - ::,.d!: .1. rlzt a 13 lila; ; ieie-neken gyümölcsösökben, vala.

........ a .'d/; munlíi-: .11 > ^ ál k.A

traliÉwr--,sajátos::"Ц "z h/ у egyforma sebesség.

Az-új f- tort-'.-.lial együtt a .kolhozok és szov^ húzok íöMjóra /

sl • el ík az úr, töl é’ctesített beta.

:• d : a . "s' , • 0” kombájnt

in. - az".,:". ■’ magán járó. hémiííní.

Á , c.” i:-.//' dju le tudja aratni a

tr’ajdiňsé mutat fel a magánjáró kom.

hŕ i i. ürcicin© nzgy teimelékekcüysé/e és ki.

A gége : n; tr vívmánya az ipari növények, — a gyapot, lan, cukorrépa meg burgonya — bel luához szerkesztett kombájnok.

Az tz'.ég Éa^yjet Szocialista Kö-.ársaság fö ..3in .,0/ -/1-48” gyapottatakenítá bembáj. no): dolgoznak.

Az, a gop összegyűjti a kinyit gyapotyutóki.....s ezzel 40.50 gyapotszédő munkás helyett

dolgozik.

Ukrajna és Szovjetunió más cukorrépái arm e]ô körzA 1 к xölöjoin si)::/fel aikakuazztt a ;szr '! I.M cukorrépa. kombájnt Bz a gép fells zŕtja a cukorrépa gyökerét, ki'., rza a föluoől, let a levélrészti és külön külön rakásba rakja a - -et iós levelet. A cuko/iépa-kombájn telje ínye ti ás muijhcidA ■" At, a tr ' or köze ;s Sebes: -5 ro mellett, >11 5 hektár. A gép lehet gcé tr 'ň .a botrkarítás " msggyórsítását, ésc'*. :: : a :/ " •/kség’etet.

A . jct 1: r. í tők nagy örömmel fo.

! r:............... ‘ d on a „LK-7.” 1: : -ájn meg •

•

Ezt a g: net amelyhez hasonló nincs sehol a

világon szó-.tervezők szerkesztették. ‘

A „LK.7” 'lájn elvégzi a lenbetaksrítást,

rat; liiíču üli,' és a : if ésült e- ’ V: jt kévébe köti A gép nep:; tel :e ítménye 4 hektár, a legte-"s talíubb ke ' -ötök pedig ÍO hektáros tel. jesítményt is elérnek.

A rjzani mezőgazdasági gépgyár megkezdte a •,,ECK2”. jelzéríí burgonyabetakarító kam. bájnsorcfeat gyártását.

Ez a gép kiássa a .burgonyát, elválasztja a / g N . tói a földet meg a szárat és a tiszta guanókat koáárba sz()rja.

Amint a kosarak megtel/ k, a gép földre rakja ő--it. A kombájn egy menetben két sor burgonyát szed fel. Á gép tíz óra alatt 3.5 hektárról t lantja be a bú- fonyát.

A Szovjetunió Sztyeppés körzeteiben a szabadban поЦ és vetett füvek kaszálásához sikerrel alkalm/zaák a nagy íogásszélességü ,,K^Z-10” szénakaszálógépet. V

A gépet motor hajtja és traktor nélzül halld. Fogászé"essége tíz méter, 50 70 kaszás munkáját helyettesit!.

A 'mezőgazdaság jelentős mennyiségíj egyéb gépet és eszközt is kap. Többek között tárcsás tarlóbántó eszközöket, tökéletesített talajmüve. lő- és .vetőgépeket valamint önműködő, trak torvontatta gépeket- és eszközöket. A szovjet ipar a lehető legkülönbözőbb gépeket gyártja a mezővédő erdőültetvényekhez is.

Mind nagyobb lendületet vesz az állattenyész. tés gépesítése is A takarmányelőkészités, víz adagolás, a íejés, szállítási és egyébb munkák géperité /пек. az állattenyésztés fejlesztésében óriási jelentősége van Az ország minden kolho. zábau ísázszáattű vannak az állatok. Hogy az állatokat n é en ete:- -.iik ős itassuk sok munkás, ra van szükség.

aílényé ::tő telepeken a gépek alkalmazása jelentős mennyiségű munkáskezet szabadít fel.- javítja az állatok gondozását és elősegíti az áll tállomany hozamának fokozását.

A kolhozteremelés gépesítése már a háború előtt fokozta a kolhozok gabon igazdálkodásá ban a munka termelékenységét Ma a gépesítés bő-ültsável kapcsolatban tovább uuelsedik a kolhozokban és a szovhozokban a mmuratermé. lőj .:/.■• A. géppel együtt jár a faluban a földek terméshozamának növer.sd&se, az állattenyésztés hozamának emelkedése, a kolhozok kö. zösségi gazdaságának újabb felvirágzása. A kol. hozok gazdaságának gyarapodásával együtt állandóan növekszik, emelkedik a kqlhozparaszt ság anyagi, kultu:: színvonala is é" ?. szovjet parasztok jövedelme a báborúelőtti, 1940 es évhez lr.í ,t már a múlt évben 30 százalékkal nö vekedett.

I

N .

A miiteks ‘ľLísIľriozám a kolhozokból

Hogyan valósrrtsg az elvégzett munka -mennyiség és minőség utáni /utalmazását?

.

lulíság, szí’$k ľ- zettséget igény'-'is és a fontosí. .

ló felértékel.'..-.:- Л. a

líinisstérüni í tál ' -idői immák ék minta , im'éz'.j,

•; é tá :l:bp. való .: ci ' ifehc-y- a ; ' :ostr.

/-.z c ő с :-Д!у ír. * ť . .. : .у .1 ér. -munkanappal, a t rr-- m

a negyedik'it cry "-^у":- ‘--red r.r.i:'é rí :: és fél, a -tat: at^ egy és h ' . _ a hetsdi.

ket pedig két murikorяррак- Az e’rő csoportba

k'd'r f mt - -i - cfőB-Tik, melyek ntai kivin -: ' * a ír.—: ci.l : c'-pftha

kf -.-j mini ák • tartoznak, melyek végztsénél . Ív- .w':. 1. ' : j,

kc.rcyrrea iifjv-z munkák kerülnek,' me’yckct

ózonban miQdon különösebb"r záktud&s nélkül

a ncgy;1':Ьз