Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 3. szám

Ära 2*® Eis EI. évfolyam 3. szám. Mezőgazdasági szak« és szövetkezeti hetilap Bratislava, január 21. m, жжьятщяжажянл Ikizoníiéi évvel ezslcü 1924 január 21-én este 6 óra 'SO pere­kor — súlyos betegség után — meghalt Vladimir Iljics Lenin (Uljanov), az em­beriség nagy lángelméje, a világ első szocialista állatnának megalapítója. Lenin egész életét népe szolgálatába állította. Kíméletlenül harcolt a forra­dalom és a dolgozók összes ellenségei ellen, 17 éves kora éta aktív részt vett a forradalmi mozgalomban. Letartóztat­ták, börtönbe zárták, Szibériába szám­űzték. Sem a börtönben, sem a szám­űzetésben nem hagyta abba a forradal­mi harcot. Oroszország munkásai és legszegé­nyebb parasztjai Lenin és Sztálin veze­­t з'ё' aľátí létrehozták 1917 októberében p. világtörténelem legnagyobb fordula­tát — a Szocialista Forradalmat, A ha­talom a Szovjetek kezébe ment át, A szovjet kormány s a Népbiztosok Taná­csa elnökévé Lenint választották. Rendkívüli energiával fogott hozzá Lenin a történelemben eddig még isme­retlen, újrendszerű állam felépítéséhez, olyan államéhoz, amelyben maga a nép az űr, Lgnin szorosan a néphez tartozott, határtalan odaadást érzett népe iránt, szerette és hitt benne. A nép is határta­lanul bízott Leninben és szerette őt, Lenin vasakarata, gigászi energiája, a győzelembe vetett szilárd hite legyőz­hetetlen erőt öntött a néptömegekbe. Lenin az Októberi Forradalom első napjától kezdve a szovjetek országának védelmét tekintette legfontosabb fe­ladatának és előtérbe helyezte a szovjet haza védelmének jelszavát. Lenin azt mondotta, hogy a szovjet emberek leg­fontosabb jellemtulajdonságai; a bátor­ság, a vitézség, a félelem nem ismerése a harcban és az a készség, hogy a nép­pel együtt harcoljanak a haza ellensé­gei ellen. Lenin Sztálinnal együtt meg­vetette a hatalmas Vörös Hadsereg alapjait, amely azután az 8 vezetésük alatt megvédte a dolgozók hazáját az ellenség összes merényleteivel szemben. Lenin nevéhez fűződik a szovjet ha­talom és a szovjet tudomány sok nagy sikere és győzelme. Nincs a tudomány­nak egyetlen olyan ága sem, melyet Lenin, a kiváló tudós, ne gazdagított volna nagyszerű ideáival. Mindössze 54 éves volt, amikor elra­gadta őt a halál. Sírja mellett Sztálin e küt tett arra, hogy hűen megőrzi és ' ; -ebajtja Len n hagyományait. Sztá­lin esküje megvalósul. F rtéJ'n. Lenin művének nagy tovább­­f' ' 'ztő’e, felb vta a szovjet embere­ket. bogy ugyanúgy szeressék népüket, mmt Lenin szerette és ugyanolyan bát­­r •> és Ir'-né’etlenfl harcoljanak a baza c'1 -ns ei ей'о. nvnt lenín harcolt. 1 en5n neve. alkotásai és tanítása év- S ’• on és ói • •'vedel: en át élni fog­nak. Lenin műve legyőzhetetlen! A losonci magyar tanfolyam résztvevőinek tapasztalatai еду IV. típusú EFSz-ben Miért lettek a szövetkezet tagjai és mit nyújt az EFSz a tőrei parasztságnak? IVTpcnr+a onnalr írlpíÁn я ЯуяЪяг! TíWlf?- A Párt cf^nHncIrnirlúeía гРлгАтп — я mari vťvzpf.t.plr knriil VtpvrmíiYilrťH- я n я cí\7= Megírta annak idején a „Szabad Föld­műves“, hogy december közepén ma­gyar politikai és gazdasági tanfolyam vette kezdetét a losonci volt Szilasy­­kastélyban, melyen magyar. EFSz-veze­­■ tők vettek részt. Mint a Szabad Föld­műves előfizetője és a losonci tanfo­lyam résztvevője, igyekszem lapunk hasábjain beszámolni a tanfolyam befe­jező részéről. Mindenekelőtt azt szeretném leszö gezm, hogy ■ a tanfolyam valamennyi résztvevője nagy megelégedéssel nyilat­kozott a nyújtott tanulási lehetőségről, mert a modern gazdasági és szövetkeze­ti vezetés elméleti megismerése mellett ízelítőt kaptunk a gyakorlatból is és emellett politikai látókörünk is tovább szélesedett. Ma már mindnyájan tisz­tábban látjuk nemcsak a szocializmus felé vezető utat, de megtanultuk magá­nak a szocializmusnak a lényegét és így ismerjük már magát a célt is. Mindez­ért köszönettel tartozunk a Párt rólunk gondoskodó vezetőségének, a hozzánk küldött oktatóknak, akik önfeláldozó fáradozással és odaadással végezték a rájuk bízott kötelességüket. Külön kell kiemelnem Gömbicky és Tóth elvtársa­kat Besztercebányáról és Bagó elvtár­sat Losoncról. Ök hárman törődtek ve­lünk a legtöbbet és igv tőlük tanultuk a. legtöbbet is. Amint föntebb említettem,' a tanio­­lyam befejezése után gyakorlati ízelítőt is kaptunk a magasfokú szövetkezeti gazdálkodásból. Tóth elvtárs jelentet­te be, hogy amiről elméletben tanul­tunk, arról elmegyünk személyesen is meggyőződni. Január 10-én Tóth elv­társ vezetésével elindultunk Losoncról Nagytőre köz­ségébe, ahol valamennnyi kis- és kö­zépparaszt tagja а IV/ típusú Egysé­ges Földműves Szövetkezetnek. A Párt gondoskodása révén — a vona­ton megtett út után — autóbuszon ju­tottunk, el Tőrére. Amikor megérkez­tünk, még inkább éjszaka volt, mint reggel. Igen hűvös volt és egy jószívű szövetkezeti asszonytárs fogadott be, bennünket a házába. Amikor megtud­tuk, hogy ő is tagja а IV. típusú szövet­kezetnek, egymásután tettük fel neki a kérdéseket. Az első kérdésünk — persze — az volt, hogy miért is lépett be a szövet­­kezetbe? Erre a kérdésre az volt a válasza, hogy férjével együtt önként jelentkeztek a ■ szövetkezetbe', mert remélték, hogy ked­vezőbb, jobb soruk lesz. A helyzetük az volt, hogy a férje mint gazdasági munkás dolgozott és bizony az asszony­nak is sokszor kellett férjével együtt munkába állnia, hogy valahogyan meg­éljenek, mert igen kevés volt a „kom­­menció“. :— Hát most milyen a helyzete? — kérdeztük többen is az asszonytól. Rá­mutatott a négy ágyra és elmondotta, hogy mind a négyben vadonatúj ágynemű van, azután rámutatott a rádióra, amit azóta vettek, hogy a szövetkezet tagjai, majd elmondotta, hogy a csa­lád élelmiszere biztosítva van és vé­gül azt is elárulta, hogy a család ke­l-ekén 58drb inget vett'már amióta a szövetkezetben dolgoznak. Míg mi — mintegy húszán — ezeket hallgattuk és valamennyien elismerően bólongattunk, betoppant a házba Furin­­da Rezső, a nagytőrei EFSz országoshí­­rü elnöke. Derék vezetőnk, Tóth elv­­társ, sorra bemutatott bennünket Furin­­da Rezsőnek, majd megkérte őt, hogy engedjen egy kicsit körülnézni a szö­vetkezet gazdaságában. Furinda elv­társhoz két nő is csatlakozott és ők hár-Hazaárulás kémkedés és összeesküvés három püspök bürsiajstromán A bretislavai állambíróság ítélete a nép árulói felett A bratislavai allambirósäg e napokban mondott ítéletet három főpap haza­árulás! bünpörében. A 73 éves Vojtassák János szepesváraljai r. kát. püspök, a 6fi éves Buzalka Mihály r. kát, címzetes püspök és a 63 éves Goidics Pál eperjesi görögkatolikus püspök vádlottak ügyében az állambiróság alábbi íté­letét hozta: Mindhárom vádlott bűnös abban, hogy Vojtassák János és Buzalka főleg 1938-tól 1939 március közepéig Bratislavában és másutt, különösen súlyosbitó körülmények mellett kísérletet tettek a köztársaság alkotmányának megvál­toztatására, önállósága, egysége és az állam demokratikus formája tekinteté­ben. Mindhárom vádlott a háború ideje alatt 1939-től 1944-ig Szlovákia terü­letén és másutt az ellenségnek hasznos szolgálatokat tett, különösen súlyosbí­tó körülmények mellett. 1945, évtől letartóztatásukig Szepesváralján, Bratislavában, Eperjesen és másutt egymással és további személyekkel összeköttetésbe lépve kísérletet tet­tek az alkotmány által biztosított népi demokratikus rendszer megdöntésére s e célból egyenes összeköttetésbe léptek egy idegen hatalommal; Buzalka Mihály és Goodies Pál vádlottak ezeket a bűncselekményedet különösen sú­lyosbító körülmények mellett követték el. Ugyanezen időben és ugyanott más személyekkel és egymás között közö­sen szövetkeztek államtitkok megszerzésére, azzal a szándékkal, hogy azokat egy idegen hatalomnak elárulják. E célból egyenes összeköttetést létesítettek egy idegen hatalommal az áll / fkukat valóban megszerezték s egy idegen hatalomnak elárulták. Buzalka M'hály és Gojdics Pál üzelmeiket hosszabb ide’g és jelentős mértékben folytatták, különösen súlyosbitó körülmények mellett és ugyanakkor Buzalka Mihály vádlott tette rendkívül fontos állam­titkol ra vonatkozott. A biróság Buzalka Mihály és Gojd'cs Pál vádlottakat életfogytiglani, Voj­tassák János vádlottat pedig 24 évi szabadságvesztésre ítélte a köztársaság el­leni I 'incselekmény, hazaárulás és kémkedés büntette miatt. Mellékbüntetés­ként Vojtassáknél Búzáikénál és Goj?r mái 209 200 ezer korona pénz­vt. vf! ~ к teljes v mának elkobzását és polgári jogaiknak el­vesztéséi rendelte el az állambiróság. man vezettek körül bennünket a nagy­­tőreiek büszkeségét jelentő szövetkeze­ti gazdaságban. Az első megfigyelésünk az volt, hogy amerre csak jártunk mindenütt szorgal­mas munka folyt és a szövetkezet tag­jai vidáman végezték kötelességüket,. Általában és igen őszintén elmondhat­juk, hogy sok szép és értékes dolgot láttunk, tapasztaltunk. Láttuk például a szövetkezeti állatállományt. ■ Csupa szép állat áll akár a tehénistállóban, akár pedig a lovak istállójában, Gyö­nyörűek a nagytőrei szövetkezet serté­sei is. ч Óriási vagyont ér az a teljesen mo­dern, mintegy száz szarvasmarha ré­szére készült istálló, melyhez hason­lót bizony mi még nem láttunk. Min­dennel a legpompásabban fel van sze­relve. Kedves olvasó, nehezen tudnám mind megírni, amit Nagytőrén láttunk. Szé­pek, nagyok, egészségesek az állatok. A szövetkezet istállói mind sorra rendben vannak. Mindezt — a szövetkezeti ta­gok szorgalma mellett — az állam által nyújtott segítség tette lehetővé. Az ál­lam és a Párt minden dolgozó kis- és középparaszt részére ugyanezt a lehető­séget akarja megadni. Ha azonban van­nak még mindég olvanok, akik az ál­lam és a Párt segítő kezét nem akarjak elfogadni, annak sem az állam, sem a Párt nem oka. Kőrútunk végén megtekintettük a most épülő falusi kórház szülészeti osz­tályát. Képzeljük el, hogy nemsokára modern kórházi felszere­léssel gondoskodnak egy községben a születendő parasztgyermekekről. Va­lamikor még álmodni is szép lett volna... Amikor mindent alaposan megtekin­tettünk, összegyűltünk a község ven­déglőjében, ahol Furinda elvtárs szólott hozzánk. Elmondotta, hogy — mint szö­vetkezeti elnök — milyen tapasztala­tokat szerzett a szövetkezet tagjaival való bánásmódot illetően és mik — sze­rinte — a szövetkezeti vezetők legfon­tosabb feladatai. A Furinda Rezső tár­saságában levő fiatalabb elvtársnő könyvelési és elszámolási problémákat vitatott meg velünk, majd Szlovák Gyula, oktató szólalt fel és mondott igen komoly, hatásos beszédet. Meg is jegyezték többen, hogy Nyitra és Léva környékén hálásak lehetnek ennek az embernek. Igen érti a dolgát és meg is látszik munkájának az eredménye. A magam részéről lapunk utján fejezem ki elismerésemet és kívánok néki to­vábbi szép sikert. Míg a többiek a vendéglőben marad­tak, kimentem egy kicsit beszélgetni az emberekkel. Meg is jegyeztem a nevü­ket: Füzy István, Balázs András és Laktis József szövetkezeti tagokkal ho­zott össze a véletlen. Tőlük is azt kér­deztem elsősorban, hogy mondják meg őszintén: miért léptek be a szövetke­zetbe. Olyan egyszerűen és olyan ért­­heteőn adták meg a választ, hogy azt magam is a legtermészetesebbnek talál­tam. Miért léptek be? Elég volt a dol­gozó parasztság napestig való szinte eredménytelen gürcöléséből. Jobb, szebb, boldogabb jövőt akar a múlt vérig kizsákmányolt dolgozó parasztsá­ga és ezt a jobb és szebb életet nagy­részben már megvalósítva is látja a maga szövetkezetében, Nágel Pál, a tótgyarmati EFSz elnöke,

Next

/
Oldalképek
Tartalom