Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-05-27 / 21. szám
f йш-ШЙШтВт 1951. május 27. A kapitalista és szocialista erdőgazdálkodás közti különbség „Egész köztársaságunk számára jelentősége van a természet védelmének; az állam szempontjából elkerülhetetlennek kell tekinteni és úgy kell értékelni, mint országos jelenöségü ügyet. Erdőink jövője mindnyájunk ügye, ezért mindenki a maga helyén a községben a járásban, országrészben és államban kell, hogy az erdő védelmezője és ezzel az új szebb holnap megteremtője legyen.” (Vladimír Iljics Lenin) Micsurin és Liszenko természetátalakító tudományára támaszkodva teljesíteni fogjuk ötéves tervünk feladatait erdőgazdaságunkban.. Megváltoztatjuk a természetet, s győzedelmeskedve rajta megteremtjük a magunk gondatlan, nyugodt életét a szocializmusban. delkezésükre, s ügy néz ki az egész, Május 16-tól — 17-ig résztvettem a „Fák ésErdők hete” keretében a Tájékoztatási Megbízotti hivatal és a Központi erdőhivatal rendezésében lefolyt körúton. Első ilyen utunk Hrinyava erdőiizeme volt, ahol az üzem vezetői rövid előadásban ismertették a kapitalizmus és népidemokratikus^ erdőgazdálkodás közti kiilömséget és ezzel kapcsolatos problémákat. Ennek a gazdaságnak összesen 9.211 ha területe van, melyből 8.520 ha erdősített, nagyrészben még tűlevelű fával. Az összes álló fa mennyisége kitesz a becslések szerint 1.800.000 köbmétert. Hatalmas, égbenyúlú sima, gyertyaszerű bük és fenyőfák büszkén állanak, melyeknek darabjai két köbméteresek. A jelentős mennyiségű fa, melyet kivágnak vagy feldolgozásra küldenek szocialista iparunk számára, évente 9.000 köbmétert tesz ki. Ugyanakkor jóelőre gondozott, védett helyeken szakszerű ápolással a facsemeték millióit termesztik ki az utánpótlás biztosítására. A kapitalista éra alatt az erdőket az erdőbárók saját profitjuk növelésére vágták ki tarlóra, melynek eredménye a talaj kiszáradása. A szél és víz elhordta a humust és így termelőképtelenné tették a talajt. Népirendszerünk erdészetének minden igyekezete arra irányul, hogyan lehet legjobban kímélni az annyira fontos fanyersanyagokat iparunk és szocialista építkezéseink számára. Nem vágunk már ki erdőt tarlóra; Erdeink védelmére van egy igen fontos intézkedésünk, mely szerint szakszerűen figyeljük a fák egészségi állapotát, az esetleges feltűnő kórbetegségeket pedig igyekezünk meggátolni azzal, hogy a beteg fát kivágjuk és héját elégetjük, melyben fészkel a betegség terjesztője. Tudjuk továbbá, hogy a szélviharok igen sok esetben nagy károkat okoznak, kitépik tövestül a tűlevelű fákat; fűrészüzemeink ezeket az anyagokat dolgozzák fel különféle formákban. Tehát mai gazdálkodásunk szerint, ha egyes erdőrészeink elemi csapást szenvednek, a kártszenvedet fákat eltávolítjuk és helyüket azonnal kiültetjük fiatal csemetével. Fontos, hogy a kivágott, egészséges fák héja, mely ásványi anyagokat tartalmaz, a helyszínen maradjon; A fiatal ültetvényeknek ez egyik legfontosabb tápanyaga, mely fejlődésükhez okvetlen szükséges Sok esetben tapasztaljuk, hogy erdeinkben a kivágott fák után magas tőke marad, mely káros hatással van ránk nézve és semmiesetre nem gazdaságos. Számítsuk ki, ha 1000 darab 20 cm átmérőjű fát kivágunk, és 20 cin nagyságú tőkéket hagyunk, veszteségünk 19 köbméter. Erre a múlt rendszer kapzsi urai nem gondoltak. Ma erdőmunkásaink tudják, hogy övék az erdő, érdekük tehát, hogy minél többet és gazdaságosabban termeljenek, mert csak így emelkedhetik az életszínvonaluk. A múltban minnél többet termelt annál előbb beköszönt a munkanélküliség. A hrinyavai erdőüzemi igazgatóság beszámolt az alkalmazottak szocialista versenyéről és 1950-től az állami katalógus szerint fizetik ki járandóságukat, mely szerint a múltban 120 Kés-t kaptak naponta, most pedig 180 Kés-t tesz ki napi keresetük. Az üzem munkásai átlagosan 6 km távolságról, kerékpárral járnak a munkába, nagy részük kisparaszt; ezek csekély földecskéjük gyönge terméshozamából csak úgy biztosítják megélhetésüket, ha állami üzemnél dolgoznak. Az erdőüzemben a felszabadulás ófa villanyfűrésszel dolgoznak, melynek eredményei napról—napra szebbek. Ami a fák összehurcolását illeti a fák között, ahol nincs út, lovakkal végzik el. A járható utón pedig traktor szállítja el feldolgozásra az üzembe. Mindenütt ahol csak járunk friss építkezéseket láthatunk; darák rakják be vagonba a fákat, egyszóval a mechanika minden módszerét kihasználják. A munkásokat új egészséges házakban láthatjuk beszálásolva, fehér ágynemű és pokróc bőven áll renmintha rekreációs helyet látnánk. Különösen én állítom ezt, ki az 195 l -'cs években ezen a helyen dolgoztam, hogy 145 km-es vasúti jegyre, a tarisznyára és családom számára száraz kenyér jusson az asztalra. Abban az időben nem volt kis fabódénkban villany, alig láttunk benne az orrunkig és nehéz testi munka után sem ülhettünk le bő étkezéshez, mint ahogy most látom a feketebalogiüzemben, ahol terített asztal várja a munkásokat. Akkoriban, ha erejüket akarták újra pótolni, mindenkinek saját magának kellett hozzáfogni a főzéshez, de csak sorban, mert a tűzhely kicsi volt. Egészségtelen lakásunkban csak rígy hemzsegtek a bolhák, melynek következményeként fáradtan, álmosan kellet reggel hozzálátni a munkához. Jelenleg tiszta, fehérre meszelt falakat, tiszta padlót és kellemes szobát minden munkástársam pedig jókedvet és derűt látok. Ä váipeSSyei fraktoráHomás már kikéiül! az aratási és csépiéi! munkálatokra Nem jó gazda az, aki idejében nein készül fel az elkövetkező munkára. Ma mindenek előtt nagy súlyt kell fektetnünk az aratás és cséplés zavartalan menetére. Föltétien szükséges, hogy állami traktorállomásaink mielőbb rendbehozzák az ehhez szükséged gazdasági géfieket, hogy a munkálatok beálltával ne álljon be elhamarkodás. A vágsellyei állami traktorállomás munkásai és vezetősége, megértették, hogy milyen fontos az időben teljesített munka. Az összes aratógépek megvannak javítva, csak az indulást várják. Minden gépet a kijavítás után kipróbálnak és bekonzerválnak. Ugyancsak szép eredményeket értek el Sellyén a cséplőgépek javításánál is. Már május 20.-án 74 garnitúrát javítottak ki és június 10.-én készen lesznek az összes arató- és cséplőgépek javításával. A sellyei traktorállomás úgy oldotta meg ezt a dolgot, hogy az összes mezőgazdasági gépeket felvásárolta a járásban. A javítás munkálatainál három csoprt dolgozott; egy-egy csoportban három szakember volt. A csoportok minden gépnél előre, külön megegyeztek az igazgatósággal, milyeu összegért javítható ki a gép. Igý J^nrci Lajos csoportja 2 cséplőgépet 8000 koronáért vállalt el, melyet 35 munkanap alatt megjavított. Ez azt jelenti, hogy naponta 228 koronát keresett egy-egy személy.'A kijavítás után a gépeket kipróbálják, s ha azok üzemképesek a mesterek azonnal kezükbe kapják a pénzt. Az egyik elvtárs 2.736 koronát kapott 12 napra. Láttam rajta, hogy nincs megelégedve. Arra a kérdésemre, miért elégedetlen, azt felelte — „Kevés ez a pénz ennyi munkáért“. Később tudtam csak meg, hogy az elégedetlekedő, cséplőgéptulajdonos volt, akinek olyan hasznot hozott cséplés alatt a gép, hogy egész éven keresztül nem kellett neki dolgoznia. A traktorállomás igazgatója Sztredák Mihály elvtárs, aki maga is munkáscsaládból származik. Megkérdeztem tőle, biztosítva vannak-e a gépek káder szempontból és a felügyelettel kapcsolatosan. Sztredák elvtárs nem az az ember, aki ezzel nem törődne. Ezt a feladatot a következőképpen oldottuk meg. A járás minden EFSz-éből a legjobb elvtársakat kétnapos kiképzésben részesítjük, így aztán ezek beosztást kapnak a cséplőgépekhez. Minden cséplőgéphez 2 ember szükséges. Az egyiket a traktorállomás adja, a másikat az EFSz — mondja Sztredák elvtárs. Ugyancsak bírálat alá veszi úgy a traktorállomás, mint a Járási Pártvezetőség az eddigi munkák eredményeit. Az illetékes járási szervek csoportokat szerveznek, amelyekbe bevonják az EFSz-ek vezetőségét, a csoportvezet "két és azokat a traktoristákat, kik hol szántottak. A komisszió kimegy a határba és átnézi a vetést, hol szántottak rosszul, s az esetleges hibákból okulva a zövőben mindent' elkövetnek, hogy azok többé elő ne forduljanak. Az aratás megkezdése előtt összehívják a járási falvak valamennyi EFSz EFSz vezetőit és közösen az aratási és cséplési munkálatok menetét. Sztredák Mihály elvtárs szerint a traktorállomásnak több mezőgazdasági gépe van és ha a körülmények úgy kívánják, kisegítik a szomszéd járás EFSz-eit is. Sztredák arról is gondoskodott, hogy a gépekhez szükséges alkatrészeket is előre beszerezze. így nem állhat fenn az, hogy a gép menetközben megromlik és üzemképtelenné válik, mert ha törés, vagy bármilyen baj van, azonnal a helyszínen kijavítják és nem kell várni, mint ezelőtt, míg az alkatrészt be nem szerezték. Ha minden traktorállomásunk így értené meg a közelálló aratási és cséplési munkálatokat, akkor biztosítva lenne a termés idejében való betakarí- I tása. Sebök István. Elmúlt az a világ, hogy kuláknak valaki ingyen dolgozzon Szeretnék rámutatni azokra a körülményekre, melyek községünkben igen megnehezítik a szocialista építést. Sajnos még mindig akadnak megtévesztett emberek, akik a kulákság befolyása alatt állnak. Ezek még mindig nem látják tisztán alattomos munkájukat A kulákok bibliai összejöveteleket tartanak, ahol az EFSz elleni magatartásukat beszélik meg. Többek között még az sem kerüli el figyelmüket, hogy a tagok között ellentétet szítsanak. „Szakítani kellene a Tönye pusztaiakkal” — mondják a jólelkű kulákok, mert hát ezek most a szövetkezetben jól bepénzeltek. Arról azonban kevés szó esik, hogy a beszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. Azért pedig, hogy földjüket még egyszer mással műveltessék meg hiába á jtatoskodnak. Elmúlt már az a világ, hogy a kidáknak valaki ingyen dolgozzon. A mi szövetkezeti tagjaink nem kívánják többé vissza azokat a szép napokat, mikor ki voltak szolgáltatva a kulákságnak Ma megváltozott a dolgozók helyzete. Traktoristáink megkönnyítik a falu kis és közép földműveseinek munkáját. A rég elavult munkamódszert újakkal helyettesítik. A nem régiben megnyílt gyermekotthon és ovó~ da bizonyítéka annak, hogy községünk a fejlődés útján halad, bár a kulákok ezt bármennyire igyekeznek is akadályozni. Szövetkezeti tagjaink példás munkájának eredményeit bizonyítják a hatalmas földtáblákon gyönyörűen fejlődő vetéseink. Ugyancsak szépen fejlődnek a tavaszi ültetvények és a zöldségfélék is. E héten javában folyik a dohány kiültetése. Igen szép kilátásaink vannak a jövőre nézve és így minden reményünk meg van arra, hogy a kezdeti nehézségeket áthidaljuk. Szorgalmas szövetkezeti tagjaink továbbra is kiveszik részüket a békéért folytatót hracban. Bulla Lajos, Alistál A Szabad Földműves levelezője. A szentpéteri EFSz törődik az erdősítéssel is Egységes földműves szövetkezetünknek sikerült befejezni a tavaszi vetést és a többi munkálatokkal is jól haladunk. Nincs a környéken még egy olyan község, mint a mienk, ahol a tavaszi árpa a legszebb, ami biztosítéka bő termésünknek. Ami szövetkezetünk házatájékát illeti, elmondhatom, van szép állatállományunk, melyhez május 8.-án 142 juhot szereztünk Breznóról, ez is fényesen bizonyítja tagjaink lelkesedését munkában, melynek eredményét minden egyes szövetkezeti tagunk életszínvonalának emelkedésében érzi. Nemcsak szarvasmarhák, juhok, hanem tyúkok is vannak, már szövetkezetünkben. Ögyalláról 1000 drb, Nyitráról 1800 drb. csirkét és 182 drb tyúkot hoztunk farmunkra. Pártunk áprilisi konferenciája nálunk Tízezer korona havi előleg’ A természet mosolyog a májusi napsütésben. A sok eső után újra szép idő köszöntött ránk. Szövetkezeteinknek itt a legfőbb ideje, hogy a tavaszi munkálatokat befejezzék és hozzálássanak a cukorrépa kiegyeléséhez. Tudjuk jól, szövetkezeteink ereje a cselekvésben és a jó munka megszervezésében van. így történt az Perbetén is, hogy az EFSz tágjai hat csoportot állítottak össze a cukorrépa minél előbbi kiegyelésére. Mind a hat munkacsoport szép eredményekkel dicsekszik, a tervet 112 százalékra teljesítik, azonkívül egymásközt versenyeznek az elsőségért. Gajdács Jánosékat kell itt megemlíis hatással járt, mert betartva a Párt utasításait 9 spekulánst zártunk ki sorainkból, akik bomlasztó munkát fejtettek ki, hogy szétziilesszék szövetkezetünket. Szövetkezetünkben a tavasszal valósítottuk meg a szovjet tapasztalatok alapján az erdő ültetését, így ezen a téren sikerült 6 ha-nyi területet akác csemetével kiültetnünk, azonkívül 2.500 drb. borókafenyőt, mely munkálatokhoz iskolánk tanuló ifjúsága is hozzájárult. Szövetkezetünk tagjai minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy a tavaszi veteményeket minél előbb és minél jobban megműveljék, mert tudják, övék a szövetkezet és mert tudják, hogy békéért csak kitartó pontos és becsületes munkával lehet a-legjobban harcolni. Mihók Erzsébet fenem.' ők egy családból hárman dolgoznak a perbetei EFSz-ben és egy hónapra 10.000 koronát kaptak, mint előleget, ezen felül benn maradt még 40 százalék, melyet az évvégi elszámolásnál fognak megkapni. Nemcsak az EFSz tagjai, hanem a perbetei ifjúság a CsISz keretein belül kivette részét a répaegyelésből, hogy kötelezettségvállalásának eleget tegyen a CsISz Szlovákiai Kongresszusa tiszteletére. Ifjúságunk tisztában van azzal, hogy munkájával boldog jövő alapjait rakja le és ezzel nagy része van a szocializmus kiépítésében hazánkban. Sütti József, Perbete. Szabad Földműves a Sz)< vákial Egységes Földmű vés Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács Hetilapja — Szerkesztőség ki' vatal és expedíció Bratislava. Štúrova B — tele'on,: 274 03 — Felelős szerkesztő Kuglei János _ Kiadja az „Orác' lap és Könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomd:' Bratislava. Nár. povstania 41. 1 rányítf postanivatal Bratisi. ’a 2. — Előfizetés fgy évre 100 — Kčs félévre 50 —Kčs — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz.1750 OPJ Ba 2 1950/ši.
