Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-05-27 / 21. szám
1951. május 27. 5 A királyhelmeci járás EFSz-einek tavaszi szocialista munkaversenyében Nagyteres az első helyen A királyhelmeci járás egységes földműves szövetkezeteinek tavaszi munkaversenyében a nagygéresi szövetkezetesek a járás területén április 5-én elsőnek fejezték be a tavaszi munkálatokat és elnyerték a vándorzászlót. Most itt díszeleg a zászló irodahelyiségükben, melyre büszkén tekintenek a tagok áthatva attól a jó érzéstől, hogy jó munkát végeztek. A nagygéresi szövetkezetesek tudatában voltak a tavaszi munkálatok megkezdése előtt annak, hogy ha meggvor- S’tiák a vetést, ha hamarabb kerül a földbe a gabonaféle, meghosszabbodik a növénv tenyészeti ideje és gazdagabb lesz a termés. Azért a járási versenykihívást örömmel tárgyalták meg taggyűlésükön és el is fogadták azt. De nem álltak meg a puszta szavaknál. Éit nappallá téve nagy szorgalommal nekifogtunk a munkának — adja elő Balog elvtárs. — Különösen Dorko István csoportja tűnt ki a versenyben. Utána Gergely Ilona csoportja. Nem lebecsülendő a traktoristák erőfeszítése sem. Győzelmüket a falubeli traktoristák* segítségével érték el. Ök teljesen együttértettek a szövetkezeti tagokkal és elsők akartak lenni a járásban a tavaszi munkálatok elvégzésében. Nem nézték az időt, megtoldották a napot, s éjiéi \% óráig is dolgoztak. Kiváló jó munkát végzett Balázs I ászló traktorista, ki normáját 140%-ra teljesítette. Lófogattal pedig Szíjjártó Kálmán áprilisban 51.75 munkaegységet dolgozott le, és 4140 korona előleget vett fel. Nagygéres községben a szociahsta gazdálkodás 850 ha szántón, 360 ha réten és legelőn, 117 tag részvételével folyik. A TIT. típusú gazdálkodásra 1950 júliusában tértek át. Minden munkát norma szerint végeznek. A szövetkezetben elfogadott munkaegység értéke 140 во korona. Nagy súlyt helyeznek a zöldségtermelésre; jelenleg 20 ha-nyi területen egy állandó munkacsoport munkálkodik. Dohánytermeléssel és állattenyésztéssel is akarnak nagyban foglalkozni, mert hiszen ez biztosít a legtöbb jövedelmet a szövetkezetnek. A közös istállóban 64 darab szarvasmarha és 450 darab juh van. Ezeket mostanában nyírják és darabonként 5.20 kg gyapiút nvernek. Azért érnek el ilyen szép gyapjúhozamot, mert a télen jó gondozásban részesítették juhaikat. Szép munkát végzett a Nők Szövetségének helyi csoportja. Május elsejei felajánlásuk keretében 8 000 eperfát ültettek el az asszonyok. Ezek ha megnőnek lehetővé teszik a selyemhernyótenyésztést. A faluban a tanítóság nem teliesíti hivatását. Legutóbb is a Helybeli Nemzeti Bizottság brigádot szervezett Csiernára, ahol a Szovjetunióval való árucserénk bonyolódik le. A „tanító urak“ nem hajlandók részt venni, de más közös vállalkozásban és kultúrmunkában sem. Milyen tanítók ezek, ha nem tekintik hivatásuknak segítem a falut a szocializmus felé vezető úton és emelni a falu kultúrszínvonalát. A nagygéresi szövetkezetben, mint sok más szövetkezetben is, bevezették a helyes egyszerű könyvelést, mely lehetővé teszi a tagoknak naponta ellenőrizni ledolgozott egységeiket. Bármikor kikapják előlegeiket és nem áll elő olyan helyzet, hogy nem akaródzik munkába menni, • csak azért, mert nem történik meg a rendes elszámolás. A tagok bejárnak könyvelőjükhöz, kezükben jegyzetükkel, amibe a csoport vezetője beírja a ledolgozott munkaegységeket. A könyvelő összeadja, s megkérdezi a tagtól, hogy nincs-e tévedés benne. Ha igen, akkor a legbarátibb módon ■egymás mellé ülve számolnak, hogy mindenki megkapja a neki járó jutalmat. Ebben a szövetkezetben a tagoknak a legkisebb dologtól kezdve a legnagyobbig mindenről tudomásuk van. I^y tehát nem kételkednek, nem gyanúsí tgatnak, hiszen a vezetőség a gyűléseken mindenről pontosan beszámol. A helyi Pártszervezet az EFSz vezetőségével karöltve állandóan felvilágosító politikai munkát végez, hogy megnyerje a még kívülálló Ь<= rolete'? Vises középföldműveseket. A Párt felvehetné a küzdelmet a kétlakiság ellen és leküzdhetné az apró zöldségtermelők idegenkedését a szövetkezettől. A tagfelvétel szigorúan egyéni meggyőződés eredményeképpen történhetik meg. Gönczi Bertalan 8 ha-os gazda jelentkezett legutoljára az EFSz-be. Megkérdezte a szövetkezet vezetősége tőle, mi indította arra. hogy belépjen. Ö így felelt — tavasztól őszig együtt dolgozom a feleségemmel és amikor eljön az ősz azt veszem észre, hogy annyit sem kerestem, hogy a családnak a szükséges ruhát, vagy tüzelőt megszerezzem és látom azt is, hogy aki a szövetkezetben A losonci komunális vállalat 1949- ben, október elsején kezdte meg működését. Eleinte 80-90 alkalmazottja volt. Ma már 350-en vannak a legkülönbözőbb iparágakból. Pékek, szabók, cukrászok, borbélyok, fodrászok, fényképészek, női szabók és szállítók dolgoznak a vállalatnál. A komunális vállalat Feig Samuel vezetése alatt kiváló eredményeket ért el és az alkalmazottak 1951 február 25-én bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. A mai napon 168-an vesznek részt az egyéni versenyben és 25 üzem alkalmazottai vesznek részt a kollektív versenyben. Összesen 275-en vannak a versenyzők. Az alkalmazottak ma többet, jobbat és olcsóbban termelnek, mint a kizsákmányoló kapitalisták. A szocialista munkaversenyben nyilvánul meg a munkához való helyes viszonyuk, erről tanúskodnak kiváló telj esi t.mény ei к A vállalat a szocialista munkaverseny A kurtáni állami birtokon március hónapban gyűlést tartott az igazgatóság és megbeszélte a birtok dolgozóival a munka megszervezésének és díjazásának új módszereit. Elhatározták a munkacsoportok megszervezését és a normafizetési módszer bevezetését. A kurtáni birtok dolgozói meggyőződtek arról, hogy a normafizetési módszer az ő javukra szolgál. Amióta norma szerint dolgoznak fizetésük jóval nagyobbra emelkedett. A normák bevezetésével egyszerre több célt értek el, mégpedig: mindenki érdeme szerint kapja a jutalmat és így nem fordulhat elő, hogy a szorgalmas munkás csak annyit keressen, mint a lustálkodó. A normák bevezetésével érdekeltté tettek anyagilag a dolgozókat és nagyobb termelékenységet értek el. A kurtáni állami birtok at 1950-es évben díjat nyert a lentermelésben Az alkalmazottak azon lesznek, hogy ebben dolgozik megkapja pontosan előlegét, az év végén pedig a többit. A nagygéresi szövetkezetben nincs taghullámzás, mely lehetetlenné tenné a tervgazdálkodást, és a tagok munkafegyelme kifogástalan. Dorko István a 70-ik éve felé közeledik, kora ellenére határtalan lelkesedéssel dolgozik. Azt mondja — öreg vagyok, de dolgozom, hogy előbbre menjen szövetkezetünk. Megkapom rendesen jutalmamat, vehetek belőle, marad is. Valamikor csak úgy vehettem nyolctagú családomnak rongyot, ha ősszel eladtam tehenemet. A géresi szövetkezet tagjai kölcsönös összetartással építhetjük fel hazánkban megértés jegyében dolgoznak, mert tudják, hogy csak közös munkával és összetartással építhetjük fel hazánkban a szocializmust. Váry révén havonta 13 ezer koronát takarít meg a szabószakmában, a pékszakmábn 14.700 koronát, a cukrászatban 3,929.50 koronát, a férfi és a női fodrászatban 6.039 koronát, a fényképészetben 11-680 koronát, s a központi irodában 30.000 koronát. A szocialista verseny 1951 december 30-ig tart és akkorára a vállalat 794.189 koronát takarít meg. A komunális vállalat két legjobb alkalmazottja Szekér Gyula és Hacinda János péksegédek magukévá tették a szakszervezet felhívását és hat hónapi önkéntes brigádmunkára jelentkeztek az cstravai szénbányába. A szocializmust ebben a vállalatban nem szavakkal és kérkedéssel építik, hanem munkával és tettekkel. A szakszervezet a Párttal állandóan kapcsolatban van.és ez az együttműködés biztosítja az alkalmazottak politikai fejlődését, s a vállalat még nagyobb fellendülését a jövőben. (t—A.) az évben is első helyre kerüljenek a lentermelésben. A lentermelést négy és fél ha-on fogják végezni. Mivel jó vetőmagot akarnak nyerni, a lent nemcsak kapálni fogják, hanem gyomlálni is. A kurtáni állami birtok dolgozói becsületesen végzik munkájukat és teljesítik a rájuk eső feladatokat. Am az állami birtok igazgatásánál nincs minden rendben, mondják az állami birtok dolgozói. Az intéző Antal Ilona, kinek 70 ha földje fekszik az állami birtokokban; ő is a kizsákmányoló osztály leszármazottja. Antal Ilonának mindig az volt a számítása, hogy valamiképpen visszaszerzi birtokát és újra bérbe adja. Még ezzel sem elégedett volna meg; a szegény munkások apró parcelláit is a magáéhoz akarta csatolni. Olyan egyénre, kinek érdekei merő ellentétben állnak a dolgozó nép érdekeivel, nem lehet rábízni a birtok ügyeinek intézését. Ab. Munkaerő van minden EFSz-ben, csak meg ke!! szervezni A felsőszeszei EFSz tagjai jól tudják, hogy hazánkban a szocializmust csak ligy lehet felépíteni és megvédeni a nyugati imperialistákkal szemben, ha földműveseink szorosan együtt haladnak az ipari munkásokkal. Az EFSz tagjai és vezetői, Moravszky István elnökkel az élen, mindent elkövetnek, hogy az ingadozó kis- és középparasztokat meggyőzzék a közös munka előnyeiről. A tavaszi munkálatokat a szövetkezet idejében végezte el, a sertéshizlalda javítását most fejezték be. A hizlaldában 60 darab 18—70 kg-os sertés van. A sertéseket Moravszky István kezeli. A szövetkezet mielőbb áttér a III. típusú gazdálkodásra. Sok szövetkezetben panaszkodnak, ha lemaradnak a munkában — nincs elég ember, nincs elég munkaerő. — A felsőszeszei szövetkezetben nem ismernek hasonló mentegetődzést. Pedig itt is kevés az ember. Mégis idejében, a terv szerint végeztek el minden munkát. Természetesen — mondja Moravszky István, a szövetkezet elnöke — ha mi is azt mondanánk, hogy nincs elég munkaerőnk, akkor mi is csak lemaradtunk volna, de megszerveztük és beosztottuk a munkát. Munkaerő van minden szövetkezetben, csak ki kell használni. Ha a szövetkezetben a kelletténél többen dolgoznak, az csak a tagok rovására megy, ha ugyanazt a munkát, amit tízen végezhetnek el, húszán végzik, a termelés egyáltalán nem emelkedik, s a jövedelem nem tíz, hanem húsz felé oszlik. Felsőszeszén, mióta szövetkezet van a községben, a kis- és középparasztok meggyőződhettek róla mennyivel előnyösebb a közös gazdálkodás. A szövetkezeten kívüliek gyakran elbeszélgetnek a szövetkezeti tagokkal és sokan közülük az ősz folyamán belépnek a szövetkezetbe. Igaz, hogy van olyan is, ki nem akar többet termelni, ki nem érti. hogy csak a szocialista nagy gazdálkodás és a gépi megművelés szüntetheti meg a kis- és középföldművesek évszázados elmaradottságát. Mégis a kis- és középföldművesek többségének és a szövetkezetnek egymáshoz való viszonya egymást segítő baráti viszony. Kínatos lenne, hogy minden faluban, ahol szövetkezet létesült, így legyen. _______ Albert Kiskálna is rátért a nagyüzemű gazdálkodás útiára A kiskálnai EFSz ezévben január 20- án tért át III. típusú gazdálkodásra. A szövetkezet 160 ha földdel rendelkezik; ebből 140 ha szántó, a többi rét és legelő. A kiskálnai EFSz dolgozói minden kis földre ügyelnek, nem hagynak egy talpa lattnyit sem megműveletlenül. Az ember, ha végigtekint Kiskálna község határában, hatalmas táblákat lát, szépen fejlődő vetéseket; a rozsnak egy cár nap múlva már kalászát is lehet látni. A közös állatállomány számára kijavították az istállót, melyben harmmc darab szarvasmarha van, azonkívül egy külön istállójuk is van nyolc darab ló részére. A sertéshizlaldát is most javítják 80 darab sertés befogadására. A szövetkezetben két munkacsoport dolgozik. Egy állandó nyolc tagú mezei munkacsoport és egy az állatgondozásnál, melynek három tagja van. Dicséretet érdemel mind a két csoport, mert nemcsak idejében teljesítették az egész tervet, hanem a hizlaldában a javításnál is sokat segítettek, hogy minél előbb kész legyen. A cukorrépa kapálását már megkezdték, amit eddig az időjárás akadályozott. Ez a néhány munkás, ez all ember milyen nagy lelkesedéssel és hűséggel dolgozik! Dolgoznak. mert tudják, hogy munkájukért tisztességes jutalmat kapnak, nem úgy mint a kapitalista kizsákmányolás idején, mikor á munkásság egy része alamizsnáért dolgozott a tőkéseknek, egy része pedig munkanélkül tengődött. Volt olyan is, ki nem azért lépett be a szövetkezetbe, hogy azt előresegítse, hanem azért, hogy minél rosszabb munkát végezzen és ezzel elvegye a tisztességes munkások kedvét a munkától és a szövetkezettől. (—tb—) Követésre méltó munka folyik a losonci komunális vállalatnál A losonci Komunális Vállalat dolgozói szocialista szerződést írnak alá A kurtáni állami birtok dolgozói teljesítik feladataikat
