Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-05-20 / 20. szám
G&fadffamBés к »■g ipíájug ’26. A CsKP harcitapasztalata a múltból segít a jövő küzdelemben Hat évvel ezelőtt a párt által vezetve a dicső Vörös-Hadsereg szabadított fel a fasizmus, a kapitalizmus rabságából, és rávezetett arra az útra, amely a szocializmusba vezet. Nagy utat tettünk meg hat év alatt a mi szabad életünkben és ma szinte hihetetlenül hangzik válság, munkanélküliség, éhség nyomor. Pedig így volt ez a kapitalizmus alatt. Ma azért hangzik hihetetlenül, mert az új szocialista életünkben mindenki dolgozik és mégis kevés a munkáskéz. Ez azért van így mert ma a dolgozó nép lett az ország ura és gazdája és így urak nélkül egyre szebben és jobban élünk. Életszínvonalunk már nem az urak kénye-kedvétől függ. sem az iparban, sem a mezőgazdaságban, hanem a mi munkánktól, ami céltudatos törekvésünktől. Amennyit termelünk, annyi kerül elosztásra. Az egyes dolgozó jutalmazása az ő egyéni teljesítményének arányában növekedik. A termelékenység fokmérője az életszínvonalunk emelkedésének. A párt által vezetett harc és a szenvedéssel teli múlt, erősít bennünket a szebb jövőért való küzdelemben. A Csehszlovák Köztársaság munkás osztálya és dolgozó parasztsága az ország szocialista építés fokozása közben ünnepli pártunk a Csehszlovák Kommunista Párt 30 éves évfordulóját. A CsKP által vezetett három évtizedes forradalmi harc a csehszlovák munkásmozgalomban meggyőzhetnek úgy barátot mint ellenséget, hogy a Párt feladatát hiánytalanul tudja teljesíteni. Dolgozó népünknek a Párt által vezetett erőfeszítései az ország szocialista építésében egyre nagyobb. Egyre több belső tartalékot tárunk fel és állítunk a termelés szolgálatába. Szolgálva ezzel népünk életszínvonalának emelését a szocializmus és a béke ügyét. Ezek a meglévő tartalékok és dolgozó néDÜnk szilárd elhatározása az építő munkára, lehetővé tették a Párt Központi Bizottságának a februári történelmi jelentőségű ülés határozatainak megvalósítását az ötéves terv felemelt feladatainak teljesítését az iparban és a mezőgazdasásban egyaránt. A mezőgazdaság fejlődésének alapján a kenyérgabonafélék termelése 13%-kai növekszik az eredeti tervvel szemben. Ezt azáltal érjük el, hogy a búza hektárhozamát 22-qra, a rozsét megközelítőleg 20-qra emeljük. Lényegesen emeljük az ipari növények,, a bőr és a gyapjú termelését. A len és a kender termelése az eredeti tervvel szemben háromszorosra, az olajrepce kétszeresre, a többi olajnövényé is csaknem kétszeresre emelkedik. Lényegesen fokozódik a takarmányalap A hús egész termelése az eredeti tervvel sžemben 15%-kal növekszik, ugyanúgy a tej és tojástermelés. A gyapjútermelés 3.5 szeresre emelkedik, stb. A mezőgazdasági feladataink felemelése jelentős mértékben mozdítja elő a lakosság jobb ellátását és ezzel az életszínvonal emelését. Úgyszintén lehetővé teszi a hazai nyersanyag-alap kiszélesítését. Az ipari fejlődés gyors üteme a falunak meghozza mindenekelőtt a mezőgazdaság gépesítésének meggvorsítását és ezáltal a földművesek vesződségének megkönn vitásét. Különösen emelkedik a nehéz hernyótalpas traktorok száma. Az eredetileg tervezett 13%-ról a traktorpark 35%-ra növekszik. A hernyótalpas traktorok túlnyomó részét a Szovjetúnió szállítja mezőgazdaságunknak, gépgyártmányuk ellenében, melyeket a Szovjetiinióban szállítunk. Emelkedik a gabonakombájnok száma, melyeket szintén a Szovjetúnió szállít nekünk. Bevezetjük új mezőgazdasági gépek; répakombajnok, burgonya és lenkombajnok szériagyártását. Az ipar biztosítja ekék és egyéb a traktorokhoz Szükséges berendezkedések szállítását. 1953-tól fogva teljesen gépesítve lesz az olyan munka mint a szőlő és a komlófélék megművelése, a rétek és a legelők rekultiválása. Csehszlovákiában, ahol a nép kormányoz, mely a testvéri Szovjetunióra és a hatalmas világbéke táborra támaszkodik, nem lesz már a régi „kis“ Csehszlovákia, hanem erős, gazdag szocialista ország. A burzsuá kapitalista világban, ha a dolgozók emberi jogaikat követelni merték, az éhség következtében nagyobb darab kenyeret követelni mertek, brutálisan beléjük lövettek. Példa 1931 pünkösd hétfője Kosuti. amelynek 20 éves évfordulója e napokban volt, ahol három halott és öt sebesült munkásnak az utcára kifolyt vére a 20 éves múlt távlatából is vádlóan Ítéli el a csehszlovák burzsoázia politikáiét. Ma a huszadát- év fordulóién e véres eseményeknek. a kapitalizmus maradványainak likvidálásával rójjuk le kegyeletünket A »MUNKÁS« 1928 február 19-iki számából Heti szemle, belföld. A belpolitikai események a szociális biztosítás körül folyó harc jegyében állnak A kormánypártok megegyezésre készülnek a reformistákkal, akik egy csöppet sem idegenkednek attól a gondolattol, hogy a szociális biztosítási törvény megváltoztatását kompromisszummal hajtsák végre. Csakhogy a munkástömegek harca ne terjedjen. Nyíltan szabotálják a dolgozók harcát, uszítanak ellene és annál jelentőségteljesebb, hogy az egységes tömegharc szervezése a burzsoázia és a reformisták ellenállása ellenére rohamosan halad előre. A munkások a harc élesítését az általános sztráik és ennek előkészítésére az üzemi bizottságok s tanácsok országos kongresszusának egybehivását követelik. A harci módszerek megvalósítására egymás A »MUNKÁS« 1928 március 1. száma: Ha végig megy az ember a magyar határmenti falvakban: Szap, Balóny, Kolozsnéma, Csicsó, Füss, Bős, stb., ahol nemcsak a burzsoázia kínozza a dolgozókat hanem minden második évben az árvíz pusztít, csupa rongyokba bújtatott, sovány beteget, kiéhezett emberalakokat láthat, akiknek arcáról a kétségbeesés, a nyomor rí le. Húszéves ifjak, negyvenévesnek látszanak, s úgytetszik, mintha már lemondtak volna az életről. Ilyenkor ökölbe szorul az ember keze, és szeretne lecsapni azokra, akik a náoet annyira kínozzák, annyira kizsákmányolják. Mikor az állam aztán mégis egynéhány ezer koronát folyósít íárvízsegélv címén), akkor a falusi kulákok, sógor és komavirtsaftja elüti a sötétségben tapogatódzó nincsteleneket a «op*ób7~f-qV'irnoV я víz utols^ szálmafedeles vityillóját is elsodorta. Ellenben. akiknek száz és még ennél is több hold földjük van, kiutalják a nehéz ezreket segélvként. Szap községnek például kiutalt az állam 58.00 korona árvízsegélyt. Abbéi a szegénységnek (57 földművesnek) 13^20 koronát utaltak ki, egy néhány kulák prdig 44.180 koronát vágott zsebre. A becsapott nincstelenek írták a saját nvelvükön keservesen panaszos levelet Masaryk elnöknek, de ezt jó sokára a dunaszerdahelyi járásbíróságtól kapták vissza azzal, hogy jogaikat bírósági úton érvényesítsék. Micsoda válasz a könyörgő levélre! Ebből is láthatja a munkásság, hogy nem bízhat, senkiben, csak a saját szervezett erejében. Ugyanebben a számban a falusi dolgozók Egységfrontjáról ad hírt. így Csallóközaranyosról a parasztlevelező így ír: „A kisemmizettek harcra készülnek“. Rámutat arra, hogy miért fizet a község minden lakója 450 százalékos pótadót. Rámutat arra, hogy a tóságok úgyszólván elherdálták a köz ség vagyonát, úgy, hogy nem is csoda a község adósságai egyre nagyobb méreteket öltöttek. A konferencián Bitter elvtárs ismertette továbbá a földreform igazságtalanságait és leleplezte mindazokat a spekulációkat, amelyek ezzel együtt járnak. „A cselédekkel és földmunkásokkal nem sokat törődnek a parcellázásnál — mondotta Bitter elvtárs, — sőt egyenesen ki is játszák, mégpedig úgy, hogy a földbirtokosoknak adnak módot arra, hogy szabad kézből adják el 3—5 koronás árban a felparcellázásra kijelölt földet. Ebben az esetben az alkalmazottaknak még végkielégítést sem kell adni.“ A gyűlés után a jelenlévők határozatot fogadtak el, hogy egységbizottságot alakítanak és a bizottság kötelességévé teszi, hogy minden eszközzel álljon a szegénység jogos követeléseiért folyó harc élére. Hasonló egységfront értekezlet volt Farnadon, ahol 338 nincstelen földmunkás és kisgazda vett részt a gyűlésen és hasonló határozatot hoztak, mint Csallóközaranyoson, Köbölkúton is hasonló gyűlés volt. A köbölkúti parasztlevelező így fejezi be beszámolóját: „Nem kételkedünk abban, hogy azok a földmunkások és kisgazdák, akik ma még Szentivány és Hlinka befolyása alatt állanak, ezen a konferencián helyeselni fogják az általunk megjelölt utat, amely a kisemmizett szlovenszkói földtelenek érdekeit képviseli. után ülnek össze az üzemi bizottságok és tanácsok, kerületi konferepciái, amelyek sorát Moravská-Ostrava üzemei nyitották meg. A harc ma már kimondottan a munkásság aktuális követeléséért folyik és az jellemzi, hogy vezetését tényleg az üzemek munkásai ragadták magukhoz pártkiilönhségre való tekintet nélkül, ami záloga annak, hogy a reformisták fékező akciója kudarccal fog végződni. Az általános harc keretében mindtöbb bérharc kapcsolódik he. A kisebb és sikeres sztrájkokon kívül különösen a fémmunkások nagy bérmozgalma érdemel említést. Szlovenszkón is sztrájkban állnak a munkácsi építőipari és fémmunkások. A fütaki munkások. A földmunkások harca különösen nagy jelentőségű. Kitörésének oka a kollektív szerződések évek óta megoldatlan kérdései. A földesurak ez éven is vonakodtak emberséges béreket fizetni a nyári munkálatokért és azt akarták, hogy a robot még állatibb sorsba süllyessze a földmunkások széles rétegeit. Tárgyalni nem hajlandók a földesurak a hatóságok támogatásában bízva dölvfösek és ez lobbantotta lángra azt a szikrát, amely Alsó és Felsőszelin pattant ki. Itt tört ki legelőször a földmunkás sztrájk, két koronás órabérért az eddíwj egy korona bér helyett. A harc a környék földmunkásainak nagy rokonszenvét váltotta ki és a földmunkások nagyon helyesen felismerték, hogy a rokonszenv nem elég. hanem aktívan kell támogatniok a harcbanálló testvéreiket, már csak azért is. mert ezek egyúttal az ő érdekeiért is harcolnak. A sztrájk ma már kiterjedt az egész galántai járásra. Számos községet ölel fel magába és rendkívül éles eszközökkel folyik. A sztrájkolok még a legszükségesebb munkát is megtagadták, mert fennhéjázó földesurakkal szemben csak így van kilátásuk eredményre. De még ilyen körülmények között is arra van szükség, hogy az öszszes szlovenszkói földmunkások csatlakozzanak a harchoz, hogy az általános szlovenszkói földmunkás sztrájkká szélesediék ki mert a földesurak szervezettségének és a hatóságok általi támogatásuknál fogva csak ezt biztosítja a harc sikerét. _______ MAGYAR NAD 1936 március 5 Kétezerrel több a munkanélküliek száma Szlovenszkón február hónapban. Jelentettük tegnap pozsonyi kiadásunkban az országos munkaügyi hivatal közlése alánján. Már január végén ijesztő számoszlopok sorakoznak. A szlovenszkói munkanélküliekről szóló kimutatás 138 ezer. A munkanélküliek száma Szlovenszkón még soha ilyen elképesztő nem volt. a Csehszlovákia munkásmozgalom a mártírjaival szemben. Szlovákia, mint a volt úri Csehszlovákia börtöne, minden kálváriájával, amelyet ez jelentett számunkra, már a múlté. A Párt volt és marad a munkásosztály és a dolgozó parasztság vágya és akaratának kifejezője. A Párt mint szervezett része, vezérkara a munkásosztálynak, felfegyverkezve a marx-leninizmus tudományának fegverével, előre látja a bekövetkező események fejlődését, programbaöntá dolgozó népünk követelését, s szervezetten összefogva mozgósítja a legszélesebb tömegeket ezek megvalósítására. így volt ez a sötét kapitalizmus idejében és így van ez a jelenben is. Amit a győzelmes Októberi szocialista forradalom 4 éves véres polgárháború szenvedésével hozott meg az orosz népnek, azt a dicsőséges Vöröshadsereg áldozatos felszabadító harcával hozta meg számunkra és megrövidítette utunkat a szocializmushoz. A kapitalizmustól a szocializmushoz vezető átmenet korszaka, melyben mii élünk, szívós és állandó osztályharc időszaka. Az a feladat áll előttünk, hogy, elnyomjuk a burzsoázia kísérletét a kapitalizmus felújítására. E ksérletekről a burzsoázia soha nem mond le. amíg egy csepp ereje is marad neki. A történelemben eddig nem fordult elő, — mondotta Sztálin elvtárs — hogy a haldokló osztályok önként távoztak volna a történelem színpadáról.A történelemben ezideig nem fordult elő, hogy a haldokló burzsoázia nem próbálta volna ki léttének védelmére minden, még megmaradt erejét. Ez a harc annál inkább élesedik minél gyorsabban szorítjuk félre a kizsákmányoló osztályok maradványait és még élesebb lesz. amikor később hozzálátunk ezen osztályok teljes megszüntetéséhez. A falu szocialista építése ma ilyen éles osztályharc közepette megy végbe, ahol a falusi gazdagok, a zsírosparasztok és spekulánsok, mint a kapitalizmus maradványai minden nyílt és alattomos eszközzel harcolnak a falu életszínvonalának emelése, jobb létének megteremtése, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítése ellen. A falusi kulák ma szeretné lebeszélni az EFSz-ekbe való belépésről a kis- és a középgazdákat, a traktor és más gépi eszközök igénvbevételéről és használatáról, amit az állami gép és traktor állomások nyújtanak parasztságunknak. Ma ócsárolja a traktort és a gépi eszközöket a kulák, azt állítja, hogy ez nem biztosít jobb termést és könnyebbséget a dolgozó parasztnak. De abban az időbene amikor még a nehéz, gépi felszerelések a falusi gazdagok és földbirtokosok tulajdonában voltak, akkor nagyobb reklámot csaptak „kulák uramék“ és bizonyítgatták a kis- és a középgazdák előtt, azok hasznos voltát, hogy jó borsos árért az arra rászoruló kisgazdák igénybe vegyék. Ezt a falu kis- és középgazdái nem felejtették el és azt sem, hogy amikor „zsíros uramék“ még gépeket használtak jól meg is teltek a magtárjaik gabonával. A falusi gazdagok tudják, hogy ha egyszer a kis- és középgazdák felismerik a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. a gép és a technika hasznosságát és előnyeit szakítanak a feudális korban használt termelő eszközökkel és munkamódszerekkel Egv szép napon a nagyüzemi gazdálkodás mellett döntenek és belépnek az EFSz-be. Ez a falusi gazdag számára a vég kezdete. Ebben a harcban, amit ma falun az EFSz-be tömörült kis- és középgazdák folytatnak a kapitalista évszázados elmaradottsággal szemben a Párt áll mellettünk, támogat és segít a teljes győzelemig. Dolgozó parasztságunk a Párt harmincéves évfordulója alkalmával egyre jobban teszi magáévá az EFSz-ek keretében folvtatott nagvüzemi gazdálkodást. melv leveszi vállukról az egvéni gazdálkodással járó minden gondot, megszabadítja a nehéz fizikai munkától és az agrártudomány segítségével a szovjet példán tanulva emeli a hektárhozamot és csökkenti a termelés költségeit. Többtermeléssel nemcsak az egyes szövetkezeti tag, de a szövetkezet is erősödik és ezzel emelkedik mindnyájunk életszínvonala.
