Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-13 / 19. szám

1951. május 13. 7 Sta^fdtímüm .A méhész májusi munkája Sokan azt hiszik, végre felesleges minden me­legítés a kaptárban és felhelyezik a méztereket min­den letakarás nélkül. Hadd gyűjtsenek a méhek sok mézet, hisz erre vártak mar olyan régen. Az eredmény pedig éppen ellenkező lesz, mint azt várták. Ugyanis a kaptár űrtartalmának hír télén megnövekedése lehűléssel jár. A méhek egy része, amelyek eddig a méz és virágpor gyűjtésévé) voltak elfoglalva, most kénytelenek odahaza marad ni a kaptár hőmérsékletének kiegyensúlyozása vé­gett. Ez pedig érezhető veszteseggel jár a méhész részére. Ha már a fészek teljes egészében ki van építve és méheink nem férnek már el, csak akkor gondol­hatunk a méztér felhelyezésére, vagy fekvőkaptár esetén annak oldalra való bővítésére. De ez sem történhetik egyszerre, hanem csak részletekben a család erősségének megfelelően. Az üres részeket pedig úgy, mint eddig is, jól kibéleljük, hogy a kaptárban a hőmérséklet ne csökkenjen. Igen fon­tos továbbá, hogy a méztér falai is ugyanolyan vas­tagságúak legyenek, mint a fészek. Legyenek a méz­térnek is jól izolált falai. Ennek hasznos voltáról mindenki meggyőződhet próba útján a saját méhé­szetében. Már negyven napja serkentünk. Méhcsaládaink szép erősek, de csak úgy használhatjuk ki tökélete­sen őket, ha tíz nappal a főhordás megkezdése előtt az anya petézését leszűkítéssel korlátozzuk. Ezzel a dajkaméhek idő előtt dolgozókká válnak és így több méh több mézet termel. Továbbá nagy gondot kell fordítani a jó tulaj­donságokkal bíró családok heréinek szaporítására. Május a rajzás ideje. Valamikor ennek nagyon örültek a méhészek. Ma azonban minden racioná­lis méhész a rajzás megfékezésén fáradozik. Ennek egyik módja a kevésbé rajzó családok szaporítása. Megakadályozhatjuk a rajzást állandó építtetéssel. Ám ez nem mindig sikerül. Az építőkeret azonban megmutatja nekünk a beavatkozás szükségességének helyes időpontját. Amint anyabölcsőket húznak, azonnal cselekedni kell. De nem az anyabölcsők eltávolítása a helyes megoldás, hanem az, hogy meg rajoztatjuk a csalá­dot, még mielőtt beállna a tétlenség ideje. Ez úgy történik, hogy az anyát eltávolítjuk minden nyitott­­fiasítású keretével egy új kaptárba, ahová két na­pon át vizet adunk be. A hátramaradott kaptárban Ki vándorolhat méheivel? A szlovák törvénykönyv 100/43.§-a kimondja, melyek azok a méhbetegségek, melyeknek megfé­kezése kötelező. Ebből adódik, hogy a méhek egyik helyről másikra való áthelyezése bizonyos feltételekhez van kötve. A fentemlitet törvény 4 ilyen betegséget sorol fel, melyek a következők: 1. Amerikai költésrodthadás, melynek okozója: ' * bacillus larvae. 2. Európai költésrothadás, okozója bacillus Plú­tón és társai. p Atkabetegségek, okozója: Acarapis Woodi Ren­nie. 4. Noséma, okozója: Nosema apis Zander. A felsorolt betegségek előfordulásának epidemi­­kus volta szerint rendeletileg egész politikai járá­sok, vagy csak kisebb átmérőjű körzetek kerülnek karanténa, vagyis lezárás alá. Ha tehát egy járásban, vagy körzetében lezárást rendeltek el, ez azt, jelenti, hogy ide behozni, innen kivinni méheket, vagy magán a lezárt körzeten be­lül egyik helyről a másikra áthelyezni méheket szi­gorúan tilos. Úgyszintén tilos ezen helyekre be­­vagy kivinni méhanyákat, vagy bárminemű használt méhészeti felszerelést. Ezen törvény ellen vétőket a megfelelő § szerin­ti büntetés éri. A szabad, vagyis le nem zárt körzeteken belül a méhészek szabadon vándorolhatnak méheikkel egyik helyről a másikra. Szükséges azonban, hogy legyen igazolványuk arról, hogy méheik egészségesek. Erre vonatkozó írásbeli engedélyt az állami méhvizsgáló intézet, vagy az erre felhatalmazott méhészeti szak­tanítók adhatnak. Mindazok a méhészek, akik méheikkel vándorol­ni akarnak méhlegelő után, időben gondoskodjanak igazolványuk beszerzéséről! J. G. A 64. osztálysorsjáték 1. osztályú nyereményhúzása 1951 május 15-én lesz Ai osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 koronát kitevő prémián kí­vül 1 drb. 500.000 -, 2 drb. 250.000.-, 1 drb. 200.000.-, 2 drb. 150.000.-, ldrb. 120.000.-, i drb. 100.000.-, összsen 58,520.000.- korona nye­reményt sorolnak ki. A nyereményeket minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték öt osztályra van beosztva- A sorsjegyek ára osztályonként: 1/8 Kčs 42.- 1/4 Kčs 84.-, 1/2 Kčs 168.- és 1 egész Kčs 336'­Itt tessék levágni és beküldeni. Ezennel a 64. esi. osztálysorsjáték I. osztályú hú­zására megrendelek. .t ä. , drb. nyolcad,.........drb negyed...........drb fél, j s j,. drb egész sorsjegyet. Olvasható név Pontos cím pedig meghagyjuk a legszebb anyabölcsőt. A többit leromboljuk. A hiányzó keretek helyét pedig műlé­pes kerettel töltjük ki. A rajoztatás másik módja, hogy a rajozni készülő családot raj-állapotba helyezzük, mely a következő­képpen történik: Rajkészítő ládába seperjük az egész családot, hová már előzőleg elhelyezzük az anyát és 2 napon keresztül hűvös pincében farijuk őket, ahol méz és víz 1:1 arányú keverékből készült sziruppal itatjuk A család fiasításos kereteit pedig gyenge családoknak osztjuk szét. Második napon a raj-állapotba helyezett családot kaptárba tesszük és ott úgy kezeljük őket tovább, mint a rajt. Ezen mód gazdaságos voltáról mindenki győződjön meg kísérletezés útján. Ha pedig mégis kijött a raj, akkor leghelyesebb, ha a családot megreptetjük, ami abból ál, hogy a rajt adó családot elhelyezzük egy új helyre és he­lyébe tesszük a rajt új kaptárba. így az összes repü­lő méh a rajhoz fog hazatérni, és egy erős, munka­bíró családot kapunk. A félrehelyezett eredeti csa­ládnál csak egy bölcsöt hagyunk meg és 2 napig itatjuk őket. M éheinket nebolygassuk feleslegesen, de tegyünk meg minden tölünk telhetőt és az eredmény nem fog elmaradni. ' J. G. Mitévők legyünk rablás esetén Hordástalan időben az idősebb, már feketére ko­pott dolgozóméhek észrevéve, hogy valamelyik csa­lád anyátlan, vagy gyenge, megtámadják és ha erős ellenállásba nem ütköznek, teljesen kirabolják azt. Ezen rablást legtöbbször maga a méhész idézi elő és pedig azzal, hogy mézes kereteket vagy mézes léptörmeléket hagy elől a melleknek hozzáférhető helyen. Vagy pedig, ha hordástalan időben a déli vagy a koradélutáni órákban vizsgálja családjait. Miről vesszük észre a rablást? Arról, hogy a röpnyilásba egymásba kapaszkodott méhek igye­keznek a betolakodókat a kaptár bejáratától eltá­volítani. Ez természetesen élet-halál-harcot jelent komoly rablás esetén. A kaptár előtt megölt méhe­ket láthatunk. Mi tehát a teendőnk? Elsősorban is könnyebb a rablást megelőzni, mint azt megfékezni. Ezt minden méhész tartsa szem előtt és hordástalan időben, vacfy kora reggeli órákban, vagy késő délután dol­gozzon méheivel. Mindig törekedjen arra, hogy semminemű mézes hulladék ne kerüljön a kaptá­rokra, vagy a földre. Ha azonban mégis bekövetkezett a rablás, akkor kiserelje azt a lehető leggyorsabban megfékezni. En­nek több módja ismeretes. Felsorolok párat közü­lük. í. A rabolt családok röpnyilását leszűkítjük a lehető legkisebb nyílásra, majd megállapítjuk, me­lyik a rabló család és ugyanezt tesszük azzal is. A rabolt méhcsalád röpnyilását, de legjobban, ha az egész kaptárt erősen bekenjük petróleummal. Ügy a rabló, mint a rabolt családot lezárjuk. Természetesen gondoskodunk a kellő szellőztetés­ről Majd hűvös helyre, például pincébe tesszük őket 2 napra, ahol megnyugosznak. A két nap el­teltével mindkét családot visszahelyezzük az ere­deti helyére es a kis röpnyílás meghagyásával a mé­heket kieresztjük. 3. A rabolt családot vizes lepedővel letakarjuk. Időnként a lepedőt levesszük, hogy a rabló méhek eltávozhassanak. A lepedőt azonnal vissza kell he­lyezni. A rabolt család a lepedőből tudja biztosíta­ni a vízszükségletét, míg a rablók nem tudnak a kaptárhoz hozzáférni és így elmaradnak. 4. Ügy a rabolt, mint a rabló családot erős le­szűkítés után gyümölcsfapermetezővel vízzel állan­dóan permetezzük. A rablók esőt vélnek és így el­maradnak. 5. A röpnyílást annyira leszűkítjük, hogy csak egy 10-15 cm. hosszú nádszál férjen el benne. Ezen keresztül a rablók a kaptárból eltávoznak, míg az újabbak a kilógó nád végén lévő nyílást nem ve­szik észre, így nem tudnak bemenni és szépen meg­szűnik a ra ás. Természetesen más módok is vannak a rablás megakadályozására. Mindenki válassza a neki leg­megfelelőbbet. J. G. Tíz tehén ápolása, fejése, etetése, a takarmány előkészítése, a takarmány helyreszállítása vágás nél­kül, almozás, (naponta háromszori fejés) IV. osz­tály. 11Д munkaegység. Az átlagos napi tejhozamnál tehenenként: 5- 6 literig, minden liter után 0.10KČS. 6- 7 literig, minden liter után 0.25 Kčs. 7- 8 literig, minden liter tej után 0.50 Kčs. 8- 9 literig, minden liter tej után 0.65 Kčs 9- 10 literig, minden liter után 0.80 Kčs. Minden egyes elválasztott egészséges borjú után, amely további nevelésre alkalmas az egyszeri pré­mium 100 Kčs. (Ha a borjút a 10-ik hetében tel­jesen választják el.) Az elválasztásnál, vagyis 10-12 héttől kezdve: Alapsúly félévig a Pinz fajtájú állatoknál 150 kg. a Sim. fajtájú állatoknál 190 kg. Alapsúly 1 évig a Pinz fajtjtájú állatoknál 300 kg. a Sim. fajtájú állatoknál 350 kg. Alapsúly II/2 évig a Pinz fajtájú állatoknál 360 kg, a Sim fajtájú állatoknál 420 kg. Alapsúly 2 évig a Pinz félé állatoknál 450, a Sim. fajtájú állatoknál 520 kg. A fentemlített súlyon felül minden egyes kg-ért 10 kg-ig 5 Kčs és 10 kg-on felül pedig kg-ként 7 Kčs prémiumot számítanak. 12-20 anyadisznó együtt a malacokkal (az ól felszerelése szerint) egészen az elválasztásig a IV. osztályba tartozik és ezért 1У4 munkaegység jár. A Füves vetésforgó-rendszer Hogy a munka, amelyet az állami gépállomások végeznek, megfelelő össz­hangban legyen hivatásával, azaz, hogy munkánk egy oly mű létrehozása le­gyen, amely a falvainknak boldog jövő­jét biztosítja, hogy a feladatokat, ame­lyek az Egységes Földműves Szövetke­zeteknél elvégezendő gépimunkákkal reánk hárulnak, hogy így az Egységes Földműves Szövetkezetekben tömörült kis- és középparasztág magasabb ered­ményeket érhessen el és egyben jöve­delmük is növekedhessék, ennek érde­kében teliesítenünk kell az összes mo­dem agrotechnikai intézkedéseket. Egvike közülünk a füves vetésforgó — gazdálkodás bevezetése és propagálása. Már ősidőktől fogva, hogy az emberek a kultúrnövények termelését megkezd­ték. megállapították, egy bizonyos idő eltelésével a föld termőképességéből veszít, ezért ezt elhagyták és egy más, eddig meg nem művelt földre tértek át. Ezeken a kultúrnövények termelését addig folytatták, amig ez átlagtermést biztosított számunkra. Az emberek megszaporodásával szükséges volt ez elhagyott földterületekre visszatérni, ezek 20—40 év elteltével visszanyerték termőképességüket. Ezt a rendszert ne­vezzük a mezőgazdaság ugarolási rend­szerének. Az emberek szaporodásuk miatt kénytelenek voltak az elhagyott területekre gyakrabban visszatérni, te­hát a parlagon hagyás rövidebb időtar­tamú volt és egy-két évig tartott. Ezál­tal az úgynevezett parlagosító földmű­velési rendszer keletkezett. Az emberiség fejlődésével, igényeinek növekedésével nagy táblákon ipari nö­vények termeléséhez láttak (kapások, olajos magvak és fonál növények, stb.) így kifejlődött az úgynevezett váltako­zó növények módszere. A egyes növé­nyeket egymás után bizonyos sorrend­ben termelték, mivel egyesek kimerí­tették a földet, mások meggazdagítot­ták, sőt némelyek esetleg egymásután következve semmit sem hoztak. Kedves előfizetőink figyelmébe! Meg vagyunk győződve, hogy lapunk jó tanácsadója és segíti megkönnyí­teni munkáját azáltal, hogy a legújabb mezőgazdasági híreket közli. Cikkei­ben megismerteti a gépesítéssel és megtanítja jobban és olcsóbban gazdál­kodni. Mi azonban még jobb lapot akarunk adni, gazdagabb tartalommal. Ezt, csak úgy érhetjük el, ha olvasóinknál megértésre találunk. Ép ezért, ha elol­vasta e sorokat, nézze át jegyzeteit, vájjon előfizetését rendezte-e? Megemlítjük, hogy minden előfizető, aki előfizetését, az 1950-es és az 1951-es évre kiegyenlíti, díjtalanul megkapja a „Szabad Földműves“ szövetke­zeti családi naptárát. A befizetésnél saját érdekében használja a S. 5905 sz. sekklapot, amennyi­ben ez nem áll rendelkezésére, úgy bianco sekket használjon, melyet minden postahivatalnál kap, csak a megfelelő keretbe írja be az 5905 számot. Kiadóhivatal. Előkészületek a méhészetben a fohordásra A gyümölcs virágzást, ha méhcsa­ládjaink kihasználják, jó fejlődésnek indulnak és az akácvirágzázst felerő­södve sok fiatal kijáró méhhel vár­ják. A méhésznek a föhordás előtt igen sok munkája akad. Télen már hibásakat kijavítottuk. Ebben az idő­ben, tehát már csak a keretek előké­szítését és azok drót huzallal való el­­miden esetben lássuk el dróthúzallal, mert ez védi meg a fiatal lépépítt­­ményt a szakadástól, ill. a lecsúszás­tól. Hogyan huzzuk a dróthuzalt a keretbe hogy legjobban megfeleljen a köve­­ményeknek? Példának a nagyboco­­nádi keretet vegyük, miután minderv­­ki könnyen elkésítheti saját keretén is. A kereteket a belső részeken ár­ral, vagy lyukasztókészülékkel ki­fúrjuk és a 0.6 mm. horganyozott^ hu­zalt befűzzük. A dróthuzalt először vízszintesen, majd függgölegesen jó feszesen és egyenletesen húzzuk a ke­retbe, de ügyeljünk arra, hogy a ke­retet ne húzzuk össze. A drót végei * leghelyesebb aprószeggel lefogni, hogy az meg ne táguljon. A drótozás után a műlépelés kö­vetkezik. Igen sokan teljesen kprül­­ragasszák a m.lépet forró viasszal. A komoly nagyüzemi méhészetben ezt elhagyjuk és csak a kerteken belül az első dróthuzalokra ágyazzuk be a műlépeket. Így az alsó és felső léctől három cm-re, a két alsó léctől pedig 8-10 cem-re kezdődi a műlép. A drót hálózatot 8-10 cm-es kockákra oszt­va készítettük el. Ezzel a műlép tar­tása igen jó. A műlép behelyezésénél ügyelüjnk arra, hogy a ragasztódeszkára még egy papírlapot is tegyünk és arra mű­­lépet, nehogy a deskára ragadjon, щ Az erre helyezett keret dróthuza­lain meleg sarkantyúkereket járat­juk, amely azo által azo a műlépbe besülyednek. Természetesen nagyü- A kisméhészetben jól megfelel a sar­kantyúkerék, aminek melegítésére szeszlámpát használjunk. Ez nem kormoz és nem piszkítja a mülépet. A méhkészlet az alapja a méhcsa­lád további fejlődésének. A méhész a méhek részre meleget s bőséges ‘Minden méhcsalád éltető ereje a fo­kozott meleg biztosítása és a megfele­lő élelem, amit beadhatunk a méhek­­nek serkentő etetéssel, vagy nagy adagban. Mindenesetre a serkentőete­téssel a fejlődést nagyba nelősegíthet­­jük, de ehhez az szükséges, hogy a méheknél a keretekben elegendő méz legyen, mert máskülönben a serken­tő etetés ne mvezet célhoz. A legfontosabb feladat, most az, hogy a méhállomány a legnépesebb állapotban érje meg a föhordást és a főhordás befejezése felé pedig fog­junk hozzá a szaporításhoz. Készít­sünk mesterséges rajokat, fejlesszük méhészetünket. Szabad időnkben ha­zai műanyagokból készítsünk kaptá­­rakat. Egyi lengjobb műanyagunk a rozsszalma. Igen alkalmas méhkaptá­­rak készítéséheza. Könnyen és szép kivitelben lehet ebből az úgynevezett nagyboconádi fekvőkaptárakat elké­szíteni, ami igen tartós és a méhcsa­lád részére a hőt kiválóan tárolja. A gondos és jó méhész minden nehéz**­­get leküzd s elövet mindent, hogy méhállományát szaporítsa. O. J. Az Állami sorsjegyjáték XX. igazgatósága kJbocsájtja az uj 64. sz. čsl sorsjegy játék sorozatot első búzás 1951 május 15-én A nyeremények összege 58,520.240 Kčs, a a főnye­remény 1,000.000 Kčs. 1 harmadosztályú sorsjegy 1 /8-a 42.- Kčs A sorsjegyek minden pénztárban kaphatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom