Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-13 / 19. szám

1951. május 13. ^ ъЯМА J\r54vVSf5v*No^iSs9 I Időben végzett jó munkával a magasabb terméshozamért és az EFSz-ek megszilárdításáért Az 1951-es évben meg van nynden előfeltétele annak, hogy az utóbbi évek egyik legjobb termését takarítsuk be. Az EFSz-ek, a kis- és középföldműve­sek, az ősziek és tavasziak vetésénél megfelelő mennyiségű műtrágyát hasz­náltak. Állami gép- és traktorállomá­saink egyre több földet művelnek meg az EFSz-ek keretében valamint az EFSz-en kívül is. Munkájuk minőségé­nek megjavulásával nagy mértékben növelték terméskilátásainkat. Az őszi vetések igen jól teleltek, megerősödtek és ahol a jó gazdák gondoskodásával minden percnyi időt felhasználtunk a tavasziak vetésénél, ott már minden mag a földben van. A legészakibb vidé­ken is a tavasziak vetése befejezésénél tartunk. A kultúrnövények az utóbbi napok jótékonyhatású esőzéseinek kö­vetkeztében igen rohamos fejlődésnek indultak. Itt az ideje a cukorrépa horo­­lásának és egyelésének! Nincs egyetlen percnyi halogatni való időnk sem. Min­den nap, amelyet elmulasztunk az első kapálásnál, vagy egyelésnél nagy mér­tékben befolyásolja a növények továb­bi fejlődését. Csak a cukorrépa egyheti kapálásának késedelme 40—50 q-val csökkenti a hektáronkénti terméshoza­mot, s a termelő 3—4 ezer koronát ve­szít egy hektáron a kései kapálás miatt. Ha ezt nemzetgazdasági szempontból országos viszonylatba nézzük, felismer­jük a késedelem óriási káros voltát. Ahol a munka még nem indult meg a helyi pártszervezet vezetésével összes tömegszervezeteink üljenek össze és be­széljék meg a sürgős kapálási munká­latok késedelem nélküli megkezdését. S 1 á n s к у elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén a követ­kezőket mondotta: „A Párt döntő fela­data az Egységes Földműves Szövetke­zetek gazdasági és szervezeti megszilár­dítása“. Ez mindenek előtt azt jelenti, 'hogy az EFSz-ket meg kell tanítani a helyes gazdálkodásra, hogy jobb ered­ményeket érjenek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek, hogy maga­sabb terméshozamokat érjenek el, hogy növeljék az állatállomány hasznosságát és a gazdálkodás egész évi jövedelmét. A kommunistáknak az üzemi államosí­tás után segédkezniök kellett azok ve­zetésében; vegyék át most a felelősséget az EFSz-ek gazdálkodásáért is. A Párt számára nincs fontosabb feladat ma a falun mint a szövetkezetek megszilárdí­tása. különös tekintettel a magasabb tí­pusú szövetkezetekre, valamint azok gazdálkodására és jobb eredményei biz­tosítására“. Ez Slánsky elvtárs meg­­állam'tása és a párt irányvonala. Az EFSz-ek, a kis- és középföldművesek mindenkor számíthatnak a Párt segít­ségére és támogatására, munkájuknál az akadályok és nehézségek leküzdésé­ben. Az EFSz-ekben már megszervez­ték a növénytermelő csoportokat. Min­den csoportnak meg van a maga veze­tőié. Ezek felkészültek arra, hogy kellő létszámmal és időben megkezdhessék a halasztást nem tűrő növényápolási munkálatokat. Mezőgazdasági tudomá­nyuk minden ismeretének, a szükséges mechanikai eszközök, a szervezettség és minden munkáskéz igénybevételével növeljék a hektárhozamot és rövidítsék az egy hektár megmunkálásának idejét. Ezzel növekedik az egyes tagok és az evész szövetkezet jövedelme. Soha sem szabad elfelejteni, hogy a vetésre jól előkészített talaj és ennek időben való megmunkálása csak egyik része a do­lognak. A másik, ami ép olyan fontos, a növény ápolási munkálatainak kellő időben való elvégzése; ez előfeltétele a ió termésnek. A növénytermelő cso­­nortok versenyezzenek egymás között. TT"vanakkor szervezzük meg a csopor­tokon belül az egyéni munkaversenyt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szorgalmasan és odaadóan végzett mun­kát helyesen kell jutalmazni. Az EFSz­­ben a taggyűlések kidolgozták és elfo­gadták a munkaegységekre vonatkozó előírásokat. Tehát kell. hogy érvénye­süljön a mi elvünk: — ki mennyit nyújt munkája révén a társadalomnak, ugyan A zselizi állami birtok üzemi tanácsának határozata A cukorrépa és a kapásnövények megmunkálása Egy grófi kastély kivilágított ablakai tárulnak elém a zselizi parkban. Még nincs olyan késő, de a nehéz esőfelhők elsötétítik az eget. Korán esteledik. Mint valami ismerős helyen, úgy megyek a grófi park ösvényein a kastély felé, mert tudom, hogy a kastély tulajdonosa ma a dolgozó nép. Az egyik terem ab­lakából erős villanyvilágítás szűrődik át az üvegtáblákon. Az ablak egy kicsit nyitva van, talán azért, hogy a cigarettafüst mielőbb elszállhasson a teremből. Az ablaknyíláson keresztül tompa hangok ütik meg a fülemet. Benn a terem­ben észrevehették, hogy a kastélyhoz valaki közeledik, mert az egyik elvtárs kijött, hogy megtudja ki az. Köszöntöttük egymást. Hegedűs János volt, a zselizi állami birtok üzemi bizottságának alelnöke. — Éppen üzemi gyűlés van, — mondja. No akkor éppen jókor jöttem; óvatosság szem­pontjából igazoltak és részvettem a gyűlésen. A cukorrépa, mák és a kuko­rica kapálások munkamegszervezésével foglalkoztak. G u b r i c a elvtárs, az üzemtanács elnöke leszögezi, hogy a felmerülő problémákat közösen kell megoldanunk, úgy tekintsük a vagyont, mint a sajá­tunkat, mert ha rosszul gazdálkodunk, ártunk vele nemzetgazdaságunknak és saját magunknak. A zselizi állami birtok igazgatóságá­hoz kilenc major tartozik, majdnem 6000 ha földdel, s ezen 500 család dol­gozik. Ha minden család elvállal csak A zselizi járásban sok a medinüve­­letlen, gazdátlan föld; A Járási Nemze­ti Bizottság a legutóbbi gyűlésén fog­lalkozott a gazdátlad földelek megmű­velésével. Az a helyzet áll fenn majd­nem minden faluban, hogy a pekulán­­sok 15 ha helyett 8-10 ha,t jelentettek be, hogy elkerüljék a magasabb be­­szolgáltatási kötelezettségek kivetését. A múlt év nyarán végbe vitt tagosítás értelmében mindenkinek annyi földet mértek ki egy darabb" n, amennyit bejelentett. így történt meg, hogy a földek gazdátlanul maradtak. Most, ha végigmegyünk a határ­ban azt látjuk, hogy a földeken térdig érő gaz virít. Mit kezdeni ezzel? Az EFSz-ek földjeinek túlnyomó részét már megművelték, de a megműveletlen területek nagysága miatt megfelelő 500 öl cukorrépa megmunkálását, ezzel is 90 ha-ral vagyunk előbbre, állapítja meg Gubrica elvtárs. Ebből kifolyólag a gyűlés határozatot fogadott el, melynek értelmében a mű­helyvezetők és a párt tagjai felvilágosí­tó munkát fognak végezni a majorokon és egyúttal felelősséget vállalnak, hogy ezt az akciót eredményesen célhoz is vezetik. Továbbá Gubrica elvtárs rámutatott az eddigi helytelenül megszervezett munkabeosztásra, melynek következté­ben csökkent a tejhozam, s így az ápri­list átlagfejés csak 7.4 liter. Ez azt je­lenti, hogy a tejbeszolgáltatás csak 88 %-ra tudták teljesíteni. Ezen segíteni kell és minél előbb. Feltétlenül szüksé­ges, hogy a tehenészetben 4.15 órakor kezdjük a munkát. Mert hiszen, ha munkaerők híján képtelen az összes gazdátlan földek megmunkálására. Ebből kifolyólag a Járási Nemzeti Bi­zottság felhívta a Nemzeti Front összes szerveit, hogy segítsenek a szövet­kezetnek a földek megmunkálásában. A felhívásra Nagysáróban a CSE­­MADOK helyi csoportja 20 ha föld megmunkálására kötelezte magát. A munkálatokat ezen a húsz hektáron már be is fejezték. Hasonló teljesítményt mutat fel a mikulai CSEMADOK helyi csoportja is. Magában zselizben pedig a Járási Nemzeti Bizottság szervei járulnak hozzá brigádmunkával a gazdátlan földek megmunkálásához. si. előbb kezdenek, előbb is végeznek, s ezzel hozzájárulunk a magasabb tejho­zamhoz. A gulyások ezt az ajánlatot el­fogadták és kéthetes próbaidő után, ha beválik eszerint fognak dolgozni. Másnap reggel meglátogattam a tehe­nészetet a zselizi állami birtokon. Fel­tűnő volt, hogy a tehenek többsége frissfejős és borjakat még sem látok. Megkérdezem az egyik elvtárstól, hogy hol vannak a borjak. A neveidében vannak, Nagypusztán — mondja. Az elvtárs K a s m a n János, 63 éves és fia­tal kora óta ezen birtokon dolgozott. A múltban, amikor meglátta az intéző, hogy reggel 8 óra után, (amikor a tehe­neket már rendbe hozta), pihenni ment, rájuk förmedt, hogy miért nem mennek dogozni. Ma, ha a munkámat elvégzem becsületesen, senki sem parancsolgat. No és mennyit keres? — kérdem — Hát április hónapban csökkent a tejhoza­mom, s így csak 76.000 koronát keres­tünk tizennyolcán. Volt a válasz. Ugyanis 18 gulyás közösen dolgozik és egyenlően részesül mindenki az összeg­ből. Négy leány ugyanazt a munkát végzi, mit a férfiak, igy hát ők is annyit keresnek, mint a férfiak. Nagypuszta Nem hagyott nyugton a nagypusztaí borjúnevelde. Nem tudtam elképzelni, hogy az újszülött borjakat eltávolítják azonnal az anyáktól. Szép új istállóban 72 darab borjút gondoz három asszony és havi keresetük meghaladja a 3200 koronát. Az ideterelt borjak 14 napig 4—8 liter tejet kapnak. Tizennégy nap után kéthónapos korig 9—Ю litert na­ponta. Két hónap után minden nan 1—2 deciliter tejet levonnak és közben az állatok előtt finom lucerna, vagy széna van, félév múlva a tej' elmarad, s a bor­jú ez alatt az idő alatt, nemhogy csök­kenne gyarapodásában, de sokkal túlha­ladja azokat a borjakat, melyek az anya mellett nevelkednek fel. Karolina Itt van az állami birtokok központi műhelye, ahol a mezőgazdasági gépek kerülnek javításra. A tágas műhelyben fütyörészve dolgozik Sállá у Józef elvtárs esztergályos. Jókedvű fiatalem­ber és mindég azon töri a fejét mi újat tudna kieszelni. Sehogysem tetszik né­ki, hogy a traktorfej-repedés nagyon gyakori, a hegesztés pedig nem vált be és a traktor mindaddig üzemképtelen, amig a gyártól új fejet nem kapnak. Sok gondolkodás után akadt egy ötlete, melyet közölt Béres Gyula szaktársá­val. Az ötlet tetszett mindenkinek. Ma­ga a műhelyvezető, Hegedűs János is örült neki. Nem nagy probléma a traktorfei repedésének meglavifása Sallay és Béres az ötletet valóra is váltották. Egy kis fejtörés után bronz­gyűrűt készítettek, amelyet menettel ellátva helyeznek el a már előzőleg fel­­melegítés által előkészített traktorfej­be. Ezzel az újítással már több mint négy hónap óta futnak a traktorok hiba nélkül. Sallay és Béres elvtársak büszkék az újításra. Azok is lehetnek, mert ezideig csak a zselizi járásban 76.000 koronát takarítottak meg ezen ujitás által. Sebők A C«KP februári ülése határozatának értelmében 9 nagysallól EF*z-böl kizárták a gazdagokat és spekulánsokat Paluska Mátyás, volt szövetkezeti titkár, aki 24 ha földdel lépett be az EFSz-be a múlt évben csak 62 munkaegységet dolgozott le. Molnár János csoportvezető 23 ha-ral szintén 64 munkaegysé­get tudott felmutatni. Bahík János 30 ha és Bótyik 15 ha.ral léptek a szövetkezetbe. A tagok azonban rájöttek ezen spekulánsok aknamunkájára és kizárták őket a szövetkezetből. Molnár János elhagyta a falut, s még a magántulajdonában lévő három hold szőlőt kiadta bérlet­be. Jelenleg mint munkavezető a mártoni téglagyárba!! van alkalmazva. Ugyanígy tett Paluska és Ba­hík János is. A szőlőket kiadták bérletbe és ők ma-guk pedig az iparban helyezkedtek el. Ha mi azt mondjuk, hogy a föld azé, aki azt megműveli, akkor Paluska és társai mondjanak le arról, hogy részeletet kapjanak a szőlő terméséből, mert amivel nem dolgoznak, abból hasznuk sem lehet. Ne gondolják azt, hogy bérlet fejében 10—15 hektoliter bort kapnak, amiért majd vezetői pozíciót sze­reznek maguknak az iparban. Ugyancsak Nagysallóban Nagy Lajos, volt bíró, 58 ha-os, Tóth- Göbő Károly 34 ha-os és Vitéz Bahík István 23 ha-osok szabotálták a,z ötéves ter-vet azáltal, hogy vetetlenül hagyták a földeket. Né­kik a munka bűzlik, jna pedig szolgáik nincsenek.akik ezelőtt helyettük dolgoztak. Mivel a szövetkezetnek 1500 ha földje van és csak száz aktív tagja, igy a meg nem munkált föl­deket a Helybeli Nemzeti Bizottság vette gondozásba. Nagysallón a nagyoktól eltekintve a magángazdálkodók rendesen és idejében végezték el a ta­vaszi munkálatokat. Az a hiba azonban a kis és középgazdáknál is fennáll, hogy kevés műtrágyát használtak el a vetésnél. A szövetkezet az átszervezés után nagyon szépen működik, amiről meggyőződtek már a falu kis és középparasztjai. Ezen tisztogatások után a helybeli kis és középgazdák mindjobban rokonszenvez­nek a szövetkezettel és elhatározták, hogy az aratás után ők is belépnek az Egységes Földműves Szövetkezetbe. A, nagysárói Csemadok helyicsoportja 20 hektár gazdátlan föld megművelésére kötelezte magát olyan mértékben kap jutalmat ő is a társadalomtól. Egy pillanatra se tévesszük szem elől a szövetkezet és a rajta kívül álló kis- és középgazdák jó viszonyát. Ennek ba­ráti, egymást segítő, szövetséges vi­szonynak kell lennie s egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a fejlettebb nagyüzemi termelési forma nem a paraszti gazdaságok pusztulása árán, hanem a kis- és középparasztok önkéntes szövetkezése alánján születik meg. A szövetkezeti nagyüzem nem a kizsákmányolóké. hanem a dolgozó kis- és középparasztoké A szövetkezet nem a falusi szegénység, nem a kis- és kö­zépföldművesek kiszipolyozásával, ha­nem a tagok becsületes, közösen végzett munkájával a magángazdálkodók meg­nyerésével akar felemelkedni. Az EFSz-ek tagságának és vezetőinek nem­csak akkor kell törődnie a szövetkeze­ten kívül álló parasztsággal, mikor a tagság növeléséről van szó. A baráti jó­viszonyt mindennapos munkával kell ápolni. A tavaszi munkálatoknál le­gyünk egymás segítségére a sürgős munka idejében való elvégzésénél. Ha nálunk az EFSz-ben sürgősebb a mun­ka, győzzük meg a magángazdálkodó­kat, hogy segítsenek a munka halasztást nem tűrő elvégzésében és fordítva, ha látjuk, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok termését veszély fenyegeti, s mi az EFSz-ben végeztünk a munká­latokkal, segítsünk a kis- és középgaz­dáknak. Ugyanakkor egy percig se szüntessük be a harcot a falusi gazda­gok és spekulánsok ellen. Számolhatunk azzal is, hogy a kulákok megpróbálnak lebeszélni bennünket a munka időben való elvégzéséről. Rendszerint azt mondják, soha nem dolgoztunk ilyen korán a répával, ez nem kifizetődő, ez csak pepecselés. Az ilyen tanácsadó nem mindig tudatlanságból beszél. Az ellen­ség hangja szólal meg szavában. Egységes Földműves Szövetkezeti ta­gok! dolgozzatok úgy, hogy példás és szorgalmas munkátokkal bebizonyítsá­tok a nagyüzemű termelés előnyeit. Munkátok nyomán a nagy táblákon ter­ményeitek jók és szépek legyenek, mert az EFSz-ken kívül álló parasztság elhatározása az EFSz-be való belépésre eredményeitek láttán születik meg. (MS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom