Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-05-06 / 18. szám

r A NACY VII AC MIS ЩИ1 A Népsdemokratikus Bulgária eredményei az ötéves tervben Erősödnek a már meglévő és újonnan szervezett földműves szövetkezetek A népidemokratikus országok dolgozói szemléltető módon bizonyítják be a tőkés országok népei előtt, hogy a szabad élethez és az igazi felvirágoztatás­hoz nincs más út számukra azon az egyetlen úton kívül, amelyet Lenin és Sztálin mutatott az egész világ dolgozóinak — és ez a szocialista társadalom felépítésének útja. A népidemokratikus Bulgáriában az új alkotmány szerint minden hatalom a népé. Ez a hatalom a nép által szabadon választott képviseleti szerveken át valósul meg. A választások a köztársaságban, általános, egyenlő és közvetlen módon, titkos szavazással folynak le. Bulgáriában a négy évre megválasztott nemzetgyűlés az államhatalom legfelsőbb szerve. A köztársaság végrehajtó és rendelkező szerve a kormány (minisztertanács), amely a nemzetgyűlésnek és elnökségnek felelősséggel tartozik. Bulgária új, demokratikus alkotmá­nya megszilárdítja és biztosítja azokat a politikai, gazdasági és szociális jogo­kat, amelyeket a bolgár nép a külföldi leigázókkal és a belső reakcióval szem­ben magának kiharcolt. A bolgár nép­­köztársaság alkotmánya a nép érdekei­nek és az ország szocialista társadalma alapjainak felépítéséért folytatott kar­cának szolgálatában áll. Amikor a Bol­gár népköztársaság minden nehézség felett úrrá lett, politikai gazdasági és kulturális fejlődésben eddig soha nem látott eredményeket ért el. Az 1947—48 év folvamán a bolgár népköztársaság teljesítette az ország kétéves gazdasági tervében kitűzött fe­ladatokat, A hol vár nép kiváló eredmé­nyről a következő mutatószámok ke­séinek: 1948-ban az ipari termelés színvonala a háború előttihez viszonyá­vá 75%-kal emelkedett. A földművelé­sé 103%-kal. több mint 70 gép- és trak­torállomás létesült 5.000 traktorral 1948-ban a Bolgár Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlési jóváhagyta az 1949— 1953-ra szóló ötéves Népgazdasági ter­vet. Az első ötéves terv gazdasági és poli­tikai főfeladatát az képezi, hogy az or­szág iparosítása és villamosítása, a me­zőgazdasági szövetkezés és a mezővaz­­daságtechnikával való felszerelése út­ján a szocializmus alanyit a köztá^sa­­síoban megteremtsék. A bolgár néo két és fél évvel ezelőtt kezdett hozzá ötéves tei-ve teljesítéséhez. A köztársaság mezőgazdasága némi­­]prf elmaradt az ipari feilődes üteme mögött. Ez Bulgária parasztgazdaságai­nak nagymérvű széttorgácsolódottságá­­ban és a mezőgazdaság alacsony techni­kájában találja magyarázatát. Ezért az ioar és a mezőgazdaság feilődési üteme közötti egyenetlenségek felszámolása és a köztársaság földművelésének átalakí­tása jelenti Bulgária ötéves tervének egyik főfeladatát. A bolgár nép már nem csekély sikereket ért el ebben az irányban. Különösen nagy jelentőségű a mezőgazdasági termelés szövetkezeti formájának fejlődése. A bolgár kommu­nista párt és a Köztársaság kormánya a mezőgazdasági termelés megnövelésére és a földművelésnek nagyüzemű alapra való helyezésére irányítják az ország dói hozóinak erőfeszítéseit. A múlt év elejéig 1805 DFSZG (Dol­gozók Földműves Szövetkezeti Gazda­sága) volt Bulgáriában melyek 161.000 tagot egyesítve 560.000 ha szövetkezeti föld felett rendelkeztek. 1949-ben a me­zőgazdaságban, elsősorban pedig a PÉ'sZG-ben több, mint 6.000 traktor dolgozott és mintegy 1.ÜOO 000 ha föld került traktorszántásra. A DFSZG-ben egyesült parasztok 1949-ben 15—20 %­­kai magasabb termést értek el, mint az egyéni gazdaságok, A bolgár parasztok jelentős része már rátért a közös gaz­dálkodás útiára. Erősödnek a már meglévő és újonnan szervezett földműves szövetkezeti gaz­daságok. 1950. április 7-én Bulgária DFSZG-пек nemzeti tanácskozása elfo­gatta a DFSZG-ék alapszabályzatát. Ez a bolgár mezőgazdaság további fejlődé­sét és a szocializmus alapjainak meg­erősödését szolgáló legnagyobb jelen­tőségű okmány a bolgár mezőgazdaság­ban. Ez az alapszabály azt mondja, hogy a DFSZG azoknak a parasztoknak az önkéntes egyesülései, akik földjeiket, termelőszövetkezeteiket és munkájukat szövetkezeti nagygazdaság létesítése és a kulákság feletti győzelem biztosítása, valamint a mezőgazdaság lemaradottsá­­gának felszámolása céljából egyesítik. A DFSZG a szocializmus útjára vezetik a parasztokat. A DFSZG sokban közös A spanyolországi sztrájkmozgalom, amely Bilbau és San Sebastian városok­ból indult el, átterjedt az egész Bask iparmedencére, mely a spanyol nehéz­ipar egyik központja. Bilbaün és San Sebastian on kívül Mondragonban, To­tósában, Hernániában és több más vá­rosokban is folyik a sztráik. Bilbau pe­remvárosaiban a munkások 70%-a sztrájkol. A sztrájk több más nagy üzem munkabeszüntetésével együtt megbéní­totta a fegyverkezési szempontból nagyjelentőségű bilbaui vas és acélmű­vek munkáját. A legújabb jelentések szerint 250.000 —300.000 bask dolgozó vesz részt a bé­keharcban Bilbau és San Sebastian környékén, ahol az ipari központokban minden munka megáll. A l’Humanité leszögezi, hogy a spa­nyol megmozdulás nem véletlen, vagy elszigetelt jelentség. A sztrájkhullám, amely az egész iparvidéket megmozgat­ja, a spanyol nép harcielszántságát bi­zonyítja. A sztrájkhullám ma átterjedt újabb gyárakra. Az Euzcalduna mozdony­­gyárban az Altos. Homos acélgyárban leállt a munka. Átterjedt a sztrájkmoz­galom Mondragon lakatosipari központ­ra az Eibari fegyvergyárakra, a beasai­­ni és hernádi gép és mozdonygyárakra, a sansebastiani Rezola cementgyárra, valamint az iparvidék textilgumi, fém­ipari, varrógépgyári üzemeire, sőt a közlekedésre is. Folyik a sztrájk Man­­resa és Catalonia textilgyáraiban is. A sztrájkhullám Franco és klikje kö­rében nagy rémületet keltett. Franco megtorló intézkedésekkel fenyegetőd­­zik, Bilbau polgári kormányzója már is megtette az első terror intézkedéseket az egyre terjedő sztráikmozgalom ellen. Még a burzsoá sajtó is elismeri, hogy az életszínvonal az európai tőkésorszá­gok közül Snanvolországban a legala­csonyabb. A Manchester Guardian sta­tisztikai kimutatást közül, melv szerint egy spanyol munkás kétheti minimális élelemért 83 munkaórát dolgozik. Ugyanennyi „élelmiszermennyiségért“ az olasz munkás 58, a francia munkás 49 munkaórát dolgozik Az Unite sze­rint ha a spanyol életfentartás’ költsé­geket 1936-ban száznak vesszük, akkor ma 1171-nek felel meg. A spanyol ipar még az 1935-ös szín­vonalat sem tudja tartani. Urguijó Már­ki a „spanyol Krupp“ beismerése sze­rint a termelési kapacitást csupán 50 %­a kolhozokkal, de lényeges különbsége­ket is felmutat. Ezek a különbségek ab­ból a körülményből erednek, hogy a DFSZG-ben a föld nagy része — noha korlátozott mértékben ■— a DFSZG tag­jainak magántulajdonában marad. A DFSZG nemrég elfogadott alapszabály­zata ilyenképpen az a fontos okmány, amely Bulgária mezőgazdasági további fejlődését a szocializmus útján előre­lendíti. A bolgár nép nagyszerű eredményei azoknak az országoknak nyomorgó és szerencsétlen életének hátteréből emel­kednek ki különös világossággal, me­lyek az imperialisták karmai közé ke­rültek. Az angol-amerikai imperialisták Bulgáriának súlyos, szégyenletes sorsot szántak: még a háború alatt rablóterve­ket dolgoztak ki a bolgár nép leigázásá­ra. De elszámították magukat álnok ter­veikben. A bolgár nép szilárdan őrkö­dik szabadsága és függetlensége felett. L. ig tudják kihasználni. Állandóan csök­ken a mezőgazdasági termelés is. Éven­te körülbelül kétmillió hektár hever parlagon. Hárommillió szegényparaszt fűvel és gyökerekkel kénytelen táplál­kozni, hogy megmeneküljön az éhhalál­tól. Ezért hozta 53. Sz. rendeletét a Földművesek és Állattenyésztők Test­vérisége“ nevű fasiszta szervezet. A rendelet értelmében „tilos a füvek le­kaszálása a patakok mentén, lakásokon és tanyák körül, tilos a száraz levelek, csigák gyűjtése“. Az állati nyomorban élő proletárok és a madridi hóhért kiszolgáló falangisták életmódja között felmérhetetlen a kü­lönbség. De hatalmas különbség van Franco zsoldosai és az értelmiségi élet­szín vonala között is. íme egy adat: a „kezdő“ egyetemi tanárok évi fizetése 9.000 pezeta, egy próbarendőré 25%-kal több. A belgrádi fasiszta klikk az imperia­lista gazdák parancsára ismét egy tö­meggyilkos szabadonbocsájtását készíti elő. Ha Tito 17.000 náci háborús bűnöst és usztasát szabadonboesátott miért ne nyitná meg Stepinac tömeggyilkos ér­sek komfortos zárkájának ajtaját? El­végre az ő sötét lelkét is sok ezer ártat­lan ember meggyilkolása terheli. Jugoszláviában, de elsősorban Hor­vátországban mindenki tudja, hogy Ste­­pinec, Zágrábi érsek, Paveliccsel, a hír­hedt usztasa vezérrel együtt szervezte meg a fasiszta ellenes szerb és horvát hazafiak meggyilkolását. Hogy gaztettei közül csupán néhányat említsünk, mu­tatóba emlékeztetünk arra, hogy Bi­­hácsban 13.000 ártatlan embert, Bo­­szanszky Mostban 14.000, Goszticsban, Klecskaiamában több ezer ártatlan em­bert gyilkoltak meg Pavelics és Stepi­­nec usztasai. Leggyalázatosabb gaztet­tük az volt, amikor Stepinec határozott utasítására egy Glina nevű horvát köz­ségben mevkeresztelés ürügye alatt be­terelték a katolikus templomba a kör­nyék pravoszláv lakosságát és amikor 2.500 asszony, gyermek és öreg ájtatos énekek hangjai mellett templomi zász­lók alatt bevonult a templomba, ott az utolsó szálig lemészárolták őket. Az United Press amerikai hírügynök-1951. május 6. Ä BÉKEHARC HÍREI Olaszország A felső-olaszországi békeharcosok ha­talmas arányú gyűlést rendeztek Man­­továban. A békegyűlésen nagy számban jelentek meg Lombardia és a környező tartományok kéviselői és szenátorai igen nagy számban résztvettek a tudo­mányos és művészeti élet képviselői és a tömegszervezetek megbízottai. A bé­kenagygyűlésen egyhangú lelkesedéssel két határozati javaslatot fogadtak el, amelyet küldöttség vitt Rómába Einau­­di köztársasági elnökhöz. Az első hatá­rozati javaslat felhívást intéz minden jóakaratú emberhez, hogy követelje az öt nagyahatalom képviselőinek találko­zását a békeegyezmény kidolgozása ér­dekében. A másik határozati javaslat­ban a békenagygyűlés résztvevői tilta­koznak a béke híveinek önkényes letar­tóztatása ellen és követelik a letartózta­tottak szabadlábra helyezését. Franciaország A haladó francia szakszervezeti szö­vetség giraumegyei szakszervezeteinek a békevédelmi összekötő bizottsága fel­szólította a dokk-munkások, tengeré­szek és szállítómunkások szakszerveze­tének tagjait, hogy a béke megvédése érdekében tagadják meg a hadianyagok szállítását. India Bombayban az indiai országos béke­bizottság rendezésében békenagygyű­lést tartottak. Az indiai diákszövetség felhívást intézett az ország ifjúságához, vegyen részt tevékenyen az aláírás­gyűjtési mozgalomban és kövesse annak a 82 diáknak a kezdeményezését, akik vállalták, hogy a küszöbön álló világif­júsági találkozó tiszteletére százezer aláírást gyűjtenek. Kalkutta munkásne­gyedeiben naponta lelkes békegyűlése­ket tartanak, amelyek résztvevői egy bemberként írják alá a béke Világta­nács felhívását. A Nyugat-Bengáli tar­tományban lévő Mindaporeban béke­­nagygyűlést tartottak. A gyűlés tízezer résztvevője aláírta a felhívást. Anglia Az angol nép tiltakozik Nyugat-Né­­metország remilitarizálása ellen. A Dai­ly Worker jelentése szerint Daviest a külügyminiszterhelyettesek párizsi ér­tekezletén résztvevő angol küldöttek tiltakozó levelek özönével árasztották el. A levelek írói állástfoglaltak Nvugat- Németország remilitarizálása ellen. ség tudósítója ez év elején interjút kért Titótól, hogy egyengesse Stepinac sza­badiára helyezésének ügyét. A beszél­getés folyamán Tito eleinte kitérő vá­laszt adott, de aztán sietve megállaní­­totta, hogy Stepinac csak erkölcsileg felelős azokért a gaztettekért, amelve­­ket az usztasa gyilkosok elkövettek. Ezután az imperialista sajtókban itt is. ott is hírek jelentek meg arról, b^gy Stepinac érsek ügyében kedvező fordu­lat várható. Az Agence Presse Vrü~-"­­nökség munkatársa Tito személyei en­gedélyével meglátogatta a tömeggyilk -'S érseket kényelmesen berendezett zár­kájában, a tudósítónak — mm+ megírta — várnia kellett Steninacra. míg a cél la melletti magánkápMnáiából . visszatért ájtatosságából. A beszélgetés során a reverendás gyilkos nyilatkozatot adott a „kommunista veszélyről“ és szemfor­gató módon a nemzeti egység szüksé­gességéről szavalt, a végén oedig ki le­intette, hogy „Tito szovietellenes po­litikáiéval teljesen egyetért“. Tito nagyon fontosnak tartja a szö­vetséget a klerikális reakcióval. Nem­régiben meglátogatta Vikentij pátriár­kát, aki megáldotta őt. Ennek az áldás­nak elleenértékeképpen. A belgrádi fő­­bandita 10.360.000.000 dinárra] fel­emelte Vikentij állami támogatásának összegét. A spanyolországi stráj к mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt Franco klikjét megrémítette a munkásság nagyarányú akciója A Titó-banda egy »kültagja«: Stepinac érsek a többezerszeres qyilkos Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földmű vés Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség Mr vata! és expedíció: Bratislava. Štúrova 6- tele. on: * 274.03 — Felelős szerkesztő Kugler János —Kiadja az „Óráé” lap és Könyvkiadó vállalat. Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41. 'rányító postahivatal Bratislava j,__Előfizetés egy évre 100 — Kés. félévre 50__Kés. — A lap felmondható minden év végén ott. elsejéig. Eng. az.1750 OPP Ba Z 1950 81. I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom