Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-04-29 / 17. szám
e СгаШШтшм 1951. április 29. KORSZERŰSÍTENI kell a g yumölcstermelest A természet nem ad könyöradományt, el kell venni tőle ámít akarunk Olvasóink nagy része bizonyára még nem foglalkozott Micsurin korszakalkotó, természetátalakító munkáival. Micsurin I. V. egy szerény szovjet kísérletező volt, aki egész életét annak szentelte, hogy új gyümölcsfajtákat termeljen ki és az abban az időben még középoroszországnak kezdetleges gyümölcstermesztését átalakítsa. Több, mint fél századon át folytatva munkáját, minden nehézségeket legyőzött, szerény tisztviselői fizetését munkájába, kísérleteibe ölve elérte azt, amit kitűzött maga elé: új gyümölcs és szőlőfajtákat és más gazdasági növények százait állította elő, s azok elterjesztésével virágzó gyümölcsös kertté alakította a terméketlen tartományt. Micsurin elve az volt, hogy — „a természet nem ad nekünk ajándékot, nem várhatunk tőle könyöradományt; feladatunk: elvenni tőle azt, amit akarunk!“ Különös és éles megfigyelőképességével észrevette, hogy a fiatal fák. melyeket keresztezés útján nevelt ki, a nevelés hatása alatt megváltoztak, könnyen befolyásolhatók voltak emberi beavatkozással. Sok alma és körtefajtát hozott létre keresztezéseivel és leszögezte: „az a növény, melyet beoltunk és az az ág, amelyet beoltanak különösen megváltoztatják egymást!“ így termelt ki almafajta beoltással körtefába új almafajtát, keresztezte a meggyet a cseresznyével, a meggyet ördögbogyóval, őszibarackot kajszínbarackba oltott, stb. Amíg az eddigi növénynem esi tők általában vadalanyokra oltottak, Micsurin magról, vetett csemetékbe oltott és felfedezte az előzetes keresztezés módszerét, melynek segítségével „közbeesőhibridet“ kapott ez aztán közvetítette a keresztezést. Távoli keresztezéssel a megy és tintabogyó keresztezésével kitermelte a „cerapadus“-t, melynek gyümölcse olyan, mint a meggy, de fürtökben nő, mint a tintabogyó. A micsurinizmusnak a gyakorlatba való átvitele nagy Változásokat, új fajták megjelenését termelési eljárási ujjításokat fog eredményezni és átalakítja nemsokára az egész gyümölcstermesztést. Ennél a feladatnál a kezdeményezés és a kivitelezés is a szövetkezetekre vár. Az egyes gyümölcstermesztőnek alkalma, lehetősége kell, hogy legyen ahhoz, hogy a szövetkezetek kísérleti és mintatelenein megismerkedhessék a mícsurini-elmélet gyakorlati vonatkozásaival, fejleszthesse gyümölcstermesztési tudását, hogy ne maradjon el a folyton szaporodó új fajták megismerésében és alkalmazásában. A szövetkezeti vezetőknek, előmun- ' kasoknak, ellenőröknek, számadóknak folyton tanulni és tanulni kell, mert az ő munkájuk nagy felelősséggel' éppen arra iránvul, hogy. egyesek és a közösség tulajdonában lévő gyümölcsösök, kertek a dolgozók nagy egyetemének valóban értékes termelőegységei legyenek. Micsurin mellett meg kell még emlékeznünk egy kaliforniai kertészről is, akinek szintén nagy érdemei és példamutatásai kiváló tanúságot nyújtanak Miért került Truman a szégyentáblára A napokban Felsőpatonyban jártam és a község kellős közepén ott látom a szégyentáblát felállítva. Kíváncsi voltam, hogy kinek a neve díszeleg rajta, azért közelebb mentem, hogy megnézzem. A legnagyobb meglepetésemre csak egyetlen egy embert találok rajta sezTrúmanúr volt teljes egészében. Amint érdeklődörp, hogy miért van ez, arra a megállapításra jutottam, hogy Felsőpatonyban nem kerülhetett senki a szégyentáblára, mert ott a tavaszi munkákat mindenki idejében elvégezte és ott mindenki a béke híve. A Trúman úr azonban, mint a béke esküdt ellensége került Felsőpatonyban a szégyentáblára. a házi-, vagy szövetkezeti alapon dolgozó gyümölcstermesztőknek. Ez a kaliforniai kertész Luther Burbanke volt, aki fiatal korában Darwin: „A háziállatok és növények megváltozásáról“ című könyvének alapján kezdett kísérletező munkájához és Santa-Rosabeli kertjében több mint 1250 új növényt alakított ki. Óriási gesztenyefa mellett ugyanannyi termő törpe-gesztenyefa, magnélküli szilvát, sőt olyan Csatán a múlt hónapban új vezetők kerültek az EFSz élére. Helyes működésük bizonyítéka, hogy azóta is megtartották a járási vándorzászlót. A tavaszi munkáknál 14 napra tervezték csupán az árpa vetését, melyet két nap alatt végezték el. Egy traktor három vetőgépet húzott és ilyen módon minden fordulónál égy hektárnyi területen került az árpa a földbe. Ezt a módszert használták a cukorrépa és a •takarmányfélék vetésénél is.. Április 10-re a kukorica és a kései burgonya kivételével minden vetemény a földbe került. A rizsföldek előkészítésénél is folyik a munka. Hogy a rizsföldeket borító Kerületünk összes szervei különböző intézkedésekkel segítik a tavaszi munkálatok gyors befejezését, mely előfeltétele, a jó termésnek. A tavaszi munkaverseny az összes járásokban folyik, sőt már egyes EFSz-ek a munka befejezését is jelentették. Április 20-ig a tavaszi munkálatok állása a következő: magánszektor EFSz-ek Á'lamí hirt-^ Tavaszi szántás: 40% 60% 100% búza 129 180 95 árpa 55.54 65 ' 100 zab 50 60 80 cukorrépa 27 20 60 kukorica 2 3 1.5 olajosmagvak 12 15 • 60 burgonya 5 18 — A tavaszi munkálatokat az-ipolysági járásban 96%, a tornaijaiban 87-re, a rimaszombatiban 86-ra, a fülekiben 85- re, a Selmecbányáiban 80%-ra teljesí-A napokban Losoncon jártam. Érdeklődtem a járás szövetkezeteinek fejlődése iránt. A gazdasági hivatalban megtudtam, hogy R a p községben új szövetkezet létesült. Alig egy hónapja alakult meg és máris szép eredményeket tud felmutatni. Annyira dicsérték, hcNo nem sajnáltam a fáradságot és a legközelebbi vonattal Rapra mentem. Felkerestem O c s o v a i elvtársat, ‘ az EFSz elnökét. Tőle tudtam meg, hogy milyen nehezen ment a szövetkezet megalakítása. Az előkészítő bizottság már egy éve megalakult, de nem haladtak előre, mert a reakció akadályozta az EFSz építését. Egy alkalommal elhatározták, hogy brigádot szerveznek, s ezzel bizonyítják be a közös munka előnyeit. A reakció azonban meghiúsította a tervüket. .Nem kis része volt ebben a tisztelendő úrnak sem. , Később mindenki belátta, hogy a közös gazdálkodással mégis csak többet lehet elérni és tavasszal már közösen szilvát termelt ki, melynek a termése a fán megszárad, tehát aszaltszilvát terem. Vad, lakatlan, teljesen terméketlen földeken kezdte meg utolérhetetlen munkáját (mennyi ilyen terület van nálunk is) és csodálatos fajtákat állított elő, miután gondos megmunkálással és rendszeres trágyázással kiváló termőtalajú kertté alakította át sivár és terméketlen birtokát. Ma, -amikor a szövetkezeti gazdaságokban az erők összefogásával minden nehézséget le lehet küzdeni, Micsurin és Burbanke példái lebegjenek minden egyes gyümölcstermelő és szövetkezeti vezető előtt. Közöttünk is vannak micsurinok és burbankék. Az egyszerű falusi kisparasztok soraiban, olyan tehetségek nőnek, akik kellő támogatás, ta- , nítás és irányítás mellett a nagynevű mesterek méltó utódai lehetnek. (S) vizet kihasználják, tízezer 10—15 dkg halat rendeltek; őszig megnőnek és így második termésük is lesz. A kertészetben két munkacsoport versenyzik egymással. Az egyik csoport vezetője S z u r d i Erzsébet, aki nemcsak szóval de jóminőségű munkával is élenjár. Társait mindig munkára buzdítja, azzal a szokott mondásával: „A békét erősítjük, ha nagyobb eredményeket érünk el!“ A második csoport vezetője Dudás Erzsébet, de Szundiék nem félnek, hogy lemaradnak. Szundi még ezt is hozzáfűzi: „Boldog májusunk csak akkor lesz, ha munkámat időben és pontosan fogom végezni!“ —ala— tették: Leggyengébbek: a losonci, mely csak 45%-ra teljesítette és a kékkői 47%-ra. Ezekben a járásokban leginkább a vizes talajra hivatkoznak, de kiderült, hogy technikai és szervezeti hibák is hozzájárulnak ehhez az állapothoz. Hiány van traktoristákban a nyústyai és a Selmecbányái járásban, s ennek következtében nem vezethetik be a kétváltásos műszakot. Igen jó eredményeket értek el traktorbrigádjaink Vei. Polén, ahol már messze százszázalékon felül haladnak a. tavaszi munkálatokban, a műtrágyát kerületi méretben a magángazdálkodók 52.8 százaléka, az EFSz-ek és Állami Birtokok 93.6 %Ta vette át. A rét és legelőfeljavítás hetének eredményeként rendbehoztak 2925 ha-nyi területet. A besztercebányai kerületben idáig 84 .EFSz és 24 SzFESz helyi szervezete versenyez a tavaszi munkálatokban. P. V. kezdtek dolgozni. Március 8-án taggyűlést hívtak össze. Elhatározták, hogy áttérnek a III. típusú gazdálkodásra. Ma már 167 ha földön folyik a közös munka és kilátás van arra, hogy a szövetkezeten kívül álló kis- és középföldművesek is rövidesen tagjai lesznek a szövetkezetnek. Vannak még nehézségeik is, de ezeket is könnyen kiküszöbölik. Az egész évi tervet két hét alatt dolgozták ki két vigyinai tanító segítségével. Május elseje tiszteletére vállalták, hogy két istállót kijavítanak. Ezt a felajánlásukat száz százalékra teljesítették. E munka befejezése után hozzáfognak a sertéshizlalda ép'ítéséhez.e A szövetkezetnek három munkacsoportja van. A tagok valamennyien megértették a Párt Központi Bizottságának februári ülésén hozott határozatot és dolgoznak a falu szocialista kiépítésén, s a béke megerősítéséért. Albert GYÜMÖLCSÉSZET ........................................................................... Д gyümölcsfák kártevőinek irtása A gyümölcsfák legtöbb gomba- és rovarkártevője elleni legfontosabb védekezési munkálatokat a fák nyugalmi állapotában végezhetjük el. A LISZTHARMAT gombájától megtámadott fehéres, lisztes bevonatú elpusztult száraz vesszőket, gallyakat, amelyeken a lisztharmat gombája rejtőzik, rügyfakadás előtt néhány cm-és résszel együtt levágjuk. A fa elsűrűsödött, felesleges ágai kivágandók, hogy a napsugár és a levegő járása a lisztharmat elhatalmasodását megakadályozza. Rügypattanás és rügyfakadás között téli higítású mészkénlé használandó. Amennyiben szükséges, úgy rügyfakadás uin nyári higítású mészkénlével kell permetezni. A VARASODÄS (Fusikladium) gombájától a körtefa ágainak, vagy a fiatal fa törzsének héja majd szabálytalanul felszakadva helyük pikkelyesen kérgessé, repedezetté, varassá válik. E gombától megtámadott körtefák az összerepedezett, lehámló varas kéregrészektől koszos külsőt öltenek. Az ilyen ágak a belsejükben élősködő gomba pusztítása következtében görbültté, kissé csavarodottá és torzulttá válnak. Az ilyen koszos körtefaágak néhány ujjnyi egészséges résszel együtt leyágandók és elégetendők. Rügypattanás előtt kétszázalékos, rügyfakadás után, amennyiben szükséges, egyszázalékos bordóilével permetezendő. A gyümölcsfák ágai A MONILIA gombától sérüléseken, nyilt sebeken át fertőződhetnek. A megtámadott részben élősködő gomba pusztítása a hajtásvégeknek elfonnyadásában, elszáradásában jelentkezik. Ágszáradási tünet után 1—2 héttel a megtámadott ágrészeken gombostűfejnél valamivel nagyobb szemölcsszerű penész szokott megjelenni. Korai penészvánkosok megjelenése után körülbelül egy héttel szokott az ágszáradás mutatkozni. Az összes beteg, elszáradt részeket egy arasznyi egészséges résszel együtt le kell vágni és haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ugyancsak megsemmisítendő a fán található gyümölcsfamúmia is. Rügypattanás előtt kétszázalékos, rügyfakadás után, amennyiben szükséges. egyszázalékos bordóilével permetezendő. LEVÉLLIKASZTÓ gombától a fertőzés nyomán az összes csonthéjasok, de főleg a cseresznye- és őszibarackfa hajtásán, ágain gyakoriak a pirosán szegélyezett, száraz, barna foltok. A besüppedt barna foltokból mézgacseppek szivárognak ki, ha pedig a törzset támadja meg, ott már egész mézgafolyás áll elő. A mézgafolyásos foltokat egy kis egészséges résszel együtt éles késsel vágjuk ki, a metszési felületeket pedig faragjuk simára, majd fasebkezelő szerrel kenjük be. Rügypattanás előtt kétszázalékos bordóilével, amennyiben szükséges, rügyfakadás és virágzás között egyszázalékos bordóilével permetezendő. A PAJZSTETVEK kártétele abban áll, hogy a gyümölcsfák kérgére letelepeedve a fa nedvét szívják és ezáltal a fa táplálkozásában zavart keltve, az ágok nem nőnek egyenletesen, végül a fa is elszárad. A pajzstetvek kéregkaparás, illetve kefélés útján ritkíthatok. Rügypattanás előtt erős pajzstetűfertőzéskor gyümölcsfaolaj jal, illetve gyümölcsfakarbolineummal permetezendő gyenge és közepes pajzstetűfertőzéskor rügypattanás és rügyfakadás között téli higitású mészkénlével kell védekezni, esetleg kétszázalékos sárgaméreggel. K. V. Mire lehel felhasználni a rizsföldekre bocsátott vizet Á besztercebányai kerület tavaszi mezőgazdasági munkálatainak állása április 20-ig Rap községben is megalakult az EFSz
