Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-10 / 26. szám

FARKASD A vágseUyei járásban Farkasd lélekszámúban a harmadik legn- ~obb község, de túltett vala­mennyi községen, mert a farkasdi EFSz lett a járás legjobb —" tkezete és mint ilyen rendez­te a járási aratóünnepet. A házak és az utcák példa# tisztasággal vár. ták az ünneplő tömeget. A délelőtti órákban folyt le az EFSz, kiküldöttek értekezlete, ame­lyet Fiam farkasdi EFSz elnök nyitott meg. Be­szédében megemlékezett a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hatodik évfordulójáról. Szavait lelkes taps követte és a kiküldöttek ütemesen éltették Sztá­lin, Gottwald és siroky elvtársakat. Ezután Ci­cák elvtárs felsorolta, hogy milyen eredménnyel teljesítették a járás községei a gabona felvásár­lást. Az egész vágsellyei járás 104 százalék tel jesítményt ért el, községenként: Farkasd 121.50/0, Deáki 120o/„ Zsigárd 118%, Selice 114o/0, Tomóc 1200/(|, Mocsonák és Mocso nákkirályi községekben gyengébb volt a termés azért csak 70 százalékos gabonabeszolgáltatást értek A munkaértekezleten beszámoltak tapasztala­taikról a Szovjetunióban járt küldöttség egyes tagjai. Brumuia János ezt mondotta: ,,A szovjet ember büszke a munkájára, büsz­ke az alkotására. A szovjet munkás büszke a szovjet gyárra., a szovjet paraszt büszke a kol. hozra, mert mindezt maguk a dolgozók hívták életre. A szovjet nép büszke hazájára, amelyet saját kezükkel építettek olyan széppé és gaz­daggá.” Az időközben hatalmassá növekedett tömeg mozgalmi és népdalokat énekelve hullámzott az utcákon. Meghallgatták a határozatot, ame­lyet a munkaértekezlet egyhangúlag fogadott el és amit Gottwald elnök tudomására hoztak. Eszerint őszi munkák, a szántás és vetés ide jét tíz nappal megrövidítik; az EFSz tagságát még as. 1950 évben 30 százalékkal emelik; a hős koreai nép részére egy vagon búzát adnak se gítségül; a községekben közös munkák elvégző sére munkacsoportokat alakítanak Farkasd utcáin közben már javában folyt a felvonulás és a menethez két búzával megrakott teherautó csatlakozott, amit Farkasd dolgoz , parasztsága a hős koreai nép megsegítésére gyűjtött össze. Körülbelül nyolcezer ember előtt szlovákul Knázl az SzKP Kerületi Bizottságának nyitrai főtitkára és Malik nemzetgyűlési képviselő be. szélt, ifj. Mandák József, az SzKP magyar tit­kára pedig magyarul mondott beszédet. PUSZTAFODÉMiS pusztafödémesi EFSz. nek már 484 tagja van, akik közül 28 aktív résztvevő földműves asszony.Csaknem az egész falu résztvesz a kö­zös munkában. A szövetkezet 164 fiatalja is résztvett a tavaszi munkákban és így beváltot­ták azt az ígéretet, amelyet áiroky pártelnök­nek legutóbbi látogatása alkalmával tettek. Az ifjúság egy hétig vezette a falut és így a szövet­keze':-:- is. Tevékenyen resztvettek tavasziak vetésben és az aratási munkálatokban is. Az a '~i munkákat 14 munkacsoportban végezték el. A szövetkezetetek, miután meggyőződtek ar­ról, hogy a közös aratási és cséplési munkálatok jó eredményeket hoznak ér megkönnyítik a fa­lu munkáját, olcsóbbá teszik a termelést, elhatá­rozták, hogy továbbra is közösen fognak dolgoz­ni és így mindannyian aláírták a második típu sú EFSz munkarendjét, összesen 1100 hektár földet fognak közösen megművelni, a község öszfcerületének csaknem 70 százalékát. Pusztafödémes felszántotta az összes mesgyéket és kidolgozta a közös őszi vetés tervét. A j„ pártmunka kiküszöbölte az ellentéteket a falu lakosai között, akik belátták, hogy a kis- és kö. zépparasztság helye a munkásosztály oldalán van. CSECSÉISYPATQNY A dunaszerd? helyi járásban Csécsénypatony rendelkezik a legkiválóbb EFSz-szel. Ezidén a negyedik típusra, a legmagasabb termelési for­mára tért át. A közösen megszervezett aratási és cséplési munkálatokat zökkenés nélkül vé. gezték el és a beszolgáltatást 130 százalékban teljesítették. A tagosítás után az őszi Vetési terv is teljesen készen van. A határt kilenc részre osztották és évenként változtatni fog­ják tá1’-' ’ ■’ a termést. Idén a főveteménye­­iket következő beosztással vetik el: 108 hek­táron búzát, 60 b. árpát, 49 b. kukorica’- 16 b. cukorrépát. 17 h. zabot, 14 h. burgonyát, 11 b. olajosmagvat. A kertészet a zöldségtermelést is bevezet! Ezenkívül most fognak hozzá négy hektáron egy gyümölcsöskert ültetéséhez és négy hektáron a szőlőtermeléshez. CSOLLE A se:.. i irtásban a csöllei EFSz volt az el­ső, amely szerződést kötött a Földműves Rak­társzövetkezettel az 1950/51 gazdasági évre. A Földműves Raktárszövetkezet a szerződés­ben köteltezte magát, hogy a szerződés érvényes ségének ideje alatt rendszeresen látogatni fog­ja az EFSz.t és segíteni fog neki a szövetkezeti gazdálkodásban. Részletesen megtárgyalja az EFSz-el a vetési és trágyázási tervet és meg. felelő mennyiségű vetőmagot és műtrágyát, va­lamint más kellékeket — gazdasági gépeket — bocsát az EFSz rendelkezésére Ezenkívül a Földműves Raktárszövetkezet állandóan figye­lemmel kiséri az EFSz földjein a gabona fejlő­dését és a szövetkezetét szaktanácsokkal látja el. Ezzel szemben az EFSz a magasabb termés elérésének érdekében a Földműves Raktárszö vetkezetet alkalmazottai jelenlétében megtár­gyalta a gazdasági év elején a vetéssel, vető­maggal és műtrágyázással járó kérdéseket. A CSAVAROS S0G0R: r En meg az asszonyok f No, ezt hallgassák meg, ha van ide- I lük. I A minap a szomszéd járásban volt | dolgom. Kati is velem tartott. Szívesen | vittem magammal, mert azt mondta, | hogy ha nélküle akarok menni, akkor 1 vagy vigyem őtet magammal, vagy ma­­! radjak otthon. I — No. — mondtam Katinak a vona- I ton — abban a faluban van becsületem! I Nézd meg majd, hogy fogadnak azok [ engem. Nagyon megbecsülnek engem I ottan! Tíz méterről előre köszönnek! I Hát ahogy leszálltunk az állomáson, [ mindjárt szembejött Röszkei Jani. Már I készítettem a mutatóujjam, hogy le­­! ereszkedően viszonozzon! a köszönését, 1 de bizony Röszkei Jani elfelejtett kö­­| szönni. Ügy kihúzta magái, mintha vé­­} leílenül egy karót nyelt volna le a tisz- I ta kétdeciiével. Néztünk egymás szemé- I be merően, oszt a végén én köszöntem | jó mélyen, ö meg megpöccintette a ka­­! lapja peremit, leereszkedően a mutató­­í ujjúval, úgy ahogy én akartam. I Ahogy mentünk tovább, már láttam, | hogy ezt a falut megbabonázták, vagy I mi. Az emberek úgy mentek az utcán, | hegy az orrukkal szinte a napot bökdös- I ték és még az is hetykén pedergette a | bajuszát, akinek nem volt. | Bementünk a községházára. | — Mi jót hoztál Csavaros öcsém? I kérdezte a Nemzeti Bizottság elnöke és I akkorát sodort a bajuszán, hogy szinte | sercegett. I — Nem vagyok én az öcséd — vilá­­! gosítottam fel —, mert három eszten­­! dővel öregebb vagyok, mint te. 1 — Mert már bántott a dolog, hogy én 1 mindenkinek az öccse vagyok ebben a | faluban. | — Az ám — mondta titokzatosan — 1 de én idevalósi vagyok! | — Értem — bólintottam, mert nem | értettem. 1 — Mert a mi falunk megmutatta — | mondta a bíró. I — Mit? néztem széjjel csodálkozva. | — Mink százszázalékig teljesítettük I a beadást. Nincs nekünk már semmi I gondunk! Hány ilyen falu van az or­­[ szágban!? I Kinyitottam a számat, hogy mond-I jak valamit, de nem lehetett beszélni. = | — Egy szót se Csavaros fiam! Nem | kell bennünket dicsérni! Nem a dícsé­­[ retért tettük! Mink már ilyen falu va­­| gyünk, mit csináljunk? Üssél majd ösz­­! sze valami jóféle cikket rólunk a Sza­­! bad Földművesbe, emeld ki külön az én I személyemet, hogy ilyen falu alig van | az országban, de ilyen Nemzeti Bizott­­| ság-elnök még egy fél sincs! Azt meg­­! teheted! Osztán ha van időd, itt marad- I hatsz egy kicsit csudálni bennünket! | írd meg rólam, hogy én vagyok a száz­­! százalékos elnök! Az jól hangzik! No, 1 gyere Csavaros fiam, hozd az asszonyt | is! Megisszuk ennek az áldomását! Mink SIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII vet" got és műtrágyát idejében megrendeli a Földműves Raktárszövetkezetben. Az összes földmunkákat idejében és lelkiismeretesen le­hetőség szerint gépek segítségével elvégzi. Gon. dot fordít a növényben kártevő rovarok irtá­sára is. A megrendelt vetőmagot és műtrágyát idejében átveszi, saját fogataival elszállítja a raktárból és gondoskodik száraz helyen való tá­rolásáról. A szerződésben álló felek pontosan ellenőr­zik a szerződés betartását. A szerződés keretében az EFSz küldöttei el. határozták, hogy a műtrágyát nem kis részletek, ben fogják vásárolni, hanem a Földműves Rak. társzövetkezet közvetítésével egyszerre rende. lik meg. A csöllei EFSz így egy vagon mfítrá. gyánál 4575._ Kcs-t takarít meg. Ez tíz vagon műtrágya szükségletüknél 45.750. _ Kcs-t tesz ki. A csöllei EFSz vezetősége nagy megértéssel fogadta a Földműves Raktárszövetkezettel kötött szerződést, mert teljes mértékben tudatában van azoknak az előnyöknek, amelyeket a szerződés számára biztosít. g&LSÓSZILI Alsószeliben ünnepélyes keretek közt beszáll! tották az utolsó gabonát is. Mindennemű gabo nánál elérték a 100o/n.os beszolgátatási ered ményt, sőt némelyeknél túl is számvalták. már megtettük a magunkét, nincs ne­künk semmi dolgunk többet! Az asz­­szony is csak úgy néz rám azóta Csa­varos fiam, hogy csak Úgy sugárzik a szeme! Olyat még nem láttál! Meg se mer mukkanni, ha én ott vagyok! Csak néz engem azzal a szép barna szemei­vel! No gyertek! Hát mentünk. Most már mindenkinek előre köszöntem, ez olyan falu, hát megérdemli. Amikor az ajtóhoz értünk, oldalbalökött: — Az asszonyt figyeld, Csavaros fiam! Hogy respektál engem azóta! Respekt az van! Olyat még nem láttál. Avval megpederte a bajszát, oszt be­lökte az ajtót. — Itt vagyunk Sára lelkem! — kiál­tott az asszonyra vígan. — Látom — mondta Sára lelkem. — Azt hiszi, nincs szemem? Itt van, oszt punktum. — Ejnye, Sára lelkem — esett ki a pipa a szájából. — Vendégeket hoztam! Szomjasak vagyunk! — Ott a kút — mondta barátságosan Sára lelkem. — Mit csináljak vele? — hökkent meg az elnök. — Ugorjék bele — tanácsolta Sára lelkem. De, Sára lelkem — csóválta a fe­jét az elnök — amikor reggel elmen­tem, akkor még Ptéerkém voltam, meg ez meg az! Meg aszontad, hogy büszke vagy rám is, meg a falura is! — Azóta behozták az újságot — mondta Sára lelkem. — Értem bólintott, hogy mondjon valamit. — Érti a csudát! — ripakodott rá Sára lelkem. — Mennyit adtunk be mi? — Hát a kötelezőt, meg valami rá­­dást... — Igen — csapolt az asztalra Sára lelkem. — Pipogya ember maga, meg a faluja is pipogya falu! Maguk meg­csinálták a beadást, oszt leülnek a ... a ... helyükre, oszt melegítik a ... a... helyüket. Este aztán megint találkoztunk a Nemzeti Bizottság elnökével. Nagyot köszönt, előre: — Jó estét Csavaros bátyám. — Jó estét — mondtam. — Ha jaj Csavaros bátyám. — No, hol sztorit a csizma? — kér­deztem. — Hát ott — vakarta a fületövit az elnök —, hogy az asszonyok kiadták a jelszót: Nem maradhat le a falu a járás­ban! Hát most mit csináljunk Csavaros bátyám? — Két mód van. Az egyik mód az, hogy adjatok be hamarosan minél több gabonafelesíeget. — Hát a másik mód? — Hát az, hogy az asszonyok hagy­janak itt benneteket, oszt költözzenek — át a szomszéd faluba, amely túltett rajtatok! Az elnök egy percig rágta a pipaszá­rat, látszott, hogy keményen gondolko­zik, aztán felelte: — Az első mód a jó ... imiimiiniimiiimmiiiHiiHiiiiiiiwiiiMimiuiiiuiiiimiiiiiiiimiiiiiiMiiHMiMHiiiHiiiiiiiHHmwtiiin Augusztus 25-én vörös és nemzeti színű zász­lókkal feldíszített kocsik Kíement Gottwald és öuris földművelésügyi miniszter képeivel vc-.ul­­tak fel. A Földműves Raktár:.cö vetkezett előtt gyülekezett a falu kis. és középparasztsága, hogy meghallgassák a járási kiküldöttek üdvöz­lő beszédeit. Elsőnek Bosko járási titkár mondott szlovák, majd Seres járási titkár magyar beszédet. Az ünnepi szónokok beszédeikben hangsúlyoz­ták az ünnep jelentőségét és a dolgozókra rótt feladatok teljesítésének értékét. Rámutatott azonban, hogy az elért eredményeknél nem sza­­bad megállni, mert amint az ipari munkásság állandóan túlteljesíti normáját úgy a földműve­seknek is fokozniuk kell eredményeiket. Ha az ipari munkásság többit nyújt a földműves dol­gozóknál^ a földműveseknek is többet keil r.yuj­­taniok az ipari munkásság asztalára, amit csal­ás közös és nagyban való gazdálkodással érhet nek el. Az alsószeli EFSz eltökélt szándéka, hogy ? jövőben még fokozottabb igyekezettel dolgozik a falu szocializálásának megvalósításán, A köz ségben már erősen készülődnek a közös vetésre mert tudják hogy ez az egyetlen helyes üt amellyel többet, jobbat és olcsóbbat termelhet nek. 1 MEOYERCS | Itt is mait ér ptemberében alakult meg | az EFSz. Ez év tavaszán már közösen művelték I meg a földet. A tavaszi munkák leszámolásánál | rájöttek arra, hogy a keskeny parcellákon nem | mehet jól a munka. Gyűlésre ültek hát össze a | szövetkezeti tagok és június 7-én kimondották | a harmadik fokú szövetkezeti típusra való átté­­! rést. A harmadik fokú megyercsi szövetkezet­­| nek 90 tagja van. | A szövetkezet értekezleten foglaJ kozott a kö. | zös vetési tervvel, mely után két mérnök jött ki | a határt felmérni és nyolc éves vetés forgón | heosztani. Az így nyert tervezet alapján júiiu3 | 23-án manifesztációs módon a közeli falvakból | megjelent EFSz vezetők és a falu népének | ünnepélyes kivonulásával felszántó! - a mes. I gyéket. 1 Az aratási és cséplési munkálatokat is csopor. I tosan végezték és a tervezett időnél 7 nappal | előbb fejezték be. I Az aratáshoz négy gépet kaptak a komáromi 1 gépállomástól. EV-"-: jött még a szövetkezet tu- I lajdonát képező két önkötözőgép is. A földek | terméshoz r rozsból 25 métermázsa búzából I 23, árpából 19, zabból pedig 12 métermázsa volt | hektáronként. A beszolgáltatásra előírt gabonát | mindjárt a cséplőgéptől a raktárszövetkezetbe | szállították. A kontinensen felül 100 métermá­­| zsa gabonával adtak be többet és így 130 száza­­! iékra teljesítették a gabonabeszolgáltatásukat. | önt- totós és össsjetartó tagokból áll a megyer. 1 esi szövetkezet. így tudták elérni azt, h en_ ! nek a 90 tagú szövetkezetnek, 15 darab szarvas. I marhából, 45 drb. ■'■- tésből és 150 drb. baromfi. | ból álló közös állományuk van. Két hektár föl- I dön gyümölcsöst létesítenek és ehhez már meg i is rendeltek 500 drb. különféle fajta gyümölcs­­! fát. Tervbe vették, hogy 5 hektáron dohányt is I fognak termelni. 1 Az ősszel megtörténik a szövetkezet tagjai in­­f gó és ins "ton -gyonának értékelése. Két hek. | tár föld maradt saját tulajdonnak családok sze­­| rint, melyen a tagok tetszés szerint termelhet. I nek. amit akarnak. Ehhez tarthatnak még egy | fejős tehenet disznót és háziszárnyasokat. A | szövetkezetben végzett munkák után = jövede. | lemből mindenki a végzett munkája szerint ré­­! szegül, éppúgy megkapja a természetbeni jár." - | dóságát, gabonát, lisztet, zsírt, húst és egyebe- 1 két, amit mind a s.c "nettől az évi elszánta. | lás után megkapnak a szövetkezet tagjai. [ SZENTMINÁLYFA | A nagymegyeri ás több községe elhatároz­­! ta, hogy ősszel hevezeti a közös vetési eljárást | éj tagosítj földeket. E községek közé tarto. ! zik Szentmihályfa is, ahol már végre is hajtot­­! ták a tagosítást. | A közös vetési eljárás és a tagosítási folya- I mat kérdéseit többízben megtárgyalták a szö- I vetkezetesek a falu többi földművesével. Szent­­| mihályíához tartozik még úgynevezett szentmi. | háiyi telep Is. A községhez összesen 1065 hektár. i nyi terület tartozik. A szövetkezet kívánságára | az egész területet két önálló gazdasági egységre i osztották fel, r ; A szentnr’-i’yfai EFSz-be napról.napra új ta | gok ’épnek he. Az aratási és cséplési munkála. I tok alatt, valamint a technikai bizottság mijkö­­| dése idejében az EFSz 60 új tággal gyarapodott. | ősszel már az egész község közösen fog dolgozni. | A szövetkezet a közös őszi munkákra pontog | tervet készített elő. A tervben feltüntették, hogy l melyik táblába milyen gabonát vetnek, hány | traktor, hány munkaerő és fogat fog dolgozni | és hogy az egyes munkákat mennyi idő alatt | fogják elvégezni és ez milyen költségekkel fog i járni.. A tér ' un továbbá feltüntették a műtrágya. { szükségletet is. A szükséges mennyiségű vető- I magot már megrendelték. Az EFSz egész évi | szerződést köt a dur> «szerdahelyi Állami Gépál­­! lomással. i A mesgyéket az egész határban felszántották. | Több mint 500 parcella i szentmihályfai határ. I ban most széles táblákat képez, amelyek a jobb | gazdálkodásnak, a hektárhozam növelésének és | a munka teljesítménye emelésének az alapja. | BATORKESZI I A Párkány járásban lévő Bátorkeszi község I földműves sző. stkezetesei Siroky pártelnöknek i küldött levelükben azt írják, hogy az aratás | után 1150 hektár területen heszántották a mes­gyéket. A kukorica betakarítása után a többi mesgyéket is felszántják. Az EFSz 48 tagról 307 tag: növ tojt, átok ör 2200 ' aktár szántóföldet művelnek meg. Az apró parcellák helyett 44, 50 hektáros táblát mértek ki. A mun­ka és pénzügyi tervet már kidolgozták. Kötele­zik magukat, hogy szeptember 5.ig befejezik a trágya kiszállítását a földekre a trágyát 24 óra alatt beszántják, hogy ne veszítsen minőségé­ből. Az őszi munkálatok tervét a Béke Védői­nek kongresszusáig megvalósítják S8UCS Bucs község szövetkezetesei azt írták áirok£ pártelnöknek, hogy az idei aratásnál meggyőződ­tek a felaprózott föld előnytelenségeiről, mely megakadályozta, hogy az önkötözőgép hozzáfér­jen egyes parcellákhoz. Meggyőző munkával si­került elérni, hogy 124 szövetkezeti tag aláírta a III. típusú EFSz végrehajtási rendszerét. Most 670 hektár szántóföldén fognak közösen gazdálkodni, amelyet műszaki-gazdasági elren­dezéssel 53 átlagosan 42 hektáros táblára osz­tottak fel. Az egész községre kito-jedő közös vetési tervet 980 hekt' ’ valósítják meg. 1014 hektáron elvégezték a tarlóhántást és beszán­tották a mesgyéket. A tarlótakarmány vetését ’0 hektáron elvégezték. Az őszi munkálatok ter­vét a Béke Védői II- kongresszusának tisztete­kére kötelezettségszerűen november 4-ig elvég­zik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom