Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-10 / 26. szám
MEGGYŐZŐ SZAMOK A Szovjetunió szocialista mezőgazdasásának eredményei — és a mi állami gazdasásaink és EFSz-eink sikerei munkája is — meggyőzően bizonyítja a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek felsőbbrendűségét a kisparaszti gazdaságokkal és a kapitalista nagybirtokokkal szemben. A nagyüzem előnye a jobfoágyidőkben a nagykiterjedésű földesúri birtokokon nem nyilatkozott meg. Nem nyilatkozott meg azért, mert a jobbágy minden ellenszolgáltatás nélkül robotban művelte a földesúr földjét. Kímélte magát és kímélte az állatát is. Legfőbb gondja csak az volt, hogy elteljen a nap. Kapitalista viszonyok között már megmutatkozott a nagyüzem előnye a kisüzemmel szemben. A kapitalista nagybirtokok jobban bírták a versenyt, de éppen a verseny és a megismétlődő válságok a parasztság széles tömegeinek elszegényedését, tönkremenését idézték elő. A kapitalista nagyüzemi gazdálkodás csak a hasznot tartotta szem előtt. A földeken rablógazdálkodást folytatott és nem törődött azok minőségének javításával. Kapitalista viszonyok között akár nagygazdaságról, akár kisparcelláról van szó, „mindkét formában — írja Marx — a föld tudatos megművelése helyébe erőinek kizsákmányolása, eltékczlása lén ...“ A szocialista mezőgazdasági nagyüzem előnye sok mindenben megmutatkozik. A nagyüzemi gazdálkodás óriási megtakarítást jelent mezőgazdasági szerszámokban. Példaképpen vegyünk számításba 50 tízholdas gazdaságot és egy 500 holdas EFSz-t. Mindegyik kisparaszti gazdaság számára kell egy eke, egy borona, egy kocsi, tehát kell nekik összesen 50 eke, 50 borona, 50 kocsi stb. A nagyüzem, a szövetkezet számára — ha a traktorszántást nem is veszi igénybe — elég: az előző gazdasági felszerelés egyötöd része. „A közös termelés — mondja Sztálin — már a termelőeszközök és a munkaerők egyszerű összetételével, az egyszerű szövetkezéssel is óriási előnyben van az elaprózott kisparcellákkal szemben“. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem óriási előnye, hogy lehetővé teszi a nagyteliesítőképességű gépek használatát. Kis gazdaságokban csak a legegyszerűbb. alacsony teljesítményű mezőgazdasági szerszámokat használják. Valamennyi kisgazdaságot viszont korszerű mezőgazdasági gépekkel ellátni lehetetlen. A gépeknek ez a szétszórása ráfizetést eredményezne, mert a kisgazdaságok nem tudnák kellőképpen kihasználni a gépek teljesítőképességét. Ezért a kisgazdaság saját erejéből nem szabadulhat meg a nyomorúságtól, az elmaradottságtól. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás mellett a gépek óriási segítséget jelentenek a dolgozó parasztok számára. A Szovjetúnióban az igaerőt felváltó gépek 1937-ben 7.2 millió ember munkáját takarították meg a kolhozokban. Ha ugyanezeket a munkákat, amelyeket a gép elvégzett, egyéni parasztgazdák végezték volna el igaerejükkel, akkor még 10.9 millió ember évi munkájára lett volna szükség. Kis gazdaságokban sok felesleges munkát és nagy időveszteséget okoz az, hogy az egymástól néha 3—4 kilométerre lévő földdarabckra kell átmenni dolgozni Előnye a nagyüzemnek az is, Hogy minden embert a képességeinek legjobban megfelelő helyre lehet állítani. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemben alkalmazni lehet a mezőgazdasági tudomány eredményeit, a helyes vetésforgót, nagyszabású talajjavítási munkákat lehet végrehajtani és korszerű öntözéses gazdálkodást lehet szervezni. A mezőgazdasági nagyüzemekben a aaev táblásgazdélkodás mellett a hajdani sok barázda feleslegessé válik. Mezőgazdászok kiszámították, hogy 20 A második típusú csölösztői szövetkezetei példásan előkészítette az idei őszi munkák tervét. Csölösztőn. amikor áttértek a második típusú szövetkezeti gazdálkodásra, a földművesek rájöttek arra, hogy a föld közös megművelésének az alapja a mesgyék felszántása és a közös vetési eljárás bevezetése. A csölösztői szövetkezet 137 hektáron vezeti be a közös vetési eljárást. Ezt a területet nyolc 17 hektáros táblára osztották fel. Az 1950—51-es gazdasági évben a csölösztői szövetkezetben a közös vetés a következő képet mutatja majd: Az első tábla háromnegyed részébe mag-kukoricát és egynegyed részébe korai burgocm széles határbaiázda 500 négyzetméteres parcella esetén 18 négyzetméter területet vesz el. 5000 négyzetméteres földtábla esetén az 500 néfsyzetméterre jutó határbarázda-veszteség lecsökken 5 és fél négyzetméterre. Tíz hektárnyi földterületnél pedig 500 négyzetméterre már csak 1 és egynegyed négyzetméter nagyságú határbarázda iut. Ha csak egy község vagy egy járás területét vesszük is figyelembe, akkor is a nagyüzemi gazdálkodás esetén nagy kiterjedésű termőterületekhez jutunk a feleslegessé vált határbarázdák révén. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben a munka termelékenysége öszszehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a kisparaszti gazd- ágokban. Nézzük meg. mit mutat errevonatkozólag a szovjet mezőgazdaság fejlődése. A Szovjetúnióban 1922-től 25-ig az egyéni parasztgazdaságokban egynapi emberi munka 35 kg gabonát termelt, nyát ültetnek. A második táblát búzával vetik be. A harmadik táblára egyéb termények kerülnek, a negyedik táblán lucernát, az ötödik táblán őszi és tavaszi árpát, a hatodik táblán fűféléket, a hetediken lucernával keverve árpát vetnek A nyolcadik táblán hat hektárnyi cukorrépa. 5 hektárnyi burgonya és 3 hektárnyi kukoricavetés lesz. Három hektár területet meghagytak zöldségtermelésre. Itt öntözőberendezést létesítenek. ■A csölösztői szövetkezet tagjai pontosan kiszámították, hogy milyen munkákat fognak az összes végezni és hogy erre hány munkaerő szükséges. Kiszámították, hogy ősszel 210 métermázsa mű-1833-ban egynapi emberi munka a kolhozokban már 58 kg-ot és 1937-ben pedig — amikor még tovább fejlődött a kolhozok gépesítése és még nagyobb területen gazdálkodtak az egyes kolhozok —• már 98 kg gabonát eredményezett. Ezek az adatok azt mutatják, hegy a második ötéves terv végére a SzóvietúpJóban a kolhozparasztok munkájának termelékenysége háromszor akkorára növekedett, mint volt az egyéni kisparaszti gazdaságokban. Ez azt jelenti, hogy 1937-ben a kolhozok — a kisparaszti gazdaságokban felhasznált munkával összehasonlítva — 1 milliárd 285 millió emberi munkanapot takarítottak meg. A végső következtetés tehát az, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzem olcsóbban termel, nagyobb terméseredményeket biztosít és lehetővé teszi a gazdálkodás tervszerű vezetését. Jómódú. gondtalan életet biztosít a dolgozó parasztságnak. Éppen ezért, saját maguk és családjuk jövője szempontjából helyesen cselekszenek azok a dolgozó parasztok, akik belépnek a szövetkezetbe! trágyára és vetőmagra lesz szükségük. A szántást 35 hektáron traktorral végzik el, a vetés előtti boronálást pedig 35 hektáron fogatokkal hajtják végre. A műtrágyaszórást 35 hektárra tervezik. A vetést is fogatokkal végzik. A vetés utáni boronálást 35 hektáron, a mélyszántást pedig 80 hektáron hajtják vég.re E munkák elvégzésére 35 szövetkezeti tag és 12 fogat áll rendelkezésre. A csölösztői szövetkezet a csallóközcsütörtökí állami gépállomással szerződést kötött. A földmunkákat úgy szervezik meg, hogy a munkaerők, a fogatok és a gépek teljes mértékben ki legyenek használva. Hogy minden szövetkezeti tag munkájáért igazságos jutalmat kapjon, meghatározták a napi munkateljesítményt. Meghatározták továbbá azt is, hogy melyik munkát milyen időpontban végzik el A szántást és a vetést három nap alatt végrehajtják. A szántást a terv szerint szeptember 20-án kezdik A vetés befejezését szeptember 27-re tervezik. A krumpliszedést szeptember 25- ig, a répaszedést pedig szeptember 29-ig bevégzik. A mélyszántást október második felében valósítják meg, úgy, hogy ez október 28-án már be legyen fejezve. Az összes földmunkákat a munkaerők, fogatok és a gépek teljes mértékben való kihasználásával végzik. Munkacsoportokban fognak dolgozni, mert ez az aratási munkálatokban is jól bevált. Az őszi munkákban jelentős segítséget nyújt az állami gépállomás, amelylyel természetbeni fizetés ellenében szerződést kötöttek. Az ilyen szerződés előnye egyrészt az, hogy az elvégzett munkát az állomásnak csak a terménybetakarítás után fizetik meg és másrészt az, hogy a gépállomás dolgozói érdekelve vannak abban, hogy jó munkát végezzenek, hogy ezáltal több teremjen, mert a termés szerint kapják a fizetést. Az elvégzett munkát a munkacsoportok vezetői mindennap feljegyzik munkakönyvbe. A könyvelők minden tábláról külön könyvelést vezetnek. Az egyes tételekbe feljegyzik a tábla megművelésével járó költségeket. E szerint aztán a végelszámolásnál minden szövetkezeti tag megfizeti a földje megművelésével járó költségeket. Ezenkívül minden szövetkezeti tagról személyi kimutatást vezetnek. Ezekben a könyvelők feljegyzik, hogy az illető szövetkezeti tag mennyi munkát végez. iiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiniiiiiiiiiniuiuimHiiiiiiiitiiniiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiniiiiiiiiiiHiiu MAGYAR FÖLDMŰVES I f Értőd dnlqnzik lapunk. nokod írja mlndon sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló .szakemberek adnak mlndon háton aktuális tanácsok / Eví 100 — koronáért minden héten bekopogtat hozzád a . J'j&aíacL f.ó'Mdmüv.aS Megrendelhető ezen a címen; BRATISLAVA, ^TUROVA 6. Illlltlllllllltllllttm l1ülllllllllllllllllllllllllllllllllluiliiiiimii»ili.iinn..iHmi.T.Uj,!tiniin|Tr» Díjtalan tanfolyamon vehetnek részt az ^FSz elnökei és könyvelői A növényi termelés és az állattenyésztés fej lökésének érdekében a földművelésügyi minisztérium az EFSz eh szakdolgozói számára, mint pl. az elnökök, könyvelők, agronőmok és zoo. tehenikusok számára díjtalan tanfolyamokat rendez. Ezek a tanfolyamok az EFSz-ek elnökei és könyvelői számára 1-2 hónapig, az agronómok és a zeotechnikusok számára pedig hat hónapig irtanak. A tanfolyamok feladata önálló, szakképzett dolgozók kiképzése^ akik az EFSz.ekb'en a nö. vényi termelést és állattenyésztést fogják vezetni, valamint az irodai és könyvel« munkákat fogják végezni. A hathónapos iskolák az agro. Egész éyes szerződéseket kötnek az Állami Gépállomások 1 Az Állami Gépállomások és a trakioristák feladata az idei aratási és csép- § lési munkálatokban főleg az volt, hogy meggyőzzék kis- és középföldműve- § seinket arról, hogy a gépek és a mezőgazdasági tudomány felhasználása nélkül lehetetlen a földhozam emelése, azonkívül a földművesek megszabadítása a nehéz, rohotszerű munkától. A gépállomások további feladata az volt, hogy | a gépeket teljes mértékben kihasználják és hogy a traktoristák jó munkájuk- 1 kai bebizonyítsák földműveseinknek, hogy milyen előnyökkel jár a gépállomá- j \ sokkal kötött egész évi szerződés. Az egész évi szerződések megkötésének előnyeiről már több EFSz meggyőződött. Ezek közé tartozik a farkasdi szövetkezet is. A szövetkezet felkérte a vágsellyei Állami Gépállomást, hogy a szövetkezettől vegye át a nagyobb gazdasági gépeket, amelyeket a szövetkezetben nem tudnak úgy kihasználni, mint I az állami gépállomáson, ahol a gépeket tervszerűen oszt' ; be munkára. Az aratás óta a farkasdi szövetkezet földjein, a vágsellyei Állami Gépállomás tíz traktoristából álló állandó brigádja dolgozik. Ez a brigád jó munkát végez. A tarlóhántást már százszázalékra elvégezték. Most a cukorrépa alá való mély- i szántást végzik. A traktoristák további 12 tagból álló brigádja a zsigárdi EFSz 1 földjein dolgozik, ahol 700 hektáron szántották fel a mesgyéket. A legközelebbi időben az Állami gépállomások megkezdik az egész évre g szóló szerződések kötését a földműves szövetkezetekkel. Ezzel az állami gép- 1 állomások még felelősségteljesebb feladatok előtt állnak. A traktoristáktól függ, | hogy a beléjük vetett bizalomnak eleget tegyenek. Hogy az állami gépállomá- 1 sok munkájával az EFSz-ek tagjai meg legyenek elégedve, a gépállomásokon 1 agronómokat fognak alkalmazni, akik állandó érintkezést tartanak fenn a sző- § vetkezetekkel és a traktoristákkal. Szaktanácsaikkal bizonyára elősegítik a föld i jó megmüvését. Az állami gépállomások és az EFSz-ek közötti szoros együttmű- § ködés nagymértékben hozzájárul mezőgazdaságunk fejlődéséhez és ezáltal gf meggyorsítja a szocializmus építését falvainkban. 1 nómok és a zootechnikusok számára Csehország és Morvaország különféle helyein nyílnak meg havonként.. Az EFSz enökei és könyvelői számára a két hónapos iskolák október hónap folyamán nyílnak meg.. Ezek mellett az iskolák mellett intemátusokat is rendeznek be. A tanfolyamokra olyan férfiakat és nőket vesznek fel, akik betöltötték 18.ik életévüket és akiket az EFSz azzal a feltétellel küldött az iskolázásra, hogy az iskola befejezte után alkalmazza őket. Az EFSz.nek ezt a nyilatkozatát csatolni kell a jelentkező Ívhez. Nagyon ajánlatos. hogy az EFSz.ek olyan nőket küldjenek iskolázásra, akik jól beválnak a zootechnikai és agronómiái feladatokban. Azok a jelentkezők, akik az EFSz-en kívül vannak alkalmazva, nem lépnek ki munkaviszonyukból, hanem flzetésnélkttli szabadságot kér nek a tanfolyam idejére és megegyeznek alkal. magájukkal, hogy az iskolázás után átengedik őket az EFSz-be. Az egy. ős kéthónapos tanfolyamok alatt a Földművelésügyi Minisztérium a hallgatók szá mára dijtalan ellátást {lakás és étkezés) bizto sít. Ezenkívül megtéríti az utazás költségét, valamint kultúrvállalatok közös megtekintésével járó kiadásokat. A tanfolyam hallgatóinak családjairól az EFSz-ek gondoskodnak. A hathónapos tanfolyamok hallgatóinak a Földművelsügyi Minisztérium dijtalan lakást és étkezést biztosít. Ezenkívül minden egyes halastónak havonta 600 KSs segélyt ad ruházkodásra. Ha a hallgató nős és felesége nlncB állásban akkor a Földművelésügyi Minsztérium havonta 2500 KSs.t juttat a hallgató feleségének. Ezenkívül a hallgató családja minden családtagra 500 Kés jutalékot kap havonta. Továbbá a haliatoknak megtérítik az utazás költségét is és havonként egyszer díjtalanul meglátogathatja családját. A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók abban az EFSz-ben kapnak alkalmazást, amelynek tagjai és amely őket az Iskolázásra küldötte. Az okmánybélyeg nélküli Jelentkezéseket a nevezett iskolába az EFSz.ek, vagy pedig az érdekelt egyének küldjék a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége kerületi titkárságának, vagy pedig egyenesen a Földművelésügyi Mi Misztériumba. Praha II. Tesnov 65, Kádrové od delenie. Ilyen az őszi munkaterv egy II. fokú szövetkezetnél Az idei aratásban bebizonyult, hogy azok a szövetkezetek amelyek az aratási munkálatokat közösen végezték és amelyek már tavasszal bevezették a közös vetési eljárást, az aratás idejét lényegesen megrövidítették. Itt a munka könnyebben ment és kevesebb költséggel járt. Ezek a tapasztalatok meggyőzték' dolgozó földműveseinket és tömegesen határozták el, hogy ez év őszén felszántják a mesgyéket és áttérnek a föld közös megművelésére. Már az a tény, hogy a mai napig a közös vetési eljárásra és a mesgyék felszántására 2142 EFSz jelentkezett, amelyek összesen 376.000 hektáron fognak gazdálkodni, — arról tanúskodik, hogy milyen hatalmas sikerrel járt kis- és középföldmüveséink között a mesgyék felszántása és a közös vetési eljárás bevezetésének gondolata. Hogy az idei őszi munkákat idejében és jól elvégezhessük, szükséges, hogy részletes tervet készítsünk az őszi munkákra. Mint a tavaszi és az aratási munkáknál, úgy most, az őszi munkák tervének elkészítésénél is az EFSz-ek vezetnek, amelyek a tervezés kezdeményezői mezőgazdaságunkban.
