Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-09 / 17. szám
Ara a** nes I. évfolyam 17. szám. Jtlezö$gmz$&msméi szafo- és szövetkezeti fjelilagp Bratislava, július 9. Ma kis- és középparasztsápnk sem akar a régi mádon élni nem gazdálkodhatik a régi módszerrel Biely Kostol Egységes Földműves Szövetkezetének földjén - Zápotocky miniszterelnök, Siroky helyettes miniszterelnök és a kormány több tagjának jelenlétében - ünnepélyesen kezdődött meg az idei békearatás Szombat délután a Trnava melletti Biely Kostol község EFSz-ének tagjai j a tmavai és pezmoki járás ezer és ezer földmű ; nek jelenlétében ünnepé- | lyesen megkezdték a nemzeti békearatást. Az ünnepségen résztvett A. Zápo- | tocky kormányelnök, V. Siroky, kormány elnökhelyettes és külüpvminiszter, \ dr. Sevcik, a kormány alelnöke, J. Öuris földművelésügyi miniszter, Nősek = belügyminiszter, Rais igazságügyminiszter, St. Basfovansky, a SzKP főtitkára, | K. Mosko központi szervező titkár, a Megbízottak Testületének tagjai, élű- | kön K. Bacilek elnökkel, Kubac képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, § Fr Zupka, az ÜRO elnöke, a diplomáciai testület, élén Novikov szovjet kon- j zullal, az SzKP kerületi és járási bizottságának, a kerületi és járási Nem- | zeti Bizottság képviselői és más vendégek. A kormányküldöttséget a község j határában Jozef Adárrsek, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke fogadta. A vendé- j gek a szántóföldekre vonultak, ahol az önkötözőgépek és ekék már munkára | készen várakoztak. Zápotocky kormány elnök jeladására 12 önkötözőgép indult \ meg a 4 hektár felületen bevetett búzába. A gabonaföldet a gépek 10 perc [ alatt lekaszálták és a gabonát keresztekbe rakták. További 20 perc alatt a { szántóföld már föl is volt szántva, úgyhogy a későnjövők már csak a friss szán- | tást és a keresztekbe rakott gabonát láthatták. Az ünnepélyes megnyitó aktus után a kormányküldöttség és a többi vendégek a néphez csatlakoztak, akik közé a tmavai és a pezmoki Járás, valamint a tmavai üzemek, az ifjúság, az asszonyok, úttörők és nagyszámú tmavai polgár vegyült, hogy meghallgassák A. Zápotocky kor mányelnök, J. öuris földművelésügyi miniszter és V. Siroky kormányelnökhelyettes beszédét. M. öuleű képviselő, a Szlovákiai Földművesek Egységéé Szövetségének elnöke beszéde után Zápotocky elvtárs kormányelnök intézett beszé det az egybegyűltekhez. A sikert becsületes munkával értük el — Miért ünnepeljük ma oly lelkesen az aratás megkezdését? Miért van ma a népnek olyan nagy öröme minden jólsikerült munkából? — monda Zápotocky elvtárs— Mert tudjuk, hogy a sikert becsületes munkával értük el és hogy munkánk eredményei egész nemzetünket gazdagítják. (Hatalmas tapsvihar. Munkával, békével, célunkat érjük el! Köztársaságunkat szeretjük új épületeket emelünk!) Zápotocky elvtárs to vábbi beszédében arról beszélt, milyen nehezen kellett a földműveseknek dolgozniók a kapita lista rendszerben, mennyire féltek az öregség gondjaitól. „Ma már felszámoljuk a koldulás és ács alamizsna-rendszert, naponta milliókat fizetünk ki aggkori biztosítás címén. A mezőgazdaság terén Szlovákiában hatalmas lehetőségek nyílnak a haladásra — folytatta a kormányéi nők. — Nemcsak gépesitnünk kell a mezőgazda sági termelést, hanem a munkát is jobban meg kell szervezni, tehát jobb módszerrel kell gaz dálkodnnnk. Ezeket az új módszereket kell me Bőgazdasági termelésünkben népszerűsíteni és bevezetni Az, hogy milyen gyorsan halad országunk előre, hogy milyen ütemben számoljuk fel a kapitalizmus régi bűneit, nemcsak a kormánytól, vagy a törvényektől függ, hanem főképpen a földműves néptől. Attól függ, milyen gyorsan jönnek rá az emberek, hogy ha nem akarnak a régi módszer szerint élni, nem is gazdálkodhatnak régi módszerrel“. A. Zápotocky kormányelnök beszéde befejező rezében rámutatott, hogy a bielykostoli nemzeti aratás egyik bizónyítéka az új gazdasági módszerek előnyös votának. Hangsúlyozta, hogy nagy művünket csak az ország összes dolgozóinak közös munkájával valósíthatjuk meg. A kormányelnök viharos lelkesedést keltő szavai után a bielykostoli EFSz elnöke beszélt, aki a község összes földművesei nevében ígéretet tett, hogy javítani fogják a mezőgazdasági termelést a dolgozók jobb ellátása érdekében. „Az aratás gyümölcse a dolgozó népünké“ Ezután J. űurig földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Az aratás gyümölcse kizárólag dolgozó népünké J. öuris földművelésügyi miniszter beszédében kiemelte az idei aratás két főkérdését. Elsősorban, mondotta, ez az aratás dolgozó népünk a. ratása, mert a gyümölcse kizárólag az övé. Másodsorban minél gazdagabb népünk munkájának gyümölcse, annál nagyobb a Szovjetunió érdeme abban, hogy a dolgozó ember úrrá, gazdává, építővé lehetett hazájában és védelmezheti azt, amit munkájával felépített. De épp az idei aratásnál el kell ismernünk_ folytatta a minszter —, hogy mezőgazdaságunkban még mindig tökéletlenül gazdálkodunk és hogy kis- és középparaszt jaink még mindig saját egészségükkel és erejükkel fizetnek rá a munka rossz megszervezésére. Elsősorban helytelen a gazdálkodás a munka erőkkel, a gépekkel és a fogatokkal a községekben. Kis- és középparasztjaink még számtalan kézségben alig győzik a kaszálást, a kötözést és a gabona behordását egyidejűleg. Az alszántást és cséplést csak később végezhetik. Az aratási munkák jó megszervezésével az összes földművesek és asszonyaik részvételével ma má elvégezhetjük az aratást, cséplést, az alszán tást és az összegyűjtött gabona behordását. Ez ért a legnagyobb hiba törté ’ik akkor, ha a Helyi Nemzeti Bizottság, a Szlovákiai Földműve sek Egységes Szőve: cégének csoportja és ar EFSz nem gondoskoí ok ke. Appen a közs'' gakben az aratási munkálatok tervszerű végre hajtásáról. Sok községben nem képesek felhass nálni a falusi gazdagok gépeit és fogatait : kis- és középparasztság megsegítésére. Nem tudnak gyorsan intézkedni mindenütt, ahol segítségre van szükség, az aratási munkák egy idejű elvégzése érdekében. A községek helyi és járási bizottságai, EFSz-ei és egyéb szervezetei minden községben jelentősen javíthatják az a ratási munkát, ha a kis- és középparasztokkal megtárgyalják a felmerülő kérdéseket, ha a munka jó megszervezését a község összes politikai pártjainak, a szervezett és szervezetlen földművesek ügyévé teszi, ha az üzemi munkások tapasztalataira, segítségére és egy tmnnkálkodásra támaszkodnak, öuris minszíer meg említette, hogy a jól megszervezett munka mintaképeinek az EFSz-eknek kell lenniök, amelyek, nek he kell bizonyítaniók ,hogy a szövetkezei alapon megszervezett munka jobb, gyorsabb, olcsób, eredményesebb és kevésbé megerőltető. Egyidejűleg lehetővé válik, hogy a gépállomá sok két, sőt három váltásban dolgozzanak. Az őszi munkálatokra is érvényes a régi köz mondás: Ki mint vet, ügy arat. Ezért az aratá si munkálatok drága tapasztalatait az okos gazda még inkább felhasználja az őszi munkálatoknál. öuris elvtárs beszéde zárórészéhen kifejtette, hogy az aratás példás végzésével népünk mél. tó feleletet ad a nyugati kapitalisták gonosztevő kísérleteire, tönkretenni termésünket a mes terségesen behurcolt burgonyabogárral. A falu elhatározta, hogy a haladás útjára lép óuriS miniszter beszéde után a díszemelvény körül egybegyült hatalmas tömeg egyöntetűen kérte siroky elvtárs felszólalását, Siroky kormányelnökhelyettes szűnni nem akaró éljenzés közepette lépett a szónoki emelvényre és a szlovák fajúról beszélt a népnek. Kihangsúlyozta azt a tényt, hogy már megmutatkoznak az EFSz munkájának első eredményei és az eddig elma radott ^szlovákiai falvak elhatározták, hogy a haladás útjára lépnek. Nincs igazuk azoknak akik azt beszélték, hogy a szlovákiai falvak maradiak és népük úgy akar élni, ahogy ősapái éltek. Nincs igazuk azoknak, akik azt erősítget ték, hogy a szlovákiai íödiműv&s nem akar építeni a maga és gyermekei számára szebb életet A rekkenő hőségben az egybegyűlt tömeg nagy figyelemmel hallgatta Siroky- elvtárs szavait és ügy látszott, hogy még soha nem éltek meg ekkora ünnepet, nem éreztek olyan felsza badult örömet, mint ezen a napon. A sok napbarnított munkásarc, a kékinges CsISz ifjúság a népviseletbe öltözött asszonyok és lányok értékelték azt a kitüntetést, hogy a köztársaság sokezer községe közül éppen Biely Kostol lett a színhelye az első nemzeti békeaxatásnak. Az EFSz-ek hibái Minden arra mütat, hogy minden sikerünk ellenére — nem tudtuk még az EFSz-ekben mindezideig biztosítani, hogy az összes működő EFSz-ek az aratás előkészületeiből te. vékenyen vegyék ki* részüket és hogy minden EFSz-ben biztosíttassák, hogy a primitív mezőgazdasági termelésről áttérnek az el5ő (okra, azaz a munkák közös végrehajtására. Másodsorban azt tapasztaljuk, hogy sok faluban az EFSz izolálja magát azoktól, akik a szövetkezeten kívül maradnak. Sok község, ben az EFSz kisebbségben van; a kis. és középföldművesek nagy többsége a* EFSzen kívül á!S. Nagyon sok elvtárs megfeledkezik arról, hogy végső győzelmünk érdeké, ben meg kell szerezni a községben a többséget meg kell nyerni az EFSz gondolata számára a falu összes kis. és középparaszt, jait és a szövetkezeti kereten kívül csak a falusi gazdagokat hagyni A harmadik elégtelenség, amellyel még találkozunk, az a tény, hogy az aratási terveket nagyon gyakran felülről dolgozzák ki és így az egész csak a szövetkezet elnökének vagy, néhány funkcionáriusának szívügyévé válik, vagy az oktatóé, aki éppen a falut látogatja. Megtörténik és gyakran megtörtént a múltban, hogy terveket dolgoznak ki, de a szövetkezet tagjai ezekbe nem te. kintenek bele, nem ismerkednek meg velük mélyrehatóan és éppen ezért ezek a tervek nem is válnak saját egyéni Ugykkó. A további elégtelenség az a tény, hogy ai EFSz tagjaival nem ismertetik meg tökéletesen a munkarendet. Nem folyik kellően az iskoláztatás és éppen ezért nem értelmezik helyesen ex EFSz munkája és élete szem. pontjából a munkarend jelentőségét. Kiitöwlege» feladatok Az e-yik kérdés, amelyre figyelmünket for. dítanun’. k®!l; biztosítani az aratási tervek kidolgozását minden EFSz-ben ás a falvak. ben, ahol erre az előfeltételek már kialakultak, Az aratási terv politikai harc, politikai küzdelem kérdése a falun. Éppen ezért a 'í?v kidolgozását, mint ogy nagy politikai í-örskvés eredményét kell értékelni, mint egy rs.gv öntudatosító és meggyőző munka eredményét, amelyet mindenekelőtt végre k*IJ hajtanunk falun, Csupán az olyan terv, amely a taggyűléseken jön létre, amely az összes felmerülő problémákat megvilágítja, amely, ben a mezőgazdasági termelés minden kéirdésre vita tárgyát képezi, egyedül az ilyen terv jelent olyan erőt a falun amely bizto. sítja a sikert. Másodszor: nagy figyelmet és gondot kell szentelni az előkészített tervek végrehajtásának. A legjobb terv sem terv, hanem csak egy darab papír, amíg be nem bizonyítjuk, hogy végrehajtását szervezésűig biztosítani tudjuk és amíg nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy ki mit végez el, milyen időben, mit kap érte és ki felel ennek vagy ennek a feladatnak teljesítéséért. A munka megszervezése nélkül ez nem megy. Vegyetek példát az üzemektől, ahol a gépek rrel. lett emberek álinak, emberek, akik megszokták a kollektív munkát és értsétek meg, mi. iyen hatalmas feladat jut az üzemi terme'és szervezőjének, legyen az mester, műszaki, műhelyvezető, vagy más hasonló. Ezek nélkül üzemi termelésünk nem haladna előre. És hasonlóképpen lehetetlen és megvalósít, hatatlan az, hogy a falvainkon és a mezőgazdasági termelésben az EFSz tagjai közösen kezdjenek dolgozni anélkül, hogy munkájuk végrehajtása szervezésileg biztosítva ne lenne. Meg kell valósítanunk azt, hogy az EFSz elnökei, a munkacsoportok vezetői és hasonlók legyenek a munka szervező: ir.o. torjai, akik minden nap minden este irányítják és szervezik az aratási és más közös munkákat. Az ő szervezési munkájuk a* egész munkafolyamat ismerete és a murtíca. műveletek egymáshoz kapcsolódása nélkül nem egyéb, mint a közös munkáról mondott üres szó és papírrongy. Harmadik feladatunk a munkák közös megkezdésének pillanata- A tavaszi munkák megszervezésének tapasztalatai megiamtot. tak bennünket arra, hogy legnehezebb <» közös munkákat megkeideni és pedig szervezetten megkezdeni. Fontos az, hogy földműveseink együtt menjenek ki a mezőre, hogy együtt vegyék át a tervszerinti munkaíelada. tokát. Oktatóinknak állandóan és szüntelenül a földművesek között kell lenniök, hogy Ej segítségükre legyenek ezekben a munkák. I CBn- További feladat az, hogy biztosítsuk a közös munkáknál az igazságos jutalmazást. Az önkötözőgép munkája után már csak a kész kévékét kell összeszedni Biely Kostolon az aratás után nyomban elvégezték a tarlóhántást
