Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-03 / 25. szám

Séta Nagytérén a járás érdeklődő földműveseivel A tőrei aratóűnnep a mintaszövetkelet remek hírverése volt Ha as eobar a nagytőrei EFSz ike­rét hallja, aznnal Furinda Rezső neve jut az eszébe. Furinda — aki kintjárt tanulmányúton a Szovjetúnióban — 1948 szeptemberében Nagytőrén alakí­totta meg az első földműves termelő­­csoportot. Huszonhét taggal alakult meg ez a csoport, amely 250 hektáron kez­dett el dolgozni. Ma már 150 tagja van a Földműves Szövetkezetnek és 1200 hektár területen folyik a közös gazdál­kodás. A községben — még az év ele­jén is — volt egy másik EFSz is amely azonban június 15-én egyesült a tőrei termelőcsoporttal és így ma már a köz­ségben csak egy EFSz működik. Furin­da termelőcsoportja 400%r-a teljesí­tette a beszolgáltatást és ezzel emelte az egész község összteljesítményét is, amely 180%-os. Szerte az országban mintaszövet ko­séiként ismerik a nagytőrei EFSz-t és mennyi ma a jövedelme? A válasz ha­tásos volt: Dudás kijelentette, hogy harmadmagával havonta körülbelül 16.000 Kcs-t keres, ebből ő maga kb. 8.000 Kcs-t Furinda kérdésére Dudás azt is elmagyarázta, hogy mi a pompás jövedelem titka. A sertéshizlaldába vau beosztva és mint etető működik. Min­den munkára meg van a pontos norma. „Ha az előirt normát elvégzem — mondjuk — 4 óra alatt — adta a fel­világosítást Dudás — természetesen nem megyek haza, hanem nekilátok más munkának is és így elérem, hogy egy nap alatt akár két napra való nor­mát teljesítek. Így az aznapi keresetem természetesen megduplázódik“. Dudás után Chvojka Pétemé állott Furinda mellé az emelvényre, aki szintén régi tagja már a szövetkezetnek. Ujahb kér­dések, újabb bizonyítékok követték egymást és a kapott válaszok minden­nél hatásosabbak, meggyőzőbbek vol­tak. A DOLGOZÓ PARASZTOK BIRODALMA A szövetkezeti dlszgyülés után a Nagytőrére látogatóba jött földműve­sek arra kérték a tőrei EFSz tagjait, hogy engedjenek bepillantást szövctko réti munkájukba. Nagy csoportok in­dultak a tehénistállók felé. Körülbelül 70 tehenet láttunk itt. Minden tehén fölött ott lógott a fekete tábla, melyre rávezették a tehén minden adatát. Le­olvasható a tábláról minden tehénnél a naponta adott tejmennyiség is. A leg­jobb eredmény: 25 liter tej naponta. Maga a tehénistálló már öregebb épület, de látni rajta a gondozottságot. Bizonyára kibír még jó pár évet, de az öreg istálló mellett már ott látható az új tehénistálló lerakott alapja. Tovább mentek az érdeklődő gazdák. Elértek az új magtárhoz. Ahogy az aj­tót kinyitották, az ember orrába csa­pott a friss gabona kellemes szaga. Csak úgy röpködtek a levegőben a kér­dések és a nagytőreiek boldog, büszke örömmel adták a válaszokat. Mellet­tünk egy keszegfalvi érdeklődő gazda állott. Figyeltük a csodálkozó arcát és amikor megkérdeztük tőle, hogy mi a véleménye a látottak és hallotakról, röviden, de annál velősebben csak eny­­nyit mondott: — Ha hazamegyek, első dolgom lesz, hogy áttérjünk nálunk is az ilyen ma­gasfokú szövetkezetre! TEHÉNKŐRE ÁZ Beszélgetve, kérdezősködve mentünk tovább és így értünk a falu túlsó végé­re, ahol a disznóhizlalda áll. A hizlal­dának 25 anya- és 1 kandisznója volt és ma már 180 fiatal sertés teszi „han­gossá“ a hizlalda környékét. A hizlal­da mellett még egy tehénistállót talá­lunk. Az érdeklődő gazdák figyelmét nem kerülte el ez az elkülönített tehén­­istálló és rögtön jöttek az újabb kérdé­sek. Így tudtuk meg, hogy ez a tehén­istálló tulajdonképpen a nagytőreiek „tehénkórháza“. Rendszeresen jár Nagytőrére az állami állatorvos és ha megállapítja, hogy valamelyik tehén nem egészséges, azonnal átkerül ebbe a tehénkórházba. E tehenek között né­melyik több tejet ad, mint a főistálló egészséges tehenei, de ha egészsége nincsen rendben, megkapja a „beuta­lást“. A körút végeztével visszatértünk a község főterére, ahol frissenkészült pompás ebéd várt minden vendéget Az ebéd alatt Furinda mellett ültünk, aki mikor végigtekintetett a nagyasztal körül ülő dolgozó földműveseken, fe­­lénkfordulva boldogan mondotta: — Látod, ma már nem a földesurak mulatnak a jó termés feletti örömük­ben, hanem a sok-sok kis- és középpa­raszt, akinek mindene a föld és maga dolgozik rajta ... (Sztr.) ELŐSZÖR GYULLADT KI A VILLANY a vasárnap aratóünnepet rendezett Nagycétényben l'unnda jAezso mint ilyennek szinte nem is akad ko­moly versenytársa az egész járásban. A vasárnapi aratóünnepélyen a község terén felállított díszemelvény közepén ott lengett az elnyert vándorzászló. ELJÖTTEK MEGNÉZNI... Amikor a garammenti községbe gyü­lekeztek a járás földműves küldöttsé­gei, ott találtuk közöttük a 34 tagú ke­­szegfalvai küldöttséget is. Azért jöt­tek, hogy saját szemükkel lássák mind­azt, amit a nagytőrei EFSz-ről szerte­vitt a hír. A himnuszok elhangzása után a He­lyi Nemzeti Bizottság elnöke üdvözölte az aratóünnep résztvevőit. Elsőnek V o 1 k o, a Földműves Raktárszövetke­zet képviselője, majd Pavlova, a Szlovák Nőszövetség kiküldöttje be­szélt. Utána felállt a szónoki emelvény­re a község tanítója. Tanulságos volt, amit mondott. Nyíltan bevallotta, hogy amikor a termelőcsoport megalakult, nem hitt annak sikerében. Teltek — múltak azonban a hónapok és az evek és a saját szemével látta mire képe3 a szorgalmas, tervszerű munka és a nagyüzemi gazdálkodás. Elmondotta a tanító, hogy ő, az egykori hitetlen, ma. már leghívebb támogatója kíván lenni a szövetkezeti mozgalomnak. A felszólalók sorában K u g 1 e r Já­nos, a Párt központi megbízottja, la­punk felelős szerkesztője következett. A Szovjetúnióban járt ember friss be­nyomásait ismertette, vázolta a szövet­kezetek további feladatait, majl felhí­vott mindenkit, hogy — a tények is méretében — váljék propagátorává a szövetkezeti mozgalomnak, győzze meg mindenki földműves barátjait, hogy mielőbb számos olyan mintaszövetke­zete lehessen az országnak, mint a nagytőrei EFSz. De szólott a nagytő­rei ekhez is. Felhívta őket, hogyha noz­­zájuk fordulnak, adjanak mindenkinek felvilágosítást, tapasztalataikat közöl­jék másokkal és gyakorlatilag is mu­tassák meg: mit miként csinálnak 16.000 KORONÁS KERESET A beszédek elhangzása után az egy­be gyűlt ünneplő földművesek kórusban kiáltották Furinda nevét, mert hal­lani akarták a nagytőrei EFSz alapító ját és vezetőjét. Ez a közszeretetnek örvendő, rendkívül nyugodt ember ott állt az őt ünneplők előtt, de nem igen akart beszélni. Bizonyára azért, mert tudja, hopr őt beszédei helyett tettei­ből ismerik. A lelkes kérésnek azonban még sem tudott ellentállni. Elmondotta milyen nehézségeken küzdötte magát át a község és mi az. amit már elért. Amikor idáig ért mondanivalójában, felkérte Dudái« elvtársat, azt az em­bert. aki már a kezdet-kezdetén ott állt mellette, hogy jöjjön fel melléje az emelvényre. Megkérdezte Dudást, hogy Nagycétény községe vasárnap zászló­­díszben úszott. A szocializmus építési­re buzdító jelszavak feszültek az úttest fölött. Magát az úttestet az aratóűnnep előtti napokban javították ki és henge­relték simára. Van azonban más nagy esemény is: ezen a napon gyulladt, ki először Nagycétényben a villany.' Gyűlik, özönlik a földműves nép. Pompásan feldíszített kocsik érkeznek. Versenydijat tűztek ki a legszebben feldiszitett kocsira, traktorra. A szom­szédos községek szövetkezeti tagjai csoportosan, ünneplőbe öltözve érkez­nek. A díszruhában ezer és ezer pántli­ka ... Körhinta, céllövölde szórakoz­tatja már reggel óta a fiatalságot. Rövid értekezlet előzi meg a hivata­los aratóűnnepet. Ügy ezt az értekez­letet, mint az aratási ünnepi gyűlést a vicsápapáti EFSz-elnöke vezette, aki egyben a JSSR kerületi elnöke is. A falu szélén, nagy és sík réten, me­lyet körbeszalad a Cétényke-patak, ott állnak már a sátrak. Debreceni kolbász mustárral és frissen csapolt sör kapha­tó az egyikben, finom bor a másikban. De nemcsak a gyomornak kínálnak itt finomságokat, hiszen ott áll az Obuva, az Odeva, az Üveg és porcellán nemze­ti vállalatok sátra is. Minden sátor előtt sűrűn szoronganak. Nem kisebb a csoportosulás a „Pravda“ könyves­­sátra előtt sem. Ezt a sátrat piros­­fehér-zöld magyar zászló és Rákosi Mátyás képe is díszíti. Amikor elindul a falu közepéről a menet, a nyitrai rezesbanda fújja az indulókat. Itt a nagy réten lesz az ün­nepség. A képviseletek elfoglalják he­lyüket a tribünön, mely elé lerakják az aratási koszorúkat. Elhelyezkednek a pompásan díszített járművek és a ha­talmas embertömeg. Felcsendülnek a himnuszok, majd Magát elnök meg­nyitja az aratási díszgyülést. Elsőnek Kodály hadnagy, a nyitrai helyőr­ség üdvözletét tolmácsolja. A nagycé­­tényi aratóünnep védnökségét ugyanis a nyitrai helyőrség fogadta el. Beszéde UJ D0LG0Z0 PARASZTOK BEVONÁSA az Egységes Földműves Szövetkezetek iegsajátabb érdeke Szerte az országban egymást követik a járási és kerületi aratóünnépek. Örömnapjai ezek dolgozó kis- és kö­zépparasztságunknak. Az öröm szavai tettekre épültek: a betakarítás sikere, a begyűjtött gabona millió mázsái támasztják alá a dolgozó a szövetkezeti termelés úttörői mellett ott ünnepeltek azonban már az új szö­vetkezeti tagok is, kik az elmúlt hetek­ben nagy tömegekben döntöttek: ta­pasztalataik alapján az elmaradt, ke­veset termelő kisparaszti gazdaság he­lyett visszavonhatatlanul a jobbat, a társasgazdálkodást — a jövőt választ­ják. Noha a szövetkezeti mozgalom nagy­arányú megerősödését a tömegesen be­lépett dolgozó parasztok száma is tük­rözi, az elért eredmény jelentőségénél többet kell tudnunk. Tudni kell, hogy a belépők között az eddiginél jóval na­gyobb arányban vannak régi kis- és középparasztok: s ez azt jelenti, hogy a közös gazdálkodás hatalmas előnyeit azok a dolgozó parasztok is mindinkább felismerik, akik a felszabadulás előtt is rendelkeztek földdel, jószággal, fel­szereléssel. Tudni kell, hogy a szövet­kezetek megnövekedett taglétszáma es területe még jobban lehetővé teszi a gépek gazdaságos kihasználását, fej­lettebb agrotechnika, jobb vetésforgók alkalmazását, szocialista munkaszerve­zet megteremtését — egyszóval a még fejlettebb' termelést. És tudni kell, hogy sok olyan községben alakult szövetke­­zeő, ahol eddig nem volt: a szövetkeze­ti termelés, a szocialista mezőgazdaság gyökeret ver további falvakban. A feladat most az, hogy az eddig el­ért eredményeket megszilárdítva, azok­ra támaszkodva újult erővel folytassak a dolgozó parasztok meggyőzését, a szövetkezetek további erősítését. A ter­melőszövetkezetnek az a természete, hogy annál jobban beválik, annál több eredményt hoz — minél nagyobb. Száz taggal ötszáz holdon sokkal gazdaságo­sabban lehet termelni, mint ötven tag­gal kétszázötven holdon. Ez világos és olyan igazság, melyről egy percre sem szabad megfelejtkezni. Es éppen azért, mert az új és új dolgozó parasztok be­vonása a szövetkezetek Iegsajátabb ér­deke, szövetkezeteink fáradhatatlanul agitáljanak, szerezzenek új tagokat, új belépők további ezreit. Az eddigi tapasztalatok megmutat­ják, hogy ez nem könnyű, nem lebecsü­lendő feladat. A kisgazdaságról a szö­vetkezeti termelésre áttérő dolgozó pa­raszt nem csekélységről határoz; gaz­dálkodása, egész élete megváltoztatá­sáról. A kisparcella felé húzza ússza a megszokás, a maradiság, az új iránti bizalmatlanság. Tudja, hogy a régi rossz, szűkösen ad — de ezt a régit is­meri, jobban, mint az újat. Ezért kell elébe menni, türelemmel, szeretettel el­vinni hozzá a szövetkezeti termelés eredményeit, küzdelmeit, ezernyi elő­nyét, az összefogás erejét, biztonságát. Népnevelőink és EFSz-tagjaink na kí­méljék erejüket a most következő na­pokban. Láthatták és látták, hogy a nehézségeket — melyeket az ellenség minden erővel igyekszik eltúlozni — szívós munkával le lehet gyűrni: ezt az eddigi belépők ezrei bizonyítják. De ehhez, a felvilágosító munka fok . ásó­hoz ki kell küszöbölni azokat a fogya­tékosságokat, melyek eddig előfordul­tak és többé-kevésbbé akadályozták a meglévő feltételek mellett elérhető tel­jes sikert. után a helyőrségi énekkar lép a dobo­góra és zugó tapssal fogadott szlovák, cseh és orosz dalokat ad elő. Messzi vidék szónoka következett. A csehországi Jihlava küldöttségének ve­zetője üdvözölte a nagycétényicket és külön örömét fejezte ki, hogy milyen szép egyetértésben látta együttműköd­ni a község szlovák és magyar lak ssá­­gát. A cseh nép — mondotta — őszinte örömmel kiséri figyelemmel a szlová­kiai népek barátságának kialakulását és ezért további szép sikereket kívánt a vállvetett közös munkájukhoz. Kubáé, a Szlovák Nemzeti unács elnöke, az ünnepi szónok. Ismertette az általános politikai helyzetet, a nyugati imperialisták mesterkedéseit, a kóreai gangsziertámadásokat, a dolgozó népeit törhetetlen békeakaratát, a Szovjet­uniónak a békemozgalomban vitt veze­tő szerepét, majd áttért a falu mai fel­adatainak megvilágítására. A falu út­járól beszélve rámutatott a nagyüzemi termelés előnyeire, melyet csakis a mesqyék eltüntetésével és az Egységes Földműves Szövetkezetek utján érhe­tünk el. Az ünnepi beszéd után Magát el­nök szólott magyar nyelven. Magát szükebb hazájában, Vicsápapáliban, már jelentős sikereket könyvel el a szövetkezetes társaival és most azon fáradozik, hogy a szövetkezeti gondola­tot mind szélesebb körben terjessze az egész környéken. Lelkes, meggyözödé­­ses parasztember beszélt és szavait zu­gó tapsvihar, lelkes helyeslés fogadta. A kocsidíszitésre kiírt verseny első és második diját is a berenosi EFSz vitte el. Nagy volt a berencsiek büsz­kesége és öröme. Nagycétényi látogatásunkkor hallot­tuk, hogy — ha voltak is a falunak olyan gazdái, akik nehezen találták meg az új utat, ezeket is meggyőzte a szervezett közös aratás és a társas gazdálkodás sok-sok előnye. Ezzel ma­gyarázható, hogy még pár héttel az aratási ünnep előtt községi gyűlésen egyhangúlag elfogadták a közös vetést és a barázdák eltüntetését. Az agro­technikai előkészületek után a nagycé­tényi EFSz is megkezdi a III. fokú szö­vetkezeti gazdálkodást. (Pé—) uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiiiiiiiiiiniiiiinmmmiiiiiiiMMiiiMiiiiHiiiiiiMiiiMiNnnmiiiHiiiui MAGYAR FÖLDMŰVES! Eriad dolgozik lapunk, ne kod Ir/a minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefűző hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsok / Evf 100 — boronáért minden héten bekopogtat hozzád a Jsza&ad f áidművet Megrendelhető ezen a címen« BRATISLAVA, ^TUROVA 6. .....—i------wmmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom