Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-03 / 25. szám
Hogyan dolgoznak, hogyan élnek a kolhozokban? A mindentudó gép — Rendkívüli terméshozamok — Nem akadály a nyolc hónapos tél mellett az 50 tokos hőség sem Mindenki aszerint részesül a jövedelemből, amilyen mértékben kiveszi részét a termelőmunkából Négy hét aránylag nem nagy idő. Az alatt a négy hét alatt azonban, amelyet a Szov. jetúnióban, a szocializmus országában eltöltöttiink, többet láttunk, többet tanultunk, mint idehaza a múltban hosszá évek alatt, sőt egy életen át. A delegáció minden egyes tagja személyesen, saját saemelátttára győződött meg arról, hogy ÜBgyan néz ki a világ legfejlet' mezőgazdasága, hogy hogyan dolgoznak és élnek a kolhozokban a parasztok, hogy a kolhozokbanhogyan teszik a technika vívmányaival, a gépek, a tudomány segítségével állandóan könnyebbé, szebbé, gazdagabbá ée boldogabbá a kol. hozparasztok életét. Találkozás egy országunk felsza bódításában részvett kolhozistával A tanulmányút során személyesen láttuk és győződtünk meg a szocialista mezőgazdaság bámulatos eredményeiről. Láttuk hogy a Szovjet emberek tudománya, tervszerű munkája hogyan változtatja meg, hogyan győzi le a természetet, hogyan állítja az ember szolgálatába, hogyan valósítja meg a világtörténelemben páratlanul álló sztálini természetátalakíté tervet. Személyesen győződtünk meg arról, hogy a terméketlen vidékekből hogyan varázsolnak elő ÚA- san termő, virágzó kolhoz és seovhoz gazdaságokat és a lakatlan területeken hogyan építenek szinte máról holnapra gyönyörű falvakat, városokat hatalmas várakat. Látogatás a Molotov kolhozban, ahol javában folyt a csépié# A tanulmányüttól a delegáció mindenegyes tagja igen sokat várt. Mindenkinek voltak elképzelései a Szovjetunióról, mindenki számított rá, hegy sok íjat fog látni és tanulni. A tanulmányút befejeztével azonban a delegáció mindenegyes tagjának az volt a véleménye, hogy amit a Szovjetunióban láttunk, tanultunk az alatt az aránylag rövid idő alatt, amit ott el. töltöttünk, minden várakozást messzemenően felülmúlt. A lafillimánvúi során mindannyian íeliliifsíössy*íl meggyőződtünk arról, hogy a Szovjetunióba'' valóban a világ legfejlettebb mezőgazdasága van, amellyel semmiféle kapitalista, semmiféle kisparcella-gazdaság nem veheti fel a versenyt. Mi az alapja a szovjet szocialista mezőgazdaság óriási fölényének? A saodaUta mezőgazdaság nagyarányú fejlettségének legfőbb tényezője a kolhozok, szovhozok. gépállom/ ok rendszere A kolhozok szov. hozok, gépál' ások rendszere teszi lehetővé a technika, a gépi erők, a tudomány e-yre nagyobb arányú, egyre szélesebb méretekben való aJkalmazéú* észszerű, tervszer® felhasználását. Szerte a Szovjetunióban, amerne mi jártunk, hol —*t láttuk, jy a gépesítés rendkívül fejlőit. A szántást és a vetést csaknem teljes egéí- oen gépekkel vég-'' A növényápolás munkálatait, a kuk ' a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya, a szőlő és a zöldségfélék kapálását knltivátorozásőt gépekkel végzik. A növényi kártevők elleni védekezés te géperővel, motoros permetező gépekkel, sok helyen ’•"ptHőgépekkel történik. A termés betakarítást nagyrészt szintén gépekkel végzik. A gabonatermés 90 százalékát gépekkel takarították be és nagyobb rész kombájnnal. Ma mér a napraforgót te ónyomórészt kombájnnal aratják le és csér?"k el. Jelentékeny részben gépekkel végzik a cukorrépa, a burgonya, a len, a gyapot betakarítását is. A «állítást nem lóval és ökörrel vontatott - ^kerekkel, hanem teherautók tömegével bonyolítják le. A kolhozparasztok ^1* terméseredményeik növeléséhez szükséges gépeket az állami gépállomásoktól kapják. A gépállomások állandóan növelik gépállományukat, •gyre újabb és tökéletesebb különleges gépeket állítanak munkába A gépesítés mellett a mezőgazdasági termelésbon óriási jelentősége van a tudomány nagyarányú, széleskörű alkalmazásának. Az élenjáró «ovjet mezőgazdasági tudományt a mezőgazdaság minden területére kiterjesztették és szinte napról-napra újabb és újabb eredményeket ér el. A mezőgazdasági tudományos munka eredményeit a kolhozok, szovhozok a legrövidebb idő alatt átveszik és eredményesen alkalmazzák. A szovjet kelhozparasztek a technika és a tudomány észszerű felhasználásával érik el azokat a rendkívüli magas terméshozamokat, amelyekről már Ide haza Is hallottunk, amelyekről most kinn, tanulmányú tünk során személyesen meggyőződtünk. Mienkhez hasonló éghajlatú viszonyok mellett Ukrajna területén és az Orosz Köztársaság déli feketeföldi körzetében láttuk, hogy a búzatermelés kát. holdanként sehol nem kevesebb 20 q-nál. a kukoricatemés holdanként sehol nem kevesebb a 16_18 q-nál, a napraforgó 10__qnál, a cukorrépa ugyancsak a mi viszonyainkhoz hasonló területen, a 200 q-ás holdanként} t'—n^'t me^aiadja. Ez«!; az eredmények L “ lentik, vannak a—"ban "részen kiváló eredmények. Láttunk olyan búzatáblát, amely holdanként 60 q-á* olyan napraforgót, amely 20 q-át, oly.n cukorrépát, amely 600 q-nál te többet adott holdanként. Láttnk a kolhozban és a szovhozban, hogy a tehenek fejési átlaga nem egyes helyeken, hanem tömeg--"n és tartósan elérte a tehenenkénti 5—6.000 litert évente. A szocialista mezőgazdász mérhetetlen fölénye. a szovjet embe- szervező képességére, hatalmas tervező, alkotó munkájára az elmondottak mellett talán leginkább jelemző az, amit űj-Szibériában láttunk. Személyesen győződtünk meg arról, hogy a nép a Párt vezetésé, vei, Sztálin útmutatásai és tanácsai alapján képesek voltak a szó igazi értelmében leküzdeni a természetszfllté akadályokat, sikerült nekik úrrá lenni a természet felett és megvalósítani a mezőgazdasági termelést ott te, kol nyolc hónapig tart a Mdeg tél. Ezzel szemben tudjuk azt is. hogy ugyanakkor pl. tJzbekisztánban teméketlen sivatagi földekből bőségesem termő mezőgazdaságot, a sivatagi pusztaságokban vl. rágzó falvakat, hatalmas gyárakat varázsoltak elő. üzbekisztán vidékén eső alig van, nyáron pedig egyáltalán nincs. A hőség azonban annál nagyobb, eléri a negyven—45, sőt 50 fokot te. Dyen hőségben nálunk kisülne minden növény, mint ahogy ott is kisült még nem is olyan régen. Azon a vidéken azonban ma már az esőhiány, a forróság nem számít. Kolhozokat, szovhozokat szerveztek, csatornákat, Bntözőberende. zéseket építettek maguknak és így tették lehetővé, hogy akkor öntözzenek, amikor akarnak, műikor arra ' -inkább szüksége van a növényeknek és nem teszik ki magukat az Időjárás kénye-kedvének. Tudjuk, hogy mifelénk milyen kis eredményt tudunk elérni és milyen sok emberi munkaerőt igényel a gyapottermelés. Ezzel szemben a Szov. Jetúnióban a gyapottermelés munkálatait majdnem mindenütt géppel végzik és ügy a gyapotot, mint a többi növényeket egész éven át rendszeresen öntözik, annyiszor, ahányszor arra szükség van. Ilyen körülmények között érték el, hogy a gyapottermelés ma már hektáronként eléri a 46— Ö0 q-át , sőt még ennél többet te. A Szovjetunióban a gyapotot nem kézzel, hanem géppel szedik. A gép egy nap alatt több mint 35 q gyapotot lesned és több mint 40 ember munkáját végzi el s a gépet egy ember kezeli. A másik nagy teljesítményű gép, amelyet ugyancsak a gyapottermelésnél használnak, as a gép, amely a gyapot guhóját fejti ki, amely naponta 120 ember munkáját végzi el. A fentiekből világosan látható, hogy a Saov. etunióbaa tényleg az ember a legnag; bb értik és az ember helyett a gép végei «1 a nehéz munkát. A fentiek után érthetővé vált mindannyiunk számára, hogy ilyen körülmények "-Stt természetes dolog az, hogy a ' " Jzparasztok élete nyugodt, ö: -nteljes, gondatlan, mert nem kell rettegniük a holnaptól, az Időjárás szeszélyeitől, mint a mi parasztjainknak idehaza. A kolhozparaszt mindig előre tudja, mennyi lesz a tér. mése, a termés pedig bőséges s így bőven van jövedelmük a kolhozparasztoknak. Meggyőződtünk nagy gondot fordítanak az öregekre ée a betegeim«, a terhes anyákra, a gyen- ' ökre. A kolhoaokban külön alapot létesítenek az öregek, a betegek gondozására, ellátására, a szülőottho. nek, a napköziotthonok, a kultúrházak fentartáso. Minden kolhoznak van szülő- és napkömotb* hona. A nőknek szülés előtt és után egy hónappal nem kell dolgozniuk s ug; - - akkor megkapják ugyanazt a munkaegységet, mint előzőleg kaptak. Minden kolhoznak van saját mozija, kultúrháza, könyvtára. Érdeklődtünk a kclhozparaao. tok Jövedelme után. Találkoztunk több olyan koJhozparr-rzttal, a’ inek a múlt évi Jövedelme elérte a 10—20—SO ezer rubelt is, aszerint, ki hogyan dolgozott. Meggyőződtünk arról, hogy nem Igaz az, amit nálunk terjeszt az ellenség, a kulákok, hogy a kolhozokban mindenki egyformán részesül a jövedelemből, az is aki dolgozik, az te aki nem dolgozik. A kolhozokban mindönki aszerint részesül a Jövedelemből, amilyen mértékben kiveszi a részét a termelő munkából. Több kolhozparaszttal beszéltünk, akinek van saját Fobjéda autója, vagy éppen meet készül megvásárolni. Meggyőztök Jét és belli’ a lakását. Minden kolhozparasztnak van kisebb háztáji gazdasága, van saját fejőstehene, több birkája, baromfia, szép veteményes kertje, szóval mindene, amire szüksége van A lakásokban mindenhol ott van a villany, a rádió, • villanyfőző, villanyvasaló. A delegáció tagjai között lévő asszonyokat különösen meglepte, hogy a kolhozparasztok házában milyen sok, milyen szép, mennyi értékes női és férfi ruha van. A teamin' fy—?“• során az elmondottakon túlmenően Igen mély hatással volt a delegáció mindenegyes tagjára az a meleg elvtársi és baráti szeretet, amellyel elhalmoztak bennünket megérkezésünk első pillanatától kezdve egész ottartózfcodáCTmk ideje alatt. Szociális alapot létesítenek az öregek támogatására a magasabbtoku magyarországi termelőszövetkezetek Magyarország dolgozó parasztsága féltemért«, hogy boldogulásának egyetlen biztos útja a szövetkezeti gazdálkodás. Ez megmutatkozik termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok eddigi fejlődésében. Az, hogy a termelőszövetkezetek és termel őszövetkjszeti csoportok földjein általában há. rom-négy, de nem ritkán 5-6 mázsa gabonával több termett holdasként, mint az egyéni gazdáknak, valamint az, hogy ezt könnyebb munkával érték el: döntően bebizonyította a nagyüzemi termelés főlényét a parcellagazdálkodással szemben! A magyar dolgozó parasztság érdeklődése a társasgazdálkodáe iránt nemcsak abban nyilvánul meg, hogy tömegesen kérik felvételüket a ternaslőszövetkezetbe, hanem alulrél jövő kezdeményezéssel a fejlődés további út-Ját is megjelölik. Ezt mutatja a földművelés, ügyi misztériumba beérkezett nagyszámú levél, amelyekben az eddig érvényben lévő működé"! szahá’yzatok megváltoztatására és kiegészítésére tesznek javaslatokat. A kormányzat megvizsgálta ezeket a javaslatokat és kívánságokat. Nagyrészük helytálló volt és ezek alapján dolgozták át a működési szabályzatoknak azokat a pontjait, amelye’t-t a fejlődés szükségessé tett. Az önálló termelőszövetkezet k*egészített működési szabályzata az eddigivel szemben pon. tosan meghatározza, hogy a bár*';' gazdá’kodásra visszahagyott területet hogyan kell szá mításba venni. Ezek szerint a családtagok számához képest visszahagyott fél. vagy háromnegyed kát. hold területbe be kell számítani a ház körül levő veteményeskertet, szőlőt és gyümölcsöst, valamint a be nem épített ház helyet te. A módosított szabályzat kimondja azt te. hogy a tag saját és családtagjai háztartási szükségletére a háztáji gazdálkodásban tarthat: egy tehenet, egy növer.dékmarhát, egy kocát, szaporulatával, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házimúlat és méhet. továbbá a család szükséglete szerint egy-két hízósertést. A belépő tagnak a közös gazdálkodásba bevitt földterületéhez szükséges vetőmagot, va. lamint takarmánynak a bevitt állatokra eső részét is be kell adni a közös gazdálkodásba. A tagok által a magasabhfokú közös gazdálkodásba bevitt igás- és haszonállatok, továbbá vetőmag és takarmány értékének 15 százalékát a közös szövetkezeti vagyonhoz kell csatolni. Az ezenfelüli összeget pedig a tag részére négy évi egyenlő rész’et ben ki kell fizetni. A működési szabályzat kiegészítése arról te gondoskodik, hogy a termelőszövetkezeti tagok uiemesak névleges tagok lengenek, hanem tér. melamunkát is végezzenek. Kimondja, hogy a termelés zavartalan menetének és a munkaszervezet megszilárdításának érdekében minden termelőszövetkezeti tagnak gazdasági évenként legalább 80 munkaegységet, kisgyermekes »nyáknak pedig legalább 40 munkaegységet kell teljesítenie. Azt a tagot, aki 80, illetve 40 mm kaegységnek megfelelő munkát saját hanyagsága folytén nem teljesítette, a közgyűlés a szövetkezetből kizárja. A terhes ée szoptatós anyákat könnyű munkára kell beosztani, saülós előtt és után agyegy hónap tartamára mentesíteni kell minden munka alól és ha már legalább egy év óta tag. Ja a termelőszövetkezetnek, a mentesítés tartamára biztosítani kell részükre a legutóbbi tizenkét hónapban teljesített munl "gysí --ik. nek egy hónapra eső részét. A működési seabá'-zat egy további ' ának kiegészítése a szociális alapról szól, ami szerint a tennelöször"'-»zet közgyűlés határozata alapján az " - ■’ az idieglenesen munkaképtelenné vált tagok támogatására, valamint napközi o' ' — felállítására kkmMHs a> lapot létesít. A táblás azaz átlag elosztású (L ét n. «prasú' termelőszövetke- esonrvtok műkő’"ti szabályzata kiegészül ns«a', l ogy a csoport *"g jai a csoport gaziS”-- fásában a - "velő-Hr alatt álló összes lng"Manna’ .t, tekinteni nélkül arra, hogy azt tulajáén vagy teás Jogcímen használják. A háztáji gazdálkodásra a kiegészített működési szabályzat ugyanazt írja elő, mint a HL és IV. fokú termelőszövetkezeteknél. ▲ táblás és az átlagelosztású termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzata iflj ibrtrtw nem változik.
