Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-27 / 24. szám
A FALVAK HÍREI «immiiimmiiiiiiiiiiiimiiuiniiiRHHUinuMunimiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiim parkaso .. . ;asdon diadalmasan halad előre és győzts.en hódít tért az Egységes Földműves Szövetkezet. Ezen az őszön a szövetkezet már a harmadik típusra tért át. A cséplőst in' befejezték és eddig 114 vagon gabonát szállítottak he, ami azt jelenti, hogy 110 százalékban teljesítették a kontingest, de kilátás van arra, még öt százalékkal növelik. Ami a szövet!:szeti mozgalmat Illeti, a gépekkel való aratás o. dalmi hatással volt, : ''órsSg lak ' !ra, úgy, hogy közvetlenül utána 45 új tag jelehkezett az BFSí-be. Ma az a helyzet, hogy a szövet, keret 297 taggal kezdi meg a közösen megszervezett őszi munkálatokat. A faxkr EFSz ma már 150 hektár földdel rendelkezik és ezen a területen a tarlóhántással egyidffben felszántják s mesgyéket áttér a harmadik típusra, ami által biztosítják a munkaeredmények szerinti hasznot. Párhuzamosan a barázdák eltüntetésével nekifogtak a régi urasági istállók át alakításához, ahol közös istállóban fogják gondozni és nevelni a tagok állatait. Az EFSz tagjai valamennyien kis- és középgazdák. A lakósság egy része bekapcsolódott Bár az iparba, van azonban egy réteg, amely még habozik és az EPSz-el szemben várakozó álláspontra helyezkedett Nem fér kétség hozzá, hogy ezeket a dolgozókat is rövid időu belül sikerül majd meggyőzni a szövetkezeti é. let nagy előnyeiről. A nagyüzemi gazdálkodás olyan eredményeket fog felmutatni, hogy az egyéni gazdálkodók éppúgy nem versenyezhetnek a szövetkezetesekkel, mint ahogy kis cipész nem versenyezhetett régebben a nagy Bat’ával Köztük és Bat’a között az a nagy különb. Ság, jelentette ki Fiam, az BFSz elnö hogy míg mi szocialisták vagyunk és azért hívunk mindenkit az EFSz-be- hogy biztosítsuk kis. és középgazdáink megélhetését, addig Bata kapitalista volt, nem törödött a kisiparosokkal, hanem egyszerűen tönkre tette őket. ViSKELiT ri ; igosói szintén részt : tek abban a nemes munkaversenyben, amelyet a gaiántad járás községei t vezekényi EFSz indított meg. Még a versenykihívás napján összeültek az EFSz vezetők, hogy kidolgozzák a ayári munkálatok tervét. Amikor az aratásra és a cséplésre elő’rányazott 21 napot tárgyalták a járás vezetői, kissé kételkedtek a siker lehetőségében, mivel Vízkelet szabta a legrövidebb időre a munka elvégzését A falu maroknyi népé erős kézzel és nagy lendülettel fogta meg a dolog végét. ’S j jel-nap. pal búgott a traktor, dőlt rendre a gabona. Az aratással együtt a tehordás is ‘ 'indult és az aratás negyedik napján felzúgott a cséplőgépek hangja is. Megindultak a szekérsorok, hogy egyenesen a gépektől szállítsák be a beszolgáltatandó gabonát. Csak ilyen ütemmel érhették el, hogy az előirányzott 21 nap helyett 19 nap alatt nyert befejezést az egész község területen az aratás, a cséplés és a beszolgáltat' • A megszabott mennyiségen felül 30 szár zr ókkal több gabona ment be a raktárakba, így a falu nemcsak a betakarítási munkálatok, ban, hanem a beszolgáltatásban is első lett a járásban. Augusztus 6- án reggel a falu lelkes földművesei ünnepélyesen bevitték a még be nőm szolgáltatott feleslegüket ... A traktorok közben a tarlóhántás munkáját vég--fék és lóén sikeresen te is fejezték. Demovics István szakoktató és igánek Péter politikai oktató mellett Koller Vince a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, TThrovcsik József az BFSz elnöke, valamint Susekár András földműves voltak első sorban azok, akik az irányítás munkáját végezték. A vízkeleti földművesek sikeres munkája igen nagy hatással volt a környező községek teljesítményére is, mert a cséplés befejezése után a gépek Hidaskürt, Feketenyék, Tallós és Kossuti községekben elősegítették a munka gyors befejezését. TÄNIY i A községben még 1947-ben alapítottak egy gépszövetkezetet, melyet 1949 május 21-én Egységes Földműves Szövetkezetté alakítottak át. Az összes mezei munkákat közösen végezték s az így szerzett tapasztalatok alapján elhatározták, hogy áttérnek a harmadik típusra. Á tavaszi munkákat nyolc nappal megrövidítették, A cukorrépánál 62 munkaerőt és 7350 Kcs-t. a kukoricánál 58 munkaerőt és 6960 Kcs-t, a közösen végzett aratásnál és csőn!ősnél 82 ooo Kfst takarítottak meg. Az 1950_51-es gazdasági évben valamennyi földön megkezdik a közös művelést, állatok és baromfiak közös nevelését, melyek részére már felépült a sertéshizlalda és 1500, illetve 450 tojó részére a baromfífann. Most készítik elő a szövetkezeti mosódát, hogy az asszonyoknak ne kelljen a mosás mellett napokat eltölteniök és így töhb idejük maradjon a másféle szövetkezeti munkák elvégzésére. Ezenkívül bevezették a villanyáramot, brigádmunkával átépítették és a szövetkezet tulajdonába vették a kultúr’’ átat a hozzátartozó vendéglővel. A tanyi mintaszövetkezet a Jól végzett munkája elismeréséül abban a kitüntetésben része, sült. hogy ott tartották meg a nagymegyeri járás első szocialista aratóünnepélyét, A járási szövetkezeti tagok konferenciájával kezdődött az ünnepség. Gáspár EFSz-elnök megnyitó beszédében ismertette a tanyi szövetkezet megalakulását és fejlődését, majd Juráéka, a helyi Nemzeti Tanács elnöke számolt he az elvégzett munkákról és a további előkészületekről, Juráöka beszéde után Gáspár elnök CSAVAROS SÓGOR:_______ í meg a csíhostyi csoda No, ezt "hallgassák meg, ha van idejük. Tegnap bent voltam Katival a városban. Első dolgunk volt, hogy elmentünk a mozibaahol a Csikóstul csodát játsszák. Olyan tömeg várt már a mozi tornácán az előadásra, hogy egy gombostűt nem lehetett volna leejteni; ami nem volt nagy baj, mert nem is volt nálam gombostű és ha lett volna, altkor se akartam volna leejteni. Hanem a pénztárnál tülekedők között megláttam mindjárt az öreg Kovács Lidi nénit. Ott ágaskodott-pipiskedett, hogy valahogy le ne maradion. — Nekem adjon elébb. lelkem — kiabálta a pénztároskisasszonynak. — Megkínálom egy kis jóféle tepertőspogá^ lvál, meg szilvóriummal! — Maga is itt van, Lidi néném? — kérdezte Kati. bár a kérdés szerintem egészen felesleges volt, mert úgyse hitte volna el, ha Lidi néni azt mondja, hogy nem vagyok itt. — Itt vagyok hát — lelkendezett Lidi néni. — Jobban szeretem én a csodát, mint a szilvásgombócot, pedig azt is nagyon szeretem. Tavaly nyákon is, amikor azt mondták, hogy jön. a csodálatos vasszűz, ott vártam három napig étlen-szomjan a falu határában, de nem jött, csak a szomszéd falubeli kulák Terka lánya, az meg nem volt vas. Most meg azt mondta a plébános urunk, hogy ne nézzem meg ezt a filmet. inkább majd rí megnézi helyettem. oszt elmeséli, de én aszondtam Tisztelem-becsülöm a főtisztelend urat, de már a magam, szemeivel ako rom látni a csudát, ha már a mi országunkban esett m°g. Mert a csuda az csuda, igaz-e? — Oszt tetejébe ez a film való igaz, ez nem kitalálás, lefényképezték a dolgokat úgy, ahogy történtek — mondtam. Nem volt időnk tovább beszélgetni, mert csengettek, hogy kezdődik az előadás. Amikor megjelent a vásznon a felírás, Lidi néninek könnybelábadt a szeme. — Kati lelkem — súgta meghatottan —ehun van-e, egyél egy kis tepertöspogácsát, csudát fogunk látni... — Pszt! — pisszegtek körülöttünk. — Mér? — sértődött meg Lidi néni. — Maguk tóm nem, szeretik a tepertőspogácsát ? Ott volt a vásznon a havas kis csehszlovák falu, Csíhosty. Az emberek szorgalmasan dolgoztak, a gyerekek tanulták az iskolában. Aztán jött a vasárnap. A falubeliek mentek a misére A szószéken ott állt a csíhostyi pap. — Milyen szép pap! sóhajtotta Lidi néni. — Nem csuda, hogy csudát tud, tenni! Eddig mondta Lidi néni, akkor rémülten belekapaszkodott, az egyik kézivel az éni hajamba, a másikkal a Katiéba. — A csuda! — fuldokolta. — Az — bólintottam. — Megmozdult a kereszt! — Bíz az megmozdult. — Jaj nekem! Mit keV csinálni ilyenkor? — Hát először is engedje el a héjamat. Nem szívesen engedte él. mert nagyon meg volt illeiödve, de elengedte. — Ezt az unokáimnak is el fogom mesélni — könnyezett. — Hiszen már hetvenesztendös Lidi némán, oszt még lány. — Ha ilyen csuda megeshetett — sértődött meg Lidi néni —, akkor még én is férjhezmehetek. Közben a papok széttrembitátták egész Csehszlovákiában a csíhostyi csudát, a hradeci püspök volt a fötnombitás. Hát nagy csuda is az, ha megmozdul a kereszt a templomban,, hiába A pap még dolgozatot is íratott róla az iskolában. Azt mondták a papok: nagy események jönnek, azt jelenti a csoda! Jött a Vatikán küldöttje is és megállapította: Biz ez csoda! Hanem aztán egy kis baj lett. Mert megvizsgálták a csudát mások is, oszt kiderült, hogy a kereszten rúgó volt, s egy drót volt hozzáerősítve, ami a villanydrót mellett szaladt végig a falon, egészen a szószékig. Ott meg a derék pap kezébe futott éppen, amilyen okos drót volt az, oszt a pap rángatta a kézivel. Ugyan nem is a drót volt okos, hanem a derék pap, aki odaszereltette, hogy csudát mutasson a jámbor népnek. Oszt kisült, hogy benne van a csalásban a hradeci püspök úr, meg a prágai pápai követ úr is. de ez már nem volt csoda. Hátrafordultam Lidi nénihez. — Hát ehhez mit szólt — kérdeztem tőle. — Háp-háp — mondta Lidi néni. — Ilyenek a csudák, Lidi néném — j mondtam. — Khm-khm — mondta Lidi néni. ] — Figyelje csak tovább a csudát, f Lidi néném. — Phü-phü — fújt Lidi néni. Pedig aztán jött még csak a cifrája ] A film megmutatta, hogy hová veze- \ tett a drót, amit a keresztre szerelt a ! 'lerék pap. A kereszttől a paphoz. on- ! ián a hradeci püspökhöz, onnan a prá- I yai pápai követhez, onnan a római pá- I Mhoz. onnan Amerikába szaladt to- \ vább a drót, egyenesen a Truman úr f kezéhez. Ott voltak a dollárgyárcsok - meg az atomgyárosok, a népnyúzó 1 amerikai nagytőkések, bizony csak I mozgatták azt a huncut csíhostyi hu- 1 zalt. Akkor világosság lett. Az emberek | nem nagyon siettek kifelé a moziból. 1 csoportokba verődve beszéltek a film- ] röl. Lidi néni odatipegett hozzám. — Mondanék én valamit. Csavaros | fiam — Ki véle, Lidi néném. — De nem érted félre. Csavaros 1 fiam? — Nem én, Lidi néném. — Hát nagy marha voltam én. Csa- l varos fiam. — Miért Lidi néném? — Mert én, fiam, elhittem a vasszű- f zet, az égigérö gyertyát, a világvégét f a gumimenyasszonyt, elhittem én min- f den kutyagumit. amit az a reakciós | plébános mondott. Ügy faltam én a I csudát, fiam, mint más rendes ember | a szilvásgombócot. Hanem most haza- f megyék a falunkba, oszt kinyitom az \ emberek szemét, megmondom nekik, | azér van orruk, hogy szagoljanak ve- | le, nem azért hogy a Truman m.eg egy I reakciós plébános annál fogva vezesse I őket. No, a viszontlátásra. — Hová, Lidi néném? Nem arra van I a vasútállomás! — Tudom, fiam, de megyek vissza j a moziba, mégegyszer megnézem ezt a I csuda csalást, hogy űzött csúfot a hí- ] vökből egy pár reakciós pap, meg a j Truman, hogy jól odam doqathassak \ a csíhostyi plébánosnak! — Nem találkozik avval mac/a. Lidi I néném! — Dehogynem! Mert olyan a mi pa- I punk is, mint a csíhostyi, csak az a kü- j lönbség, hogy az dróttá! bolondítja a i népet. a. mienk meg drót nélkül. . felolvasta a munka- és pénzügyi tervet az 1950 —51. évre. — A szövetkezeti gazdálkodást 627 hektáron folytatjuk — mondotta _ és növényi termé. kékből 2,238.282 Kés, állati termékekből 2,217.000 Kés tiszta Jövedelemre számítunk és és így a tagokra fejenként évi 50.000 Kés tiszta kereset jut. Délután a járás falvalból megérkeztek a feldíszített traktorok és kezdetét vette a manifesztációs aratóünnep, melyen megjelent Zátu turecká képviselőnő is. Az aratóünep keretében osztották ki falvak szerint az EFSz-tagkönyveeskóvefc. BESE A nagykapoeal járás legdélibb községe, Besa, e hó 17-én ünnepélyes keretek között fejezte be ezidei terménybeszolgáltatási kötelezettségét A község eredménye 165 százalék lett és első helyre került a járásban. E szép eredmény elérésében a következő kis- és középgazdáknak volt legnagyobb részük: Sándor János 200 o/0, Ján Titka, 400 o/n, Kis Péter 200 %, Nagy Sándor 300 o/„, Móré Sándor 200 o/0, Kalán Július 1000,Sípos András 700 %. Sípos Mihály 600 %, Peter Markovi? ■500 o/p Szakala István 2000 % Kalán István 600 0^, Titka István 300%, A FALVAK HÍREI NHQYLUCS Egy hónapig folyt a cséplés Nagylucson. Kút cséplőgép dolgozott szünet nélkül és augusztus 11-én, miután kiverték az utolsó kévét is, a falu dolgozói, földművesei, az EFSz tagjai megünnepelték a cséplés befejezését. Az ünnepi gyűlést Kucsera politikai oktató és Kulcsár elvtárs nyitották meg és ismertet, ték az elért eredményeket, valamint a munkaközben felmerült nehézségeket is. A nagylucsl földművesek — a felmerült akadályok ellenére — nemcsak teljesítették- hanem túlteljesítették kötelezettségüket é3 100 százalék helyett 112 százalékot szolgáltattak be. Kiemelték a szónokok Csapdák Péter földművest, aki 14 mázsa búzát és 11 mázsa rozsot adott be kontingensen felül, továbbá Kovács Dánielt, aki 10 mázsa búzával, 3 mázsa rozzsal és 2 mázsa árpával. Aranyosi Árpád fiatal gazdálkodót, aki 12 mázsa búzával, 1 mázsa rcz-szsal és 6 mázsa árpával. Mészáros Imre földművest. aki kilenctagú családjának ellátása mellett IC mázsa búzával és 4 mázsa árpával teljesített« túl beszolgáltatási kötelezettségét. Kulcsár elvtárs szlovákul, Buss eivtárs pedig magyarul ismertették az egybegyűltekkel az időszerű politikai helyzetet és rámutattak a különbségre, amely a szocialista gazdálkodás es a régi, kevésbé eredményes gazdálkodás között mutatkozik. Megvilágították azt az utat, amely a községekben a boldog jövő és a jobb életszínvonal felé vezet. Rámutattak, hogy csakis egyesült erővel, a nemzetiségi ellentétek kiküszöbölésével érhetik el közös céljukat. NAGYFALU Az idén az aratási munk-ila' rtár. nyi területe-’ végezték közösen. A kör atásban az egész község részt vett. Hat munkacsoport dolgozott hat önkötöző segítségével. Aa aratás idejét eredetileg tíz n?ura tervezték, de csak kilenc napig tartott Az aratási költség hjektáromiónt az idén csak 810 Kcs volt, a múltban körülbelül 1.620 Kés. A gabona behordásáí 12 napra tervezték és 9 nap alatt elvégezték, A közösen megszervezett terménybehordással a szállítási költségek körülbelül a felére csökkentek. A másodfokú szövetkezeti munkamódszert az EFSz összes tagjai aláírták és az új gazdaságtechnikai intézkedésekbe, valamint a közös vetésbe -i évé« falu belekapcsolódott. A falu EFSz megnyerte a Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége járási szerveaotének vándorzászlaját az aratási munkálatok példás végrehajtásával. Az BF keretében az egyf csoportok is versenyeztek egymással. Legjobban Antalík Pál csoportja állta meg a Irolyőt. Hogy e község szövetkezete ilj rövid idő ’®forgása alatt ily nagy eredményt ért el az aratási munkálatok megszervezésében, azt azzal magyarázhatjuk, hogy Benediktová politikai népnevelő és Szalay Pál bizalmi lelkiismerete. Sen teljesítették köteieségüket. A bizalmi meglátogatta az egyes földműves telepeket és megtárgyalta a termelőkkel egyenként is a közös artás és cséplés megszervezését. Csak amikor az összes termelők mr jdte az elgondo. lás helyességéről, kezdték meg az aratási S» cséplési tervek kidolgozását a vezekényi EFSz példája szerint. Szalay Pál bizalmi az aratás idején ott dolgozott a többi földművesekkel, minden nap meglátogatta a csoportokat, minden csoporttal dolgozott bizonyos lékig, kbabén ellenőrizte a munkát és az előforduló hibákat azonnal kiküszöbölte. SZENTPÉTER Szentpéteren a múlt évben 15 napig tartott az aratás, az idén azonban — a gép segítségével — 9 nap alatt végeztünk vele. Tavaly 22 napig csépeltünk, az idén a tervezett 18 nap helyett 17 napig tartott a munka, de készen lehettünk volna 12 nap alatt is, ha négy napon át nem esik állandóan az eső- A kicsépelt gabona ezt az eredményt hozta: búza: 58 vagon, 72 q, 93 kg rozs: 56 vagon, 32 q, 26 kg árpa: 15 vagon, 41 q, 29 kg zab: 3 vagon, 93 q, 26 kg 134 vagon, 39 q, 74 kg A község részére 69 vagon gabona beszolgáltatása volt előírva, Szentpéter azonban 76 vagon gabonát adott be. Jelenleg folyik a tarlóhántás, melyet 75 százalékra már elvégeztük. A Szentpétertgl körülbelül négykilométerre fekvő Ujpuszta községben az E'PSz — kihagyva a másodfokú típust — az elsőről azonnal áttért a harmadik típusra. Aj újpusztaiak nagyon haladnak előre. Nálunk azonban még csak a második típusnál tartunk és ezt a szövetkezeti formát 165 tag fogadta el. Minden nap várjuk már az agronomusokat. Nagy élmény volt mindnyájunk számára a nyitrai kerületi pártnap, melyre nagy számban vonultunk föl. Augusztus 20-ikán újabb látogatást tettünk. ezúttal a perbetei járási arat&pi ’"nnepen vettünk részt. Az aratási ünneppel összekötött kiállításon szőlőnk és mustunk bemutatásával mi is résztrettünk. Míhdk B
