Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-06 / 21. szám
uuguűZibUia sj» 7 1 iisittis les iiése a mmn A „Sztálinyec-6" kombájn 25 százalékkal többet dolgoz fel, Titóék tettleges bántalmazással kényszerítik & jugoszláv kis- és középparasatságoi: a beszolgáltatás t: jes,íó«6re tos kérdések megoldását. Ebben az alkotó mimkában ré3ztvesznek az ossz* szövetségi mezőgazdasággépesítési intézet és mezőgazdaságvillamosítási intézet tudományos munkatársai, nagyszámú tudományos kisérleti állomás, mintagazdaság, a mezőgazdasági gépgyárak tervező irodái. A szovjet állam nagy anyagi támogatást nyújt a tudósoknak és konstruktőröknek, akik a kolhozparasztokkal együtt dolgoznak az új gépek megalkotásán és a már alkalmazott gépek tökéletesítésén, hogy a szovjet földművelők munkáját még termelékenyebbé és jövedelmezőbbé tegyék. tóők „termelő“ vagy „sa unkaszö vetkezeteit”, memelyekbe erőszakkal kényszerítik a dolgozó parasztságot. A mai Jugoszláviában ezek a kényszer mimkaiáborok képviselik a falusi „szocializmust”. A vezetők termfiszsis""’’ kulákok s a sző. vetkezet nem egyéb, mint a szegény- és középparasztok kényszerdolgoztatásának új formája, a kulákok javára Az idei tavaszon kerek egy millió hektárral, (1 millió 700 ezer kát. holddal) kevesebbet vetettek be, mint 1939-ben az utolsó békeévben. A Nova Borba című emigráns jugoszláv lap adatai szerint 1948-ban Szerbiában az őszi vetési tervet 50 százalékosan, Bosznia-Hercegovinád ban. Macedóniában 30, Horvátországban pedig nem egészen 50 százalékban teljesítették. Hiány, zott a vetőmag s a többi szükséges felszerelés, a kulákság pedig az úgynevezett „termeiójszövetc kezeteket” a maga egyéni meggazdagodására használta ki. A vetésterület azóta is csökkent. íme, ilyen a dolgozó parasztság helyzete abban az országban, ahol az egykori király helyén ma a legnagyobb földbirtokos 27 fejedelmi kastély ura bitorolja a hatalmat, ahol kötéUel fogják a szegény parasztokat, hogy a kulákoknak dolgozzanak, ahol tömegestül szöknek el a köz. ségeikből a falu dolgozói és ahol a börtönök lakóinak száma—a londoni Times szerint le—. mintegy kétszázezer! A betakarítás gyors elvégzése azt jfelenti, hogy elkerüljük a szemvesztese ~et és jobb minőségű magot kapunk. oetakarítás — idénymunka — mondotta Sztálin az élenjáró kombájnvezetők és kombájnvezetőnők értekezletén 1935-ben — és nem szeret várni. Ha idejében betakarítottál — nyertél; ha elkéstél a betakarítással — vesztetté!“. A kolhozföldeket művelő gép- és traktorállomások gépi felszerelése évről-vére hatalmasabb és különfélébb. A Szovjetúnió mezőgazdasága csupán 1949-ben 450 ezer traktort, 29 ezer kombájnt, köztük 12 ezer önjárót, több mint 4 millió 600 ezer egyéb mezőgazdasági gépet és kisgépet kapott. A nagy gépi felszerelés lehetővé teszi, hogy a kolhozokban a termésbetakarítást celjesen gépesítsék és alkalmazzák az igen eredményes folyamatos módszert Az élenjáró micsurini agrobiológiai tudomány, amelynek alapját Viljamsz, Timirjazev, Micsurin és Liszenko művei képezik, a betakarítást nem mint a termés egyszerű összegyűjtésé* * ■-'kinti, hanem mint a különféle munkák együttesét, amelyeknek végrehajtásával egyúttal lerakjuk a követkéz" évi nagy termés alapját. A Szovjetúniób&n elíogadottt füvesfás földművelési rendszer a betakarítással egyidejűleg előirányozza a tarlóhántást is. A tarióhántás, majd pedig az ősziek alá előhántcs ekével végzett szántás érdekében a kombájnnal alacsonyabban kell vágni a gate..át ás a földet gyorsan meg kell tisztítani a tarlómaradványoktól, amelyek gyomm'gvakat tartalmasnak. A mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó szovjet tudomány megalkotta azokat a gépeket, amelyek teljesen megfelelnek a földműves fűves-fás rendszere követelményeinek. A „Sztálinyec1 —6“ kombájn a háborueiőtti ugyanolyan vágószélességii kombájnhoz képest 25 százalékkal többet képes feldolgozni. Az új önjáró kombájnnál kibővítették a cséplőberendezést, meghosszabbították a szalmarázót. így az új kombájnokkal mű. alacsonyan lehet vágni a tarlót. A szovjet kombánjvezetők a gabonabetakarítással együtt a szalma- és pelyvagyűjtő segítségével nagy boglyáikba rakják a szalmát meg a pelyvát. A szalma- és gyűjtőben összegyűjtik a gyommagvakat is és így azok nem szóródnak szét a földön. A kombájn által sorbarakott szalma- és pelyvaboglyákat traktor vontatta csúsztatóval egy helyre kazalba gyűjtik, innen azután e’^-^Útják. A marshalbzált Franciaország amerikai zsoldban álló kormányai sűrűn váltogatják egymást. Egyben azonban megegyeznek ezek a kormányok. Mindegyik bűnös, népellenes politikát folytatott, illetve folytat. Ez az oka annak, hogy a francia dolgozók helyzete egyre rosszabbá, súlyosabbá válik. A mezőgazdasági munkások helyzetére jellemző az, hogy a mezőgazdasági munkab érek Észak-Franciaországban két év óta, Dél-Franci aorszá«*br.n pedig a múlt év szeptembere óta változatlanok. Az iparcikkek árai, általában a létfenntartási költségek viszont állandóan feltartózhatatlanul emelkednek- Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági munkások az emelkedő árak mellett, változatlan bérükön egyre kevesebb árut, iparcikket tudnak vásárol’*; A francia, mezőgazdasági munkások helyzetének súlyos leromlását legjobban mutatja az a tény, hogy a mezőgazdasági munkabérek vásárlóereje a háború előttihez viszonyítva felére csökkent! Agyúkra, tankokra milliárdokat költ a francia kormány, de a mezőgazdasági munkásoknak semmit sem akar adná A múlt év végén az elkeseredett, nyomorgó tömegek nyomására a francia parlament megszavazott ugyan 1949 októberre és 1950 január hónapra 300U frankos bérpótlékot (3000 frank kb 600 koronának felel meg). Ebb~n a bérpótlékban sem volt azonban köszönet. Igaz, a parlament megszavazta, de hosszú az út addig, amíg a kapitalista államokban a törvény írott betűje valóssága válik! Franciaország nagyon Az aratással egyidejűleg, vagy rögtön azután elvégzik a tarlóhántást is. A „Sztálinyec—6“ kombájnhoz hozzákapcsolják a tarlóhántó eszközt, az önjáró kombájnnal pedig rögtöi^ az aratás után traktortárcsával végzik el a tarlóhántást. A kombájn a folyamatos termelés gépe, amely menetközben önműködően Az áruié klikk visszavezette Jugoszláviát a kapitalista rendszerhez. A jugoszláv kulákck Tito édesgyermessi. Földjeiken az ország egész gabonatermésének 40—»50 százaléka terem _ a hivatalos adatok ízerint — de az államiak járó gabonából csupán az egész beadandó menynyiség 10.15 százaléka esik rájuk. Míg a dolgozó parasztságot agyonnyomja a rengeteg adó, a beszolgáltatás, — legjobb fiait a hírhedt „önkéntes munka“ nevű szolgálatban sanyargatják, ahová tömegével hajt ':: el a városi és falusi dolgozókat egyaránt, addig a ku. Iák akadálytalanul gazdagodik, termésfeleslegének jelentős részét a fekete piacon értékesíti. Az idei választási kampány se -.ga Tito mondotta, hogy a gabonabeszolgáltatás csődöt mor- Ptt, holott a gabonabehajtási karhatalom közreműködésével intézik. A jugoszláv falvakban az TJDB terrorszervezet tagjai garázdálkodnak, elrabolják a dolgozó parasztság termékeit, besúgó hálózatot szerveznek a kulákokból, akik egyébbként is főt-lwaszai az 1TDB falus! tevékenységének-A mezőgazdasági dolgozók, kaparásztok cgyi? fokozódó elégedetlenségét Tito csak a féktelen tr-torral tudja elnémítani. Zentán 1949 őszén a földmunkások egyik gyűlésén tüntetés zajlott le, A jelenlévő 600 főnyi A jól végzett munka, a kemény, következetes harc eredménye, hogy a termelőcsoportok termésátlaga mindenütt magasan felülmúlja az egyénileg dolgozó parasztokét. Így például a mosonszertpéteri „Haladás“ termelőszövetsok vidékén a mohó francia nagybirtokosok, mezőgazdasági munkaadók egyszerűen nem fizették ki, csak részben, vagy késve fizették ki a törvényben megállapított összeget. A francia nagybirtokosok nem akarják a béreket emelni és a kormány teljesen a nagybirtokosok oldalán áll. Ez év május 2-án a mezőgazdasági munkaadók megtagadták a tárgyalást a munkások képviselőivel a. havi 3000 frankos béremelés ügyében. A mezőgazdasági munkásság erre számos helyen sztrájkba lépett! A francia Földmunkások Szövetsége nem adta ki a jelszót az általános sztrájkra. A munkások minden faluban saját maguk döntötték el, hogy mit tesznek. Sok helyen már a szőlőpermetezés idején a sztrájk mellett döntöttek, öt megye mintegy 30 községében nem álltak munkába a dolgozók. Ezekben a sztrájkokban több, mint tízezren vettek részt. A sztrájkok általában 2—15 napig tartottak, de voltak helyek, ahol több, mint egy hónapon keresztül folytak. A munkások bátor fellépése eredménnyel járt: Bouches du Rhone megyében a mezőgazdasági munkások órabérét a sztrájk nyomására 7 frankkal emelték. Ebben a megyében 2500 munkás részesült béremelésben. Herault megyében 6 frankos béremelést értek el a sztrájkolók 25 ezer dolgozó számára. Aude megyében húszezer mezőgazdasági munkás 5 frankos órabéremeléshez jutott. A sztrájkok közelebb hozták egymásmint az eddigi kombájnok elvégzi a Rágást, cséplést, magtisztítást és a szalma, meg a pelyva boglyábarakását. A betakarítás folyamata a gépesített szántóföldi szérűben folytatódik, ahová gépkocsik szállítják a kombájntól a gabonát. A szovjet tudósok folytatják a komplex gépesítéssel és a tsrmésbetakarítás folyamatos módszerével kapcsolatömeg „Kenyeret a népnek!. . Inkább halált mint éhezést!“ jelszavakat kiáltozva tiltakozott a ayomorúság ellen. A földmunkások egyik szono. kát, Marconkai Andrást és 32 társát az TJDB nyomozók és hesúgok letartóztatták és a tömeget fegyverhasználattal oszlatták szét. A beszolgáltatást elmulasztókat az TJDB éjszaka veszi tömegesen őrizetbe, tettlsg bántalmazza, két-három hónapra bebörtönzi s így kényszeríti a súlyos beszolgáltatás teljesítésére Err' akasztotta fel magát Majsztrovicsi József 60 éves bajmoki lakos, akinek mindenét elvették. Persze, a letartóztatottak között véletlenül se találnának kulákot, kizárólag a közép- és kisparasztokat üldözi, sanyargatja az TJDB. A „Time” című amerikai lap_mely nyilván nem ellensége Titoőknak — egyik jugoszláviai tudósításában kifecsegi, hogy: „Anélkül, hogy hibáznánk, elmondhatjuk, hogy 1949-hen többezer, elégedetlenségnek kifejezést adó földművest vetettek börtönbe. Éjjelente egy-egy faluban 50 parasztot is letartóztatnak. Az egyik szerbiai országúton 200 parasztból álló menettel talál, koztam egy alkalommal. Lapát és csákány volt a kezükben. Azt mondottál; nekem, hogy ezek — önkéntesek. Az első sorokban és az Oszlop v* gén azonban géppisztolyos katonák mentek.” A jugoszláv emigráns lapokban számtalan, ha zulrfil tttko? fctatron érkező- jelentés leplezi le Ti. kezeti csoport őszi árpából 21 mázsás, az udvari „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoport őszi árpából 22, búzából 16 mázsás átlagtermést ért el. Ugyanezekben a községekben az egyéni termelést folytató dolgozó parasztok kis hoz a különböző szakszervezetekben lévő mezőgazdasági munkásokat. Nagyban elősegítette a sztrájkok sikerét az ifjak és nők tevékeny részvétele. A nők nemcsak a népkonyhák szervezésénél tűntek ki, hanem ott lehetett látni őket a sztrájkőrségekben is. Erősödött a mezőgazdasági munkások harci szelleme, együttérzése is. Herault megye Mauguic községében a rendőrség letartóztatott 7 sztrájkoló munkást. Erre a község dolgozói a bíróság elé követelték bebörtönzött társuk szabadonbocsátását. — Pyrennés Orientales megyében a nagy szőlőbirtokosok a sztrájk megtörése céljából repülőgépek segítségével akarták a permetezést elvégezni. Az alacsonyan szálló repülőgépekre azonban a sztrájkolók kőzáporr zúdítottak. Az egyik gép légcsavara le is tört, így kénytelen volt leszálíni. Ezután a pilóták nem voltak hajlandók többé felszállni és szőlőt permetezni. — Sok helyen összeütközésre került a sor a mezőgazdasági munkások és a rendőrség között. A rohamrendőrök Gard községben például könnyfakasztó bombákat alkalmaztak a sztrájkolók ellen. Több helyen pedig a francia alkotmány „szabadságjogainak“ nagyobb dicsőségére rendőrkutyákat uszítottak a jobb sorsot, nagyobb darab kenyeret követelő dolgozókra. Ezek a sztrájkok növelték a dolgozó!: harci szellemét, növelték azok egységét, akadályozták a francia uralkodó körök háborús készülődéseit és növelték a béke erőit. parcelláikon, elmaradott termelési módjukkal lényegesen kisebb termést tudtak elérni. A termelőszövetkezeti mozgalom most a, nyári munkálatok végzése közben, az őszi munkák beindulása előtt újabb jelentős állomáshoz érkezett. A csoportok eredményei gyakorlati tényekkel győzik meg az egyénileg dolgozó parasztságot a szövetkezeti társasgazdálkodás fölényéről. Ezt bizonyítja, hogy egyre többen jelentkeznek belépésre a meglévő csoportokhoz és egyre többen akarnak új csoportot alakítani. Ennek a törekvésnek kifejezője a túrkevei „Vörös Csillag“ termelőszövetkezeti csoport kezdeményezése. A kezdeményezés követőkre talált. Országszerte sorra alakulnak az „új belépők csoportjai“, azzal a szándékkal, hogy amint a termést betakarítják, azonnal belépnek a termelőszövetkezeti csoportokba, vagy önálló termelőszövetkezetekbe. A túrkevei kezdeményezés nyomán ma már közel 500 termelőszövetkezeti csoport mellett alakult meg az új belépők csoportja. Ezek már mo3t lelkesen résztvesznek a csoportok munkáiban és azon dolgoznak, hogy a csoportokból még magukat távoltartó kis- és középparasztokat meggyőzzék, hogy számukra is a termelőszövetkezet útja az egyetlen út. Az új belépők csoportját, a község élenjáró, egyénileg dolgozó parasztjait, akik a falu népe előtt köztiszteletben állnak és most elhatározták, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe, megismertetnek a termelőszövetkezeti gazdálkodás minden kérdésével. Megismertetik velük a termelőszövetkezet munkaszervezetét, a munkaegységgel való számolást, az igazságos jövedelemelosztást. Bebizonyítják előttük, hogy a termelőszövetkezetben mindenki úgy részesül a csoport közös jövedelméből, ahogy a munkából kivette a részét. A termelőszövetkezeti elnökök, intézőbizottságok hetenként meghívják az új belépőket a csoporthoz és megmutatják az eredményeket. A csoport vezetősége és tagsága időnként meglátogatja az új belépő tagot és annak családjával is beszélget a csoport megalakulásáról, munkájáról és az eredményről, amely a tagság számára életszínvonalemelkedést biztosított. Különösen fontos ez azért,^ hogy a nőket és fiatalokat is bevonják a teiznelöszövetkezeti mozgalomba. Győzött a francia földmunkások sztrájkja Reaülőgéppel, rendőrkufyakkal harcolnak a nagybirtokosok a mezőgazdasági munkások ellen 20 ezer dolgoz© paraszt 500 ezer hold Holdon mutatja Magycrorszcgon a jómódú élethez vezető utat a falu népének A magyar termelőszövetkezeti mozgalom Rákosi Mátyás történelmi jelentőségű kecskeméti beszéde óta győzelmes utat tett meg. A termelőcsoportok megerősödtek, megszilárdultak, élenjártak a munkában, jó példát mutattak és mutatnak ma is a dolgozó parasztságnak. A fejlődést bizonyítja az is, hegy a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozóinak"februári tanácskozása óta Jf856 termelőszövetkezeti csoportban több mint 70 ezer dolgozó paraszt mintegy 500 ezer hold földön mutatja a falu népének az utat a társasgazdálkodáson keresztül a jómódú élethez. A termelőszövetkezeti csoportok ezeket az eredményeket a munka területén vívott harcban érték el. Ez a harc tavasszal a vetési, majd a növényápolási munkákért folyt, jelenleg pedig az ország kenyeréért, az aratás, cséplés, terménybegyüjtés sikeres elvégzéséért folyik.
