Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-08-06 / 21. szám
HOGYAN SZÁMÍTJUK KI SERTÉSTENYÉSZTÉSI EREDMÉNYEINK SZÁZALÉKÁT ? Hogy a sertéstenyésztesnei a lehető legjobb eredményeket érhessünk el, itt is, miként az iparban, versenyt kell bevezetnünk. Egyesítenünk kell az eddigi elméleti és gyakorlati tapasztalatainkát, hogy a versenyben ezeket eredményesen használhassuk fel. Akár a sertések tenyésztéséről, akár azok hizlalásáról van szó, mindig arra kell törekednünk, hogy a sertések részére olyan környezetet, olyan életkörülményeket biztosítsunk, amelyek a legjobban megfelelnek. Ideiglenes súlygyarapodás még nem jelent eredményt. A sikeres verseny célja nemcsak r- hogy a sertések kondíciója javuljon állandó legyen hanem az is, hogy a sertések ellenállóképesek legyenek a külső hatásokkal szemben. Az ilyen sertések egészségesebbek, immunisabbak, fertőzésekkel szemben ellenállóbbak, ezáltal haszonhozóbbak, mivel szabályosan és tartósa biztosítják a súlygyarapodást. A szocialista szerződések megkötésénél figyelembe kell venni, hogy a szerződés határozottan és pontosan jelölje meg a kötelezettségeket. A malacok tenyésztésénél például előre megállapítandó, hogy a versenyzők milyen mennyiségű és minőségű malac kitenyésztésére kötelezik magukat. A versenyzésnek nem az a célja, hogy a vers^^'zők bizonyos pénzbeli vagy természetbeni díjat kapjanak, hanem főképpen az, hogy a verseny révén előnyösebb termelési módszereket találjunk és az újitó mozgalom a munka magasabb produktivitását eredményezze. Magától értetődik, hogy a versenyhez a munkahely vezetőségének teljes megértése, együttműködése szükséges, mert ez az alapfeltétel ahhoz, hogy a kitűzött célt elérhessük. A verseny eredményét legalább havonta egyszer nyilvánosságra kell hozni. Nagyobb tenyészetekben a sertések nevelésénél irányadóként egyelőre az alábbiak szolgáljanak: Vegyük alapul, hogy 24 anyasertést tartunk. Minden anyasertés évente kétszer 8 malacot vet, vagyis összesen 16 malacot és minden malac a nyolcadik héten eléri a 12.5 kg átlag élősúlyt. Ez azt jelenti, hogy minden koca minden egyes ellésnél 100 kg élősúlyt produkál elválasztott malacok formájában. (12.5 X 8 — 100 kg). Ez egy anyasertés normája. A malacok súlyát pontosan 8 hetes korukban állapítjuk meg, amikor ténylegesen elválasztjuk anyjuktól. Hogy a normát mily mértékben teljesítettük, azt úgy számítjuk ki, hogy S hét eltelte után megállapítjuk az egészséges malacok összsúlyát, ezt a súlyt elosztjuk azoknak a kocáknak számával, melyek malacai 8 hetesek lettek. A félévi eredményt úgy számítjuk ki, hogy a fél év olyamán 8 hetessé vált malacok súlyát elosztjuk azoknak a kocáknak számával, melyektől a malacok származnak. Az egészévi eredményt megkapjuk, ha a fenti megállapításokat 12 hónap elteltével számítjuk ki. A malacok 8 hetes korában megállapított súlyának összeségét elosztjuk 48-al, vagyis norma — ellések számával. Vegyünk egy példát. Januárban 60 malac érte el a 8 hetes kort és súlyuk a 8. hét után összesen 680 kg. Ezek a malacok 8 kocától származnak. A havi eredmény tehát 680 : 8 = 85%. A normát tehát nem teljesítettük. Ugyanígy állapítjuk meg a félévi és egészévi eredményeket is. Az eredmények megállapítása akkor helyes, ha a malacokat szakszerűen etettük, vagyis megvan a kívánt kondíció és ha a mázsálás tényleg 8 hetes korukban történik. Az esetleges veszteségeket külön kell felértékelni. Mindig szem előtt kell tartani azt, hogy mily mértékben teljesítettük a tervet, Dr. Ing. V. Kováé PiSmzos adeil be ei lííalálí Amikor a gabonábeszolgáltatási verseny egyre nagyobb sikerrel folyik és Királyrév, Galánta. Lelesz példájára a többi falvak is igyekszenek a tervezett idő előtt ée terven felüli mennyiséget beszolgáltatni, hogy így időben biztosítsák az ország közellátását, Zvonéín köz. Bégben egy falusi gazdag, növszerint Královlő Márton, megpróbálta veszélyeztetni a dolgozók közellátását. Ahogy az amerikaiak repülőgépekről szórták le a burgonyabogaxakat. ő az RSD-raktáraiba akarta becsempészni a gabonapusztító „Pilusz“ rovart. Még a cséplés előtt átadott 15 q tavalyi rozsot, mely tele volt pilusszal. A felvásárló szervek ébersége azonban a kulákokat még ide leleplezte. Ez az arra késztet, hogy felhívjuk a felvásárló közegek figyelmét a további éberségre. Legyen hát a jelszavuk: „Éberség és óvatosság a gabona felvásárlásánál !•' „üsgasabb köröbben“ mozgiHj „ . . M e r i c k o József jelenlegi és B a r fi t k Mihály volt homonnai élelmezési refeitens meghamisították az élelmiszerjegyek kimutatását. Több jegy kiadását írták be a kimutatásba, mint a mennyit a. dolgozó lakosság között kiosztottak, Az így szerzett jegyeket részben Me. ríéko has i. fel, részben átadta Barfiáknak. Barfiák azzal „védekezett1 \ hogy kénytelen volt „magasabb körökben’1 mozogni és ehhez a fizetése nem volt elég Ezért lopott 3.809 kg., cukor-, 400 kg, cukorka^, 8.963 kg hús-. 571 kg. zsír-, 246 kg. sertészsír-, 383 kg. vaj-, 494 darab tojás, és 10.903 liter tejre szóló jegyet. Az így elmanipulált áruk értéke majdnem három millió koronát tesz ki. Még egy harmadik személy is őrizetbe került a két jómadár mellé: Ka-Sicky István mészáros, áld Barnáktól a hüsjegyeket 32,000 koronáért megvette. A népbiróság majd alkalmat ad ezeknek a néptolvajoknak, hogy büntetésükkel intő például szolgáljanak. A ijisirgoisyafeag®* roÍé«fia Agrotis se grétum. Ez a latin neve annak a hernyónak, ill. avarnak, amely a szebeni járásban nagy pusztítást végez a burgonyában. Minden évben helyenként felüti fejét, de Ilyen nagy pusztitómunkára, mint ezidén a Rib any községben, még nem volt példa. Éjjel a burgonya leveleit zabálja, nappal kihúzódik a földbe és a gumókat rágja. A gazdák kezdetleges módon védekeznek ellene. Spárgát húznak ki a megtámadott knunplisorok között; ezekre a hernyó rámászik és azután onnan a barázdák, ba rázzák, ahol elégetik. A kassai mezőgazdasági főiskolán nyert fölvüágosításnnk szerint a küzdelmet e rovar ellen a legelőnyösebben a következőképpen kell végrehajtani: A rovaros sorokat árokkal el kell különíteni a még ép soroktól. A megtámadott és a még ép sorok közé két cm magasan és 30 cm szélesen kainit műtrágyát kell szórni. Az ellepett növényeket arzénes preparátokkal permetezni, amelyekhez 1—2% petróleumot keverünk. ISsriaíSmsIí' © ise^yes sátora A szlovákiai EFSz-ek mai állapota arról tanuskodik, hogy a kis- és középföl&művesek az EFSz.hen találják meg a jobb jövő lépcsőfokait. Szlovákiában április 15-ig 956 működő EFSz és 528 előkészítő bizottság volt. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában a falvak 44%-ban van már EFSz vagy az EFSz-t megalakító bi. zoítság. Ma már a szlovákiai EFSs-eknek 89.752 tagja van és ezek 18% nő. Egy szövetkezetre átlag kb. 81 tag esik és egy-egy előkészítő bizottságnak pedig 19 tagja van. Az idei tavaszon ezer ás ezer szlovákiai földműves jött rá, hogy a közös munka gyorsabb, munkaerőt, igavonöt és összeget megtakarító. Ezer és ezer földműves a saját tapasztalataiból győződött meg a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeiről, melyet a kapitalizmus uralma alatt csak a gazdagok és földbirtokosok élveztek. (MŰ®) MAGYAR FÖ'»MŰVES! érted dolgozik lapunk, neked írja minden soráf. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak mfncfßn héten aktuális tanácsok A nyári tál aj müve! és ABC-je A jól végzett tarlóhántást kb. négy hét múlva követi a keverőszántás A tarlóhántásra több okból van szüksége a haladó gazdának, de alkalmazása is több vonalon érezteti előnyős hatását. A tarlóhántás fegyver a szárazság ellen, harc a gyomok és kártevők ellen, biztosíték a jó talajbeérlélésre, módszer a talaj tápanyagainak feltárására és növelésére, munkaerő és üzemanyag megtakarítás az őszi talajmunkák elvégzésénél és nem utaló sorban lehetőleg az őszi gabonafélék karai vetésére. Mind olyan lényeges körülmények ezek, mélyek külön-külön is vagy a termelékenységet növelik, vagy az üzemköltséget csökkentik, vagy a minőséget fokozzák, összességükben pedig az egész termelést eredményesebbé, biztosabbá, kockázatmentesebbé és nem utolsó sorban olcsóbbá is teszik. A köztudatban eddig talán legjobban felismerték a tarlóhántásnak azt a jelentőségét, mely a szárazság elleni küzdelemre vonatkozik. Kétségtelen, hogy hazai viszonyaink között ez döntő fontosságú. Ezen a vonalon a cél mindig az legyen, hogy közvetlen aratás után — pár napon belül — egy sekély, 3—6 cm vastagságú porhanyó takaróréteget készítsünk a talaj felületén, mely mint szigetelőréteg védi az alatta lévő tálait a nagyobb felmelegedéstől és az ennek kapcsán beálló párolgástól, de egyszersmind alkalmassá teszi a talaj felületét a legkisebb csapadék azonnali befogadására is. TARLÓHÁNTÁS UTÁN HENGEREZZÜNK Ezt a munkát olyan munkaeszközzel tudjuk legjobb minőségben elvégezni, amelyik a sekély takaróréteget zárt, morzsalékos, összefüggő kivitelben készíti el. Erre a munkára legalkalmasabb a tárcsa, főleg a traktortárcsa, majd a kultivátor, esetleg a lókapa, de legkevésbbé alkalmas az eke és pedig azért, mert az eke munkája valósággal megnyitja a talajt, legtöbbször fel is rögeli, megnagyítja, vagyis megtöbbszörözi a talaj párolgási felületét Csökkenthetjük az ekének ezt a hibáját, ha az ekét közvetlenül követi a fogas és henger, hogy a tarlóhántás céljának megfelelő összefüggő aprómorzsás takaróréteg jól befedje a talajt, mielőtt még kiszáradna. A tárcsa után sem kapunk mindig összefüggő zárt takaróréteget, ezért a gyors hengerezés — lehetőleg a traktortárcsa után kötött hengerrel — úgyszólván mindig indokolt. Ezen a vonalon kint a gyakorlatban rendkívül sok hiányosság és hiba tapasztalható, ezért jól jegyezzük meg, hogy a tarlóhántás csak akkor jár a megkívánt jó eredmnényel, ha a hántást végző eszközt nyomban követi a fogas és a henger, de legalább is a hengar! Csak az ilymódon el is munkált hántástól várhatjuk el azt, hogy az összefüggő, zárt. porhanyó takaróréteg révén megőrizze a talaj nedvességét és a hántással lefordított gyommagvak kicsirázásához a szükséges tömörséggel bírjon. Amikor a tarlóhántást végezzük, ne tekintsük a talajt élettelen földtömegnek, hanem gondoljunk arra, hogy a jó talajműveléssel a talajban élő és a gazdának rendkívül hasznos talajbaktériumoknak milliárdjaic kell a jó talajmunkával életre hívni. Ezek a talajbaktériumok beérlelik a talajt és ingyen tápanyagokat gyártanak a gazdának, tehát a fejlett agrotechnikának olyan hatalmas előmozdítói, melyet figyelmen kívül hagyni nagy elmaradást és károsodást jelent. A MEGHÁNTOTT TARLÓ TOVÁBBI GONDOZÁSA Nos, ennek a talajéletnek a melegágyát szintén a jóminőségű és kellően gondozott tarlóhántással vetjük meg. A kellő gondozás alatt azt értjük, hogy időközönként (2—3 hetenként) vagy egy-egy eső után ne sajnáljunk a hántásnak egy-egy fogasolást adni, ami úgy a takaró, mint az alsóbb rétegekre is kiterjedő jobb beéredést igen hatásosan mozdítja elő- Ne higyjük azt. hogy ez a közbeess fogasolás kidobott költséget jelent, sőt ez egyike % legtermékenyebb költségbefektetéseknek, mert éppen a talajbeérlelést előmozdító fogasolások révén tudjuk a következő keverőszántást lényegesen kisebb vonóerővel, kisebb üzemköltséggel, kellő időben és jobb minőségben, rögösödés nélkül elvégezni. A jól végzett tarlóhántás kb. 4 hét alatt kellően beéred, a pergés és a gyomok kikelnek s ekkor következik a 12 —18 cm-es keverőszántás. A jól kezelt tarlóhántás alatt ekkorára rendszerint megporhanyul a talaj annyira, hogy benne nagyobb rögök nélküli minőségi szántást végezhetünk anélkül, hogy esőre kellene vámunk. A fősúiy ennél a keverőszántásnál ne a mélységen, hanem a minőségen legyen, tehát ne a cm-hez igazodjunk, hanem csak annyival menjünk az első hántásnál mélyebbre, amennyire még a jó minőség, a kellő szerkezeti morzsaiékosság kockázat nélkül megengedi. KEVERŐSZÁNTÁSSAL BIZTOSÍTJUK A JÓ VETÉST Ennek a keverőszántásnak minőségi munkája főleg a nyár végén é3 ősszel vetendő növényekre vonatkozóan rendkívül fontos, ezért ezt a szántást nyomban kövesse a teljes morzsalékosságig való elmunkálás. Az így elmunkált keverőszántást 2—3 hetenként, vagy egyegy eső után fogasoljuk el, ha pedig kizöldülne, tárcsázzuk meg és fogasoljuk el. Ezekkel a nem túl költséges és szapora beérlelési munkákkal hihetetlen mértékben emelhetjük a talajéletet, szaporíthatjuk a talaj vízkészletét és alkalmassá tehetjük az idejében való vetésre. Azok, akik ezt a többször megismételt. beérlelési munkát feleslegesnek tartják és lekicsinylik, gondoljanak élenjáró állami gazdaságaink és EFSzeink magas átlagú gabonatermésére s akkor be fogják látni, hogy a gondos talajművelés mindig és biztosan meghozza a maga -gyümölcsét! K. M. Mik a hivatalos felvásárlási árak A Földművelésügyi minisztérium I960 június 22-én kelt hirdetmény éten a termelők nk mára az aJáhhí felvásárlási árakat állapította meg 100 kilogramonként: Nemesített Nemesített, kiszí- Kereske vetőmag tált és barázda- dekái menti vetőmag őszi vetésre alkalmas átszitált huza — _ — 462 455 412 tavaszi vetéshez előkészített tavaszi huza — 472 466 412 őszi rozs — — — — — — 375 368 325 tavaszi rozs — _ — — — — — — 38C • 379 325 őszi árpa — — _ 361 352 289 tavaszi árpa — — — — — _ — 453 445 371 za1> — — — — — — _ — — 365 3fe7 283 KUKORICA: nagyér emU — — — — — _ — _ — 485 488 353 aprószemü — — — „500 498 363 fehér csikófogó — — — — — — — 475 47S 343 korai — _ — — _ — _ — 533 52S 38? Köles — — — _ — — _ — _ — 467 457 347 Pogányka — — — — — 381 371 321 Cirok — — — — _ — 371 Muhar — — —_— _____ _ — _ Évi 100 — koronáért minden héten bekopogtat hozzád a f :áidindv.e.& Megrendelhető esen a címen: BRATISLAVA, STÚROVA 6
