Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-30 / 20. szám
A NACY VIIÁC ★ iMis iimirie Magyarország Fetemelték az ipari munkások alapbérét, rendezik a normákat A magyar minisztertanács megállapította, hogy az iparban és bányászatban alkalmazott normák nem felelnek meg a szocialista építés követelményeinek. Az utolsó másfél évben tömegesen állítottak be új .gépeket, alkalmaztak a régieknél tökéletesebb szerszámokat, jelentősen megjavították a nyersanyag ellátást és az újítások ‘egész sorát vezették be. Mindezek a körülmények a normák megváltoztatását tették volna szükségessé. Ezzel szemben a jobbolds li szociáldemokraták számos üzemben a normákat fokozatosan fellazították. A használatban lévő normák javarésze elavult és lazává vált. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy július 31- től kezdve az ipari munkákra megállapított normákat rendezni kell. Általában az egyes munkákra nézve az áprilisban elért teljesítményt kell normának tekinteni. A normák rendezésével összekötik az alapbérek felemelését. Ilymódon a bérek általában nem jelentősen és csak átmenetileg fognak csökkenni. Lengyelország A püspöki kar csatlakozott a békefelhiváshoz A francia érsekek és püspökök „béke-pásztorlevelet“ bocsátottak ki. — „A mai időkben a stockholmi békefelhívás, mely az atombomba betiltását követeli, nagyon sok becsületes embert mozgatott meg. Tőlünk, papoktól, püspököktől is állandóan kérik híveink, hogy ítéljük el az atomfegyver használatát. A magunk részéről minden erőnkkel elítéljük. Ugyanakkor kérjük az államférfiakat, akik a mostani napokban hatalmas felelősséget viselnek vállukon, hogy akadályozzák meg ennek a szörnyű pusztító fegyvernek használatát és munkálkodjanak egy megegyezésen, amely teljesen megtiltja az atombomba használatát. A lengyel püspöki kar 'ugyancsak csatlakozott a stockholmi békefelhiváshoz és követeli az atombomba betiltását. Törökország A török Petőfi kiszabadult börtönéből Megírtuk, hogy Törökország legnagyobb költőjét, Nazim Hikmet-et már 12 éve börtönben tartja a török kormány. A „török Petőfi“, ahogy a török nép nagy költőjét a magyar -ajtó elnevezte, most végre szabadlábra került. Az ankarai parlament az elmúlt napokban amnesztiatörvényt fogadott el és ennek alapján került a költő szabadlábra. A parlamenti vitában sokan azt követelték, hogy Nazim Hikmet.el tegyenek kivételt, ő ne essék amnesztia alá. Ez azonban még sem volt lehetséges. A szabadság török költőjét azért ítélték 28 évi börtönre. mert verseit katonáknál találták meg, akik azokat szeretettel olvasták, mert az ő sorsukról, az ő reményeikről szóltak. Kiszabadítása érdekében Párizsban bizottság alakult. A szovjet, bolgár, magyar, román és csehszlovák írók levelekkel bombázták a török kormányt, la. pókban írtak, tömeggyűléseken beszéltek róla. Ennek a hatalmas tömegnyomásnak köszönhető, hogy a nagy török költő, aki fél év óta snly0s betegen feküdt cellájában, most szabadlábra kerülhetett. / Egyesült Államok Fasiszta próbálkozás a Kommunista Párt betiltására Az amerikai szenátus előtt fekszik Mundt köztársaságpárti szenátor javaslata, melynek elfogadása esetén hetiltanák a Kommunista Pártot. Mundt azzal indokolta javaslatát, hogy az erikái Kommunista Párt támogatja a stokholmi békefelhívást és ezzel „szabotálja“ a koreai amerikai agressziót, vagy ahogy Mundt nevezte a „kóreai katonai erőfeszítéseket“. A Mundt féle javaslatot támogatja több demokrata és köztársaságpárti szenátor. Langer ' ■ársaságpárti szenátor azonban leleplezte a fasiszta kísérletezést ős kijelentette, hogy Mundt-féle csoport a hazafiasság álarcában elárulja az amerikai nép érdekeit. ÉSZAK KOREA iPHÓNGJftWC 'rantcsiM \lncson \0tSzuvon lllláW indok. Csondiu Mokpo iPuszam \CSUZIMÁ\ jHunsza, DEL KOREA 0 km 200 Egy hónapja tart a kóreai háború Az északkóreai csapatok egyhónapos előretörésének útja Az amerikai imperialisták délkóreai zsoldosai június 25-én hajnalban indították meg orvtámadásukat Észak- Kórea ellen a 38. szélességi fok egész hosszában. A támadás súlya Kaeszong •53 Kincsőn körzetében, valamint Kimaoa irányába bontakozott ki. A támadás nyilvánvaló célja az lett volna, hogy váratlan rajtaütéssel megakadályozzák a néphadsereg szervezett ellenállását, gyors ütemben előretörjenek Phöngjang felé a Szöultól a keleti tengerparthoz vezető út- és vasútvonal mentén és párnapos „villámháborúval“ lerohanják az Észak-Kóreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Az északkoreai néphadsereg csapatai azonban keményen szembeszáltak a betolakodókkal és nemcsak feltartoztatták támadásukat, hanem a támadásra ellentámadással válaszoltak. Az ellentámadás első két napján a Szöul irányába támadó főerők 25 km-re megközelítették a várost, a nyugati partok mentén működő csapatok felszabadították Ongjint, az arcvonal középső szakaszán támadó erők pedig körülkerítették és felszabadították Csuncson városát. Ugyanekkor a keleti part mentén is megkezdődött a néphadsereg előnyomulása. Ezeknek az egységeknek az a feladatuk, hogy a Japán-tenger felől esetleges amerikai partraszállással szemben biztosítsák a nyugaton folyó fő hadműveleteket. Június 27-én folyt le a Szöul előterében az a nagy csata, melynek eredményeképpen a néphadsereg egységei másnap — 28-án — bevonultak a városba. A középső arcvonal csapatai Csuncson körzetéből előretörve ezen a napon elérték a Han-folyót. Július 3-án a Szöultól délre előretörő főerők és a középső vonal csapatainak a Han-folyón átkelt egységei ragyogó bekerítő hadművelettel felszabadították Szuvont. Ugyanezen idő alatt a keleti part mentén támadó részek a haditengerészeti egységekkel és a partizánokkal együttműködve Szamosokig törtek előre. A július 1-én Puszánban partraszálit amerikai szárazföldi csapatok július 3-án Szuvontól délre kerültek először szembe a néphadsereg csapataival. Az amerikaiak már az első összecsapásnál súlyos vereséget szenvedtek és „hátsóbb állásba vonultak vissza* A következő napokban az amerikai repülők állandó támadásai ellenére a néphadsereg egységei az egész arcvonalon folytatták előretörésüket. A Szöultól delre támadó főerők 4-én felszabadították Phöenteket, 6-án pedig a Csonan előterében lefolyt páncéloscsatában ismét súlyos vereséget mértek az amerikaikra. Az amerikai katonák fegyverüket, felszerelésüket és cipőjüket eldobálva, fejvesztetten menekültek. A néphadsereg csapatai a 9-én és 10-én Csonantól délre lefolyt csajában több amerikai zászlóaljat bekerítettek és fogságba ejtettek. Csonan körzetének megtisztítása után a néphadsereg július 11-én felszabadította Csocsivon-t, újabb amerikai egységeket kerített be és folytatta előretörését Taezson irányában. Az amerikaiak a néphadsereg elől a Kum-tolyó déli oldalára menekültek vissza, A keleti tengerpart mentén 10-én Ulcsín 12-én pedig Jöngdök szabadult fel. Július 12-én a középső arcvonal csapatai Csungcsu és Tangjang körzetében áttörték a délkóreai hadsereg állásait és gyors előretörésükkel a Kum-folyó déli partján levő amerikai állások oldalát és hátat veszélyeztették. Világ'osan kibontakozott az a három támadási irány, amerre a néphadsereg csapatai előretörtek. A főcsapás Taezson ellen irányult, ahol a néphadsereggel amerikai csapatok állanak szemben. A középső arcvonal-szakasz csapatai Tangjang körzetéből a Natong folyó Völgyének irányában haladnak. A keleti parton támadó részek előnyomulási célja Puszán. Július 15-én az északkóreai csapatok átkeltek a Kum-folyón és széles hídfőt építettek ki. A gyors előretörésre az amerikaiak főhadiszállása elhagyta Taezsont és Tega városába tette át székhelyét. Öt nappal később az északkóreai csapatok felszabadították Taezsont, a középső hadszíntér legfontosabb sztratégiai pontját jelentő várost. Ezen a frontszakaszon az előretörés tovább tart dél felé. A keletkóreai tengerpart mentén előretörő támadás célja Puszán, amelytől 100—120 kilométer választja el még az északkóreai csapatokat. Puszán a legnagyobb hadikikötő, amely a délkóreak birtokában van és ide érkezik az amerikai csapatok utánpótlása is. Az egy hónapja tartó harcok eddigi mérlege: az északkóreai csapatok felszabadították Délkórea kb. háromötöd részét. Az északkóraiak a háború kitörése óta több mint 150 km. mély területen törtek előre Dél-Kóreában. * * * Fent két térképet talál az olvasó. Az egyik a 38 szélességi fok által ketté osztott Koreát mutatja. A másik az északkóreai csapiatok előretörésének irányát és a már felszabadított hatalmas területet. A térképen látható, hogy Délkórea háromötöde már a népi hadsereg kezén van. A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ A TE LAPOD! Olvasd és terjeszd ■ A\ NACY Vll/ta HAB3» «IKURIE ★ Szovjetunió Magyar parasztküldöttség tanulmányútja A csehszlovákiai parasztküldöttség után megérkezett Moszkvába a magyarországi parasztküldöttség is A magyar küldöttség Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter vezetése alatt különvonaton érkezett július 19-én Moszkvába. A küldöttség egyénileg gazdálkodó parasztokból, mezőgazdasági szövetkezetek tagjaiból, állami gazdaságok és gépállomások dolgozóiból áll. A pályaudvaron a Szovjetúnió mezőgazdaságügyi miniszterének három helyettese fogadta a több, mint 200 tagú magyar küldöttséget. Erdei miniszter a pályaudvaron mondott beszédében kifejezte háláját a szovjet kormány iránt, hogy lehetőséget adott a magyar parasztoknak a világ legfejlettebb és leghaladóbb mezőgazdaságának megismerésére. Pár napos moszkvai tartózkodás után a magyar küldöttség — több csoportra oszolva — megkezdte töbhetes tanulmányútját. Németország Kis ejtőernyőkkel dobták le az amerikaiak a burgonyabogarakat Megírtuk már, hogy az amerikai megszálló hatóságok burgonyabogarak tömegét terjesztették el a Német Demokratikus Köztársaságban és Csehszlovákia nyugati részében. A Német Demokratikus Köztársaság több helységében most megtalálták azokat az eszközöket, melyekkel az amerikai megszálló hatóságok végrehajtották bűnös merényletüket-. Wesser községben 40X60 centiméteres ejtőernyőt találtak és egy összetört dobozt, amelyben az amerikai repülőgépről a burgonyabogarakat ledobták. Brandenburg egyik községében egy léggömb maradványait találták, melyben élő burgonyabogarak és lárvák voltak. A Német Demokratikus Köztársaság tájékoztató hivatala jelentette, hogy amerikai repülőgépek újabb burgonyabogarakat és lárvákat dobtak Thüringia és más körzetek határában. India Nehru miniszterelnök javaslata a kóreai kérdésben Nehru, India miniszterelnöke levelet intézett Sztálin generalisszimuszhoz, a Szovjetunió miniszterelnökéhez a koreai kérdés re cézésé ügyéhen. A levél kifejti, hogy India célja a konfliktus lokalizálása és a hékés rendezés sürgés keresztülvitele. Javasola ezért, hogy a Biztonsági Tanácsban a kínai népi kormány képviselője foglalja el a helyét, ezzel a Szovjetunió újra résztvenne a tanács ülésein és így akár a tanácson kívül a többi békeszerető állam segítségévéi megtalálhatnák az alapot a kóreai probléma végleges megoldására. Nehru levelére Sztálin hasonlóképpen levélben válaszolt. Ebben Sztálin generalisszimusz üdvözölte az indiai miniszterelnök kezdeménye, zését, majd szőrül szóra idézve ezeket írta: Teljésen osztom az ön nézetét a kóreai kérdés hékés rendezésének célszerűségére vonatkozólag, a Biztosági Tanács útján az öt nagyhatalom képviselőinek és köztük a kinai ~' kormány képviselőjének részvételével.“ A világsajtót élénken foglalkoztatta Sztálin történelmi jelentőségű válasza. A békeszerető államok sajtója Sztálin üzenetét a kóreai béke megteremtése javaslataként fogadta. Nem úgy azonban Amerika Az amerikai külügyminiszter slvetette Nehru javaslatát hogy a k-' ' kérdés rendezésének érdekében a kinai népi kormány képviselői foglalják el helyüket az Egyesült Nemzetek Szövetségében és kijelentette, hogy a „kinai probléma megoldását nem diktálhatja egy törvénytelen támadás“— ahogy Aches0n a kóreai nép igazságos, önvédelmi harcát nevezni merészelte. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova S — telefon: 274-93 - Felelős szerkesztő Kugler János. — Feladó és irányító postahivatal: Bratislava Jl, kiadó: „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyoww*» Br»‘X»va NA- oovstar.1* 41 — Előfizetés egy évre 100.— Kcs, félévre 50.— Kcs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig Eng sz 1750 OPŰ-Ba 2-1950/51
