Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-23 / 19. szám

lilévé: SJE0IÄ " ‘Születési helye : KÍNA Képzelt beszélgetés a „táplálékok királyának" nevezett szójával, melyből már 181 anyagot állítottak elő Egyre gyakrabban találkozunk a szója nevével, nem lesz tehát érdekte­len, ha megszólaltatjuk — a szóját, mondja el történetét, hogyan került hozzánk, milyenek a tervei a jövőben. Nem kétséges ugyanis, hogy további elterjedése jelentékenyen fellendíténé mezőgazdaságunkat, sőt az iparnak is kitűnő nyersanyagot szolgáltatna. No de hallgassuk meg, mint is „mond“ ön­magáról a szója: — Én az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye vagyok, — kezdte nyi­latkozatát. Tá/volkeleten, Kínában és Mandzsúriában már JfOOO év óta ismer­nek. Gso-Nung császár gyógyszerköny­vében az „öt szent növény“ között em­lít meg, míg más helyen viszont „a táplálékok királyának“ neveznek. Sze­rénytelenség nélkül állíthatom, hogy e megtisztelő elnevezéseket meg is ér­demiem. Családom — a pillangós virá­gú növények — méltán lehetnek büsz­kék reám. Babbokor nagyságú növény vagyok; a termésem bábhüvelyhez ha­sonló, attól abban térek el, hogy sző­rös vagyok. Zölden és szárazon egy­aránt kitűnő és ízletes főzeléket készí­tenek belőlem. Ha a babszemeket meg­­őrlik, akkor szójáliszt elnevezés alatt kerülök forgalomba. Ebből még a bú­zánál is nagyobb tápértékű kenyér ké­szül. Ha sajtolják a bábszemeket, kivá­ló minőségű olajat eresztek, amely fő­zésre és világításra egyaránt alkalmas. A préselésből visszamaradt pogácsákat kihordják a rizs- és Cukornádföldekre, mert ennél jobb trágyát nem találhat­nák. A kínaiak kellemes ízű sajtot, is készítenek belőlem. A sajtkészítés fo­lyékony melléktermékeivel sertéseket hizlalnák, kétszer olyan gyorsan, mint más takarmánnyal. Még azt is megem­lítem, hogy kitűnő talajjavító hatásom van. A föld, amelyben szójabab ter­mett, megjavul és termékennyé válik, még akkor is, ha előzőleg a kukorica és kenyérmagvak alaposan ki is men­tették. MIKOR KERÜLT EURÓPÁBAf — Európába a tizennyolcadik század elején érkeztem; Olasz- és Franciaor­szágban telepedtem meg először. Az egész világon való elterjedésem azon­ban csak századunkban történt meg. Középeurópába és a Duna vidékére mintegy 70—80 évvel ezelőtt küldtem első követeimet, de a mostoha fogad­tatás miatt nem tudtam gyökeret eresztem és elterjedni. Most a népi de­mokráciától várom, hogy megkapjam azt a megbecsülést, amelyet hasztiossá­­gomnál fogva megérdemiek. — Két irányban nemesítenek, két változatomat akarják kitermelni. Egyik a magtermő, a másik tákarmánytermő változat. Az elsőnél a maghozam gaz­dagságára, a magvak olajtartalmának fokozására fektetik a fősúlyt, a máso­diknál a vegetációs zöld részek bőségé­re. Ez utóbbi — szénatípusu — válto­zatomat zölden vagy szárazon adják az állatoknak, esetleg szilóban tárolva. Mivél a takarmány ellátás sok gondol okoz, ezen a téren is jó szolgálatot tel­jesítek. MILYEN A MAGOK TÁPÉRT ÉKE? — Magtermö változatomnál — mint már említettem — a fehérje és az olaj­­tartalom fokozására fektetnek súlyt. Tálán érdekelni fogja önöket, ha meg-A tudományos földművelési módsze­rek gyors elterjedését a Szovjetunióban a tudósok és a kolhozparasztok szoros együttműködése segítette elő. A szov­jet tudósok és a gyakorlat emberei egyesült erővel gazdagítják és viszik előre az agronómia tudományát. A kuibisevi kerület kolhozparasztjai a múlt évben a tavaszi vetési munkák előtt felkeresték a Szovjetúnió „Le­ninéről elnevezett mezőgazdasági aka­démiáját. A főváros kiváló tudósaival együtt vitatták meg azt a fontos kér­dést, hogyan lehetne a szárazságsujtot­­ta Volga vidékén a talajnedvességet fokozni és eredményesebben küzdeni a gyomok ellen. A kujbisevi kolhozpa­rasztok és tudósok együttes tanácsko­zását a szovjet lapok részletesen ismer­tették. A tanácskozások eredményekép­pen a Volga-vidék kolhozparasztjainak említem: 3Jj% fehérjét, 18% zsirt, 1.5% lecitint és 29% egyéb hasznos anyagot tartalmazók. Feszes külső hé­jam a proteinnek, zsírnak, szénhidrát­nak, vitaminoknak, enzimeknek, ásvá­nyi és foszforanyagoknak szerencsés keverékét rejti magában. Fél kilogram szójáliszt 1.25 kilogram csontnélküli vesepecsenyével vagy 33 friss tojással, vagy 6 liter hamisítatlan teljes tejjel egyenlő tápértékű. Proteintartálmat tekintve nincsen növény, mely velem versenyre kelhetne. Az „A“ és ,JD“ vi­tamin-kincseimről messze földön híres vagyok. Kalóriaértékem ötször na­gyobb a burgonyáénál, zsírtartalmam pedig kétszázszor akkora. MIK A TERMESZTÉS FELTÉTELÉI? — Előszeretettel tartózkodom meleg vidékeken, mert itt megvan a megfele­lő páratartalom; hő- és páraigényes növény vagyok. Ha öntözőberendezés­sel biztosítják a megfelelő nedvességet, akkor északabbra is elvándorlók. Ha öntözve termelnek, akkor különösen jó és bő fehérjedús termést hozok. Az ön­tözéses termesztés mellett még egy má­sik jó tulajdonságom van: javítom a talaj szerkezetét és mivel nitrogén­­gyűjtő növény vagyok, helyreállítóm a talaj tápanyagegyensúlyát is. Például a rizs termesztése rontja a talaj szer­kezetét és meglehetősen kimeríti a föl­det. Közös vetésforgóba beállítva sze­rencsésen eltüntetem a rizs és más nö­vények káros hatását. ,,itt, ahonnan messze kell utazni, míg az ember hegyet láthat, itt a szép alföldön“ _ mormogjuk önkéntelenül magunkban Petőfi szavait, amíg autónk járja a végtelennek tűnő alföldi tájat, ahol a régi világban elhúzódtak egymástól az emberek, messze eső tanyákba, mintha féltek volna. Nem annyira maguktól, mint a felettük valóktól. Kecskemét határában, a Petöfi-csopoitnál ta­pasztaljuk meg, milyen az a munka, amikor a kétkezi szegényemberek nem vetélytársat, hanem segítőt látnak egymásban és összefognak, közös gazdálkodásra. Szép, fejlett-szárú gabo- -\ magas, ra rakott rozskeresztek, amott borsót szedő asz­­szonyo-k s hatalmas tábla már learatott, üres tarlójú tagon pöfögő traktor: ezekből az elemek­ből tevődik össze az első kép, amit kapunk ró­luk. Egyszer csak elénk kerül Szekér Pál cso­port elnök Szélt' homlokán még rajtaring az iz­­zadságcsepp ahogyan abbahagyta a mur'-át, hogy utánanézzen, kötelessége szerint, kik-mik vol­nánk. —Hányán álltak össze ebben a csoportban? — kanyarítjuk a cél felé a messziről induló beszé­det, amely alatt tisztába jövünk egymás felöl, kik vagyunk és mi járatban Megfontolt lassú beszéddel ereszti Pali bácsi a szót, ahogyan magyarázza, hogy 19 család, 31 dolgos taggal alakította meg a csoportot és 233 holdon munkálkodnak. Éppen a tavaszi árpát vágják a föld túlsó szélén a kaszások, akiknek kaszája meg- megvillan a napfényben. Minden gabonát szerződéses alapon termelnek. Nagyon szerény becsléssel csak 10 mázsa búzát várnak, tavaly hat volt, de az elnök óvatos ; - vát meg. hazudtolja csillogó, bizakodó tekintete, amely azt mondja: Annál jobb, ha több lesz. —Hova lett Innen a sok kereszt? —Áthordtunk a másik tagra 181 keresztet, hogy szánthasson a traktor másodtermőny alá. Mert ebbe az ötvenholdas darabba másodszor is vetünk. Takarmányfőlét. A traktor, hat pár ekevasú át vontatva ma­ga után, közbe arra felé kanyarodik, ahol Szőke Pali bácsitól tájékozódtunk a dolgaik felől. A milliói új módszereket alkalmaztak és a terméshozamot nagymértékben sike­rült felemelniük. Az odesszai terület 33 kolhozának ki­küldöttei ez év ebruárjában tartottak értekezletet az Akadémia tudósaival. Az odesszai kolhozparasztok ahhoz kértek segítséget, hogy gyorsabban be­vezethessék a füves vetésforgót, hogy minél előbb elültethessék a mezővédő erdősávokat, kérték, hogy adjanak ne­kik tanácsot a Fekete-tenger melléki televényföldek jobb megmunkálására A szoros együttműködés a micsurini tudománnyal évről évre jobbá és ter­melékenyebbé teszi a Szovjetúnió kol­hozainak gazdálkodását. A szovjet tu­dósok tudományos munkássága és « kolhozparasztok szorgalma és tapasz­talata a Szovjetúnió mezőgazdaságát - világ legelső mezőgazdaságává feiles? tette. — Nagyon fontos szerepet tudnék betölteni országunk tervgazdálkodásá­ban, ha egy kis figyelmet szentelnének nekem és nemcsak az élelmiszer és ta­karmányvonalon használnának fel, ha­nem ipari nyersanyagként is. Vaymak különféfe iparcikkek, melyeket külföl­dön szójababból állítanak elő. Néhá­nyat meg is említek: lakk, festék, szap­pan, enyv, zománc, gyanta, gitt, nyom­dafesték, glicerin, viaszos vászon, linó­leum, olajozott pergamen, műbőrbevo­nó anyag, kenőolaj, fertőtlenítő, rovar­irtók, sőt még tüzoltószer is készül be­lőlem. Ipari feldolgozásom során a szi­lárd maradványokból bakelitszerű tár­gyakat is készítenek: autóablak kere­tet, fogantyút és kisebb-nagyobb autó­­alkatrészeket. Nemrégen fejeződtek be azok a kísérletek, amelyek eredménye­képpen tapétát és finom, papirféléket állítottak elő belőlem. — Proteinemből szálas anyag ké­szül, amely a gyapjúhoz hasonló szöve­tet ad. A szója-szál puha, meleg, hul­lámos és igen rugalmas. Befejezésül még annyit, hogy eddig 181 különböző anyagot állítottak elő belőlem. No és most menjen a szerkesztőségbe és írja meg a cikket! * A szerkesztő megjegyzése: azt hisz­­szűk, hogy a szójabab fenti nyilatkoza­tához, melyből teljes képet kapunk ter­mesztésének fontosságáról és előnyei­ről, minden kommentár teljesen feles­leges lenne. traktoristák feketék, mint a kéményseprő, mert az ide-oda kószáló szél arcukba vágja a füstöt, _ Maguk meg honnan? — eredünk szóba ve­lük. _ Mink innen a kecskeméti gépállomásról. Tegnap este kezdtük-felhasítani a földet, mára — főleg ha nem sokáig beszélgetünk — el is vé­gezzük. S megemelik mentgetődzve a sapkájukat, bei­gazítják az ekét és már fordul is mélyre a sár. ga, szúrós tarló-Szőke Pál meg körüljáratja a szemét a határ­ban, a tizenkét kaszást , marokszedőket és a ké­vekötőket, a traktorosokat, a babszedőket, ott­hon, a tanyában maradiakat mind- mind r—rá­veszi gondolatban és azt mondja váratlanul: _ Jó ám azt tudni, hogy nincs az ember egyedül. Indulunk tovább. Tótkomlóson 'botlunk bele Karkus Pista bácsi­ba, a minta gazdába. Egy fa véd bennünket ugyanazon a pádon a tfizö nap sugaraitól. Húsz holdja van, de nem kulák, a közbecsülésben áll, maga dolgozik családjával a földjén, csak ami­kor összejön a tennivaló, mint így aratáskor is, fogad munkásokat. Mennyi búzát vár, Pista bácsi? — kérdez­zük. — Szerencsém lesz, ha hét holdról, amit ve­tettem, lejön hetven mázsa. — Azt tudja ugye, hogy a termelőszövetkeze­tiek Iá mázsát várnak holdanként? — Még több Is lesz nekik. Tudom én, hova céloz, öcsémuram. Ha ilyen különbség van az én termésem, meg az övék között, miért nem lép­tem be én is? Igaz e? — öcsém, csak annyit mondok, régóta látom én, hogy nekünk, parasztoknak, ha meg aka­runk élni, csak a szövetkezés felé van kiütünk. Viszont azt se feledje el, hogy még az lején járunk a dolognak, ötvenkét éves vagyok, tu­dom őn a magam tapasztalatából is, mit jelen­tenek a gépek, mit jelent tervszerűen gazdálkod­ni s eljön annak is a sora, amikor magam is közéjük állok. Addig is megteszem a köteles­ségemet. öt holdon szerződés szerint termelek, olyan cukorrépám van, hogy meg lehet nézni, húsz mázsa feleslegre kötöttem az első napokban szállítási szerződést, akkor, amikor 29 mázsa a beszolgáítatásl kötelességem, nyolc és fél má­zsát számítok vetőmagra és 5 családomra 13 má­zsa a fejadag. Én vagyok egyébként az az em­ber, aki _ bizonyíthatják a falubeliek — egy­magám is tudok segítség nélkül vetőgéppel -et­­ni, Megigazítja pörge kalapját s megyen vn a tömegbe, hallgatni, mit is mondanak. Még egy kép, ugyancsak Tótkomlósról. A csoport egyik tanyáján négy aratógéppe! arat két traktor. A búza úgy dől a gép:' *o. mán, hogy nyűni sem lehetne hamarabb, nem lekaszálni, összeszedni és kévébe kötni. és amíg a tarlón a csoport ujjongó tagjai hordják a kévéket, köröskörül, messze a táblá­tól, liol itt, hol ott bukkan fel egy-egy fekete fej Látszik néha a tartásáról, hogy a gazdája —ágaskodik is. Kulákok? Tapogatódsó kisemberek? Vagy té­továzó középparasztok? Nem tudni. Fő az hogy kiváncsiak! Jó jel ez már, ez kivár I ág, Mert amit látnak a saját szemükkel, a kő lös munka előnyei és nagy eredményei majd ke el hozzák őket, annyira közel, hogy holnap már nem messziről kell leselkedniük, hanem ma guk is élvezhetik a gépesített gazdálkodás hasz­nát. -Zs, Gy.­JK3ÉTT VILÁG ~ héttéie aratás Q VASZILI J Tkacsenko kombájnvezetőt pacsirtaszó ébresz­tett'' Az ablakhoz lépett, félrehúzta a füg­gönyt és felnézett az égre. Nem, ma sem lesz eső-Nem maga miatt aggodótt. A jó időjárást a bőséges termés miatt kívánta, amely most érik a Fekete.tenger partvidékének földjein. Még talán soha nem volt itt ilyen gabonavetés, ilyen sokatigérő a búzatábla. Visszaemlékezett ta­valyi aratásra, a forró napokra, tavaly, amikor kombájnját késő éjjel leállította, néha már a hajnali harmat is ellepte a gabonaszárakat. Pu­­centov és Dimov traktoristák, akárcsak ő és gédje, felváltva aludtak. De az alvásra szánt időt is inkább azzal töltötték,hogy ismételten megvizsgálták gépeiket. Türelmetlenül várták, hogy a felkelő nap leszárítsa a kalászokról a hannatcseppeket és megkezdhessék a napi műn­­kát. S mennyire felvidultak, amikor a gyorsmoz­gású, feketeszemű Dimov végre felemelte kezét és odakiáltotta: FEL, EMBEREK! Az ország várja a gabonát. — Ezek voltak Mi. hall Dimovnak, a Szocialista Munka Hősének és barátainak kedvenc szavai. Most is, míg kitekintett a tanyaház kisabla­­kán, ezekre a szavakra várt Vaszilij Tkacsenko. Erős barátság szálai kötötték Dimovhöz, a trak­toristához, de Makar Poszniitnijhoz, ..Bugyonij kolhoz elnökéhez is. A kolhoz az odesszai terü­leten, Berezovo körzetében van. Az idei nyáron a „Bugyonij“-kolhózban Is sokkal jobb lesz a termés a tavalyinál. Amikor a nap fényes sugártengere elöntötte a tanya udvarát, már kint álltak az udvaron, in­­dulásra készen a Sztálinyec. típusú kombájnok és az új kék fényben csillogó autó-kombájnok. Vaszilij Tkacsenko feszült figyelemmel dol­gozott a gépen. Mindént átvizsgált, hogy fenn. akadás ne legyen munkaközben, úgy menjen az aratás, mint a karikacsapás Azután Tkacsenko elindult, hogy Poszmitníjjai a kolhóz elnökkel még egyszer megnézze a gabonatáblákat az ara­tás előtt. ^ ELKEZDJÜK, aratunk! — mondta halkan Poszmltnij. S Tkacsenko kombájnvezető örömmel gondolt arra, hogy nekikezdhet az annyira kedvelt mun­kának. Az idén is c aratja le a ..Bugyonil -kol­­hóz végtelen földjein a gabonát Míg szeme bejárta a vidéket, azt ''tolgáttá, miként lehetne még jobban kihasználni az időt. hogy gyorsabban szállíthassák a magtárba a gazdag termést. 0 DYCK RYAN sajgó szívvel járta be a kiskert útjait. Amerre nézett, mindenütt a pusztulás sivár nyomai fo­gadták. A hetek óta tartó szárazságban mi'den­­iitt kisült a vetemény és semmi remély irra, hogy az idén a kertből valami jövedelem is le. hessen. Télen súlyos pénzeket vasalt he az öntö ző társaság a kisfarmerektől az egész települé­sen és Ígéretet tett arra, hogy az öntözőhálóza­tot kiépíti. Semmi sem lett belőle. A víz csak a nagyfennerek földjeit öntözi. Míg a kertet járta Ryan, egy nem régen olva­sott könyvre gondolt. Lee Frire írta „ Az ame­rikai farmer problémái és kilátásai“ címen. Azt hitte, talál a könyvben valami vigasztalót. ,, 'J amerikai kisfarmerek végeredményben teljesen a falhoz szorultak, a nagyfarmerek és a földmű­velő trösztök kirabolják, tönkreteszik őket. A körümények olyanok — írja Lee Frire _, hogy a kisfarmereknek a legcsekélyebb kilátásuk sincs a megélhetésre.“ Ez tökéletesen így van — gondolta Dick Ry­an. ö és családja sem tud megélni m ’lékkereset nélkül. Vagy bérmunkát válla! a gazdag farme­reknél, vagy elmegy dolgozni a közeli fafeldol­gozó üzembe. És a kisfarmerek helyzete egyre rosszabbodik. A monopóliumok fillérekért vásá­rolják fel a kistermelőktől a termést, mert tet­szés szerinti árakat diktálhatnak a kistermelők­re. De legalább többet termelhetnénk... Ezt sem lohet. A monopóliumok nem akarják, hogy az Egyesült Államokban hőség legyen mezőgazda­­sági cikkekből, mert akkor az árcsökkenés a fogyasztási piacokat is elérné és kisebb 'enne a monopóliumok baszna FÁRADTAN, kedvetlenül ért haza Ryan. A szemle, amelyet a kis gazdaságban tett. teljesen lesújtotta. Hol­nap kellene kezdeni az aratást, de semmi ked. vet nem érzett hozzá. Míg evett, Tom Johnson­­ra gondolt, akinek földjét és házát elárverez­ték. Egy reggel, Tom, a felesége és gyermekei felültek a ponyvával fedett szekérre, s elindul­tak valamerre. — Nem löszünk magunk monda Tom a búcsúzásnál —, a hozzánk onlók egész sere­ge csatlakozik majd ehhez a mene+’ -z.-Keseríj lett a falat Dick Ryan szájában, ami­kor arra gondolt, hogy rövidesen őneki is csat­lakozni kell ehhez a menethez, mert a vándor­lók száma állandóan növekszik. Most, nyáron az Irány észak. Télen visszatérnek és bejárják Ea, 'ifomíát. Az úton a feleslege*' farmerei; talál koznak a vámosból özönlő „felesleges“ muuká sokkal. Dick Ryan keserűen érezte, hogy rövi­desen ez a sors jut neki is. -4 világ legjobb mezőgazdaságéi fejlesztette ki a tudósok és kolchozparasztok együttműködése OfCíS Kis30.Kt a ééi%áidh,ő.£ Mit mond az egyenien gazdálkodó tótkomlós! földműves az idei aratásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom