Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-02 / 16. szám
30% buzakorpa 0,5—2 0.5“—2 9% !®npogácsa 5% szójapogácsa 5% halliszt 1% anorganikus anyagók mész, Szoptató koca részére: télen, kg nyáron ko Takarmányrépa 6 — takarmány-sárgarépa 6 — burgonyaszilázs — 3 zöldtakarmány — 8 Ineretörmelék 0.5 — buzakorpa 1.5 1 árpadara 1 1 zabdara 1 1 hüvelyes 0.25 0.25 lerrpogácsa 0.25 0.25 szeparált te! 6 4 őrölt mész 0-015 0.015 marhasd 0.01 0.01 A fenti takarmányszabvány 8—10 szopésmalacos szoptató koréra értendő: Kanok részére: Takarmányrépa 6 — takarmány-sárgarépa 4 — burgonyaszilázs — 3 zöldtakarmány — 8 here-törmelék 0.5 — zab 1—2 1—2 mész 0-02 0.02 marhasó 0.01 0.01 Hízók részére; télen 80 kg.ig nyáron 80 kg-ig Gőzölt burgonya 1—4 4—6 gabonadara 0-9—1.8 18—2 5 szójadara 0.07—0-19 0.01—005 szeparált 1—2 0 5—1 5 őröli mész 0.015 ^-015 marhasó 0.01 0,015 Br, ing. Kovács Bálé Mi az oka a délszlovákiai sertéstenyésztés nagyarányú visszaesésének? 4 tervszerűtlen keresztezés rontja a lajállomány minőségét Ä patonvi EFSz-ek járnak a helyes úton - A kurzust végzett sertésgondozók már eredményes tnunkát végeznek A tenyésztők tájékozatlanságuk miatt előnyben részesítik a fiatal, fejletlen kanokat, márcsak azért is, mert a jól fejlett kanokat nem merik a kevésbbé fellesi, általános gyengeségben szenvedő, hibás 'ábu rachytlszes süldőkre engedni- A legkülönbözőbb fajták tervszerűtlen keresztezése — mint az a hazai tenyésztésnél látható — nem adhat kielégítő utódokat, ezért ezeket igyekezzünk mielőbb felhizlalni és kicserélni olyan anyaggal,/ amely tökéletesen megfe le! Délszlovákiéban a mangalica és a fehér nemes sertés tenyésztése az előirányzott Mindkét fajta a termelőt teljes mértékber kielégítheti. Ott, ahol a sertések rendszere, sen legelnek és ahol magasabb súlyra híz leljék őket nagyon jól beválik a mengakca fajta is, Intenzivebb viszonyok között, ahol több szemestakarmány áll rendelkezésre, ott a fehér nemes-sertés ajánlható A KANOK KIVÁLASZTÁSA Az ólak mellett kemény kifutók vannait ahol a sertéseket télen és nyáron egyaránt kint etetik. Az EFSz-ek a tél folyamén sertésgondozóikat külön kurzusokon iskoláztatták, hogy a sertések szakszerű tenyésztését, gondozását és etetését elsajátítsák. Ezeknek a kurzusoknak eredménye máris szemmellátható a legtöbb EFSz-nél. A kurzusok hallgatóit különöseni arra oktatták, hogyan 'ehet a sertéstenyésztésben a munkateljesítményt illetve a produktivitást emelni, hogyan óvjuk meg a sertések egészségét, stb Bér a sertéstenyésztéssel alsósában 32 Állami Birtokok és az EFSz-ek fog alkoznak, sok munkás, hivatalnok, nyugdíjas és kisgazda saját szükségletének fedezésére is szokott sertést hizlalni. Szükségesnek tartjuk figyelmeztetni őket azokra a hibákra, amelyek elég gyakran fordulnak elő. A sertéseket például behn az ólban etetik, m:nek következtében az istállók nedvesek és pézkosak. Gyakori a kismalacok pusztulása, mert könnyen hozzáférhetnek a piszkos lefolyókhoz és a vályúban visszamaradt erjedő takarmányhoz. Ez a romlott takarmány a malacoknál hasmenést idéz elő minek következtében sok malac pusztul el, Kint a kifutóban való etetés a munkát is megkönynyiti. A sertések etetésénél a leggyakoribb hibát az adagok összeállításánál követjük el. A takarményadag sokszor túlságosan egyoldalú. Praktikus használatra ez alábbi takarmányadagokat ajánlom az egyes ser'és-kategoriák részére. Besúgott kocák részére; télen, kg nyáron, kg Takarmányrépa 5 — iakarmánysárgarépa 4 — burgonyaszilázs — 2 zöldtakarmány — 8 here-törmelék 0.5 — Stőtakarmány: 25% árpadara 20% zabdara &% hüvelyesdara Mit mikor kell aratnunk? Még egy utolsó tanács azoknak, ahol még nem kezdődött meg az aratás Tói vezetett EFSz-ekben, különösen ott, ahol a sertések haszonellenőrzését bevezet tók ma már elsőrendű ienyészanyagot találunk. Itt gyakran idősebb 2—-I éves kanok is akadnak, melyeknél nem ritkaság a 558 kg-on felüli élősúly. Ezek az idősebb kanok, ha megfelelő kondícióban vannak, jó ered ménnyel használhatók a tenyésztésnél- Ezekben a tenyészetekben jól tudják, hogy nincs nehéz kan, feltéve, ha azt jól fejlett, erős csontozató és jó alkatú süldőkhöz használ jék Fejlett, jó kondíciójú kanok könnyen megtermékenyítenek korrekt alkatú anyákat, melyek elérték a minimális 120—150 kg súlyt. Hogy a sertéstenyésztést Délszlovákiéban a kívánt színvonalra emeljük, elsősorban a kanok kiválasztására keli a legnagyobb figyelmet szentelni. Azokban a enyészetekben, ahol a tenyészanyák már elérték a kívánt színvonalat, ugyanolyan tipusu kanokai kell használni. A többi tenyészetben aho! az anyadisznók bizonyos szempontból még hibás alkatúak, ott feltétlenül ú. n. ,,javító" kanokat használjunk, amelyek segítségéve javul az utúdok alakja és felépítése. Közismert, hogy Délszlovákiéban a sertés tenyésztés — a tenyészanyag szakszerűben kiválasztása, helytelen etetés, stb- miatt — jelentékenyen degenerálódott így p! az állatok nem érték el a kellő magasságot, a fehér sertések feje helyenkint túlságosan megrövidült, az álluk eltorzult ás ezért fogazatuk Is hibás. Mindez a takarmány resti kihasználását vonja maga után Az <*gész testalkat (különösen a hát és az inak) megpuhult, minek következtében a sertések nehézkesen mozognak. Az ilyen sertések sokat fekszenek, nem alkalmasak legeltetésre és ezáltal egészségi állapotuk romlik Némely anyasertés Iába túl rövid, Ezáltal tegyük — főleg ellés előtt és után — igen közel jut a földhöz és sérülésnek van kitéve A fel/ télén tenyésztés — főleg a rokontenyé'ztés — miatt a sertés betegségek eíieni általános elleélióképessége csökken ezáltal a sertéstenyésztés nagy károkat szerved A mai helyzet tehát javitásra vár ami az adott körülményekk között aránylag köny nyen lehetséges, mégpedig azért, mer’ megfelelő tenyészanyag bőven rendelkezés, re éli, A helyes útra való rátérés eredménye megállapítható, ha összehasonlítjuk , egye;magántenyésztők tenyészanyagét azzal a? anyaggal, amelyet az EFSz nevel, pl. Felsőpatonyban, Csécsénypatonyban vagy rrnásut' MUYEN A 36 SERTÉSÓI? A jó minőségű tenyészanyag használtén kívül nagyon fontos még az is, hogy megfe. lelő sertésó! álljon rendelkezésre, Főleg a tenyészállatok kívánják meg a sráraz, meleg, szellős,világos ólakat- Növendéka'lat főleg mangalica, az istállózás szempontéból szerényebb Tudni kell azonban, hogy ned vesség, huzat gyenge szellőztetés., nagyon ártalmas a sertések egészségére, Legérzé kenyebbek természetesen a szopósmalacok Téves az a felfogás, hogy a se ’esek költséges, masszív anyagból készült épületeket igényelnek. Tudnunk kell, hogy a betonólak különösen, ha azok rosszul vannak Izolálva, nagyon ártalmasak. Sajnos, ilyen ólakkal elég gyakran találkozunk. Az EFSz-ek sertésólaicat már a Földművelésügyi Megbízotti Híva iái irányító tervei szerint építik. Ezek az ólok negfefelően melegek szárasak ét tiszták Egyetlen szem gabona sem mehet veszendőbe— ez legyen az idei aratásunk legdöntőbb jelszava. Gabonaféléink — különösen az ősziak_ kitűnő termést hoztak. Ezt a kitűnő termést veszteségmentesen kell betakarítanunk, minél szervezettebben, minél gyorsabban- Ezt kívánja a dolgozó nép, az ország érdeke minden egyes termelőnek i*. Éppen ezért döntő fontossá, gft az aratás idejének helyes megválasztása. Amikor a gabonaszem kezd kialakulni, kezdetben tejszerű, majd sűrűbb tésztás anyag tölti be a magot. Ez tejes érés. Az érés előre ha [adtával a pépsz ií anyag vlaszszerüvé keményadik, a mag színe búzánál pirosodik, egyéb magvaknál sárgul. A szalma hasonlóképpen sár. gulni kezd és a levelek fokozatosan elszáradnak A mag ilyenkor még körömmel vájható ugyan azonban egyre keményebb-és inkább körömmel C3ak benyomható állapotba, kerül. Ez a viasz-, vagy sárgaérés. A gabonafélék nagyobbik felét ilyenkor kell aratni, mert ekkor a legjobb minőségű a mag ás legkisebb a pergés lehetősége Ha a magot tovább hagyjuk érni, tejesen meg. keményedik, már csak foggal harapható át és a szalmája Is teljesen megsárgul, elveszti színét a levelekkel együtt. Ez a teljes érés. További érési fok a túlérés, vagy holtérés, amikor a mag elveszíti színét, törése lisztes, tésztás lesz a szár törékennyé válik. A pelyvák kinyílnak és a kalász már kisebb ütésre is szórja a magot, A búzát viaszérésben kell levágnunk. Az i (yenkor levágott búza adja mennyiségben és ml nőségben a legértékesebb magot. A viaszérésben vágott búza a keresztekben történő utó érés folyamán erőteljes piros színt vesz fel, acé lossá válik ős sikérje a legjobb minőségű. Ha a búzánál megvárjuk a teljes érést, sokkal gyen gébb sikér-mínőségü búzát aratunk. Az ilyenkor vágott búza színe is fakóbb, míg a holtérésben vágott búza színe teljesen fakó, tarka. Sikérminősége is rossz, A belőle -őszült lisztből rétest nem lehet nyújtani. Az érésben és túlérésb aratott búzánál' a szemveszteség elérheti a 2- 10 százalékot. Ez azt jelenti, hogy jó termés esetén nagyobb mennyiségű mag hull ki. a földre, mint amennyit vetni szokás. Ezt kell az idejében való, jól megszervezett aratással megelőznünk. A rozs legkedvezőbb aratási ideje a teljes érés kezdete. A rozs nehezebben pergeti szemét és kisebb a minőségi romlás veszélye is. A túlérni hagyott rozs azonban hasonlóképpen a búzához. nagyon szórja a szemét, szalmája is törékenyebb és értéktelenebb, lesz. Az árpa aratási ideje aszerint alakul, hogy milyen célra termeljük. A takarmányárpát sárga, vagy viaszérésben kell aratni. Az ilyenkor aratott árpa a fehérjében a leggazdagabb, ami pedig takarmányozási szempontból döntő jelentőségű. A sörgyártás! célra termesztett árpát viszont teljes érésben kell learatni, mert üyenkor az árpa világosabb szint kap és keményítötaxtalma ma nagyobb, fehérjetartalma pedig nem haladja meg a határértékként megszabott 11 száza lékot. A sörárpa aratásánál különös gonddal kell vigyáznunk a kévék - a ka... j.mert rószszül szárított, beázott keresztekből csépelt árpa tarka lesz,ami pedig a gyári értékét, erősen rontja, legkésőbben kerül sor a zab aratására. Ez a gabonaféle is nagyon kényes a tejes- és túlérésre. A zab szórja a legjobban a magot, ha rosszul vála •>.». aj - idejét. a ot feltétlenül a sárga- vagy viaszérésben arassuk -%r zöld, inkább hagyjuk 1 napon át kévében, kötetlenül száradni, s csak azután kos. sük és rakjuk keresztbe. így a szár is utánaszád, a pergési veszteséget is kiküszöböljük. Az aratásnál jól szervezzük meg a munkát. Sző'■:V-“zetj csoportjaink nagyobb .ennyiségű aratógéppel aratnak a gépállomásaink segítségével Ezeket az- arat,.gépeket is úgy használjuk, hogy ne fordulhasson elő pergési veszteség. Jól kell beállítani a kalászverő vitorlákat. A ké. vét összeverő villák a gabona szalmáját érjék, ne a kalászokat. A ponyvák eléggé szorosak legyenek, hogy a gabona/szállítása a kötözőasztalra gyors és torlódásmentes legyen. A kötözőszerkezet szorosan bekösse a kévéket, mert különben sok szál kihull, ami pedig a kalász olvasztását jelenti. A kaparékot_akár kézzel, akár géppel aratünk — az esti vagy reggeli har. mattal gereblyézzük fel, mert ilyenkor nem tö. rik annyira a kalász. Különben csak szalmát gereblyézünk. Ezek az aratás agrotechnikájának szabályai. Tartsuk be a szabályokat, hogy minden szem gabonát betakarítsunk magtárainkba. „A cukorrépába bele kell kapálni a cukrot“ A kapásnövényeknél nagy termés csak ott várható, ahol idejében kapálunk Legnagyobb területen termelt kapásnövényünk a kukorica eddig azért termett többet, mert csak kétszer kapálták, s emellett még sok helyen töltögették is. A kukorica nyárra elgazosodott és sokszor derékig érő gaz pazarolta a tápanyagot és a vizet, ugyanakkor pedig a ku koriea fonnyadt az aszálytól és csövét sem nö vesztette nagyra. A kukorica termelés terén ezt a maradfságot kell felszámolnunk. Jelentős fejlődést látunk ott, ahol már idén bevezették a kukorica háromszori- négyszeri kapálását. A harmadik kapálást is fogatos kapával végezzük s a sorokat kézzel igazítsuk utána. A derékig érő kukoricában még jól eljár a ló, és ez a ka pálás három, négy mázsával többet jelent. Te hát érdemes azt a fél-negyed napot egy-egy hold művelésére ráfordítani. A töltögetést okvetlenül mellőzzük. Annál in kább végezzük el a fattyazást és az üszkös t"/ek eltávolítását. Egyik legfontosabb ipari növényünk a cukorrépa. Termésátlaga is nagyobb lehetne, de a múltban nem fordítottak elég gondot az ápo lására és a kártevők elleni védekezésekre, A cukorrépába bele kell kapálni a cukrot, tartja a közmondás és akik négyszer kapálták a múlt évben, még az aszályos időjárás idején is 10.20 mázsával több répát termeltek holdanként, mint ahol a második, .esetleg harmadik kapálás után magára hagyták arépát. A répa már beborítja leveleivel a földet. Ettől azonban a gyomok még kinőnek közötte és a kapálást el kell végezni, Könnyű kézikapával a leveleket óvatosan félre, tolva végezzük el porhanyításf és a gyomok kivágását. A magrépa fontos terményünk, hogy cukorrá, pamag szükségletünket meg tudjuk termelni. Nagy termést csak úgy várhatunk ,ha idejében kopálunk és aJnlnt a levéltetű Jelentkezik, azonnal permetezünk. Minden nap figyeljük a raagrépákat nincs-e rajta levéltetű. Amint az elsőt észleljük, azonnal permetezzünk 1 tizedszásalékos nikotínoldattal. A napraforgó lassan már derékmaggasságú. A lóval azonban még mindig közéje mehetünk, begy evégezzük a napraforgó második, harmadik kapálását. A nagyra növő, nagy levelű nap. raforgó jól beárnyékolja a földet. Ettől azonban a gyomok még növekednek, s ha neon vágjuk ki őket idejében, tagjukat is, elhullatják. Ezért kell a gyomirtást még mindig a magkötés előtt elvégez- hogy megakadályozzuk sok ezernyi gyommag szétszóródását. A korai burgonyákat nem kell tovább töltögetni. Annál inkább töltögetni kell azonban a késői fajtákat, s amint a föld megásott, azon. nal --"gezzuk el a második töltögetést. ha az elsőt már a brgonya 10-15 centiméterrel túlnőtte Az erőt"’ ~ ■*’ növekedő töveket már most jelöljük ki pálcikákkal, mert jövőre ezek alól szedhetünk egézséges vetögumót. A beteg, elfonynyadt töveket pedig távolítsuk el a tábláról, szárát, gyökerét égessük el. A lucerna első kaszálásából készült szél® már jórészt a szérüskertben van. Amint a szénát behordtuk, azonnal végeBzük el a fogasolást, hogy a lucerna földjét is felnorhanyítsuk f~ Müssük a jelentkező gyamokat. Az első kaszálás után jelentkezik rendsze. rínt az aranka először sárguló, majd később teljesen kipusztult foltokon. Az arankás földet azonnal ki kell irtani. Az arankának minden fis szá -("zo fertőz, s ezért legcélszerűbb, ha lekaszálás után még a helyszínen elégetjük. A foltot körül kell ásni, száraz szalmával fel ell szórni és fel kell égetni. Égetés után az arankás foltot felássuk és csalamádéval hasz. nősítjük. Ugyanígy járunk el, ha vorösherében jelentkezik az aranka. A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ A TE LAPODI Olvasd és terieszd ■ A sertéstenyésztés Délszlovákia több részén nem elég kielégítő- Eltekintve attól, hegy a sertéseket nem tenyésztik szakszerűen, alapvető hiba, hogy nagyobbrészt tervsierütlenül keresztezik őket. Akadnak olyan példányok is, amelyek többféle fajta kereszteződéséből származnak.' Sok keresztezett és alsóbbrendű anyag került Szlovákéba e magyarországi áttelepülőkkel is. Ilyen tervszerűtlen keresztezés mellett a sertések testi tulajdonságai nincsenek összhangban és a hozamuk sem lehet kielégítő, A sertéstenyésztésnél nagy hiba tz is, hogy a tenyésztők gyakran rosszminőségű kanokat használnak. Ez többnyire ott fordul elő, ahol a Kerületi és Helyi Nemzeti Bízott. Ság (KNV és MNV) illetékes vezetői nem teljesítik kötelességüket és megtűrik a nem Ikentált kanokat, melyek hatása alatt a sertéstenyésztés állandóan csökken Fejlenen, értéktelen kanokat is használna« a tenyésztésnél, melyek alacsony súlyuknál fogva fej. letten és gyenge süldőket is még tudnak termékenyíteni, ami által a fajállomány mi-«tslf * Amlilf
