Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-24 / 41. szám

I960, december ’4. B A felsöpatonyi EFSz a IV. típus szerint gazdálkodik. A szövetkezet joggal büszke a közös állatte­nyésztésének eddigi sikerei. Képünkön az állandó munkacsoport tagjai, akik a gondjaikra bízott tehe­­, , v V V< neknél 7—3 literes fejelési átlagot értek eL [-■".I:;l esSld:z:É a tejbeszolgáltatás? £kz ctébb! hegekben csak a Bratislava! és nyStrai kerület tc!|asit@íí© tervét, de ezek ssm te’jsscn A királyhelmeci járás példát mutat a kassai kerületben A tej terme1 és még mindég igen ala­csony fokon áll, ami népünk jobb ellá­tását akadályozza. Amíg a többi mező­­gazdasági terméknél jelentős és gyors előrehaladás tapasztalható a felvásárlás terén és ezzel kapcsolatban egyre emel­kedő tendencia mutatkozik a közellátás­ban, a tejnél nem teljesítjük a felvásár­lási tervet, ami miatt csak nagvon las­san és sok zavartól kísérten javítjuk a tejellátást. A tej felvásárlása körül főleg az utób­bi hetekben álLott be rosszabbodás. Novemberben a tejfelvásárlás vicaaa­­esett 7Ö°/»-ra, sőt van kerülőt, ahol a terv 5ö*/#-át sem értek el. így pl. az eperjesi kerület november utolsó heteiben és december el»5 heté­ben csak 44%-os, a kassai és beszterce­bányai kerület körülbelül csak 60%-os tervtelj esi test mutat fel. Csak két olyan kerület van — a bratislavai és a nyitrai —, amelyek az elmúlt hetekben javí­tották a felvásárlást, teljesítették, sőt túlteljesítették az előírt tervet. A bra­­tiílavai kerület 122, nyitrai kerület 105%-os eredményt ért el. Ha tekintet­be vesszük azonban, hogy az év elejétől kezdve val«n«myi ke­rületnek jelentős hátránya vsai a tarv­­teljesítésnél, már most megállapíthatjuk, hogy az idei tejfelvásárlási mérleg atsa Isse a legkedvezőbb. MIK A HANYATLÁS OKAI? Azt mondják, hogy téli takarmányo­zásra való áttérés okoazs a tejtermelő* további csökkenését. Ez a körülmény azonban nem lehet a felvásárlási terv nsm teljesítésének az ok«., mórt a terv ebben az időben kisebb besaolfiÁltttótfi mennyiséggel számolt. Azt is hallani, hogy takarmányai®«y lenne az ok. Lehet, ho;?y néhány déliíekvésü járásba« vaM**» maíaíkssák tafesmkyáiáay, d« a terv teljes'téae olyan jári»*Js<M«a *eua történt meg, aliol nem lehet takar­­aeányhíányról bwszéku, mert az egész év folyamán elegendő eső weit. így pél­dául s esársHséyj&al rajtéit királyfee!>»e«á járás legjefeban telje»:ti tejfsosseéajéi­­taáésát az egész kassai kerületben, eszei szemben pl. a lőcsei járásban van­nak napok, amikor csak 10—12%-ra tel­jesítik q tervet. Ez a összehasonlítás is azt mutatja, hogy inkább szervezési hiányosságok okozzák a lemaradást. Már más vonatkozásban is beigazoló­dott, hogy a felvásárló szerveink legna­gyobb hiányossága abban mutatkozik, hogy nem tudják egyformán teljesíteni valamennyi felvásárlási feladatukat. A főfeladatokra való összpontosítás mel­lett elhanyagolják a többi feladatot. Ha r gabonát vásárolják fel, megfeledkez­nek a zöldségről és gyümölcsről. Ha a zöldaég, burgonya és kukorica felvásár­lását szorgalmazzák, elhanyagolják Q tojásfelvásárlását. Ami pedig a tejet il­leti, itt a Földműves Raktárszövetkeze­tek gondoksága a legkisebb volt és a felvásárlás ügyét inkább a tej csarno­kokra hagyták. Maya a felvásárló szer­vezet valósággal felhívásra vár. Ügy látszik, hogy a felvásárlási szervezet dolgoeói még mindég nem értették meg népi demokratikus berendezésünkben megái lap'tott hivatásukat i* nem tuda­tosították eléggé, hogy a terv neenteljeaítéce savarebfti ehe« a tejjel való közellátásban. Nem tudatosították annak a jelentősé­gét, hogy mit jelent, ha csak 1%-kal i* akwonytabb a naoi felvásárlás. Ez az 1% naponta 8—10 ezer gyermeket, vagy 40—50 ezer felnőttet fosat meg napi fejadagjától. A REÁLIS terv ellenire Az elmúlt napokban statisztikai szá­mítótokat végeztek, hogy mennyi volt m egy tehénre eeö tejbeszolgállsetás ok­tóber havában. A kimutatást kerületek és járások szerint végezték. Az eredmé­ny*^ art igazolják, hegy megvannak a terv tóiiesítéeének feltételei és a terv reális. Mert senki nem hiszi el, hogy például a zsolnai kerületben ne lehes­se« egy tehén után S.2 liter tejnél töb­bet beeeolgáltótni egy hónap alatt vagy aa eperjesi kerületben S.13 liter tejet, ««iker a bratislavai, vagy * myiirai ke­rület egy tehén után X)—50 litere* át­­lagot ér el havonta. Vannak olyan jéráaek is, ahol az át­laga« tajfeeszelsráltatis ©o telién után nein több havi 1—3 liternél. Ezek a tények is igazolják, hogy milyen tárgyilagosak a lehetőségek és mennyi­re elhanyagoljuk a tartalékok kihasz­nálását. Kizárólag a felvásárlás jó meg­szervezésétől függ tehát, hogy a tervet teljesíteni lehessen és ebből a fontos élelmiszerből elegendő mennytaég jus­son a dolgozóknak. Január 1-től a tejgazdaság reorgani­zálásával jobb feltételekhez jut a felvá­sárlási szervezet és ezért 1951-ben — mindjárt az év elejétől — teljes'teniök kell a megnövekedett feladatokat inten­zívebb munkájukkal. AMIVEL A FALU TARTOZIK Ügy a felvásárló szervezet, mint a népi közigazgatás szerveinek feladata, hogy szinte naponta, újra és újra meg­győzzék földműveseinket is a tejbeszol­gáltatás jelentő*égéről és rámutassanak arra, hogy amikor ez ipari d»ls«®ők élmunkási teljesítményekkel minél több érték előállításán fáradoznak, melyek leg­­gyobb ré«s© a falu jólétét szolgálja, a falunak is növelni kell erőfeszítéseit és állandóan több és minőségileg jobb tejet kell adnia a többi dolgosénak. A most folyamatban lévő szövetkezeti istállók adaptálási munkálatai után több lehetőség nyílik a fejőstehenek számá­nak növelésére, ugyanakkor azonban minden dolgozó földművesnek tudatosí­tania kell, hogy az ő termelésétől és tej- Ksolgáltatásától milyen *ok függ. Természetesen nem lehet meg nem említeni a falusi gazdagok termelését sem, akik főleg a tejbeszolgáltatás te­rén próbálják leginkább szabotálni a népi demokráciának a dolgozók maga­sabb életszínvonala érdekében kifejtett munkáját. Itt természetesen van mit tennie a népi közigazgatásnak, hogy minden eszközzel gondoskodjék róla, hogy a falusi gazdagok terv szerinti mennyiségben tartsanak fejőstehenet és az utal*ó literig teljesítsék b«szolgálta­tási kötalesettaégüket. Csak így fogiuk tudni a jövő évi fel­vásárlásnál teljesíteni a megnövekedett feladatokat és megjavítani a tejellátást. (Részletek Soltész élelmezésügyi meghízottnak a Pravdában meg­jelent cikkéből) A zsüvagyarmaH EFSz-bsa 30Ü százalékkal növeKék a tojkrmdést A tavaly Szovjetúnióban járt földmű­ves küldöttség egyik tagja Zsitvagyar­­matról került a küldöttség sorába. Ami­kor Zsigray József — a zsitva.gyarma­­tiak küldötte — visszatért a Szovjet­unióból, hosszú estéken keresztül ismer­tette a község földműveseivel azokat a tapasztalatokat, melyekre útja során szert tett. Zsitvagyarmat földművesei — a hallottak alapján — már tavaly elhatározták, hogy széleskörű szövetke­zeti munkát vezetnek be a faluba. Már ez év januárjában 5 szövetkezeti istál­lóba helyezték el a szövetkezet állatál­lományát, most pedig 100 fejőstehén rA- szére új istálló megépítésébe fogtak. Az egyik istálló „legfőbb őre“ Dezső Mi­hály ő mesélte el a Zsitvagvarmaton járt űjság'róknak, hogv amikor a szö­vetkezeti istállóba állított teheneket femi kezdték, bizony azok nem adtak többet, mint 2—5 liter tejet naponta. Ma már 12 liternél tartanak, de vannak tehenek, melyek IS—17 litert is adnak naponta. A nagyobb tejtermelést termé­szetesen a tehenek gondos ápolása és megfelelő takarmányozása eredménye­zi. Azelőtt a tehén legtöbbször akkor kaoott enni. amikor a gazdának arra ideje volt. most pedig oontos órarendje van a szövetkezeti istállónak. Először reggel 4 órakor etetik meg a teheneket és 6—7 között fejik meg őket először Minden szövetkezeti tag a saját sze­mével győződött meg róla, hogy a gon­dos kezelés mellett mennyit fejlődtek a szövetkezeti istálló tehenei, tehát ugyanazok a tehenek, amelyek azelőtt jóval kevesebb tejet adtak. Nem keve­sebb mint 4.000 liter tejet szolgáltatott be már a zsitva"varmati EFSz az előírt kontingensen felül. A nagyobb tejter­melés olcsóbbá tette a tej árát is. Arrrg a tehenek egyéni gazdálkodás keretében voltak, 8 koronát fizettek a szövetkezeti tagok a tejért, most pedig csak 4.50-et. Egvelőre még ca k 25 fejőstehene van a szövetkezetnek, de ha elkészül a nagy szövetkezeti sitálló, abba több, mint 100 fejőstehenet akarnak elhelyezni, a tej­termelést pedig a mostaninál is na­gyobbra emelni. Szakember kinevelésé­re is gondot fordít a szövetkezet és a járás felhívására egyik tagját zootech­­nikai iskolába küldi. Szécsényüicvácsi ez cez f©!yemán nagy lépést telt előre A szácrdnykovácsi EFSz a jövő év* jobb tér. e6s biztosítása érdekében eltüntette a mesgyé. két, bevezette a közös vetést, nemesített vető­magot vetett és gyengén trágyázott földeket Hígtrágyával látta el. Időben végezte el a szö­vetkezet 45 ha-on az őszi vetést, azután pedig segítségére sietett a még önállóan gazdálkodó földműveseknek is, hogy azok se maradjanak le as őeai munkák teljesítésében. A szécsényková. eei EFSz tagjai jó munkát végeztek az ősz fo­lyamán és így bizakodó reménykedéssel néznek a jövő esztendei tér és fe’S A tél folyamán el­készítik a tavaséi munkák részletes tervét és ugyanakkor részleteiben is megvitatják a ma. gasabb termelési eljárás módszereit. UJ f@hér kenyérfajták kerültek forgalomba A belkereskedelmi minisztérium kiadott jelen­tése sterint december Ifi től bevezették a fehér kenyér új, jobb fajtáját. Az eddigi kenyér mel­lett, amely továbbra is változatlan árban ma­rad eladásra kerül fehéré-’' rházi) kenyér 1 y, fa 3 kilogrammos súlyban, morva kenyér alul Urotsré* nélkül, paraszt kenyér fehérebb rézs­űéiből inizs. és köménymag hozzáadásával és lisztezett héjjal 1 és 2 kilós súlyben. Revitaa diétstiius kenyér negyedldlogrammos súlybiu, amely különleges csőm?.(tolásban kerül eladás, ra, további új vitiunmos és ásványesított ke. ayér, a Vita, félkilograrrunes súlyban, A kenyér re»des fajtáit cipók formájában is gyártani fog­ják. Az elárusítók azonkívül kötaleeek a cipó­kat kérésre felvágva is eladni. A jobb kenyér új fajtái a nemzeti vállalatok falusi üzleteiben is kaphatók lesznek. Az önellátók rfozé^e pedig rozsért és iqaaiiaatért cserébe fogják kisaolgál­­tatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom