Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-24 / 41. szám

195t). dacember 24. 3 Most, amikor már hó takarja ez őszi ’■lést és az őszi munkált befejezéséhez testünk két komoly feladatra szeret­ünk felhívni a szövetkezeteink figyel­te*. Anélkül, hogy e feladatokat rsm^so- Jnánk, elsőnek említőik a saövetkezs­­»ársaimadások elkészítését. A zár­­lámadásoknál is azt kell kiemelni, hogy munkába is feltétlenül vonjuk be a sgságot, mert a szövetkezet t- jjai csak jy tudják a zárszámadás adatait — i!nt jó érveket — felhasználni az egyé­­líg dolgozó parasztok meggyőző*: m l. a nem beszéljük meg a tagsággal a Irazámadás tepsszíslstsit, ekkor nem -tfa meg a tagság azokat a hibákat an, melyek év közben előadódtak — M3 KswakíicMZTesiés, megfelelő falsse­­déeek hiánya — és amelynek hátránya izenyára meglátszik a zárszámadás latoin is. A zárszámadással cgyldőben a szövet­­*»t vwsetöí^ge ssÁnmljon he a ssövet­­t egész évi működéséről és e fceszá- Jbnn foglalkozzon azzal, hogy miből ovi termett az év folyamán, milyen jvrtole, kiadása vsát a szövetkezetnek, a elért terméseredményeket össze kell asorlítani az egyénileg dolgozó parasz­ti terméseredményeivel, c?e az elért; edmény éknél ne feledkezzék meg a rövetkeret beszélni arról sem, hogy iek az eredmények azért születhettek ieg, mert a kormányzat és a Párt gépi Mókát, jé vetőmagot, műtrágyát és ikféie segítséget biztosított a szövet­­azeteknek. Foglalkozzék a beszámoló munkában kitűnt csoportok teljesít­­ényévol, de ugyanakkor ne feledkez­­ds meg a hibákról sem. Biionyára elég >k helyen mutatkozott lazaság a mun­­ífegyelem terén, aminek ugyancsrk itatása volt a zársacunadésr*. Meg kell *t*toi, n>«nnyíre gyengítette a ssövet­­«eetet az, ha a szövetkezeti vagyonnal >ssaul gazdálkodtak. Ennek során mii* át son rá a szövetkezet vezetősége a ía- MfnÁnypazarlás okozta károkra. A vezetőség a zárszámadásokkal kap­­oiathan ismételten mutasson rá a unkaegységgel való számolás alapjaira t adjon minden olyan ügyben felvílágo­­tást. ahol a legkisebb kétségek is fel­őrölnek. Ugyanakkor a szövetkezet g jamak tudatos?’tani ok kell, hogy a ^vetkezet a sajátjuk és a szövetkezeti így ónnal, e közös vagyonukkal úgy ill gazdálkodnick, vagy talán még job­­»n, mint a saját egyéni vagyonukkal. hitelek törlesztése becsületbeli köte­­ssége a szövetkezetnek, a tartalékolás ;dig a szövetkezet további fejlodésé­­»k az alapja. Az egész zárszámadási munkána k leíteaie kell a szövetkezetét, éppen ;árt a zárszámadás adataival a szövet­ízet tagjai induljanak felvilágosító, iervoző munkára, hogy újabb és újabb dgozó parasztokkal ismertessék meg a itfvetkezet által elért eredményeket és it, hogy a ledolgozott munkaegységek apján mennyit kaptak évi munkajuk­­rt. Bgy másik aktuális feladatot jelent jővetkezeteink számára az 1951. évi unka terv elkészítése. Príméi előbb hoz- i kell fogni a terv kidolgozásához, hogy gyen elegendő idő a terv részletes legvitatásához. Annak végleg el kell inaié a szövetkezeti életből, hegy a íze tőség vagy a vezetőség néhány tag- i dolgozza ki a munkatervet és azt a lupékkal csupán közli. A munka terv izlatát a vezetőség csinálja ugyan, de znak részletes kidolgozását csak a tag- i ülésen történt megbeszélés alapján ágzik el, hogy aztán a részletes mun­­* tervet a taggyűlés mé* egyszer letár­olhassa, illetve elfogadja. Már az elmúlt évben mimkacsopor­­áxbftn folyt a saervezatt munka. A lunkrcsoportok feladatkörét azonban a ivő évben bővíteni kell. A magasabb ácú szövetkezeteknél legalább egy évre [ kell jelölni minden munkacsoport ré­sére aat a területet, melyen minden lezőgazdarági munkát a csoport elvé­­w, ami egyet jelent azzal, hogy a szö­vetkezeti mr "’átérvén belül minden csoportnak sóját munkaterve is legyen. A csoportokat éppen ezért már előre ki kell jelölni és a csoportvezetőket meg­választani, hogy a csoportok külün-kü­­lih is foglalkozhassanak azokkal a fel­adatokkal, melyek a csoportra várnak. Csak így várható, hegy minden szövet­kezeti tag tisztán lássa úgy a saját, mint a csoport, valamint az egész szövetkezet munkaiéit: tatait és felkészülhessen azoknak a lehető legjobb elvégzésére. Ne feledje senki sem, hogy a csoport eredményes munkájától függ az egyén nagyobb részesedése is, mert lia az egyén a teljesített munkaegységei alap­ién kitáró jövedelmét fokozni akarja, A panyidaróci EFSz a besztercebá­nyai kerület úttörő szövetkezetei közé tartozik. A termelési és a beszolgáltatá­­si feladatok szétírása feltárt azonban egy-lcét nehézséget, vagy hiányt, ame­lyek még akadályozták éjidéig a szö­vetkezet sikeres fejlődését. így pl. az őszi munkák elszámolását a panyidaró­­ci szövetkezeti tagok nem tudják befe­jezni azért, mert várnak a nyomtatvá­nyokra a losonci járási Nemzeti Bizott­ságtól. A párttagok sok kötelezettséget vállaltak, amelyek mind a szövetkezet megszilárdítására és további fejlesztésé­re irányulnak. Ezek a kötelezettségvál­lalások azonban mindezideig csak papí­ron vannak. Nem teljesítik őket azért, mert az SzKP járási bizottsága nem el­lenőrzi kellően népoktatójának munká­ját. A helyi Nemzeti Bizottság sem segít az EFSz-nek úgy, mint ahogyan segí­tenie kellene. Az EFSz-ben már beve­zették a közös juhtenyésztést. Közös jutaakolt, a juhász számára lakást, vala­mint megfelelő épületeket a mezőgazda­­sági gépek elhelyezésére és irodahely­ségeket, a szövetkezet a konfiskált épü­letekből akart biztosítani. A helyi Nem­zeti Bizottság azonban ezeket nem jut­tatta az EFSz-nek, hanem egyéni gaz­dálkodóknak ítélte oda. 171 darab juhot ugyan október elsejen elhelyeztek egy közös akolban, irodahelységeket, stb. is biztosítottak már a szövetkezeti tagok, de ezekért bért kell fizetniük az egyé­nileg gazdálkodóknak. A szövetkezeti tagokra az is rossz be­folyással van, hegy a Rolstav vállalat, amely Panyidurócon megkezdte a közös sertéshizlalda építését, nem bírja befe­jezni ezt a munkát. Július óta a hizlal­da munkája áll, állítólag azért, mert nincs építőanyag. Pedig a szövetkezeti tagok úgy számították, hogy most őae- Szel már megkezdik a közös sertéshiz­laldában a sertéshizlalási. Az állattenyésztési termelés szétirá­­sánál a tervszétiró bizottság először megállapította azt a mennyiséget, amennyit hektáronként be kell adni. akkor anyagi érdeke fűződik hozzá, hogy az egész csoport minél jobb ered­ményt mutasson fel, mert a terv felül­­mulása az ogész csoport jövedelmének növelésével Í3 jár. A munkaterv kidolgozásának külön jelentőséget ad az a körülmény, hogy 1851-ben jelentős mértékben növelni kívánjuk mezőgazdasági termelésünket. A termelés fokozásához minden dolgozó kéz segítségére szükség van és ezért fel­tétlenül szükséges, hogy a szövetkezet valamennyi taoűa még a tavaszi mun­kák megindulása előtt a munkaterv minden részletével tisztába legyen és egyéni kezdeményezésekkel is hozzájá­rulhasson a termeié« fokozásához. így pl. egy hektár után előírtak 28.74 kilogramm szarvasmarha- és 35 kg ser­téshúst. A szövetkezeti tagok ezt a mennyiséget megszorozzák a tagok bir­tokában levő hektárok számával. Ha a közös sertéshizlalda idejére elkészül, akkor a sertéshús-beszolgáltatást közö­sen teljesítik. A tervszétírásnál az osztályszempon­tot különösen a tej- és a tojásbeszolgál­­tatási kötelezettségek szétírásánál érvé­nyesítik. Az idén a tehenek átlagos tej­hozama 1.600 liter volt. Ezt a jövő év­ben a szövetkezeti tagok 2000 literre akarják emelni. Azok a szövetkezeti ta­gok, akiknek csak egy tehenük van, a saját szükségletüket képező tejmennyi­ség leszám'tása után szolgáltatják be az előírt mennyiséget. A többi szövetke­zeti tag, aki több tehénnel rendelkezik, egy tehén tejéből fedezi saját szükség­letét, a többi tehén után pedig beszál­lítja a tejet. A tojásbeszolgáltatást pe­dig úgy intézik, hogy azok a földmű­vesek akiknek nincs több, mint fél hek­tár földjük, csak 50 darabon alul szol­gáltatnak be. A többi földművesnek hektáronként 110 tojást kell beszolgál­tatnia. Az egttrjeei kerület EFSz.ei az ő**i munkák tervét 14 nappal ei$feb teljesítették, mint ahogy eredetileg terv érték, öeszesen 191 EFS*.h®n vé­gérték m ősri munkákat az előre kidolgozott munka ér pénzügyi terv Msrint, munkacsopor­tokban megszervezve. További 86 szövetkezet tagjai abbahagyták az egyéni gazdálkodást az idei tavarri és aratási munkák alatt szerzett ta. pasatalatok alapján és áttértek a gazdálkodás magasabb formájára. Felszántották a mesgyé­­ket tagost to tták a földeket, úgyhogy a nagy táblákon lehetővé vált, hogy a gépeket és a 16- fogatokat teljes mértékben kihasználják. A múlt évvel szemben az idén az eperjesi ke­rület földművesei egyharmaddal több műtrá­gyát vettek át, úgyhogy az eperjesi kerület a műtrágya átvételben Szlovákia kerületei között az ele« helyre került. A tarléhántfts és az őszi. vetés valamint a többi őszi munkák sikeres Felsépafeny építkezési lázban Ebben az évben megnyolcszorozódott a tagok száma A felsőpatonyi szövetkezetre a nyári munka­­verseny során figyelt fel az ország, amikor ez a szövetkezet — megelőzve a tőreiket — meg­nyerte Szlovákia aratási munkaversenyét és or­szágos viszonylatban a második helyen végzett. A felsőpatonyi szövetkezetnek ez év elején mindössze 11 tagja volt, akik közös munkával 26 ha hűzát és 11 ha rozsot vetettek el. Az év első két hónapjában 23 új tag jelentkezett majd a sikeres aratás után tömegesen jelentkeztek az EFSz.be. Ma már amikor a felsőpatonyi EFSz a IV. típus szerint gazdálkodik, 80 tagot vallhat magáénak, de újabb és újabb jelentkezők egyre akadnak. A szövetkezetei jelenleg az építkezési munkák foglalják el. Szövetkezeti pékmübelyt építenek és szövetkezeti istállót adaptálnak. Mindezek­hez az építésikhez nagymennyiségű anyag szük­séges és ezért a szövetkezeti tagok brigádokat szerveztek. Az egyik csoport mészért ment Vág. újhelyre, a másik cementért utazott a harma. dik erdei famunkákat végez, a negyedik a tég. Iáról gondoskodik. A szövetkezeti istállóra kü­lönösen nagy szükség van. hiszen a szövetkezet­nek nagyobb az állatállománya, mint a tagok összességének volt a szövetkezetbe való belépés előtt. A szövetkezeti építkezések három és fél millió koronát tesznek ki. Jelentős mértékben segíti a szövetkezetei a DO ZAB üzem, amely a szövetkezet patrónusa, — amely többek között — a szövetkezeti gépek megjavításánál több, mint 100.000 korona értékű segítséget nyújtott a szövetkezetnek. Á gs'ániai gépá2k»rr*ás Szlovákia jelenlegi legjobb gépállomása A múlt heti sz' sunkban közöltük a mélyszán. tág hetének lapzártáig beérkezett eredményeit. A végleges mérleg szerint a mélyszántás heté­ben összesen 20.035 ha.t szántottak fel igen ne­héz körülmények mellett, hiszen a munkát az esőzés és a havazás károsan befolyásolta. A mélyszántás hetének befejezése után — a rossz idő ellenére is_ tovább fo?"t a mélyszán­tási munka és több kerületben két váltásban is dolgoztak. A legutóbb kiadott összesített eredmény sze­rint Szlovákia 10 legjobb gépállomása a követ­kező: Hemes.-,csa 136.40. Vranov 147.20, Gölnicbánya 143.68, Szepsi 13579, Királybelmec 134.11, Igló 104.78, Dunaszerdahely 112.84, Gálszécs 113.43^ Galánta 182.22 és Bártfa 110,073 százalékos terv. teljesítménnyel. Amint látjuk tehát a galántai gépállomás traktoristái vezetnek. k kassai kerüld taniféi bekapcsolódnak az EFSz-ek munkájába A falusi tanítók országos értekezlete után az egyes kerületeken belül tarta­nak értekezletet a falusi tanítók. A kas­sai kerületben több mint 400 tanító vett részt a Kassán tartott értekezleten, me­lyen 73 tanító kötelezte magát, hogy belép az Egységes Földműves Szövet­kezetbe, 93 tanító kötelezte magát, hogy új tagokat szervez az Egységes Földmű­ves Szövetkezetekbe, 30 tanító új EFSz­­eket alapít. 233-ra kötelezték magukat, h°gy propagálni fogják a szövetkezeti gondolatot, 292 tanító pedig előadások­ra vállalkozott. Az értekezlet határozatokat fogadott el a tanítóknak az Egységes Földműves Szövetkezetek munkájába való bekap­csolódásáról. A résztvevők táviratot küldtek Gottwald köztársasági elnök­nek, amelyben biztosítják, hogy elfo­gadják és megvalósítják azokat az irányelveket, amelyeket a prágai érte­kezlethez intézett levelében kitűzött. végrehajtásában nagy érdemeket seereztek az állami gépállomások is. Az állami gépállomások gépei nem voltak az őszi munkákhoz száz százalékosan előkészítve. Kezdetben mindenütt alkatrész hiány volt. To­vábbi hiba volt. hogy a csépiéiről az őszi mun­kákra való áttérés nagyon gyorsan történt, úgy­hogy a traktoroknak a cséplőgépekről lekap­csolva, azonnal ekéket kellett húzniok. Ennek az volt a következménye, hogy a gépek felül­vizsgálását és esetleges javítását egyenesen a barázdában hajtották végre. Az őszi földmunkák mellett az állami gépál­lomások a rétek és a legelők szántását is végez­ték. A legelők felszántásának tervét 30 szála. lékra teljesítették. Egész kerületi viszonylatban a gépállomások traktorai 110 hektárt szántottak fel. Ezzel aa eperjesi kerület szlovákiai viszonylatban a iái,. so dik helyre került. Mit mutat az eperjesi kerület őszi munkamérlege Kiértékeljük 1950-et, felkészülünk 1951-re A zárszámadás sorai a szúveilazét vazoiósSjo adjon évi beszámolót a taggyűlésnek a iövo évi kM&Z£o&éM2Ni tai^üSi i»ár mast meg a* eaekésiütoteket Gömör nyerte az őszi miinkaversen>t a besztercebányai kerületben Aa sv;-»i munka'versany kiértékelése országszerte folyik, illetve részben már meg is tört-fii. Lapunk multheti számában beszámoltunk a nyitni kerület döntéséről, mást pedig a besztercebányai kerület döntésének eredményét is­merhetjük. A bssta'crec-bcayip kerület versenybizottsága a tornaijai járáshoz tartozó g'imSri KI. típusú s .kvefck&zeíet jelentette ki az őszi munkaverseny kerületi győztesének. A gon'ki szjv- -'kezet tagjai, a közös vetést 170 hektáron valósították meg, vagyis e.z összes EFEs-ek kezűi a legnagyobb területen. A vetési tervet ICO 'százalékra teljesítették. Az összes őszi munkát közösen, munkacsoportokban végezték, r • tayek közül a leggjjobban Szállá András munkacsoportja állta meg a helyit. Az eszi munkán -.c 17 nap alatt befejezték, tehát három nappal előbb, mint ahogy eredetileg tervezték. A burgonya, cukorrépa betakarítását és besz;k v7 tata...ét már október 31-ig ICO százalékosan teljesítették. A mély­­s: .oltást 400 hektáron november 30-ig elvégezték. A verseny alett további új szövetkezeti tagokat szereztek a kis- és kezépföldművesek soraiból, úgyhogy ez idő szerint a gr móri EFSz-nek már 204 tagja van, vagyis a község föld­műveseinek már 99 százaléka bekapcsolódott a szövetkezeti munkába. A versenyben a második helyre a második típusú beluji EFSz került. Eb­ben a szövetkezetben a verseny alatt 107 új szövetkezeti tagot szereztek. A harmadik helyre a kopemicai EFSz került. Több támogatást érdemelne a panyidaroci £FSz

Next

/
Oldalképek
Tartalom