Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-24 / 41. szám

I. évfclyasa 4L szám. í A A y;á : Cz rydj'Abc'zn,:]íictíío I Bratislava, december 24. Mezőgazdaságunk idei mérfcg© 334.0Q0 földmeves tagja már az Egységes földműves Szövetkezeteknek isTßl mmzzk* zz év kieMgjfa krmaiési eredeényorS és fercnéslinkkd vaüó gazdálkodásról A Csehszlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének legutóbbi ülésén megjelent Durig földművelésügyi miniszter is. Az ülésen beszámolót adtak a KsÖYeíség idei munkájáról, Duris miniszter, pedig összefoglaló képet adott me­­z%uMgoak idei jelentős eredményeiről. A falu politikai fejlődésére mutat, hogy jő gazdasági évet zárunk. Erről azonban hadd szóljanak a földművelés­ügyi miniszter alábbi megállapításai: megmozdult a vsiág A IUz«*aiónr»ée a X*Táe*oayt samt a béke és a szeretet ünnepét ünnepli. „Béke a jóakaraté embereknek" — kir­ak 3£ará«íi©nylE®r saerte a nagy világon a Keresmény templomokban és ugyan­akkor a Béke Hívei II. Világkongresszu­­któ’tvÜBya a világ esíuíIch. nyel­vé« ós tó#« est a «Matekn igeeságst tárja minden nép ele: „Az emberiséget háború fenyegeti. A Ufbeeú Ggyatóast faagreeef gyoamsíaot, fárSsiast". Eádöbben a fenyegető veszélyre a '-*ej»akí ks-lása, akinek kők hálói a par­tem ss&redaak, mert hiába gazdag ha­bárban a francia tenger, Marshall se­­gély-kanzervokot fogyaszt Franciaor­­aa&3, honzervekat, melyeket Morvógiá­­hM szállítanak az „élelmes" amerikai kalmárok. Annak a nyugatnémetországi «atyának is Kávébe markol a felhívás, Aäsvsk férjét és hárem fiát Hitler pri­békjei küldték fasiszta uralmuk meg­védésére a halálba. Az új háború előká­­wú4€á ie»t c&jretkm Jetben maradt fiát akarják egy újabb esztelen háború ágyú töltelékévé tenni. A varsói szavak viíeedianjfssRsa&k annak a fiatal koreai partteáansk a leEtéboa is, aki a phenja­­ni hegyekből a felszabadító népi hadse­reg katonáival együtt tért vissza sziilő­­virceámok barbár kegyetlenséggel el­pusztított romjai közé és az üszkös fa­lak közt a bombák és fegyverek áldoza­tai mcűleti ékonhalt szülőinek c&enüg kwováayodott holtteste tárult szeme elé. A francia halász vihartól cserzett munka nélkül maradt kese, a nyugat­­»ámetoraKági anya karja, mely életbi*n­­snareclt gyerraekét öleli, a kéresd ifjú hős keze, amint leteszi egy rö' id időre a fegyvert é* sírt á* moggyllxolt szülei­nek a phenjnni temetőkön és a kezek Kí­nából és Amerikából. Afrikából és a Fülöp-szígetekrSl, anyák és gyermekek, egészségesek és betegek kezei a világ népei felé nyúlnak. Ezek a kezek arra 'kémek minden becsületes embert, mint ahogy azt a varsói felhívás is megálla­pította: vegyen részt a békeharcban. Megmozdult az egész világ. Százmil­liók aláírása tölti meg a stockholmi bó­­keíveket. Asszonyok tüntetnek Wa­shingtonban a Fehér Ház előtt, bombayi diákok leteszik a könyvet és békét kö­vetelnek, a dán kikötőle dolgozói nem rakják ki az amerikai fegyvereket. Ray­monde Dionne fiatal toursi lány a fogy­­verssállüó vonat elé vetette magát, a szerelvény több óra hosszat állt a nyílt pályán. VeJJob megakadályozhatja-e rahséss a háborút? Hja Erroaburg „öt ország" «ánű kis könyvében tömör értékelést sd Rayrssnde Dienne és a világ minden résziben harcoló társai békoharcának eredményéről. „Van, aki azt mond.ja hegy Raymonde Bienne nem állíthatja **•8 a háborút, lejjebb esetben is csak navsrí kelt és a háború, ha némi késés­sel fe, de megérkezik. Nos, ha néhány évre feltartóztathatjuk a háborút, lehet, hegy nem lesz már ereje elindulni". A háborút emberek szervezik, n há­borút canborefc mag is akadály mondta Hja Ereabeurg. És ez így is van, a béke nafesdoa híve felelős azért, bi^y róastvegrrea ©fcbe* a käziderabaa. mac* a háborút meg lehet akadály nrsel és a háborút meg is fogjuk akadályoz­ni. Az emberiségnek a béke kell. Béése mia<ka jóakarata embernek... Az idei termelési terv teljesítésének eredményei kielégítsek. A búzánál a hektáronkénti földhozam elérte s ter­vezett mennyiséget. Az átlagos termés te egy ..aszalók híján elérte a tervezett mennyiséget. Rozsból 6 százalékkal több termett, mint ahogy eredetileg tervez­ték. Az átlagos termés a tervnek 110 százalék '^eezi ki. Hasonlóképpen ar. árpa- és abtermés is jó volt. Ez a szép ered - a beszolgáltatási terv gyors telje seben is megmutatkozott. Cukorrér..oan 1945 óta először telje­sítjük a tervet 101 százalékra. A cukor­répa hektáronként 273 métermázsát is fizet. A cseh vidékeken 1 hektáron 296 mátermázsa is megtermett, de Szlová­kiában, ahol több kerületben hosszabb ideig tartós szárazság volt, csak 183 mé­termázsát fizetett a cukorrépa hektá­ronként. A burgonyatermés szintén jó volt. A cseh vidékeken a terv 102 szá­zalékra teljesült, ami annyit jelent, hogy a burgonya hektáronként ■' nmí omlássát hozott. Az állattenyésztési tsrmeléabar szarvasmarháknál december elseje „ egész évi te.vnek a 100.4 százalékát ér­tük el. Ebből tehenekre 102.2 százalék esik. A sertéstenyésztésben 115 száza­lékos tervteljesítést értünk el. Csupán az anyadiszn ó-tenyésztésben mutatko­zik hátramaradás. A juhtenyésztésben 117.1 százalékos tervteljesítést értünk el. A húsbessolgáltatási kötelezettségek tervét földműveseink és EFSz-eink 100 százalékon felül teljesítik. Ezek a szép termelési eredmények és a beszolgáltatás! kötelezettség tervének sikeres teljesítése, valamint a behozatal együttesen biztosítják dolgozó népünk élelmiszerellátását mind a váro: ' m, mind a falvakban. A JŐ GAZDA NEM PAZAROL. Az élelmiasarellátáo állandó javulása, valamint dolgozó népünk életazinvona­­lának emelkedése néha rossz szokások­hoz vázét — nem észszerű gazdálkodás­hoz, az élelmiszerekkel való pazarlás­hoz. Nem jó gazda é* nem jó gazdaas­szony az, aki nem takarékos, hanem pa­zarol ia a gabonát, a lisztet, a kenyeret, a burgonyát és a többi élelmiszercikke­ket. A gazdának és a gazdaasszonynak, a népi és az állami vezetőségnek egya- i állt kötelessége, hogy a már kitermelt .erményekkel takarékoskodjék dolgozó népeink érdekében. Köztársasági elnö­künk, mint az ország első gazdája, rámu­tatott erre a rossz szokásra még akkor, amikor a jihlavai kerületben megláto­gatta a hradi földműveseket. Miért kell köztársasági elnökünk e je­lentőségteljes szavait állandóan szem előtt tartanunk mindenekelőtt falvaink­­ban? Rámutattam már arra, hogy az idén milyen jó termésünk volt és hogy föld­műveseink milyen felelősségérzettel tel­jesítették beszolgáltatási kötelezettsé­geiket. A vetőmag és az ültetőmag le­szállítása után a vidéken több mint 1,1.00-000 torma kenyérgabona maradt. A kenyeret és a lisztet felszabadítottuk. A földművé-ek a szabadpiacon vehet­k kenyeret és lisztet. Ezzel megköny­­uyítettük földművesasszonyaink helyze­tét, hogy ne legyen annyi munkájuk a kenyérsütéssel. Kiszélesítettük a liszt és a péksütemény elárusítási hálózatát vidéken is. Természetesen földműveseink megér­tik, hogy a kenyér és a liszt felszabadí­tása csak akkor lehetséges, ha .elegendő mennyiségű gabona gyűl össze a nép raktáraiban. Dolgozó népünk élelmi­szer-ellátásának és életszínvonalának emelése mindannyiunk fokozott mun­kájának eredménye. Ezért az észszerű gazdálkodás elveinek be nem tartásával elsősorban saját magunknak okozunk kárt. JUTALOM A KONTINGENSEN ' FELÜLI GABONÁÉRT A községeken a földműveseknek, a földdművesasszonyoknak és a helyi nemzeti bizottságoknak módot kell ta­­lálniok arra, hogy lehetővé tegyék, hogy a felssabad'tott kenyér, péksütemény és Hsat ellenértékeképpen a falvakban fel lehessen vásárolni a kenyérgabonát, mi­vel a földműveseknek erre már szük­ségük nincs. A kontingensen felüli ga­bonáért a földművesek mázsánként 50 kg korpát kapnak. Több földműves már a múltban úgy tett, hogy a kenyérért és a lisztért ga­bonát adott cserébe. Mindenesetre nagyon ellenkezik a tervgazdálkodással és az emberi er­kölccsel is az. ha a földművesek a ke­nyérgabonát takarmányként adják a szarvasmarháknak. Ennek nem volna szabad előfordulnia egy felelősségérző földműves házában sem. Nemcsak maguknak a földművesek­nek, hanem az egész népi közigazgatás­nak ki kellene emelni az ilyen esetek szégyenteljes példáját az egész falu előtt. Hasonlóképpen falvaink és váro­saink dolgozó népének ujjal kellene rá­mutatni azokra, akik kenyérrel vagy más tésztafélékkel etetik a libákat, tyú­kokat és sertéseket és azokra, akik ven­déglőkben vagy a háztartásokban a ke­nyeret hulladékként eldobálják. GOTT WALD ELNÖK INTELME Tartsuk szem előtt mindig azt, hogy a múltban a munkanélküliek mennyit jártak egy darab kenyér után és hogy kellett a kis- és középföldműveseknek takarékoskodniok a kenyérrel. Taní­tóink és az édesanyák tanítsák meg gyermekeiket a helyes gazdálkodásra, még ha csak egy darab kenyérről is van szó. Pia valaha tudtunk takarékoskodni, mert a nyomor rákényszerített, akkor ma tudnunk kell a feleslegeket észsze­­reűn felhasználni otthonaink további sikeres építésére. Meg kell magyarázni, hogy a felesleges és nagyon káros, ha a háztartásokban sok élelmiszert halmoz­nak fel és ez több esetben megromlik. Minden felelősségérző dolgozónak köte­lessége, hory észszerűen gazdálkodjék háztartásában. Plozzuk fel köztársasági elnökünk szavait, hogy „Minden elpa­zarolt kilogram gabona liszt vagy ke­nyér után több gabonát kell behoznunk külföldről. A gabonabehozatal helyett pedig sokkal előnyösebb lenne más ter­mények, gépek, nyersanyagok behoza­­la, amelyek elősegítik hazánkban a szo­cializmus építését és dolgozó népünk életszínvonalának emelését“. ÚJABB SIKEREK FELÉ Ezekben a napokban falvainkban tel­jes ütemben folyik a termelési és be­szolgáltatási feladatok szétírása az el­következendő évre. Ez alkalommal több községben a földművesek és az EFSz-ek sajátmaguk keresnek lehetőségeket, hogy jobban emelhessék a föld hozamát és fokozhassák az állattenyésztési ter­melést a jövő évben. Erről a magasabb termelésről és beszolgáltatásról szóló kötelezettségvállalások is tanúskodnak. A földművesek érdekét néztük akkor, amikor a beszolgáltatási feladatok szét­­írását a növényi termelésben elhalasz­tottuk akkorra, amikor már látni lehet, hogy a gabona kb. hogy fizet, úgyhogy a földművesek jobban láthatják már, hogy mennyit fognak tudni beszolgál­tatni. J. Durié miniszter beszéde végén rá­mutatott arra, hogy eddig a kis- és kö­zé pföldművesek 3200 községben szán­tották fel a mesgyéket Ezenkívül 935.000 hektáron tagosították 130 000 földművescsalád földjét. Eddig 334.000 földműves, földművesasszony és ifjú lé­pett be az EFSz-be. Az EFSz-ek százai­ban fejezik be ezekben a napokban a közös istállók javítását. Ez világosan mutatja, hogy a földművesek meggyő­ződtek róla, hogy sa^át érdekeik és e közösség érdekének összekancsolása je­lenti falvaink új, jobb életét. A ciki^03*5 íöldmüvas&kik a Tátrában pihenik ki az év fáradalmait t Ära 2.-HÍS

Next

/
Oldalképek
Tartalom