Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-12-10 / 39. szám
1950. december 3. ßzafcdßlcUMües 3 Csécsénypatony IV. tipusu szövetkezet lett Részletek a taggyűlésen elfogadott üzemi rendszabályzatból Mit tartanak meg a szövetkezet tagjai magángazdálkodásukra és hogyan adták át a szövetkezetnek élő- és holt leltárukat a közös gazdálkodáshoz A dunaszerdahelyi járáshoz tartozó Csécsénypatony község szövetkezeti | tagjai — alapos előkészítő munka és megfontolás után — taggyűlésükön ki- 1 mondották az élő és holt inventár közös gazdaságba való vételét és közös | szövetkezeti gazdálkodás létesítését. A taggyűlés által jóváhagyott üzemi sza§ bályzatot — amely irányvonalként szerepelhet a IV. típusú Egységes Földmű! vés Szövetkezet életében — nagyvonalakban az alábbiakban ismertetjük. A tagok földtulajdonjoga változatlanul megmarad. A szövetkezet kérvénynyel fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hogy a kiosztott földek után járó részletfizetést függessze fel azon tagoknál, akik közös gazdálkodásra léptek. Minden szövetkezeti tag családja félhektár földet tarthat meg magángazdálkodásra, tekintve, hogy a nagyobb földterületen való magángazdálkodás a közös szövetkezeti gazdálkodás rovására menne. A szövetkezet egész földterületén a gazdaságtechnikai rendezéssel végleg kiküszöbölik a mesgyéket és barázdáéit és az egységes földterületen a szövetkezet a jóváhagyott vetési terv szerint közösen végzi el a gazdasági munkákat. JEGYZŐKÖNYV AZ ÁTVETT FÖLDRŐL A közös gazdálkodásba átvett földekről jegyzőkönyvet készítenek, mely tartalmazza a pareellaszámokat, a földek kiterjedését, minőségét, de ugyanakkor feltünteti a jegyzőkönyv azt a parcellaszámot és földterületet is, melyet a szövetkezeti tag magángazdálkodásra meghagyott. A jegyzőkönyvet három példányban készítik el; egy példányt a szövetkezet, egyet maga a szövetkezeti tag és egyet a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági referátusának szövetkezeti osztálya kap meg. Amennyiben valamelyik szövetkezeti tag azon a földterületen, melyet most közös gazdálkodásra adott át, nagyobb ’ fektetést eszközölt volna, a szövetke; tel való külön megegyezés alapján kártalanításban részesül. A kártalanítási összeg magasságáról a taggyűlés dönt annak a bizottságnak a javaslata alapján, melynek tagjai a szövetkezet megbízottja, a szövetkezeti tag megbízottja és a hivatalos szakértő, akit a Járási Nemzeti Bizottság delegál. A közös gazdálkodási terület termése a szövetkezet közös vagyonát képezi. hároméves próbaidő A szövetkezet tagjai, akik a közös gazdálkodáshoz földjüket rendelkezésre bocsájtották, kötelezettséget vállaltak, hogy legalább három évre a szövetkezet tagjai maradnak. Ha valamelyik tag — három óv után — nem kívánna résztvenni a szövetkezeti közös gazdálkodásban, akkor ezt tartozik hat hónappal a termés betakarítása előtt bejelenteni a szövetkezet vezetőségének. Ha bármely tag kilép a három év letelte után a szövetkezetből, a szövetkezet vissza adja a kilépett tag földjét, hogy azon magángazdálkodást folytathasson. A szövetkezet azonban a kilépő tagnak nem köteles ugyanazt a földterületet visszaadni, mellyel a tag a közös gazdálkodás előtt rendelkezett, mert emiatt a szövetkezet közös gazdálkodása károsodna, ezzel szemben azonban a szövetkezet köteles hasonló nagyságú és minőségű földterületet kiadni, mint amilyennel a szövetkezeti tag a közös gazdálkodásba belépett. A kilépő szövetkezeti tagnak — természetesen — meg kell majd térítenie a szövetkezet ama invesztícióját, melyet a közös gazdálkodás során a földbe befektetett. A földterület visszatérítése mindenkor csak a termés betakarítása után történhet meg. A szövetkezetből kilépő földművesnek újból fizetnie kell azokat a részleteket, melyeket a kiosztott föld után megállapítottak, de amiket a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával a 'Szövetkezeti tagok részére felfüggesztenek. MI MARAD MAGÄNGAZDÄLKODÄSBAN? A szövetkezet tagjai — földjüknek közös gazdálkodásba adásával egyidőben — kötelezték magukat, hogy ellenérték fejében átadják a szövetkezetnek valamennyi igásállatukat (ló, ökör), továbbá ama állatokat, amelyet tenyésztési és beszolgáltatási szerződés alapján neveltek, áivéve azokat, melyeket magángazdálkodásuk részére tartanak meg. A szövetkezeti tag családja számára egy vagy két borjút, egy anyasertést (malacokkal együtt), hízósertést, bárányt, kecskét és az apró háziállatokat (tyúk, liba, méh, stb.) tart meg. Meghagyja ezenkívül magángazdálkodásában azt a holt leltárt, mely magángazdálkodásához szükséges. Az egyéb holt inventárt a szövetkezeti tag ugyancsak átadja a szövetkezet használatára. Az inventár felértékelését ugyanaz a háromtagú bizottság végzi, amely a földdel kapcsolatos rendkívüli befektetéseket is felbecsülte. Az inventár átvételéről ugyancsak jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az átvett leltári tárgyakat, azok minőségi állapotát és a megállapított ellenértékét. A három példányban készült jegyzőkönyv egyik példányát a tag kapja meg. Az inventárért járó összeg 20%-át a tag kötelező betétként fizeti be a szövetkezet oszthatatlan fonójába, a további rész pedig a szövetkezetnek nyújtott kamatmentes invesztíciós kölcsönként kerül elkönyvelésre. Az invesztíciós kölcsön visszafizetése három év után kezdődik meg. A részletek magasságáról a szövetkezet közgyűlése dönt. Az a tag, aki három év eltelte után kilép (vagy esetleg kizáratik) a szövetkezetből, fokozatosan visszakapja a szövetkezettől élő- és holtinventárát a taggyűlés által megállapított időn belül. A szövetkezet tagjai a föld és állatállomány átadásával együtt ellenérték fejében átadják a szövetkezetnek az átadott földnek megfelelő vetőmagvakat és ültetvényeket, továbbá azt a takarmány készletet is, melyre szükség van az állatállománynak a legközelebbi termésig. Az átadott magvak, ültetvények és takarmány ára nem lehet magasabb, mint azok beszerzési ára. LAKÓHÁZAT NEM VESZ AT A SZÖVETKEZET A szövetkezeti tagok lakóházai továbbra is a tagok magántulajdonába maradnak és azokat a szövetkezet nem veszi át. A szövetkezet tagjai csak azokat a gazdasági épületeket adják át a szövetkezet'közös gazdálkodásához, melyekre nincsen szükségük a magángazdálkodásuknál, viszont szövetkezet céljaira megfelelnek. Az ilyen épületek átvétele az inventárral egyforma alapon történik. A szövetkezet egész évi termelési- és munkaterv szerint dolgozik, melyet az állam gazdasági tervéhez igazit. A termelési- és munkatervet, valamint a pénzügyi tervet a szövetkezeti közgyűlés, illetve taggyűlés hagyja jóvá, de annak elfogadása után minden szövetkezeti tagra kötelező. A termelési tervet úgy a növénytermesztésre, mint az állattenyésztésre kidolgozzák. Az egész szövetkezetre érvényes termelési- és munkatervet felbontják az egyes munkacsoportokra és az egyes évszakok mezőgazasági munkáira is. A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS A közös gazdálkodás fő elveit a szövetkezet a következőkben szögezte le: 1. Gondoskodik arról, hogy minden tervezett munkát rendesen és időben végezzenek el. 2. Felhasznál minden eszközt a szövetkezeti föld terméshozamának tartós emelése érdekében és ezért bevezeti a füves vetésforgót, a föld istálló- és műtrágyázását, a gaz általános irtását és a kártevők pusztítását. A magas hektárhozam érdekében kizárólag nemesített vetőmagvakat és ültetvényeket használ és arra törekszik, hogy a nemesített vetőmagok és ültetvények tekintetében önellátóvá váljék. 3. Külön gondot fordít az ipari növények, (mint a cukorrépa) termelésére, továbbá a zöldségtermelésre és gyümölcsészetre is. 4. Egészéves szerződéssel biztosítja az állami gépállomás segítségét, ugyanakkor azonban teljes mértékben kihasználja a szövetkezet gépeit és fogatait. 5. Gondoskodik a szövetkezeti istállókban az állatállomáiiy megfelelő elhelyezéséről és e célból megfelelő gazdasági épületeket adaptációval szövetkezeti istállókká alakít át. * * * A fentiekben kivonatosan ismertettük a csécsénypatonyi IV. típusú szövetkezet üzemi rendszabályzatának első és második pontját. Lapunk jövő heti számában az üzemi rendszabályzat további 5 pontjával ismertetjük meg olvasóinkat, melyek a munka megszervezésére, a munka jutalmazására, a szövetkezet tagjairól való gondoskodásra, a közös gazdálkodás eredményeinek elosztására és a szövetkezeti fondok és pénzügyi kérdésekre vonatkoznak. A 63. osztálysorsjáték második osztályú nyereményhúzása december lö.én lesz Az osztálysorsjátékban több 100.000 koronás nyereményen kívül 1,000.000 korona Ju talmat is kisorolnak. Rendelje meg mielőbb. szerencse-sorsjegyét AZ OKRESNÁ SPORITELfíA POKLADNICA-NAL BRATISLAVA. »/* sorsjegy ára 81 Kés, — Itt tessék levágni és beküldeni. _ A 63. osztálysorsjáték n. búzására meg. rendelek: .........drb nyolcad .........drb negyed-------drb fél ____drb egész sorsjegyei. Olvasható név............................ Pontos cím.... Áz ősszel alkalmazott jó agrotechnika döntő szerepe Láttuk már ebben az évben, hogy mit | Az őszi szántás tavaszi gyors és korai jelent a terméshozamát a talajelőkészi- | tésnek, a vetésnek és a növényápolás- f nak korszerű alkalmazása. De láttuk és | tapasztaltuk azt is, hogy a tavasszal és | nyáron helyesen alkalmazott agrotech- | nikai eljárásoknak a végrehajtása csak } akkor éri el a kívánt célt, ha a kukori- 1 ca, a napraforgó, a cukorrépa, a dohány } és a burgonya termesztésének az alap- f feltételeit is megteremtjük. Csak akkor 1 fokozhatjuk ezeknek a növényeknek a | termését, ha már ősszel alkalmazzuk i azokat az eljárásokat, amelyek e nővé- 1 nyék termesztésének a lehetőségét biz- \ tosítják. Az 1951. év tavaszán elvetésre kerülő j kapásnövényeink terméseredménye at- | tói függ, miképpen tettünk eieget a f nyár végén és az során azoknak a talaj- j munkáknak, amelynek kihatása a jövő = évben mutatkozik meg. Ezeknek a munkáknak a megfelelő ! időben történő jó elvégzése döntő fon- I tosságú jövőévi terméseredményeink 1 szempontjából. Nagyon sokan vannak ] még, akik nem ismerik fel ezeknek a f munkáknak legfőbb célját, a talaj lehe- I tő legkedvezőbb állapotának kialakitá- | sát és vízgazdálkodásának előmozditá- | sát. Az ősszel jól szántott talaj tavasszal I különleges kedvező fizikai állapotba ke- ] rül. A váltakozó fagy és olvadás a téli f nagy fagyok munkáját tovább folytatja. I Ilyenkor alig kell megérinteni a szán- | tást, az úgyszólván magától szétesik. A ! nyár végén és ősszel elvégzett istálló- j trágyázás, annak a talajba való bemun- I kálása és az őszi mélyszántás a legjobb j alkalom arra, hogy tavasszal a legki- I sebb munkaerő felhasználásával készít- j hetjük elő talajainkat a vetésekhez, j Ilyenkor egyszeri simitózás, vagy kötött j talajokon már egyszeri fogasolás olyan ! elsőrangú munkát végez, amelyet ké- = gőbb nehezebb talajművelő eszközökkel = és sok munkával érhetnénk ej. Ha tavasszal az őszi szántás annyira f megszikkadt, hogy simítható vagy foga- I solható, ezekkel a munkákkal nagy- | mennyiségű csapadék megőrzésére va- [ gyünk képesek. A jól megmunkált őszi [ szántás legfelső rétege alatt állandaón j nedves marad és amint a tavaszi meleg [ hatására a felmelegedés a talajban meg- i indul, a talajbaktériumok életre kelnek ! és megindul a talaj beéredési folya- ! mata. | elmunkálásának gyomirtási szempontból is nagy jelentősége van kapásnövényeink termesztésénél. A finoman elmunkált és nedvesen tartott beéredett talajban a gyommagvak gyorsén kikelnek és azokat még begyökeresedésük előtt a következő talaj munkával kiirthatjuk. Az őszi mélyszántás elvégzése azért is fontos, hogy a tavasszal szükséges korszerű talajművelési agrotechnikát időben és megfelelően alkalmazhassuk, mert ebben az esetben tavasszal szántás helyett csak előkészítő talajmunkákat (tárcsázás, kultivátorozás, fogasolás stb.) kell végezni. Csak az így végzett munkák biztosíthatják kapásnövényeink termesztésével a tavaszi munkáknál előírt agrotechnikai eljárások megfelelő alkalmazását. A kapásnövények alá tervezett talajok ismerete szabályozza istállótrágyagazdálkodásunkat is. A trágyakihordás során szakítani kell a trágyázás agrotechnikájának eddigi elavult módszereivel és feltétlenül alkalmazni kell a Szovjetúnió példamutatása nyomán a hazai viszonyainkra alkalmazható új eljárásokat. A gyakorlati tapasztalatok szerint a nyárvégi és ősz eleji trágyakihordás a legmegfelelőbb, mivel Így a fagyok beálltáig a trágya összeérése a talajjal biztosítható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendelkezésre álló jól beérett iistállótrágya az őszi mélyszántással egyidejűleg ne volna kedvezően alkalmazható. Az őszi istállótrágyázás elvégzése és a mélyszántással egyidejűleg való alkalmazása különösen azokon a talajokon rendkívül fontos, ahol tavasszal cukorrépát, burgonyát fogunk vetni. Lényegesen nagyobb volna a veszteség azáltal, ha a kihordásra alkalmas istállótrágya felhasználatlanul maradna. Sőt ezt a kárt csak fokozná a trágyakezelés terén tapasztalható elmaradottságunk. Kapásnövényeink jövőévi terméseredményeinek biztosítása érdekében tehát a rendelkezésünkre álló trágyát az őszi mélyszántás előtt ki kell hordani a földekre és alá kell szántani. A trágya kihordását úgy kell ütemezni, hogy az összhangban legyen az őszi mélyszántás elvégzésével. A kihordott istállótrágya azonnali elteregetése és a talajba keverése a helyes trágyázás egyik alapfeltétele. G. B.
