Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-12-10 / 39. szám

1950. december 3. ßzafcdßlcUMües 3 Csécsénypatony IV. tipusu szövetkezet lett Részletek a taggyűlésen elfogadott üzemi rendszabályzatból Mit tartanak meg a szövetkezet tagjai magángazdálkodásukra és hogyan adták át a szövetkezetnek élő- és holt leltárukat a közös gazdálkodáshoz A dunaszerdahelyi járáshoz tartozó Csécsénypatony község szövetkezeti | tagjai — alapos előkészítő munka és megfontolás után — taggyűlésükön ki- 1 mondották az élő és holt inventár közös gazdaságba való vételét és közös | szövetkezeti gazdálkodás létesítését. A taggyűlés által jóváhagyott üzemi sza­­§ bályzatot — amely irányvonalként szerepelhet a IV. típusú Egységes Földmű­­! vés Szövetkezet életében — nagyvonalakban az alábbiakban ismertetjük. A tagok földtulajdonjoga változatla­nul megmarad. A szövetkezet kérvény­nyel fordult a Földművelésügyi Minisz­tériumhoz, hogy a kiosztott földek után járó részletfizetést függessze fel azon tagoknál, akik közös gazdálkodásra lép­tek. Minden szövetkezeti tag családja fél­hektár földet tarthat meg magángazdál­kodásra, tekintve, hogy a nagyobb föld­területen való magángazdálkodás a kö­zös szövetkezeti gazdálkodás rovására menne. A szövetkezet egész földterületén a gazdaságtechnikai rendezéssel végleg kiküszöbölik a mesgyéket és barázdá­éit és az egységes földterületen a szö­vetkezet a jóváhagyott vetési terv sze­rint közösen végzi el a gazdasági mun­kákat. JEGYZŐKÖNYV AZ ÁTVETT FÖLDRŐL A közös gazdálkodásba átvett földek­ről jegyzőkönyvet készítenek, mely tar­talmazza a pareellaszámokat, a földek kiterjedését, minőségét, de ugyanakkor feltünteti a jegyzőkönyv azt a parcella­számot és földterületet is, melyet a szövetkezeti tag magángazdálkodásra meghagyott. A jegyzőkönyvet három példányban készítik el; egy példányt a szövetkezet, egyet maga a szövetkezeti tag és egyet a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági referátusának szövetke­zeti osztálya kap meg. Amennyiben valamelyik szövetkezeti tag azon a földterületen, melyet most közös gazdálkodásra adott át, nagyobb ’ fektetést eszközölt volna, a szövetke­­; tel való külön megegyezés alapján kártalanításban részesül. A kártalanítá­si összeg magasságáról a taggyűlés dönt annak a bizottságnak a javaslata alap­ján, melynek tagjai a szövetkezet meg­bízottja, a szövetkezeti tag megbízottja és a hivatalos szakértő, akit a Járási Nemzeti Bizottság delegál. A közös gazdálkodási terület termése a szövetkezet közös vagyonát képezi. hároméves próbaidő A szövetkezet tagjai, akik a közös gazdálkodáshoz földjüket rendelkezésre bocsájtották, kötelezettséget vállaltak, hogy legalább három évre a szövetkezet tagjai maradnak. Ha valamelyik tag — három óv után — nem kívánna részt­­venni a szövetkezeti közös gazdálkodás­ban, akkor ezt tartozik hat hónappal a termés betakarítása előtt bejelenteni a szövetkezet vezetőségének. Ha bármely tag kilép a három év letelte után a szö­vetkezetből, a szövetkezet vissza adja a kilépett tag földjét, hogy azon magán­­gazdálkodást folytathasson. A szövet­kezet azonban a kilépő tagnak nem kö­teles ugyanazt a földterületet vissza­adni, mellyel a tag a közös gazdálkodás előtt rendelkezett, mert emiatt a szö­vetkezet közös gazdálkodása károsodna, ezzel szemben azonban a szövetkezet köteles hasonló nagyságú és minőségű földterületet kiadni, mint amilyennel a szövetkezeti tag a közös gazdálkodásba belépett. A kilépő szövetkezeti tagnak — ter­mészetesen — meg kell majd térítenie a szövetkezet ama invesztícióját, me­lyet a közös gazdálkodás során a földbe befektetett. A földterület visszatérítése mindenkor csak a termés betakarítása után történhet meg. A szövetkezetből kilépő földművesnek újból fizetnie kell azokat a részleteket, melyeket a kiosz­tott föld után megállapítottak, de ami­ket a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárulásával a 'Szövetkezeti tagok részére felfüggesztenek. MI MARAD MAGÄNGAZDÄLKODÄSBAN? A szövetkezet tagjai — földjüknek közös gazdálkodásba adásával egyidő­­ben — kötelezték magukat, hogy ellen­érték fejében átadják a szövetkezetnek valamennyi igásállatukat (ló, ökör), to­vábbá ama állatokat, amelyet tenyész­tési és beszolgáltatási szerződés alapján neveltek, áivéve azokat, melyeket ma­gángazdálkodásuk részére tartanak meg. A szövetkezeti tag családja számára egy vagy két borjút, egy anyasertést (ma­lacokkal együtt), hízósertést, bárányt, kecskét és az apró háziállatokat (tyúk, liba, méh, stb.) tart meg. Meghagyja ezenkívül magángazdálkodásában azt a holt leltárt, mely magángazdálko­dásához szükséges. Az egyéb holt in­­ventárt a szövetkezeti tag ugyancsak átadja a szövetkezet használatára. Az inventár felértékelését ugyanaz a há­romtagú bizottság végzi, amely a föld­del kapcsolatos rendkívüli befektetése­ket is felbecsülte. Az inventár átvételé­ről ugyancsak jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az átvett leltári tárgya­kat, azok minőségi állapotát és a meg­állapított ellenértékét. A három pél­dányban készült jegyzőkönyv egyik példányát a tag kapja meg. Az inven­­tárért járó összeg 20%-át a tag kötelező betétként fizeti be a szövetkezet osztha­tatlan fonójába, a további rész pedig a szövetkezetnek nyújtott kamatmentes invesztíciós kölcsönként kerül elköny­velésre. Az invesztíciós kölcsön vissza­fizetése három év után kezdődik meg. A részletek magasságáról a szövetkezet közgyűlése dönt. Az a tag, aki három év eltelte után kilép (vagy esetleg kizáratik) a szövet­kezetből, fokozatosan visszakapja a szö­vetkezettől élő- és holtinventárát a tag­gyűlés által megállapított időn belül. A szövetkezet tagjai a föld és állat­­állomány átadásával együtt ellenérték fejében átadják a szövetkezetnek az át­adott földnek megfelelő vetőmagvakat és ültetvényeket, továbbá azt a takar­mány készletet is, melyre szükség van az állatállománynak a legközelebbi ter­mésig. Az átadott magvak, ültetvények és takarmány ára nem lehet magasabb, mint azok beszerzési ára. LAKÓHÁZAT NEM VESZ AT A SZÖVETKEZET A szövetkezeti tagok lakóházai to­vábbra is a tagok magántulajdonába maradnak és azokat a szövetkezet nem veszi át. A szövetkezet tagjai csak azo­kat a gazdasági épületeket adják át a szövetkezet'közös gazdálkodásához, me­lyekre nincsen szükségük a magángaz­dálkodásuknál, viszont szövetkezet cél­jaira megfelelnek. Az ilyen épületek átvétele az inventárral egyforma alapon történik. A szövetkezet egész évi termelési- és munkaterv szerint dolgozik, melyet az állam gazdasági tervéhez igazit. A ter­melési- és munkatervet, valamint a pénzügyi tervet a szövetkezeti közgyű­lés, illetve taggyűlés hagyja jóvá, de annak elfogadása után minden szövet­kezeti tagra kötelező. A termelési tervet úgy a növénytermesztésre, mint az ál­lattenyésztésre kidolgozzák. Az egész szövetkezetre érvényes termelési- és munkatervet felbontják az egyes mun­kacsoportokra és az egyes évszakok me­­zőgazasági munkáira is. A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS A közös gazdálkodás fő elveit a szö­vetkezet a következőkben szögezte le: 1. Gondoskodik arról, hogy minden tervezett munkát rendesen és időben végezzenek el. 2. Felhasznál minden eszközt a szö­vetkezeti föld terméshozamának tartós emelése érdekében és ezért bevezeti a füves vetésforgót, a föld istálló- és mű­trágyázását, a gaz általános irtását és a kártevők pusztítását. A magas hektár­hozam érdekében kizárólag nemesített vetőmagvakat és ültetvényeket használ és arra törekszik, hogy a nemesített ve­tőmagok és ültetvények tekintetében önellátóvá váljék. 3. Külön gondot fordít az ipari növé­nyek, (mint a cukorrépa) termelésé­re, továbbá a zöldségtermelésre és gyü­­mölcsészetre is. 4. Egészéves szerződéssel biztosítja az állami gépállomás segítségét, ugyanak­kor azonban teljes mértékben kihasznál­ja a szövetkezet gépeit és fogatait. 5. Gondoskodik a szövetkezeti istál­lókban az állatállomáiiy megfelelő el­helyezéséről és e célból megfelelő gaz­dasági épületeket adaptációval szövet­kezeti istállókká alakít át. * * * A fentiekben kivonatosan ismertettük a csécsénypatonyi IV. típusú szövetke­zet üzemi rendszabályzatának első és második pontját. Lapunk jövő heti szá­mában az üzemi rendszabályzat további 5 pontjával ismertetjük meg olvasóin­kat, melyek a munka megszervezésére, a munka jutalmazására, a szövetkezet tagjairól való gondoskodásra, a közös gazdálkodás eredményeinek elosztására és a szövetkezeti fondok és pénzügyi kérdésekre vonatkoznak. A 63. osztálysorsjáték második osztályú nyereményhúzása december lö.én lesz Az osztálysorsjátékban több 100.000 koronás nyereményen kívül 1,000.000 korona Ju talmat is kisorolnak. Rendelje meg mielőbb. szerencse-sorsjegyét AZ OKRESNÁ SPORITELfíA POKLADNICA-NAL BRATISLAVA. »/* sorsjegy ára 81 Kés, — Itt tessék levágni és beküldeni. _ A 63. osztálysorsjáték n. búzására meg. rendelek: .........drb nyolcad .........drb negyed-------drb fél ____drb egész sorsjegyei. Olvasható név............................ Pontos cím.... Áz ősszel alkalmazott jó agrotechnika döntő szerepe Láttuk már ebben az évben, hogy mit | Az őszi szántás tavaszi gyors és korai jelent a terméshozamát a talajelőkészi- | tésnek, a vetésnek és a növényápolás- f nak korszerű alkalmazása. De láttuk és | tapasztaltuk azt is, hogy a tavasszal és | nyáron helyesen alkalmazott agrotech- | nikai eljárásoknak a végrehajtása csak } akkor éri el a kívánt célt, ha a kukori- 1 ca, a napraforgó, a cukorrépa, a dohány } és a burgonya termesztésének az alap- f feltételeit is megteremtjük. Csak akkor 1 fokozhatjuk ezeknek a növényeknek a | termését, ha már ősszel alkalmazzuk i azokat az eljárásokat, amelyek e nővé- 1 nyék termesztésének a lehetőségét biz- \ tosítják. Az 1951. év tavaszán elvetésre kerülő j kapásnövényeink terméseredménye at- | tói függ, miképpen tettünk eieget a f nyár végén és az során azoknak a talaj- j munkáknak, amelynek kihatása a jövő = évben mutatkozik meg. Ezeknek a munkáknak a megfelelő ! időben történő jó elvégzése döntő fon- I tosságú jövőévi terméseredményeink 1 szempontjából. Nagyon sokan vannak ] még, akik nem ismerik fel ezeknek a f munkáknak legfőbb célját, a talaj lehe- I tő legkedvezőbb állapotának kialakitá- | sát és vízgazdálkodásának előmozditá- | sát. Az ősszel jól szántott talaj tavasszal I különleges kedvező fizikai állapotba ke- ] rül. A váltakozó fagy és olvadás a téli f nagy fagyok munkáját tovább folytatja. I Ilyenkor alig kell megérinteni a szán- | tást, az úgyszólván magától szétesik. A ! nyár végén és ősszel elvégzett istálló- j trágyázás, annak a talajba való bemun- I kálása és az őszi mélyszántás a legjobb j alkalom arra, hogy tavasszal a legki- I sebb munkaerő felhasználásával készít- j hetjük elő talajainkat a vetésekhez, j Ilyenkor egyszeri simitózás, vagy kötött j talajokon már egyszeri fogasolás olyan ! elsőrangú munkát végez, amelyet ké- = gőbb nehezebb talajművelő eszközökkel = és sok munkával érhetnénk ej. Ha tavasszal az őszi szántás annyira f megszikkadt, hogy simítható vagy foga- I solható, ezekkel a munkákkal nagy- | mennyiségű csapadék megőrzésére va- [ gyünk képesek. A jól megmunkált őszi [ szántás legfelső rétege alatt állandaón j nedves marad és amint a tavaszi meleg [ hatására a felmelegedés a talajban meg- i indul, a talajbaktériumok életre kelnek ! és megindul a talaj beéredési folya- ! mata. | elmunkálásának gyomirtási szempont­ból is nagy jelentősége van kapásnövé­nyeink termesztésénél. A finoman el­munkált és nedvesen tartott beéredett talajban a gyommagvak gyorsén kikel­nek és azokat még begyökeresedésük előtt a következő talaj munkával kiirt­hatjuk. Az őszi mélyszántás elvégzése azért is fontos, hogy a tavasszal szükséges kor­szerű talajművelési agrotechnikát idő­ben és megfelelően alkalmazhassuk, mert ebben az esetben tavasszal szántás helyett csak előkészítő talajmunkákat (tárcsázás, kultivátorozás, fogasolás stb.) kell végezni. Csak az így végzett mun­kák biztosíthatják kapásnövényeink ter­mesztésével a tavaszi munkáknál előírt agrotechnikai eljárások megfelelő alkal­mazását. A kapásnövények alá tervezett tala­jok ismerete szabályozza istállótrágya­­gazdálkodásunkat is. A trágyakihordás során szakítani kell a trágyázás agro­technikájának eddigi elavult módszerei­vel és feltétlenül alkalmazni kell a Szovjetúnió példamutatása nyomán a hazai viszonyainkra alkalmazható új el­járásokat. A gyakorlati tapasztalatok szerint a nyárvégi és ősz eleji trágyaki­hordás a legmegfelelőbb, mivel Így a fagyok beálltáig a trágya összeérése a talajjal biztosítható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendelkezésre álló jól beérett iistállótrágya az őszi mély­szántással egyidejűleg ne volna kedve­zően alkalmazható. Az őszi istállótrágyázás elvégzése és a mélyszántással egyidejűleg való al­kalmazása különösen azokon a talajo­kon rendkívül fontos, ahol tavasszal cu­korrépát, burgonyát fogunk vetni. Lé­nyegesen nagyobb volna a veszteség az­által, ha a kihordásra alkalmas istálló­trágya felhasználatlanul maradna. Sőt ezt a kárt csak fokozná a trágyakezelés terén tapasztalható elmaradottságunk. Kapásnövényeink jövőévi termésered­ményeinek biztosítása érdekében tehát a rendelkezésünkre álló trágyát az őszi mélyszántás előtt ki kell hordani a föl­dekre és alá kell szántani. A trágya ki­hordását úgy kell ütemezni, hogy az összhangban legyen az őszi mélyszántás elvégzésével. A kihordott istállótrágya azonnali elteregetése és a talajba keve­rése a helyes trágyázás egyik alapfelté­tele. G. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom