Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-11-26 / 37. szám
2 CzoJfadfikdMiipes 1950. november 26. A „SZABAD FÖLDMŰVES“ LEVELESLÁDÁJA A Szabad Földműves útján kérjük az illetékeseket... Minden héten nagy érdeklődéssel olvassuk kedvelt lapunkat, a .Szabad Földművest’1 szeretnénk mi is hírt adni magunkról a lap hasábjain keresztül. Silická Brezová _ a mi kis falunk — a rozsnyói járásban van. Falunkat csak nyáron lehet autóval megközelíteni, amint beáll az esős idő, vagy a tél, akkor már elvagyunk zárva a világ, tél. Szeretnénk arra kérni a ,,Szabad Földműves’, útján az illetékeseket, hogy gondoljanak a mi kis gömöri falunkra is és juttasamak nekünk mielőbb bekötő utat és villanyt. ígérjük, hogy lelkes építői leszünk továbbra is a szocializmusnak, mivel tudatában vagyunk mindnyájan annak, hogy ezzzel dolgozó népünk és ezen belül a saját életszínvonalunk emelését mozdítjuk elfi. Az eddig elvégzett munkánkról az alábbiakban tömörítjük össze mondanivalónkat: Szövetkezetünk a második típus szerint gazdálkodik. A szövetkezet tagjai a község felét teszik ki. Kerek 100 ha-on közösen gazdálko. dunk. Az őszi vetést idejében végeztük el a tervezett 33 ha-on. Elvégeztük a mélyszántást is Ő3 általában elmondhatjuk, hogy szigorúan betartottuk úgy a munka, mint a pénzügyi tervünket. A szövetkezeti tagok 6 munkacsoportra oszlanak. Hálával gondolok rájuk... Szőgyéni munkás vagyok, aki pihenőre érkeztem Kaxlové Varyba. Megérkezésem után velem együtt sóhajtott fel minden társam, óh, nem az üt fáradalmaira gondolok a sóhajtás alatt, hanem arra, hogy múltban vájjon mikor juthatott volna el egy dolgozó munkás Karlové Varyba díjmentes üdülésre. Ide a múltban idegen millió, mosok és gyárosok Jártak, tehát olyanok, akik a dolgozó nép munkájából és a dolgozó néptől meg. vont munkabérből gyűjtötték millióikat és ezután itt, ezen a gyönyörű fürdőhelyen fittogat. ták gazdaságukat. De le tűnt az ő napjuk. Most — a jól végzett munka után — mi dolgozók részesülünk a fürdők áldásaiban. Ehhez a kapitalisták feletti győzelemre volt szükség! Ezt 1948 februárja tette számunkra lehetővé! Hálával gondolok mindazokra, akik népünk dolgozóinak e jobb sorsát lehetővé tették. Egy szőgyéni Udülőmunkás. Kiszely Lajos előadást tartott Zsigárdon a Szovjetunióról A zsigárdi CSEMADOK rendezésében a mozi zsúfolt termében tartott beszámolót a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól Kiszely Lajos. Pék István, a CSEMADOK helyi csoportjának elnöke , üdvözölte az előadót és a nagyszámban megjelent magyar parasztságot. Potőfi-versek és népi táncok vezették be a kultúrműsort. Kiszely Lajos előadásában rámutatott a szovjet hazailak éberségére, hazaszeretetére és mint a béke igaz védelmezőire. Ismertette a »soviet mezőgasdaság eredményeit és a nagybani termeié* előnyeit. Részletesen foglalkozott a Szovjet, unió nehégiparán. k fejlődésével, A szovjet munkásról elmondotta, hogy munkájából gondatlan életet tud magának biztosítani, szabad idejének nagyrőszét pedig művelődésre fordíthatja. Kitért előadásában a gyermekek nevelésére is. Míg a kapitalista államokban a dolgozó szülők bol az egyik, bei a mázik szomszédot, vagy rokont kérik meg, hogy vállalják munkaidejük idejére gyermekeik őrzését, vagy felügyelet nélkül hagyják őket, kitéve ezzel a gyermekeket az előfordulható szerencsétlenségnek, addig a szovjet anyák nyugodtan dolgozhatnak, mert gyermekeiket az üzem gyermekgondozója veszi felügyelet alá. Elmondotta Kiszely, hogy munka után csupa jól öltözött munkásasazony hagyja el az üzemeket és viszi haza gyermekét. Az üzemek kultúrtermei állandóan télén vannak. Beszélt Pasa Angelináról, a Munka Hősnőjéről, aki a Szovjetunió legnagyobb kitüntetését viseli. Szólott a Komszomolról, melyet az ifjúság elé állított példaként. Elmondotta a komszomolisták rói, hogy brigádmunkájukkal teljesen elpusztított városokat építettek újjá. Az a nagy mun kaszeretet, amely a szovjet embert jellemzi, tette lehetővé, hogy szinte már ««hol úncs nyoma az elmúlt pusztító háborúnak. A szovjet ifjúság kivette részét Moszkva építésében is és ma ez a gyönyörű város a világvárosok első vonalában áll. Kiszely előadása után további táncszámok, majd a „Szökik a menyasszony“ c. egyfelvoná soS színdarab bemutatása egészítette ki a nagy. siker» műsort. A tetszésszerinti beléptidíjból befolyt összeget a koreai segélyakció javárá fordítják. S. I. Zsigárd. Az őszi munkáknál különösen Z. Farkas József brigádja tüntette ki magát, mert ez a brigád érte el a legnagyobb teljesítményt Az egész évi munkákra szerződésünk van a rozsnyói állami gépállomással. Nem maradtunk le a beszolgáltatás terén sem. Búzából 220, árpából, zabból és burgonyából 1300/o-os beszolgáltatási eredményt tudtunk felmutatni! Az ógyallai járás vegyes lakosságú községei közül először Hetónyen értették meg a magyar földművesek az idők szavát. Egy évvel ezelőtt — egy pár magyar földműves kivételével — mind-i nyáján beléptek az első fokú EFSzbe. A hetényiek azóta már nagy utat tettek meg, sőt már végrehajtották a földek tagosítását is a II. típus alapján. Az öntudatosabbak merész elhatározással a harmadik fokú szövetkezeti gazdálkodás mellett döntöttek, így ma két szövetkezeti forma van Hetónyen, de ahogy a II. típusban lévők mondották, már nem soká. ök is igyekeznek megmutatni, hogy nem érdemes félúton Van a szövetkezünknek 153 drb. fajmerinói közös juhállománya. Most építetünk közös istállót 100 tehén részére. A terv szerint az istálló körüli munkákat karácsony előtt egy héttel be fejezzük. Reméljük, hogy a ,,Szabad Földműves1’ közzéteszi a falunkat bekötő útra és a villanyra vonatkozó kérésünket. Elvtársi üdvözlettel: az EFSz vezetősége. megállni, hanem menni kell előre, bátrabban, gyorsabban a falu szocializmusához vezető utón. Hetóny magyar földművesei követendő példával járnak elől a haladás utján. Igazán ajánlatos volna, ha a járás többi magyar földművese is erre az iHra lépne a hiábavaló és káros tétovázás helyett. Nem érdemes a kulák-meséknek hinni tovább. A fejlődést a történelem folyamán nem tudta megállítani senki, még Trumanék sem. Aki a sorsát a kulákokkal együtt Trumanókhoz köti, az a haladás és a béke, egyúttal a dol^nzó nép és a népi demokratikus rend ellensége Is, Németh András TOMEGMOZGALOMM Á válik a kis kolhozok nagy gazdasággá való egyesítése A Szovjetúnióban a kolhoztagok kérésére egész sereg kis kolhozt egyesítettek nagy, gazdaságokká. Különösen a közép- és északnyugati vidékeken, valamint az Uralom és Szibériában ölt az egyesítési mozgalom nagy méreteket. A mai kolhozok még a tömeges kollektivizálás idején keletkeztek a volt községekből. Terjedelmük tehát megfelel az illető település terjedelmének. Néha megtörtént az is, hogy nagyobb községben több kolhozt is alakítottak. Az újonnan szervezett kolhozok még gyengék voltak, mert vezetőségük csak akkor gyakorolta be magát a nagy gazdaság vezetésébe. A vidékeken kevés agronóm és zootechnikus volt. Ezenkívül traktorokban és más gépekben is hiányok mutatkoztak. Abban az időben nem lett volna célszerű nagy kolhozokat alakítani. Azóta a viszonyok lényegesen megváltoztak. A kolhozrendszer véglegesen győzött és megerősödött. A Honvédő Háború alatt is megállta a próbát. A szovjet mezőgazdaság állandóan fejlődik. A szovjet állam nagymennyiségű traktort, kombájnt és más gazdasági gépeket, valamint műtrágyát, stb. bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. A kolhozokban azonban nem egyforma sikerrel tudták felhasználni a kormány által nyújtott segítséget. A kis kolhozok nem képesek teljes mértékben kihasználni a traktorokat, kombájnokat és más gépeket, melyeket a gépállomások rendelkezésükre bocsátanak. A kis kolhozok nehezen tudnak saját erejükből mezőgazdasági szakembereket alkalmazni. A kolhoztagok széles rétegei megértették, hogy csakis a nagykolhozi termelés vezet a kolhoztagok életszínvonalának és jólétének emeléséhez. Ezért öltött az egyesítési mozgalom ma olyan nagy méreteket. Melyek a nagy kolhoz előnyei a kis kolhozzal szemben? Mindenekelőtt a nagy kolhozoknak minden előfeltételei megvannak, hogy a gazdasági gépeket teljes mértében ki tudják használni. Az egyesített kolhoz a traktorok és más gazdasági gépek segítségével nagyobb táblákat tudnak megművelni. Ez rendkívüli jelentőséggel bír a gépek kihasználásában és a gépállomások is jobban tudják ellátni a kolhozokat gépekkel. A nagy kolhozokban az állattenyésztéshez is kedvezőbb felételek vannak. A kis kolhozokban rendszerint csak kis állattenyésztési farmok vannak. Az egyesítés után az állatállományt jobban el Jehet látni legelőkkel, vízzel, takarmánnyal és istállókkal, valamint az állatállomány ápolását is a legjobb szakemberek végezhetik. A nagy kolhoz előnyeihez tartozik továbbá a munka jobb megszervezésének lehetősége is. Elsősorban is a nagy kolhozokban nagy termelő brigádokat lehet szervezni. Éz nagyon fontos, mert a brigád felel meg a hozzá beosztott föld megműveléséért A kis brigád sokszor nem birja 3 reá bízott munkát elvégezni, megkésik és olyan emberek segítségére szorul, akik a brigádhoz egyáltalán nem 1? tartoznak. Ezzel szemben az egyesitett nagy kolhozban minden előfeltétel megvan arra, hogy erős, nagy brigádokat szervezzenek. Ezáltal emelik a munkateljesítményt és a brigád vezetőjének tekintélye megszilárdul. Figyelemreméltó tény az is, hogy a kolhozok egyesítésénél nagymennyiségű munkaerő szabadul fel, amiért is a vezetőség tagjainak száma csökken Végül az egyesített kolhoznak gazdasági és kulturális téren sokkal nagyobb lehetőségei vannak, mint a kis kolhoznak. A nagy kolhozban önálló építőanyagot előállító vállalatokat alapíthatnak és építőbrigádokat szervezhetnek. Ez lehetővé teszi lakó- és kultúrházak építését még abban az időszakban is, I amikor a földmunkák szezónja van. Az egyesített kolhoz tehát tagadhatatlan előnyökkel bír a kolhozélet fejlődésében a kis kolhozokkal szemben. A. B. A kuláknak is van - terve Naprói-napra núiuUnHább bsbiaouygsodus, hogy a kólók ártó* ellensége a bú nöpicUwiokrati kus köztársaságunknak és annak népének. Est bizonyítja Szabó Árpád, szenet 81 éves ssíroa paraszt gyalázatos szabotázsa, is, Szabó l'/i kai, hold cukorrépát vetett, de ast nem egyelte ki. A cukorrépa, bár nem volt kiegyelve annyira megnőtt hogy a helysaíni megállapíts* szerint 50-60 mázsás termést hozott volna. A betakarítás helyett Szabó, a nép megrögsött ellensége, a cukorrépát traktorral beszáatatta, nehogy termésből jusson a népnek. Azt hitte, hogy ezt úgy sem tudja meg senki és így sikerült neki romboló terve egy részét megvalósítani. Szabó Árpád még elég «atal gazda, csak két éve gazdálkodik, De as ő gyalásates, romboló akciójával túlhaladja már az öreg kulákokat is- Ezért mi dolgosé- ki*- és kösépparasztok »ose htdjttnk a kitíák mézes máaos »savainak,, de méga kulák famíliájának sem. Látjátok, kis-és kö, zépgaadák. akik 100%-ra teljesítettétek a beadási kötelesattségtaket, hogy mit csinálnak a kulákok, hogyan ssabotálnak. A* ö terveik arra irányulnak, hogy egy újabb háború kirobbantásával visszaállítsák a régi rendszert, hogy a mi munkánk eredményét újból a végrehajtó vigye el ét hogy ml újra az országutakat rójuk, éhesen, rongyosan, munka nélkül, Szeretnének min. két újból éhesen látni és csendörgolyóval etetni. De ez nem fog sikerülni, mert mi szem előtt tartjuk mindig Go'-t-wald elvtárs szavait, hogy a szocializmushoz vezető út továbbra is a* ősz tályharc útja marad. Be fogjuk tartani Gottwald elvtárs azon szavait is, hogy előre a szocializmus felé hátra egy lépést sem. Szem előtt tartjuk majd a többi kulákokat is, Szabó Árpád pedig felelni fog tette iért a nép bírái előtt, üzenhetjük Szabó Árpádnak és társainak, hogy a mi népidemokratikus köztársaságunkat felforgatni nem hagyjuk. Olyan erősek vagyunk, mint amilyenek még nem vol. tunk soha. A hatalom a nép kezében van ős azt a nép soha többet nem fogja a kezéből kienged ni. Ezzel szemben a kulákok engedeni fognak az ő népellencs terveikből. Az ő gyalázatos, nép ellenes romboló terveik meg fognak bukni a mi népidemokratikus köztársaságunk becsületes dolgozóinak éberségén, mert a szocializmus nem fog tűrni szabotáló kulákokat. Szene, i960 november 18-án. Faraga Ferenc. A tanítónő és az iskolás gyermekek felajánlása: 500 öl gyümölcsös kiültetése és ápolása Örömmel adjuk hírül a Szabad Földműves útján, hogy a szenei járásban lévő Boldcgfa község 17 haladószellemű szövetkezeti tagja áttért a III. típusú gazdálkozásra. Ezt a határozatot egyhangúlag hoztuk meg. Hatvan hektár földön kezdjük meg a közös gazdálkodást és — a magunk jobb jövőjéért folytatott harcunkon túl — egyben példát igyekszünk mutatni a többi dolgozó kis- és középparaszttársunknak is. Be akarjuk bizonyítani előttük is, hogy közös munkával sokkal könnyebben lehet többet termelni, mint egyéni gazdálkodással. Erre már példát szolgáltatott a nyári közös cséplés is. Tudatában vagyunk egyben annak is, hogy a közös nagyüzemi gazdálkodással dolgozó népünk érdekeit is szolgáljuk. Munkánkban nagy segítségünkre van Navrátil Tibor, római katolikus lelkész is, aki sokat dolgozik a szövetkezet eredményes munkája érdekében. Ugyancsak példamutató támogatást nyújt Gál Etelka magyar tanítónő is, aki maga jelentkezett a szövetkezetnél és vállalta a könyvelői munkák elvégzését. Ezen felajánlása mellett tervet nyújtott be a szövetkezeti vezetőségnek, melyben 500 öl gyümölcsös létesítését javasolja. A nagykiterjedésü gyümölcsös kiültetését és gondozását a tanítónő magára vállalta az iskolásgyermekekkel együtt. E terv kettős célt szolgál: az iskolások bekapcsolását a termelő munkába és ugyanakkor megtanítani a gyermekeket a gyümölcsfák ápolására. A szövetkezet ezzel a vezetőséggel indult el további tervei megvalósftásé• ra: Návratil Tibor elnök, Szabó Jenő alelnök, Mészáros Sándor gazda, Gál Etelka könyvelő, Kornis Pál pénztárnok. A Felügyelő Bizottság tagjai ifj. Jankó Imre, Szabó Pál és Szabó Lajos lettek. FECSKE ANTAL, politikai oktató. Hetényben már nem soká lesz két szövetkezet
