Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-11-12 / 35. szám
1950. november 12. I SzűJknd9déUtmm 7 MILYEN A JÓ MINŐSÉGŰ MÉLYSZÁNTÁS? A Szovjetunióban — ha a talajviszonyok megengedik — a tavaszi kalászosok és takarmánynövények alá kb. 20 cm, ipari növények alá kb. 25 cm mélyen szántanak Lapunk multheti számában részletesen foglalkoztunk az őszi mélyszántás jelentőségével. Rámutattunk arra, hogy a növény fejlődése és terméshozama elsősorban a rendelkezésre álló vízmennyiséghez, másodsorban pedig a hőmérséklet, illetve a napfény megszabta feltételekhez igazodik. A mi éghajlati adottságaink mellett leggyakrabban a növények fejlődése ideje alatt a talajban rendelkezésre álló nedvesség elégtelen, vagy legalább is szűkös volta az. ami a termések kialakulását megszabja. Azonban ha közelebbről vizsgáljuk meg a kérdést, rögtön kitűnik, hogy nem is annyira az a baj, mintha nálunk kevés volna a csapadék, hanem sokkal inkább az, hogy a csapadék eloszlása rendkívül kedvezőtlen, A csapadék ugyanis jelentős részben ősszel és télen kerül a talajba, amikor a növények életműködése szünetel; viszont tavasszal és nyáron, amikor a növények életműködése a legtevékenyebb, akkor csak kevés eső esik, sőt meglehetősen gyakoriak a rendkívül száraz későtavaszi és kora-nyáreleji időszakok. Ha pedig egyszer megállapítottuk hogy főleg tavasszal van hiány csapadékban, viszont ősszel és télen bőségesen áll rendelkezésre, akkor kézenfekvő a segítség módja: az őszi és téli csapadékot megfelelő módon tartalékolni kell a száraz tavaszi és nyári hónapokra. Ennek a • tartalékolásnak a legmegfelelőbb módja az őszi mélyszántás, melyet ha idejében végezünk el, tehát amikor az időjárás még kedvező, azaz a talajban élő parányi élőlények — a talajbaktériumok — még nem szüntetik be tevékenységüket, akkor az átporhanyitott talajban a baktériumok nagymértékben, fokozhatják tevékenységüket, aminek révén a talaj tápanyagokban is gazdagodik. M'ndezekét azonban részletesen kifejtettük multheti számunkban, most a mélyszántással kapcsolatos egyéb hasznos tudnivalókat igyekszünk összefoglalni. Felmerülhet az a kérdés, miért tud a fellazitott talaj több csapadékot tárolni, mint a lazífatlán. Nem kétséges ugyanis, hogy a laz’tatlan talaj is magába vesz, azaz tárol egy bizonyos mennyiségű nedvességet, de ez a nedvesség lényegesen kevesebb annál a nedvességnél, mint amennyit a talaj fellazított állapotában magába visszatartani, azaz tárolni tud. Az összetömődött és fellazított talaj csapadéktárolóképessége közötti különbség legjobban érzékeltethető azzal, ha meggondoljuk, hogy egy szivacs természetes állapotában sokkal több nedvességet tud magába szívni, mintha kezünkkel összepréselve mártjuk bele a vízbe. A laztoitt és lazítatlan talaj között lényegileg ugyanez a különbség mutatkozik:; a fellazított talajnak „szivacs“-hatása van, azaz sokkal bőségesebben tudja magát teleszívni vízzel, mint összepréselt, tömődött állapotban. MÉLYEBB SZÁNTÁS — TÖBB NEDVESSÉG! Hogy a talaj átporhanyítása, fellazítása révén mekkora csapadéktároló hatás érhető el, nyilvánvaló, hogy ez a talaj jellegétől, a porhanyítás jóságától és az átporhanyitott réteg vastagságától függ. A porhanyítás hatása általában annál inkább érvényesül, minél kötőttebb jellegű a talaj és minél tömöttebb volt a porhanyítás előtti állapota. Ami a porhanyitás jóságának a csapadéktárolásra való befolyását illeti, ugyancsak kézenfekvő az is, miszerint nem mindegy, hogy a fellazított talajt csak durva, nagy rögökre tördeltük-e szét, avagy pedig teljes terjedelmében egyenletesen, a kellő mértékben átdolgoztuk, megporhanyítottuk. A csapadéktároló hatás ugyanis csak ez utóbbi esetben érvényesülhet kívánatos mértékben, miután az előbbi esetben a nagy rögök belsejében változatlanul a nem kívánatos, túlságosan tömött skatulyákat nyitva fel, szebbnél-szebb cipőket rakott eléje. —■ Ezt is nagyon ajánlom, príma minőség! Az ember nézte a neonfényben csillogó, villogó fekete félcipőt. Beszívta a bőr illatát, érdes ujjaival végig simította a síma talpat, megnézte az aranyosan csillogó vasat a sarkán. Szép cipő. Jó bőr. Erős a talpa. És ő ezt a szép cipőt megveheti! Valami gyermekes öröm töltötte el a szívét. — Megvehetem, megvehetem — zakatolt az agyában a gondolat. Hirtelen sok minden jutott az eszébe. így emlékezett arra az időre, amikor dróttal kötötte fel a bakancsa talpát. Most a lábán vaserős bakancs, kezében pedig ezt a gyönyörű cipőt forgatja. Igaz, nem ingyen van a pénze. Keményen dolgozott ő is, meg az asszony is, mint a tagok valamennyien. De eredménye is van! Szeme megakadt a falon egy plakáton. Ezt olvasta; A Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: „Mindenki képessége szerint, mindenki munkája szerint“. Kezében szorongatta a cipőt. A segéd várakozóan nézett rá, de az ő pillantása csak egyre a plakáton merengett. Aztán lassan, mosolyogva bólintott: — Igen, ez jó lesz. Tessék becsomagolni. Babay Béla állapot marad meg. Igaz ugyan, hogy a nagy rögök is a téli fagy hatására az esetek túlnyomó részében széjjelfagynak, azaz a fellazított talajnak a rögökben lévő része is megporhanyul és nagyobb mennyiségű nedvesség befogadására alkalmas állapotba kerül, de az sem mindegy, hogy ezek a talajrészek mikor szívják tele magukat nedvességgel. Ami már most a lazítás mélységét illeti, természetes, hogy minél vastagabb rétegre terjed ki a talaj átporhanyitása, annál inkább érvényesül ezen műveletnek csapadéktároló hatása. Az ilyen módon elérhető csapadéktároló hatásra pontos adatokat megadni nagyon nehéz volna, mert ez igen sok tényezőtől függ. Átlagos összetételű, azaz középkötött jellegű talajokra azonban jó -megközelítéssel szabályként fogadható el, hogy általában a helyesen végzett őszi mélyszántással tárolható csapadék mennyisége mm-ben kifejezve kétszer annyi, mint a megművelt rétegnek a cm-ben kifejezett vastagsága. Azaz, ha egy ilyen talajt 20 cm mélyen műveltünk meg, akkor ez 40 mm-es esőnek megfelelő csapadék tárolását biztosítja, a 30 cm-es mélyművelés 60 mm esőmennyiség, a 35 cm-es művelés pedig 70 mm esőmennyiségnek megfelelő csapadék tárolását teszi lehetővé. A katonai szolgálat időtartamának 18 hónapra való felemelése,"újabb háromhó napos katonai szolgálat elrendelése az 1949-ben sorozottak második részlege s zámára, a tartalékosok mozgósítása, 28 hadosztály fölszerelése új fegyverekkel, 2000 milliárd frank póthitel enged élyezése katonai kiadásokra, Nyugat-N émetország újrafegyverzése, francia csapatok szállítása Koreába, a vietnami bűnös háború folytatása — mindez azt eredményezi, hogy a parasztok napról napra jobban megértik: szaros összefüg gés van nehézségeik és a háborús elő készületek politikája között. A fenti tapasztalatok a francia parasztságot a békeharc fokozására ösztönzi. A francia parasztok tömegesen vesznek részt a stockholmi békefelhívás aláírásáért indított mozgalomban. Nehéz lenne felsorolni Franciaországnak mindazokat a községeit, ahol a lakosságnak több mint 95 százaléka aláírta a felhívást és mindazokat a községi tanácsokat, amelyek nyilvánosan csatlakoztak a felhíváshoz. A mozgalom lendületét annak alapján is megítélhetjük, hogy az Általános Mezőgazdasági Szövetséghez tartozó számos szervezet vezetője aláírta a stockholmi felhívást. r A Béke Híveinek II. Világkongreszszusára történő előkészületek új lendü letet adtak a békeharcnak Újabb aláírásokat gyűjtöttek, újabb békebizottságokat és községi béketanácsokat szerveztek. A parasztok nagy számban vet-Amint a közölt értékekből láthatjuk, helyesen végzett őszi mélyműveléssel elérhető csapadéktároló hatás tehát igen nagy lehet. Még nagyon száraz tavasz esetén is lehetővé teheti nemcsak a növények, átvészelését a száraz időszakon, hanem még a jó termést is biztosíthatja. JOBBAN FEJLŐDIK A GYÖKÉRZET Általában minden növény gyökérzetének fejlődése számára kedvező, ha ez a fejlődés megfelelő mértékben átporhanyított talajban történhetik. A jobb gyökérfejlődés ugyancsak kedvező befolyással van a termés kialakulására és ezért az őszi mélyművelés általánosságban ilyen vonatkozásban is minden tavasszal földbekerülő növény számára fontos. Különösen fontos azonban ilyen vonatkozásban a gyökerükben, illetve gumóikban termésthozó növények esetében, mint amilyenek a burgonya és különösképpen a répafélék. Főként a függőleges irányban lefelé terjeszkedő répafélék azok, amelyek a mélyművelést nemcsak meghálálják, hanem egyenesen meg is kívánják. A kellő mély művelés elmaradása ugyanis a répának nemcsak elégtelen, de egyenesen torz fejlődését eredményezheti kötőttebb talajokon, különösen akkor, hogyha a tavasz és a nyár száraz. Ilyen tek részt a népgyűléseken. Ezeken a gyűléseken, falvakban és községekben megvitatták a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának prágai felhívást és megválasztották küldötteiket a Béke Híveinek megyei konferenciáira, amelyeket Franciaországnak mind a 90 megyéjében megtartottak. Pleven miniszterelnök kijelentése, hogy a katonai szolgálat időtartalmát 18 hónapra meghosszabbítják, még világosabban megmutatta a parasztoknak a háborús veszélyt. A kormány törvényjavaslata elleni harc a parasztok békeharcának egyik legfontosabb részévé vált. Corréze megyében az Általános Mezőgazdasági Szövetséghez tartozó ifjúsági szervezet e törvényjavaslat ellen tiltakozását jelentette be a képviselőkhöz. Creuse megyében a bourganeufi mezőgazdasági kiállításon 310 aláírást gyűjtöttek össze a törvényjavaslat ellen. Számos községi tanács a katonai szolgálat meghosszabbítása ellen foglalt állást. A falun folytatott békeharcnak döntő mozzanata, hogy az összes dolgozó parasztok egységesen veszik fel a harcot a hadigazdálkodásra való áttérés következményei ellen; a parasztok kifejezésre juttatják jogos követeléseiket és e követelések kielégítése érdekében megteremtik az akcióegységet. A mezőgazdasági munkások harci egységüknek köszönhetik, hogy havi 3000 frank segélyben részesültek. esetben a répa csak a lazított réteg mélységében tud rendesen fejlődni; amint lefelé hatoló gyökere a kemény, lazítatlan réteghez ér, hosszanti, lefelé irányuló fejlődésében megáll, ehelyett a lazított réteg alsó részében oldalirányban járulékos gyökereket kezd kifejleszteni, tehát fejlődése torz alakot ölt. MILYEN A Jö MÉLYSZÁNTÁS? Az őszi mélyszántást úgy kell elvégezni, hogy a barázdaszeletek minél jobb átfordítását és a felső, kb. 10 cm vastag talajrétegnek a tökéletes alátakarását minden körülmények között biztosítsuk. Ami a szántás mélységét illeti, elvileg csapadéktárolás szempontjából kívánatos volna a minél mélyebb művelés, azonban ennek két körülmény szab határt. Az egyik az, hogy a talajt nem szánthatjuk nagyobb mélységben, mint amilyen vastag a termőtalajréteg, mert n legnagyobb hiba volna az, ha a nyers, terméketlen altalajt hoznánk fel a felszínre; ezzel hosszú évekre tönkretehetnők talajunkat. A másik kizáró ok pedig az, hogy az eke mérete már magában véve is megszabja az elérhető legnagyobb szántási mélységet. így régebbi 28 cm fogásszélességü előhántoló nélküli mélyszántó ekéinkkel kötött, gyepes talajon kb. 20—22, omlósabb talajon maximálisan kb. 24—2$ cm mélységű szántás végezhető, ha egyidejűleg a barázdaszelet tényleges átforgatását is biztosítani akarjuk. Újabb szerkezetű, előhántós traktorekéinkkel 30 cm fogásszélességük figyelembevételével még kötött, gyepes talajon is 23—25 cm szántási mélység, omlós talajon pedig maximálisan kb. 27 cm-es szántási mélység biztosítható jó átforgatás és alátakarás mellett. A 35 cm fogásszélességü előhántós traktorekéknél pedig ezek az értékek kötött, gyepes talajnál 25—28 cm-re, omlós talajnál pedig 30—32 cm-re emelkednek. A Szovjetúnióban elfogadott gyakorlat egyébként az, hogy tavaszi kalászosok és takarmánynövények alá kb. 20 cm, ipari növények alá pedig kb. 25 cm mélyen szántanak előhántós ekékkel, ha a talajviszonyok azt megengedik. A kormány ezt a segélyt csupán az iparban foglalkoztatott munkásoknak és tisztviselőknek akarta megadni, de még ezt is csak kemény harcok után. A szőlőművelő az elmúlt hónapok folyamán a dolgozó parasztok széleskörű mozgalmának vált szinterévé, amelyet közvetlen követeléseik megvédése érdekében fyoltattak. Szüret idején a mezőgazdasági munkások többszöri sztrájkjuk eredményeképpen kiharcolták munkabérük fölemelését. Ugyancsak sikerrel végződött az a sztrájk is, amelyet Aisne, Somme, Seine és Marne megyék mezőgazdasági munkásai aratáskor folytattak. 1 Kibontakozik a felesek és a bérlők harca is közvetlen követeléseikért. A felesek és bérlők hatalmas összegeket fizetnek a földbirtokosoknak haszonbér fejében: ez az összeg 1947-ben 35 milliárd frankot, 1948-ban 60 milliárd frankot és 1949-ben 100 milliárd frankot ért el. A parasztok roskadoznak az egyre növekvő adóterhek és bérösszegek elviselhetetlen terhe alatt és harcolni kénytelenek az országszerte folyó elárverezések és kilakoltatások ellen. Ez a harc egyre gyakrabban lobban fel az ország különböző vidékein. A parasztok olvkor ellenállást tanúsítanak a kilakoltatást végrehajtó fegyveres rendőrséggel szemben Valamennyi kis és középpajraszt küzd a mezőgazdasági termékeket szállító A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ legújabb számából: A FRANCIA FALVAK SÚLYOS VÁLSÁGA A kormány Amerikából sok olyan mezőgazdasági terméket hoz be, amit a francia paraszt saját földjén is termeszt A francia falvak jelenleg súlyos válságban vannak. Ezt a válságot még jobban elmélyíti a mezőgazdasági termékek es az iparcikkek árat közti szakadok, valamint az adóterhek növekedése. A mezőgazdaság számos ága nélkülözi a fölvevő piacot. Ennek legfőbb oka a dolgozók vásárlóképességének csökkenése. Hozzájárul még ehhez a külföldi piacok elvesztése, valamint olyan mezőgazdasági termékek behozatala a Marshall-terv keretében, amelyekre az országnak nincs szüksége.
