Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-11-12 / 35. szám
2 üuJkkáíbkimwm 1950. november 12. B. D. GREKOV: Csehsz ovákia és a Szovjetunió népeinek barátsága Az, aki meglátogatta a Szovjetúniót, jól tudja, milyen rokonszenvet érez a szovjet ember a csehszlovák nép iránt s mily örömmel kiséri figyelemmel a népi demokrata Csehszlovák Köztársaság sikereit az új élet, az igaz élet építése terén. De azok, akik nem élvezhették a Lzsvjctúnió vendégszeretetét, sem találhatnak okot arra, hogy kételkedjenek a szovjet emberek forró és Őszinte érzelmeiben, amelyeket Csehszlovákia népei iránt táplál. A két nép kölcsönös barátságát olyan óriási mennyiségű bizonyíték támasztja alá, hogy egyenesen lehetetlenség azokat mind felsorolni, A Nagy Októberi Forradalom megteremtette az emberiség új érájának történelmi alapkövét, megvalósította a népek ősi vágyait, megmutatta a függetlenséghez vezető utat és az új, emberibb és szociális alapokon felépülő kapcsolatok kiépítésének módját. A fasizmussal folytatott szörnyű háború egybe tömörítetté a békeszerető nemzeteket, megmutatta a világnak azok erejét és az egész világ egyszerű embereinek szimpátiáját feléjük fordította még a kapitalista országokban is. S ma, amikor a háborús uszitók újabb és fokozottabb tevékenységével állunk szemben, amikor az egész világot borzalom fogja el, ezek az egyszerű emberek a népi demokratikus országokra és a Szovjetunióra azzal a reménnyel és hittel tekintenek, hogy éppen ezek az országok fogják minden erejükből támogatni a béke védelmezőit, megmentik a békét és az egyszerű dolgozó ember feje felöl elhárítják az új háború veszedelmét, amely háború összehasonlíthatatlanul gyilkosabfonak ígérkezik, mint amilyen az elmúlt második világháború volt. Mi, akik Prágában pontosan meghatározott céllal és teljesen nyílt küldetéssel jöttünk, hogy még szorosabbra fűzzük az egységet a csehszlovák és a szovjet nép barátságának nagy jelszava, jegyében, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról a lidércnyomásról, amely az egész világ egyszerű embereinek szivét szorongatja. A mi népeink könnyen és örömteljesen szólhatnak a barátságról, mert közös rokonszenvünknek már hosszú története van. A csehszlovák és az orosz nemzet közötti gazdasági, politikai és kulturális együttműködés már régi időkben keletkezett. Oroszország az ábécéjét Cseh- és Morvaországból kapta. Onnan kapta a görög és latin könyvek első fordításait is. A csehek és morvák érdeklődéssel figyelték, mi történik Oroszországban és gyakori volt az eset, hogy ténylegesen támogatták Oroszország küzdelmét nemzetibb kultúrája érdekében. Orosa* ország ugyanilyen módon rótta le háláját. S az újabb, hozzánk már sokkalta közelebbi időkben az orosz tudósok, művészek és írók százai látogatták meg Prágát, megismerték Csehszlovákia hősi történelmét, zenéjét, képzőművészetét és irodalmát. Nem kisebb azoknak a cseh kultúrmunkósoknak a száma, akik a régi Petrograd, Moszkva és más orosz városok falai között működtek, sőt gyakran Oroszországban maradtak életük végéig, beolvadva az orosz nép kebelébe. így például, Csajkovszkij prágai és Dveifák petrográdi tartózkodása, ahol mindkét nagy szláv zeneszerző óriási lelkesedéssel találkozott, távolról sem meríti ki a két nemzet közötti rokonszenv számos megnyilatkozását. Griboiedov, Gogol, Tolsztoj és Csechov nevét a csehszlovák nép semmivel sem ismeri kevésbé, mint ahogy Dobrovsky, Safarik, Niederie, Nápravník és Suk életművét az orosz nép ismeri. A cseh és szlovák szépirodalom a Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvend. A Szovjetúnlóban mintegy százötven cseh és szlovák könyv fordítása került kiadásra. A cseh irodalomból a Szovjetunió népeinek nyelvére lefordított könyvek példányszéma már három millió körül mozog. Az orosz nyelven kívül ukrán, gruzin, azerbejdzsáni, jakut, lapp, litván, észt, finn és egyéb nyelvekre fordították le ezeket a könyveket. Á Szovjetunióban különösen nagy ( ketíveltségnek örvend Julius Fuélk életműve, amely tizenegy nyelven több mint félmilliós példányszámban jelent meg s ezen kívül Jaroslav Hafiek műve, amely hat nyelven jelent meg. Lenin és Sztálin zseniális művel az egész csehszlovák nép közkincsévé váltak. Azonban ehelyütt nem akarom és nem is tudom Oroszország, Illetve a Szovjetunió kapcsolatait Csehszlovákiával részletesebben taglalni. E néhány példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy népeink között már régóta fennállanak a legszlvélyesebb kapcsolatok, amelyek részben még abban az időkre esnek, a mikor úgy Oroszország mint Ausztria-Magyarország burzsoá-kormányaíval kellett megküzdeni a kapcsolatok megteremtéséért. Ma már örökre megszűntek mindazok az akadályok, amelyek a közös bizalom és barátság megnyilvánulásának útját állják. Űj előfeltételek teremtődtek, népeink még szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, egy és ugyanazon magas cél felé közelednek. Közöttünk nincs semmi ok a viSszálykodásra, mert a népi demokrata államok megingathatatlanul állanak a nemzetek szabadságának és függetlenségének alapján. Építsük ki még szilárdabb kötelékeinket és ezeket a kötelékeket nem tudják elszakítani a háborús uszító sem! (A szovjet küldöttség vezetőjének a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége prágai, kongresszusán elmondott beszédéből.) A Szovjetunió mezógazdaságá Négyszer több traktort, 3.8-szer több kambáint, négyszer több traktorekét, hatsz szór több traktorboronát kapott idén a szovjet mezvgazdaság, mi Hatalmas ünnepségek keretében emlékeztek meg a Szovjetunióban a Nagy Ok évfordulójáról. Hétfőn este a moszkvai Nagy Színházban ünnepi ülést tartottak, n a Szovjetunió minisztertanácsának helyettes elnöke, mondotta az ünnepi beszédet Szovjetúnió erejének növekedését, a háború utáni ötéves terv alapvető feladatainak megszilárdításáért vívott harc eredményeit. A Szovjetúnió belső fejlődésének törté nyin marsall kijelentette, hogy a szovjet szocialista állam úgy politikai, mint gazdi dúlt. Ma nincs a világon egyetlen burzsoá kormány sem, amelynek belső politikai gathatatlan volna, mint amilyen szilárd és megingathatatlan a szovjet kormány helys ről szólva, azt a Szovjetúnió fejlődésében új dicső szakasznak jelölte meg és a bü hogy az ötéves terv feladatait a Szovjetek állami sikeresen teljesítette. Bulganyin re tette az ötéves tervben elért eredményeket és ennek során a mezőgazdasági helyzeti mondotta: A mezőgazdaságbáh jelentős sikereket értünk el. A folyó évben a bruttó gabonatermés hótmilliárd hatszázmillió púd és a háborúelőtti 1940-es év színvonalát majdnem háromszázmillió púddal múlja felül. Ugyanakkor a bruttó búzatermés az 1940-es év termését háromszáznegyvenmillió púddal múlja felül. A bruttó gyapottermés az 1940, évi termést több mint negyven százalékkal múlja felül. Megnövekedett a cukorrépa termelési eredménye. Ebben az évben legalább huszonötmillió métermázsával nagyobb a cukorrépatermés, mint az 1940. évi. A talaj védő erdőültetvények létesítéséről, valamint a füvesvetésforgó bevezetéséről, továbbá a Szovjetúnió európai részének sztyeppés és erdősztyeppés körzeteiben létesítendő mesterséges tavak és vízgyüjtőmedencék építéséről szóló, 1948-ban elfogadott terv sikeresen valósul meg. Két esztendő alatt egymillióháromszázezer hektárnyi Szlovákok és magyarok együtt építjük a szocializmust Hogy mit jelent nekünk a falvakon a Szovjetbarátok Szövetsége, hadd mondják arról egy pár esetet. Mi, a királyhelmeci járás dolgozói, akik együttélünk magyarok és szlovákok, péb>t veszünk a hatalmas Szovjetúnió dolgozó'tól és az ő példájuk szerint igyekszünk dolgozni úgy kulturális téren, mint a nrndennapi életben. Példát veszünk a nagy Szovjetúniótól, ahol több mint hatvan nemzetiség dolgozik együtt a szocializmusban a legszorosabb megértésk n cs így akarunk mi is dolgozni a szocializmus felépítésén hazánkban. Közösen szervezzük az ünnepélyeket, a kultúrelőadásokat és együtt építjük az Egységes Földműves Szövetkezetünket — szovjet mintára. Nagy segítségünkre vannak ezen munkánkban a Szovjetunióban járt földműveseink, akiknek módjukban vc.lt me^vőzödnlök azokról az eredményekről, melyeket a szovjet kolhezisták értek el. Mi is az ő mintájuk szerint építjük — szlovákok és magyarok — az Egységes Földműves Szövetkezeteinket, hogy kis- és középgazdáinket megszabadítsuk az eddig végzett embertelen nehéz munkától, hogy boldogabb. sze’ b életet teremtsünk falvainkon az Egységes Földműves Szövetkezeteink által. Biztos utat mutatnak ezen munkánkban a szovjet kolhozok, amelyek már hosszú évekre kiterjedő gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. így akarjuk mi STovieP'avát k^ncsblatglnkat tovább és tovább elmélyíteni és nagy vezéreink, és Sztálin elvtársak, vezetése alatt építeni a szocializmust és védeni a békét. CAP ISTVÁN, Lelesz. területen létesültek erdőültetvények, az említett körzetek kolhozaiban és szovhozaiban többezer mesterséges tó és vízgyüjtőmedence épült. Ez év augusztusában fontos határozatot hoztunk, amly szerint több mint négymiljióháromszázezer hektárnyi területen új öntözési rendszerre térünk át. Az új öntözési rendszer ideiglenes öntözőcsatornák építését irányozza elő az állandóak helyett, amelyek megnehezítették a földművelés modem gépi technikájának alkalmazását. Az iij öntözési rendszer ezzel lehetővé teszi az öntözött területek méreteinek növelését, valamint a munka termelékenységének jelentékeny emelését az öntözéses földművelésben. A folyó évben a Párt és a kormány erőfeszítései a mezőgazdaság területén mutatkozó központi feladat megoldására — az állattenyésztésnek minden módon való fejlesztésére — irányulnak. A kolhozok és szovhozok a társadalmasított haszonállattenyésztésük háromesztendős fejlesztési tervét teljesítve jelentékenyen növelték az állatállományt és annak hozamát. Állattenyésztésünk a háború idején erősen szenvedett. Az ország legfontosabb állattenyésztési körzeteiben, Ukrajnában, Észak-Kaukázusban, Bjelorusziában, a Központi- Feketeföld vidékén, az állatállomány a keletre áttelepített, vagy a lakosság által elrejtett csekély rész kivételével teljesen megsemmisült. Szenvedett a hábonx idején az állattenyésztés az ország más körzeteiben is. Ennek ellenére a társadalmi tulajdonban lévő haszcnállattenyésztés háborúelőtti színvonalát nemcsak teljesen helyreállítottuk, hanem ezt a színvonalat jelentékeny mértékben felül is múltuk. A szarvasmarhaállomány a kolhozokban ma harmincnyolc százalékkal, a juh- és kecskeállomány hatvanöt százalékkal, a sertésállomány ötvenöt százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. A kolhozok és szovhozok jelentékenyen növelték a tenyészállatállományt. A kolhozokban és szovhozokban nagy jól la| ab m lé sí: m m lé a re f te 5 n; 3 éj m í , X C V v/w M —----------r ___ t nyújt a kolhozoknak, a szovhozoknak és a mezőgazdasági gépállomásoknak. A mezőgazdaságot nagy mennyiségben látják el mindenféle gépi felszereléssel. Traktor- és mezőgazdasági gépgyárainkét a háború idején lerombolták; ma már helyreállították őket és az újonnan épített üzemekkel együtt az idén a mezőgazdaságnak négyszer több traktort (tizenöt lóerősre átszámítva), háromegész nyolctizedszer több kombájnt, négyszer több traktorekét, majdnem hatszor több traktorvetőgépet és traktorboronából több mint háromszor többet adnak, mint 1940-ben. A vegyiipar egyre növekvő mértékben látja el a mezőgazdaságot műtrágyával. A folyó évben a mezőgazdaság foszfor-, káli- és nitrogénműtrágyából majdnem kétszer többet kap, mint 1940-ben. Az élenjáró technikával felszerelt nagyüzemű kollektív gazdaság vezetése megköveteli a kolhoztermelés gazdaságtanának, valamint az agrotechnika és a gépesítés alapjainak ismeretét. A kolhoztagok közül nagyszerű szervezők, a mezőgazdaság vezetői és mesterei kerültek kh Ezzel azonban nem szabad megelégednünk. Ezért a Párt és a kormány feladatául tűzi ki a kolhoz-káderek további megerősítését és a tudomány, valamint a mezőgazdaság élenjáró tapasztalatainak bevezetését a kolhozok termelésébe és a gép- és traktorállomások munkájának gyakorlatába.
