Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-11-05 / 34. szám
2 A SZOVJETUNIÓBAN JÁRT KÜLDÖTTEK ÉMÉNYEfflOL ——————— ........I I——. ■ ■ I 1.1 . Ilii-———— I ——————— A szovjet parasztasszonyok élete Évszázadok keserves, szenvedésekkel teli életétől szabadította meg a szovjet asszonyokat a kolhozrendszer A Szovjetunióban járt parasztküid öttséguak soraiban nagy számban képviseltették magukat a nők is. Az csak természetes, hogy a női küldötteket kétszeresen érdekelte a szovjet nő, föle g pedig a szovjet parasztasszonyok helyzete, élete. A szerte az országban tartott beszámolókból gyűjtöttünk öszsze az alábbiakban egy kis csokorra va lót és ezt most átnyújtjuk olvasóinknak: B. Holecková nemzetgyűlési képviselőnő, aki a Szovjetunióban járt csehszlovák nőküldöttség vezetője volt, egyik beszámolájában többek között a következőket mondotta: — Meglátogattuk Moszkvát, Kievet és sok ukrán kolhozt, valamint Sztálingrádot. Tanúi voltunk annak, milyen gyorsan orvosolja a becsületes szovjet nép azokat a sebeket, melyeket hazáján a második világháború ejtett. Láttuk, hogy azokon a helyeken, amelyek a háború folyamán csak romhalmazok voltak, milyen hatalmas városok és falvak nőttek ki néhány rövid év alatt. Mily csodálatos módon újjáépült a hírneves Sztlálingrád, mennyi sok iij üzem, park, tér, kultúrház és gyermekjátszótér látható itt! Sztálingrád, amelyről nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ békeszerető népe úgy emlékezik meg, mint a hősiesség jelképéről, szebb lesz, mart szebbnek kell lennie, mint a többi városok. ’ — Találkoztunk sztahanovista nőkkel, mémöknőkkel, tudományos munkásnőfckel, a szocialista munka hőseivel, kolhozmunkásnőkkel stb. Beszélgettünk Zinaidával, a moszkvai földalatti vasút helyettes igzgatónőjével, aki tábornoki rangot visel. — A moszkvai vasúton utazva sok mozdony,vezetőnőt, váltókezelőnőt, kalauznőt láttunk, meggyőződtünk arról, hogy a szovjet asszony mindenütt megállja a helyét. M. Noviková, a moszkvai körvasút igazgatójának helyettese, aki a múltban földművesasszony volt, elmondotta nekünk, hogy a szovjet vasút szolgálatában 25.000 technikusnő és mémöknő dolgozik. A szovjet vasút Személyzetének egyharmada nő. Kondrasová mérnöknőtől megtudtuk, hogy a Szovjetunióban több mint 300.000 mémöknő és technikusnő van. HELYTÁLLÁS A FÉRFIAK MELLETT ÉS A FÉRFIAK HELYETT A szovjet nő azonban nemcsak a ínunka felsorolt területein állja meg a helyét. Akik Kievben jártak, a partizán-muzeum bejáratánál két szobrot láttak: az egyik egy géppisztolyos partizánt ábrázol, a másik pedig fegyverrel a vállán egy bátor, nyilttekintetű partizánasszonyt. Sokat hallottunk, olvastunk már a szovjet asszonyok hőstetteiről. Az egész világ ismeri Zó ja Kozmodemjánszkája nevét, aki fiatal leány létére igazi hősként szállt szembe a német fasisztákkal. Azt is tudjuk, hogy a második világháború alatt a szovjet falvakban, a kolhozokban, asszonyok, leányok álltak a harcoló férfiak helyére és ezekben az esztendőkben nemhogy csökkent volna, hanem emelkedett a terméshozam. A szovjet asszonyok valóban példát mutatnak a világ asszonyainak a békéért vivott harcban, a termelő munkában. Parasztküldöttségünk tagjai számára örökké feledhetetlen marad, amit tanulmányutunk során a szovjet asszonyok példájából láttak. Itt van mindjárt Litvin, Marian munkacsapatvezető. Amikor,a parasztküldöttség egyik csoportja falujában járt, ő is felszólalt az üdvözlők között. MIT KAPTAM A SZOVJET HATALOMTÓL? — tette fel ő maga a kérdést, melyre így adta meg a választ: — Nagyon sokat kaptam! Jöjjenek el a házamba és nézzék meg. Bőségesen megvan mindenem, szép családi ház, villannyal, rádióval, vannak jószágaim: egyszóval elmondhatom, hogy jómódban ban élék. — Bizony nem voltam lusta. Mindig jól elvégeztem a munkámat. — A háború idején mindig arra törekedtem, hogy a mi hadseregünk győzzön. A kolhozón belül pedig mindig arra törekedtem, hogy az én munkacsapatom gzőzzön. — Én már ötvenhét éves vagyok. A sztálini törvény szerint nekem már nem kellene dolgoznom: a kolhoz biztosítja mindenkinek, hogy öregségére gondtalanul, szépen megéljen. De én még dolgozni akarok! 1946-ban jó munkámért megkaptam a Lenin-rendet, 1947-ben a „Munka Vörös Zászló rendjét“, ebben az évben- pedig a „Szocialista Munka Hőse“ akarok lenni! AMIKOR AZ ASSZONY SZÉGYELI A FÉRJE LEMARADÁSÁT Jártak parasztküldötteink több szovjet gépállomáson is. Minden gépállomáson rádió adó-vevő készülék van és ezen rendszeresen jelentik, hogy melyek brigád hogyan végzi a munkáját, hol áll a versenyben. Traktorista lányok is dolgoznak a gépállomáson, sőt előfordul, hogy vannak traktorista házaspárok is. Ilyen például a Zsuk házaspár: Ivan Zsuk a gépállomás egyik traktoros brigádjában dolgozik és nem messze tőle egy másik brigádban dolgozik a felesége, Zsuk Anna traktorista. A fiatalasszony szomorúan hallotta a rádiójelentésekböl, hogy férje bizony Az állami mezőgazdasági kísérleti állomáson igen érdekes kísérleteket hajtottak végre az intézet dévényujfaJusi állomásán. A már tavasszal megindult kísérletek célja az, hogy vájjon lehet-e majd fenn Árva megyében is dinnyét termelnünk, ahol mindeddig csak néhány mezőgazdasági növény termesztése járt eredménnyel. A gondolatot a geniális orosz agrobiologustól, Micsurintól, vették aki szerint a természettől kegyelmet nem saabad várnunk, hanem azt céljainknak megfelelően magunknak kell átformálnunk. Micsurin szerint az ember a természetet céltudatos munkával meg tudja változtatni úgy a növényeknél, mint az állatoknál és megfelelő módszerekkel — a saját szükségletének megfelelően — fejleszteni tudja azt egy bizonyos irányban. Mit jelent ez tulajdonképpen? Semmi mást, minthogy meg vannak a lehetőségeink arra, hogy olyan növényeket, amelyek eddig nem találtak talajt a mi kiimánk alatt, mert természetes adottságaik arra kényszerítették, hogy meleg, tropikus, éghajlat alatt éljenek, megfelelő eljárással, belső tulajdonságaik megváltoztatásával a mostohább klimatikus viszonyokkal rendelkező vidékek növényévé tesszük, mint ahogy ezt a nagy Szovjetunióban láthatjuk. Ez ma már nem csak teória, hiszen a Micsurin elveit gyakorlati életben már megvalósítva láthatjuk. Szubtropikus égöv növényei, mint a narancs, az eukaliptus, a citrom, távol eredeti hazájuktól nagyszereűn teremnek ott is, ahol eddig arra gondolni sem mertek. Tehát ha meg lehetett ezt tenni a erősen lemaradt a munka veK*r>yben. © maga, Zsuk Anna egyike volt a gépállomás legjobb traktoristáinak. Nem csoda hát, hogy szégyelte férje lemaradását. Először beszélt a férjével, de amikor látta, hogy ez nem használ, cselhez folyamodott. Éjjel átment férje brigádjának a területére és elvégezte Ivan Zsuk helyett a munkát. A meglepett férfiak reggel csak a hatalmas darab jóminőségű szántást látták. Ez aztán megmozgatta a lemaradottakat. Ivan Zsuk brigádjának a teljesítménye a következő héten több mint 20 százalékkal megnövekedett. KITÜNTETETT ASSZONYOK — BOLDOG ÉDESANYÁK A tanulmányút során nagyon sok szovjet asszonnyal beszéltek küldötteink. Kolhozparasztasszonyokkal, traktoristákkal, tudósokkal, mert a Szovjetúnióban minden poszton, minden foglalkozási ágban megtalálhatjuk az asszonyokat. Az egyik kolhozban, amikor a kolhozparasztok házait látogatták meg, az egyik ház előtt játszadozott egy csapat kislány. Megkérdeztek néhányat, hogy mi szeretne lenni. — Mérnök akarok lenni — mondta az egyik határozottan. A másik agronómus, a harmadik pilótanő szeretne lenni. És nemcsak szeretne, hanem biztosan az is lesz. A tanulásnak nincs semmiféle akadálya. A diákok ösztöndíjat, fizetést kapnak. És például a moszkvai Timirjázev ■egyetemen, ahol a vezető mezőgazdasági szakembereket képezik ki, — a tanulók fele nő. Látták küldötteink a munka hőseit: kitüntetett asszonyokat, akiket az egész kolhoz, az egész ország tisztel és becsül miénknél mostohább klimatikus viszonyok között, mért ne lehetne ezeket az eljárásokat, ezeket a nemesítési módokat nálunk is felhasználni? Az állami kísérleti intézet lehetővé tette, hogy nálunk is meginduljon a természetalakító munka. Egy ilyen terv hogy a cukor- és görögdinnyét valamilyen módszer szerint a mostoha körülményei között élő északi és északkeleti vidékeink növényévé is megtegyük. Ehhez elő kell állítani egy olyan fajtát, amely xígy minőség, mint pedig termésmennyiség tekintetében kiváló volna. Rá kell itt mutatni, hogy milyen nagy jelentőségű növényünk a dinnye, amit a déli részeken nagy mennyiségben termelnek. Mit is tartalmaz? A görögdinynye cukortartalma 3—12%, mig a cukordinnyéé 5—18%, tehát lényegesen magasabb. A cukor mellett bizonyos mennyiségű mésat, vasat és igen nagymennyiségű vitamint tartalmaz, amely tudvalevő, hogy az emberi organizmus számára meglehetősen nagy fontosságú. A dinnyének nem- csak mint emberi táplálék’- ~k, hanem — mondhatnék — mint r ’növénynek is nagy a jelentősége emberi organizmusra igen jó hatá >1 van, különösen bélbántalmaknál, vérszegénységnél. Ha ezt az értékes gyümölcsöt friss állapotban tudnánk dolgozóink asztalára juttatni, kiküszöbölhetnénk a déli részeken termett gyümölcs elszállításával járó aránylag magas szállítási költségeket és azt a veszteséget, amely a hosszú szállításnál sohasem elkerülhetetlen. A probléma megoldható volna vegetatív hybridizációval. A dinnyének tőkmunkájuk után. Ott van például Liszenkó Mária répatermelő parasztasszony, akit kiváló munkájáért Lenin-renddel tüntettek ki és beválasztottak a Legfelső Tanácsba is. Láttak édesanyákat. Anton Számolj evics Jakovlev feleségével beszélgettünk, aki hét gyermeket nevelt fel: egyik fia mérnök, a másik tiszt, egy lánya Moszkvában tanul akadémián, egy gyermeke munkacsapat-vezető a kolhozban, egy kolhoztag, a két kisebb pedig még iskolába jár. — Az asszony nagy erő — idézte egy öreg kolhozparaszt Sztálin mondását és elbeszélte, hogy a kolhoz megalakulása előtt az ő felesége is, mint millió és millió parasztasszony, csak az igát húzta. Ma pedig az asszonyok kiváló eredményeket érnek el a munkában és vezetében. Vannak kolhozok, ahol asszony az elnök és egyetlen kolhoz vezetőségéből sem hiányoznak az asszonyok. A szovjet társadalom megbecsüli a dolgozó nőket. A kolhozokban ugyanazért a munkáért a férfiakkal egyenlő részesedést kapnak. Szülés előtt és szülés után is két-két hónapig egyáltalán nem dolgoznak és erre az időre is megkapják az átlagos munkaegységeket. A gyermekek nevelésénél is segítségükre siet a kolhoz: napközi otthonokat láttak küldötteink mindegyik kolhozban. Apró ágyakkal, székecskékkel. Amíg az édesanya dolgozik, nem kell félnie, hogy baj történik a kicsinyekkel: a napköziben, óvodában szakképzett felügyelőnő vigyáz rájuk, ezernyi játékot vásárol a kicsinyeknek a kolhoz és mindez: a bölcsőde, az óvoda, a napközi a kolhozparasztoknak egyetlen fillérjébe sem kerül. A dolgozó parasztasszonyoknak, édesanyáknak az élete évszázadokon át szenvedésekkel teli nehéz robot volt. Ettől a keserves, szenvedésekkel teli élettől szabadította meg a szovjet aszszonyokat a kolhozrendszer és boldog családi életet, szabad, kulturált, jómódú életet biztosított számukra! be való oltása révén elérhető volna — természetesen a szülőegyedek helyes kiválasztása esetén —, hogy megrövidítsük a tenyészidőt és zamatosabbá tegyük a dinnyénket. Ez a körülmény, ha sikerül elérni tenyészidő megrövidítését, nemcsak az északi járásainkra lesz nagy fontosságú, hanem a déli kerületeire nézve is. A vegetatív szaporításnak nagyon nagy a jelentősége, amit Micsurin mutatott ki és aki a gyakorlatban is nagyon komoly eredményt értek el vele. Ő a vegetatív hybridizációt a legfiatalabb növényi organizmuson hajtotta végre, amelyek a legplasztikusabban örökítik a kívánt tulajdonságokat. A vegetatív hybridizációnak igen nagy jelentősége van a jövőben. Nagyon is szükséges volna, ha ezeket a lehetőségeket nemcsak a mi tudományos intézeteink használnák ki, hanem a népi kísérletezőink is, akiknek van érzékük az újdonságok előállításához. Elsősorban gondolunk itt az állami birtokok és a földműves szövetkezetek dolgozóira. A kísérleti intézet tervbe vette, hogy az előállított hybridek magját kiadja azok részére, akik érdeklődnek a dolog iránt, mert szeretné, ha a gyakorlatban is megvalósulna az az elv, hogy a tudomány nem a tudományért, Hanem a gyakorlatért van. Ezért, ha olvasóink közül valaki be akarna kapcsolódni ebben a munkánkba, a kísérleti intézet a legnagyobb készséggel áll a rendelkezésére és küld magvakat a további megfigyelések és kísérletek céljára. Természetesen az egész kísérlet végrehajtása az intézet szakembereinek az utasításai szerint történne. —jki Az északi járásokban is fognak dinnyét termelni? Folynak a kísérletek, melyekbe olvasóink is bekapcsolódhatnak 1950. november 5. _____... nnHiifr, i-mifltitlTBIBrii't'
