Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-08 / 30. szám
így élnek a kárpátukrajnai magyar falvak A Szovjetunió magyar kolhozparaszt-küldöttsége beszámol az egykori «sötét Ruszinszkó« boldog életéről 5 magyar újság, 70.000 magyar könyv és a magyar iskolák igazolják a magyarok egyenjogúságát Lapunk multheti számában röviden jelentettük már, hogy kárpátukrajnai magyar parasztküldöttség érkezeti Magyarországra. A Szcvjetúriióból jött magyar kolhozparasztok most sorra járják a magyarországi termelöcsoportokat, gépállomásokat, hogy átadják gazdag tapasztalataikat. A Szovjetunió élő magyar parasztság sorsa természetszerűen kétszeresen is érdekli a mi magyar dolgozó parasztságunkat is és ezért a magyar sajtóban megjelent cikkek alapján igyekszünk összefoglalni a kárpátukrajnai magyar falvak életéről adott beszámolókat. Arra a kérdésre, hogyan lett a küldöttség több tagja a Szocialista Munka- Hőse, Benedik György, a beregszászi „Kalinin“-kolhoz tagja, aki maga is a Szocialista Munka Hőse, elmondotta, hogy munkája eredményeként 1 hektáron (1.7 hold) 115 mázsa szőlőt termelt. Amikor 1948-ban megalakult náluk a kolhoz, csak 77 tagja volt. A kívülállók mosolyogtak és azt mondották, hogy nem fogják tudni elvégezni a sok munkát. Amikor a következő évben látták, hogy a kolhoznak milyen terméseredményei vannak, 500-ra emelkedett a kolhoztagok száma. „Ma nyugodt, megelégedett életem van“ — A felszabadulás előtt a sarokra álltam ki és vártam, hogy elhívjon valaki dolgozni. Ma nyugodt és megelégedett életem van. Jó munkám jutalmaként megkaptam a Szocialista Munka Hőse kitüntetést és szilárd elhatározz som, hogy jövőre még többet fogok termelni. Hrobek Mária, a beregszászi „Kalinin“-kolhoz tagja elmondta, hogy ő volt az első, aki belépett a kolhozba. Azelőtt semmije sem volt, csak egy rozsdás kapári, most pedig mindennel ellátja a ko’hoz. Barát János, a legfiatalabb Szocialista Munka Hőse a Szovjetunióban, 16 éves korában, 1948-ban ifjúmunkás csapatot szervezett és 1 hektáron 106 mázsás szőlőtermést ért el. Arra a kérdésre, hogyan fejlődött a kárpát-ukrajnai magyarság élete, Sütő Béla, a Bene községbeli „Komszomol"kolhoz elnöke adta meg a választ. Kiemelte, hogy a kárpát-ukrajnai dolgozó magyar parasztság épúgy részesül a lenini-sztálini nemzetiségi politika minden vívmányából, mint ahogy a Szovjetunió többi nemzetisége. A magyar falvakban magyar nyelven tanítják a gyermekeket. Oroszul, vagy ukránul csak akkor tanulnak, ha felsőbb iskolába kerülnek. Minden faluban működik klub és könyvtár, és ma már az a helyzet, hogy a falusi ember nem sokban különbözik a városiaktól. „Egyenjogúak vagyunk“ — Minden téren egyenjogúak vagyunk mi, magyarpk a sok nyelven beszélő szovjet nép bármelyikével — mondotta. — Senki sem akadályoz meg berniünket abban, hogy anyanyelvűnkön szerezzük meg a tudást. Valamenynyien tudjuk, hogy ez az új világ, amely harcban áll a pusztuló kapitalizmussal, győzni fog. Sztálin a béke útján vezeti népünkét, de ha az imperialisták háborúval támadnak békés építésünkre, akkor nem ismerünk semmiféle akadályt és félelmet. Mi mellettünk van a ■'/Hágón minden becsületes ember, akinek a szabadság, a béke, az építés mindennél fontosabb. A következő kérdés: milyen változást hozott a kolhozrendszer a parasztság életében és a dolgozó parasztok mit tarthatnak meg háztáji gazdálkodásban és milyen az öregekről való gondoskodás? Erre a kérdésre is Sütő Béla adta meg a választ. Elmondotta, hogy a háztáji gazdálkodásban náluk fél hold földet hagynak meg, ami rendszerint gyümölcsös, vagy konyhakertészet. Ezenkívül van mindenkinek tehene, kocája két. malaccal, 10 darab juha, 10 család méhe és annyi baromfija, amennyit akar. Ez már maga is megélhetést jelent a kolhozparasztságnak. Az öregekről és a betegekről minden kolhoz gondoskodik. Az összes bevételnek 2 százaléka tartozik a segélyalaphoz. Ebből segélyezik a betegeket, ebből'részesítik támogatásban az öregeket. A kolchoztag jövedelme A kolhoztag jövedelméről Varró Mihály, a novoszilszki „Marx Károly“ termelőcsoport tagja számolt be. A következő példát ismertette: Tóth Bertalan cselédember volt. Mint cseléd került át Magyarországról Kárpát-Ukrajnába. Azelőtt 29 q búza keresete volt egy év alatt. Mint kolhoztagnak, egy munkanapra 4 kilogramm búza, 1.5 kiló rozs félkiló árpa, 4 kiló krumpli, 1 kiló káposzta és 6.75 rubel jutott. Tehát búzából többet kapott mint 29 mázsát munkájáért és pénzben pedig 4875 rubelt fél év alatt. Ezenkívül kapott szénát, szalmát, kukoricaszárat és kukoricából 127 mázsát. Az asszonyok életéről Juhász Erzsébet, a palágykomoródi „Sztálin“-kolhoz tagja, a községi néptanács elnöke számolt bé. Elmondotta, hogy a nők ugyanolyan joggal rendelkeznek, mint a férfiak. A vezető állásokban is mindenütt ott találhatók. Bodó Ferenc volt középparaszt, aki a felszabadulás után lépett be kolhozba, elmondotta, hogy mint egyéni gazdálkodónak 4200 rubel jövedelme volt évenként. Most 12.340 rubelt kap, ami több mint háromszorosa a régi jövedelmének. Lengyel József, a szovjet parasztküldöttség helyettes vezetője, a nagyberegi „Lenin“-kolhoz elnöke a munkaegységgel való számolást ismertette. Kiemelte, hogy a kolhoz minden munkása tudja, hogy mi jár neki a munkája utáni Ha túlteljesíti az előírt tervet, prémiumot kap. A Szovjetúnióban nincs sógor-komaság, csak a becsületes, jó munkát jutalmazzák. A termelőszövetkezetek gazdái maguk a tagok. A tagság jogait a szövetkezeti értekezleten gyakorolja. Az értekezleten ottlehet és szavazhat a szövetkezet minden tagja. Az értekezlet választja meg a szövetkezet elnökét és intézőbizottságát, tárgyalja meg és fogadja el a terveket, költségvetéseket és a különböző szerződéseket. Dönt a jövedelem elosztásáról, jóváhagyja, vagy szükség szerint módosítja a szövetkezet működési szabályzatát, dönt az új tagok felvétele, kilépése, vagy kizárása felett. A termelőszövetkezet közvetlen irányítása az elnök joga és kötelessége. Az elnököt a szövetkezet tagsága két esztendőre választja, de ha munkájával nincs megelégedve, bármikor leválthat ja. Az elnök egyéni felelősség mellek irányítja a szövetkezet munkáját, mun kaszervezetét és gazdálkodását. Az elnök képviseli a termelőszövetkezetet a kívülállók és a hatóságok felé, ő Írja alá a szerződéseket, az ő kötelessége ügyelni arra, hogy a termelőszövetkezetben maradéktalanul érvényesüljenek a demokrácia elvei. Az elnök munkáját segíti az intézőbizottság. A három-öt tagú intézőbizottságot szintén a tagság választja. Az elnök az intézőbizottság tagjaival rend szeres megbeszéléseket tart. Igen sok termelőszövetkezetnek nő az elnöke nő, vagy fiatal intézőbizottság! tag pe dig jóformán minden egyes szövetkezetben van. Az önálló szövetkezetekben az intézőbizottság helyett igazgatósás működik. A nagyobb termelőszövetkezetek tagjai maguk közül brigádokat alakítanak A 35—50 tagi! brigádok több esztendőre, a növénytermelő brigádok esetében pl. egy egész vetésforgó idejére alakul-Popovics Demeter, a parasztküldöttség vezetője, az Ukrán Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja is részletesen válaszolt a feltett kérdésekre. Elmondotta, hogy a szovjet rendszer a volt zselléreket jómódú emberekké tette. A múltban Kárpát-Ukrajnát úgy tartották, mint a világ egyik legszegényebb sarkát. Hogy ma az ott élő dolgozók jómódban és megelégedetten élnek, azt a szovjet kormánynak és a nagy Sztálinnak köszönhetik. — Nehéz volt a helyzet a Habsburgok, a cseh burzsoázia és a Horthy elnyomás alatt — folytatta beszámolóját. — Börtön, elnyomás, sinylődés és sokszor halál jutott osztályrészül azoknak, akik fel merték emelni szavukat. Sokan elhagyták az országot, kivándoroltak, de ott sem várt rájuk jobb sors- Azok, akik itthon madartak, a nincstelen dolgozó parasztok és a középparasztok is a kulákok martalékaivá váltak. Állatias bánásmód volt a dolgozó parasztság sora. Amíg a főurak dőzsöltek, addig a parasztok verejtékeztek és éheztek. Fizették a sok adót, de még választójoguk sem volt. A sokszáz kivégzett és bebörtönzött dolgozó között egyaránt volt ukrán és magyar. 70.000 magyar könyv Ismertette ezután az ipar fejlesztését A felszabadulás előtt mindössze három téglagyár volt a beregszászi járásban, azok is nagyrészt munka nélkül álltak Ma több mint 20 ipari üzem működik már. Az üzemekben 156 sztahánovista dolgozik. A munkások új módszert alkalmaznak és a munkafolyamatot felére csökkentették. Az üzemek dolgozóinak fele élmunkás. Fejlődik az állami nak. A termelőszövetkezet területét kiosztják a brigádok között. A brigád élére a termelőszövetkezet elnöke brigádvezetőt nevez ki. A brigádvezető irányításával a brigád önállóan dolgozik. A brigádokon belül munkacsapatokat szerveznek. A munkacsapatok kisebb, 5—12 tagú egységek, amelyek megkönnyítik a munka megszervezését és tervszerű elvégzését. A munkacsapatokat a munkacsapatvezető vezeti. A magyar termelőszövetkezeti moz galomban a termelőszövetkezetek ezeken belül pedig a brigádok és a munkacsapatok, sőt az egyes tagok is szocialista munka versenyben állanak egymással. A munkaverseny segíti, előre 'end'ti a termelőszövetkezet munkájú' lagyobb eredmények elérését teszi V letővé. A termelőszövetkezetek üzemterv szerint gazdálkodnak. Ebben előre elhatározzák. hogy mikor milyen munkákat hogyan, hány ember munkaerejenek felhasználásával végeznek el. Gaz dálkodásukban a szovjet mezőgazdasá legújabb vívmányait, a fejlett agrotech nika legjobb módszereit alkalmazzák 1949 nyarán 80 idén pedig 200 m°gya! dolgozó paraszt a Szovjetúnióban járt saját szemével is meggyőződött a világ első szocialista mezőgazdaságának fej lettségéről. Amit ezek a dolgozó parasztok a Szovjetúnióban láttak, elmondták idehaza és felhasználták min dennapi munkájukban. 1950 nyarán 330 gépállomás szolgálta a magyar dolgozó parasztságot, elsősorban a termelőszövetkezeteket. Az ötéves terv végére 500-ra emelkedik a magyar gépállomások, 20.000 fölé a traktorok száma. A termelőszövetkezetek minden gépi munkáját a gépállomások végzik, előre megkötött szerzőszövetkezeti kereskedelem is. De nemcsak az ipart és a kereskedelmet, a dolgozó parasztságot is segíti az állam. Az újgazdák vetőmagot és gazdasági felszerelést kaptak. 1946-ban a járás 96.000 mázsa gabonát kapott és ebből 38.000-et teljesen ingyen. Régen 6—8 mázsa gábona termett egy hektáron, ma 14—16 mázsa a kolhozok termelése. A szőlőnél 25—30 mázsa volt az átlag, ina 130 mázsás termést is elérnek. A segítség — mondotta —, amit kapunk, egyre fokozódik. Kulturális téren is nagy eredményeket értünk el. 1945-ben a járásban 42 elemi és 2 középiskola volt, 4500 tanulóval. Az idén már 75 elemi iskola van, 10.550 tanulóval. A t ók száma 138-ról 490-re emelkedt 1946-ban 2," 000 rubelt fordítottak iskolák támog .usára, az idén 5,800-000 rubelt. Kárpát-Ukrajnában 70.000 magyar könyv áll a dolgozók rendelkezésére. Nagy gondot fordít a szovjet rendszer az egészségvédelemre és a sport fejlesztésére is. Magyarok a községi tanács élén Minden faluban van egészségház, minden kolhoznak van gyermekkertje, szülőotthona. A sokgyermekes anyákat állami segélyben részesítik. A Szovjetúnióban mindegy az, hogy ki milyen nyelvet beszél. A magyar nemzetiségi községek tanácsai élén magyarok állanak. Minden magyar faluban magyarul folyik az oktatás és Kárpát-Ukrajnában öt magyar politikai újság jelenik meg. Beszélt ezután a kolhozok jelentőségéről, a gépesítésről, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók könnyebben végezzék el a munkájukat és több időt fordítsanak a művelődésre. Kiemelte, hogy a szovjet dolgozók aktívan résztvesznek az ötéves Terv végrehajtásában. Több kolhoz már most teljesitette az á11~*f',,,'',és7tési tervet. dés alapján. Biziusitiák a szövetkezeteknek a gépi munka, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A gépállomások agronémusai rendszeresen tanácskoznak a termelőszövetkezetek vezetőivel, útmutatást, tanácsokat adnak. Az állam támogatásának eredményeként nagymértékben használnak nemesített vetőmagot és műtrágyát. 1949 őszén a termelőszövetkezetekben egy hektárra 263 kilogramm műtrágyát használtak, szemben az egyéni parasztgazdaságok hektáronként 87 kilogrammos műtrágyahasználatával. A nép államának segítsége azonban nem merül ki a gépállomások segítő hálózatának felállításával Az állami mezőgazdasági szakiskolákban minden esztendőben ezrével nevelik ki a termelőszövetkezetek új vezetőit, új szakembereit. A terményeket átvevő nemzeti vállalatok termelési szerződéseket kötnek a termelőszövetkezetekkel. A termelési szerződések rendszere nagy előnyt ,elent a szövetkezeteknek. Azt jelent' hogy terményeiket előre eladják, a vételárból előleget kapnak, hogy tazdálkodásukhoz nemesített vetőmagokat kapnak. A nemzeti vállalatok állathizlalásra tenyésztésre is kötnek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Mindez" en felül közvetlen anyagi segítséget is nyújt a nép állama a terme'őszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetek állattenyés/törzseket kapnak az államtól, amelyek árát hosszú lejárattal kamatmentesen kell visszafizetni. Hitch kaphatnak a termelőszövetkezetek építkezésre, állatvásárlásra,’ kisgéoek beszerzésére és egyéb célokra is. A termelőszövetkezetek és gépállomások küldöttei 1950 januárjában tartották első kongresszusukat a közös problémák megbeszélésére és tapasztalataik kicserélésére. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártia főtitkára mondotta ezen a kongresszuson" „A termelőszövetkezeti mozdalom Magyarországon letette a vizsgát, megállta a helyét és mély gyökereket eresztett........Semmi kétség, hogy előbb vagy utóbb az egész magyar dolgozó parasztság meggyőződik ennek a termelési módnak helyességéről“. A MAGYAR TERMELŐSZÖVETKEZETI MUNKA BELSŐ IRÁNYÍTÁSA Kisiparos is tagja lehet a szövetkezetnek — Egész vetésforgó időjére alakulnak a brigádok Rákosi: A termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon letette a vizsgát A reakció szívesen terjeszti azt a rágalmat, hogy Magyarországon „kényszerítik a dolgozó parasztokat, hogy belépjenek a termelőszövetkezetekbe“. Erre a rágalolmra világos választ ad a szövetkezetek belső szervezési szabályzata aés a termelőszövetkezetek gyakorlati munkája. A termelőszövetkezetbe való belépés Magyarországon önkéntes, erre senkit senki nem kényszerít. Minden 16 éven felüli dolgozó paraszt beléphet a termelőszövetkezetbe, ha jelentkezését a tagok elfogadják. Tagja lehet a termelőszövetkezetnek kisiparos is, ha munkájára a termelőszövetkezetben szükség van és ha jelentkezését a termelőszövetkezet elfogadja. Természetesen kulákok és a dolgozó nép más ellenségei nem léphetnek be a termelőszövetkezetbe.
