Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-08 / 30. szám
A helyes és olcsó serteshizlalas Pépttorü lágyén a hízók takarmánya — Hízósertéssel kukoricaanyagot ne etessünk At éietszizmxial emelkedése és enn maradéktalan kielégítése érdekében szükséges, hogy hízósertésállományunkat takarmánykészletünk figyelembevételével minél sikeresebben hizlaljuk ki, vagyis a rendelkezésünkre álló takarmányokból minél több zsírt és húst állítsunk elő. A beállításra kerülő hízósertésállományunkat lehetőleg fajtánként, súly- és korcsoportonként állítsuk össze, hogy azokat igényeiknek megfelelően tudjuk szakszerűen takarmányozni. Azok az egyedek, amelyek koruk és fajtájuk alapján (pl. fiatal hússüldők) inkább húst termelnek, természetesen más takarmányt igényelnek, mint azok, amelyeknek zsírosodó képességük nagyobb (pl. idősebb sertések, mangalicák). A megfelelő takarmány biztosítása a h'zlalás sikeres lebonyolításának elengedhetetlen követelménye. Az is nyilvánvaló, hogy a hízósertéssel olyan takarmányt kell fogyasztatnunk, amely tápanyagban gazdag, vagyis 100 kg légszáraz takarmányban legalább 65 kg keményítőértéket tartalmaz. Minél nagyobb fejadagot tudunk sertéseinkkel megetetni, a takarmánynak annál kisebb hányadát fogja az életfenntartásra fordítani és annál nagyobb része jut a hús, vagy zsírtermelésre, Hogy ezt elérjük, a hízók abrakját olyan takarmánvokból állítsuk össze és azt oly módén készítsük elő, hogy a sertés abból nagy mennyiséget legyen képes elfogyasztani anélkül, hogy étvágyában visszaesés következne be. A hízók napi takarmányadagját mindenkori étvágyukhoz képest szabjuk meg. Törekedjünk hízóinkat a teljes jóllakáshoz szükséges adagokon tartani. Étvágyukat, etetés alatti viselkedésüket, ürítésüket, szilárd és híg ürülékek minőségét kísérjük állandó gondos figyelemmel. Ha valami rendellenességet tapasztalunk, keressük az okot és tannak megszüntetését. A jó étvágyú sertés is csak a jóízű, romlatlan, magas tápértékű, könnyen emészthető takarmányokat képes megfelelően értékesíteni. A friss kukoricát — amelynek etetése most időszerű — morzsoltan nagy víztartalma miatt (30 százalék) vékony rétegben tároljuk és gyakran lapátoljuk át. Darálás előtt az új kukoricát szárítani kell. A darálásnál ügyeljünk arra, hogy ne legven lisztes, de durva sem. Csak a napi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget daráljuk le, mert a dara könnyen befülled, besavanyodik és a sertés nem eszi meg a rendes fejadagját. A kukorica törésekor az éretlen csöveket kívánatos különrakni és azt a nizlalasra beállított süldőfalkával kell megetetni, mert azok azt nagy étvágyuk folytán igen jól értékesítik. A friss kukoricát csövesen darált állapotban is szokták etetni, ennek azonban csak akkor van létjogosultsága, ha a jóllakottság érzését akarjuk biztosítani anélkül, hogy a sertéstől súlygyarapodást várnánk. Hízósertéseinkkel azonban nem kívánatos etetni, mert a szalmaértékű csutkaanyag megemésztéséhez a szervezet több tápanyagot használ fel, mint amennyit a csutkáival kap. A másik időszerű, nagy jelentőséggel bíró sertéshizlaló takarmányunk a konyhamoslék, amely a konyha hulladékait, ételmaradékot, mosogatóiét, száraz kenyeret, tej-, .gyümölcs-, főzelék- és egyéb hulladékot tartalmazza. Felbecsülhetetlen az a takarmányérték, amely ezen a réven sertésen keresztül értékesül. A moslék takarmányértéke állandóan ingadozó. Konyhák szerint más és más, de naponként is változó. Épp azért a moslék etetésénél állandóan szükséges a minőség ellenőrzése és szükség szerint kívánatos annak abrakkal való kiegészítése. Takarmányértéke függ a benne lévő hulladékok milyenségétől és attól, hogy mennyi benne a takarmányérték szempontjából értéktelen víz. Konyhamoslék gyűjtésénél annak minőségi rovására sok hiba történik. Legyünk figyelemmel arra, hogy csak olyan hulladék kerüljön bele, ami a sertés takarmányozása szempontjából értéket jelent. Ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön bele romlott, keserű, károsan erjedt hulladék, ételnemű, hamú, sok víz, savanyú dolgok (paradicsom, káposzta, uborka) stb. A moslékgyüjtőbe csak olyan értékes táplálékot gyüjtsünk össze, amelyet tudomásunk szerint a sertések szívesen fogyasztanak. A gyűjtésnél a tisztaságra legyünk figyelemmel. Konyhamoslékkal és a kiegészítő abraktakarmánynyal — nagyrészt kukoricadarának bekeverésével — gyorsan, olcsóbban és nagy súlyra sikerül sertéseinket felhizlalni. A hízóba állított sertéseink takarmányának elkészítésénél ügyelnünk kell arra, hogy az ne legyen híg, sok vizet tartalmazó, hanem pépszerű morzsalékos. A túlságosan nedves takarmányban a sertésnek több vizet adunk, mint A nedves répaszelet kitűnő takarmány. Etetésével állataink takarmányozása változatosabb és ízletesebb. Most az ideje, hogy a répaszeletet a téli és a tavaszi hónapokra eltegyük. A nedves répaszelet legegyszerűbb eltartási módja a vermelés. Erre a célra egyszerű, símafalű földvermet használjunk. A verem két-három méter széles és mintegy másfél méter mély legyen. Vermelés előtt a verem aljára terítsünk félméter vastag pelyva, vagy törekréteget, ami a rákerülő répaszelet súlya alatt néhány centiméterre nyomódik össze és megvédi a takarmányt a földdel való szennyeződéstől, ugyanakkor pedig a szeletből a tiprás folytán kipréselődő levet is magába szívja. A verembe rakott répaszeletet szalmázzuk le és utána 30 centiméter vastag földréteggel takarjuk be. így a ré-A jugoszláv tömegek példátlan nyomorban élnek. Bizonyítják ezt azok az adatok, amelyek az élelmiszerárak növekedéséről számolnak be. 1948-tól a zsír ára 200 dinárról 800- ra, a cukoré 100-ról 500-ra, a marhahúsé 75-ről 220-ra, a burgonyáé 10-ről 100 dinárra emelkedett. Megdrágult a textil és lábbeli is Jugoszláviában. Míg 1948-ban a középminőségű férfiruhaszövet ^éterenként 500—700 dinárba került, ma 2300 dinárba. A cipő ára 600 dinárról 4000-re emelkedett. A dolgozók keresete nagyon alacsony. Egy munkás átlagos keresete 3500 dinár, de a legszerényebb megélhetéshez is 15.000 dinár szükséges. Hasonló nyomorban él a dolgozó parasztság is. Titóék a kulákság segítségével mérhetetlenül kizsákmányolják őket. A helyzetet még az is súlyosbítamennyir* szüksége volna, és szükségtelen sok vízzel terheljük a gyomrát a szívét és a veséjét, de a túlnedves takarmánnyal a sertés a gyomrát hamarabb megtölti és így a hizlaláshoz szükséges tápanyagból aránylag kevesebbet tud felvenni. 100 kg-os súlyig a szükséges 2 százalék takarmánymészről és 1 százalék konyhasó adagolásáról, meg ne feledkezzünk. Konyhamoslék etetésekor a só elmaradhat, mert azt a moslék bőven tartalmazza. Friss ivóvízről állandóan gondoskodjunk. Ha a hízók étvágya csökken, a hizlalást ne folytassuk, mert ilyenkor a sertés rosszul értékesíti már a takarmányt és az így felhasznált takarmányt inkább frissen beállított süldőkkel etessük meg, amelyeknél abból nagyobb súlygyarapodást tudunk elérni. M. L. paszeiet egész télen át eltartható. Vermelésnél a répaszeletet alaposan tapossuk le, ezáltal kiszorítjuk belőle a levegőt és kipréseljük a vizet. így nem poshad meg és nem rothad el ez az értékes takarmány. A nedves répaszelet legjobb eltartási módja a silózás. Tégla, vagy betonsilóban egészen csekély veszteséggel silózhatjuk. A répaszelet silózásával együtt silózzuk el a kukoricaszárat és a répafejet is. így a nedves répaszelet könynyebben megy keresztül az erjedésen, annak nedvtartalma megindítja a szárazabb kukoricaszár erjedését is és így silótakarmányt kapunk. A nedves répaszelet vermelését, silózását lehetőleg a fagyok beállta előtt végezzük el, mert a fagyosan elvermelt és silózott takarmány nehezen erjed és vészit tápértékéből. ja, hogy Titóék a parasztokat ingyenmunkára toborozzák, vagy pedig a hadsereg számára rekvirálnak náluk. Nemrég megjelent egy rendelet, amellyel kötelezték a dolgozó parasztságot, hog} az összes szállítóeszközöket, a lovakat és ökröket mozgósítsák a hadsereg számára. Ugyanakkor, amikor a dolgozók nyomora egyre nagyobb, a titóista új burzsujok százezreiket vágnak zsebre. Még a titóista sajtó is kénytelen elismerni, hogy a felvásárló üzemek „bérlői“ havonta több mint 300.000 dinárt keresnek. A Tito-klikk hatalmas hadsereget tart. A hatalmas létszámú hadsereg eltartása természetesen a jugoszláv dolgozókra hárul. Az idei évi költségvetésnek csaknem a felét háborús előkészületekre forditják. INNEN - ONNAN MIIMIIIIIIIIIIimilllllllllUI>llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll"lllll*llllll1l1"l,"l,l'lllll"""l,N AZ EGÉSZ KÖZSÉG tagja a szövetkezetnek Vajkán. A verebélyi járáshoz tartozó község földművesei a !II. szövetkezeti típust választották. A termőföld technikai gazdasági rendezést 758 hektáron hajtották végre. EGYETLEN KIVÉTEL az ógyallai járásban Dulovce község. Több, mint 1880 lakosa van ennek a községnek és a lakosság túlnyomó többsége kis- és középföldműves, — de Egységes Földműves Szövetkezetét alakítani nem akarnak. Ezért kapták meg a „kivételes község“ jelen esetben nem valami büszke címét. Vagy a felvilágosító munkával van baj, vagy pedig „dolgozik“ valaki a szövetkezet ellen ... 182 EFSZ-NEK VAN MUNKATERVE a besztercebányai kerületben. Ezek közül a losonci járásban 18, a rimaszombati járásban 17, a feledi járásban 15, az Ipolyságiban lJf, a párkányi járásban pedig 18 EFSz készítette el a munka- illetve vénzügyi tervét. A II. és III. típusu EFSz-ek részére a kerület biztosított 6566 q búza-, 21f79 q rozs-, kh% q őszi rpa vetmagot. A vetőmag azonban nem a legkitűnőbb, mert nem tisztított és nem egyforma szemű. A SELMECBÁNYÁI JÁRÁS tesz ki magáért a beszterbánvai kerületben a gabonabeszolgáltat.ásnál. Ez a járás kb. 50 százalékkal teljesítette már túl az előirányzott, tervét. A kerületben a második helyen a körmöcbányai járás áll de már aligha tudja behozni a vezető Selmecbányái íárást. A leggyengébb az eredmény a losonci iárásban. Népi hadseregünk és a dolgozó parasztság E hónap 6-tól 8-ig egész köztársaságunkban először rendezzük meg a Csehszlovák Hadsereg Napjait. Ezek a napok nemcsak népi demokratikus hadseregünk, hanem egész dolgozó népünk számára ünnepet jelentenek. Hadseregünk a dolgozó nép hadserege, munkásokból, kis- és középparasztokból áll. Feladata országunk békés felépítésének biztosítása és ezzel a világbéke megszilárdítása. Kis- és középparasztjaink a Csehszlovák Hadsereg Napjainak alkalmával az egyes helyőrségi parancsnokságoknak nagyszámú levelet küldtek, amelyekben felsorolták újabb kötelezettségvállalásaikat. Tajna Egységes Földműves Szövetkezetének tagjai a következőket írják: „Eskütételetek alkalmával ígérjük nektek, hogy a világbéke megvédése érdekében folytatott harcotokban segítségtekre leszünk úgy hogy a CsKP Központi Bizottsága határozata értelmében elvégezzük az őszi mezei munkálatokat, bevezetjük az egé«z községben a közös vetést és így 10%-al fokozzuk a hektárho^mot. * A patai Egységes Földműves Szövetkezet tagjai levelükben többek között a következő kötelezettségvállalást tűzték ki: 1. A második típusról áttérnek az EFSz-nek harmadik típusára. 2. Gyorsított ”temben elvégzik az őszi munkálatokat. 3. Beszerveznek v EFSz-be minden kis- és középparasztot. # A sv. michali Ervséges Földműves Szövetkezet tagjai a következő levelet küldtek katonáinknak: A Csehszlovák Hadsereg Napjainak alkalmával látogassátok meg az 1949- ben alakult Egvséges Földműves Szövetkezetünket. 400 hektámvi területen valósítottuk meg a közös vetési eljárást és a harmadik tínusú EFS^ rendje-rovart f cyn-rj élVo-1’!“'1' TUV HO^TV a munkás, kis- és középparaszt sorokból szárm,°"ó hadserao-ijnk megismerkedjék az Egységes Földműves Szövetkezetünk eredményeivel és céljaival. Ugvanakkor arra kérünk benneteket, hogv helv"r,si'rfaV tnjriaJ n ’ésen kultúrműsorral vegyenek részt. Ezzel is bebizonyítjátok, hogv a hadsereg a nenne] meg}’1 és a néo a hadsereggel. Ezekbő] a levelekből is világosén látható. hogv népi hadseregünk a dolgozók teljes bizalmát bírja és hogv a nép hadseregünknek a világbéke megtartásáért kifejtett igyekezetét teljes mértékben támogatja. Az október elején vetett gabona 1-2 mázsával többet terem Sok vita folyt arról, hogy mikor legjobb elvetni a búzát. A kísérletek és a tapasztalat azt bizonyítják, hogy az október eleji búzavetés terem legjobban, legbiztosabban. Számos megfigyelés szerint az október elején vetett gabona 1—2 mázsával többet terem az október végén vetett búzánál. Ennek az a magyarázata, hogy a korai búza ősszel még jól megerősödik. Tavasszal több tartaléktápanyag áll rendelkezésére és így a szárbaindulás korábban, erőteljesebben indulhat meg. A korai gabona nem ritkul ki, több lesz tehát a kalász és ha ehhez hozzávesszük, hogy korábban is érik, megtaláltuk a több termés okát. A korán vetett búza általában korábban is érik, mint a később vetett és ez a korai érés hatalmas előnyt biztosít számára a koranyári kánikulával szemben. A későn érő búza rendszerint megszorul és sokszor egy-két nap érési különbözet mázsákkal jelent nagyobb termést. Kezdjük tehát el a búzavetést. Tudnunk kell azonban, hogy a jó termés nemcsak a korai vetéstől, hanem hasonlóképpen a jó talajelőkészítő munkától is függ. Hiába vetünk korán, ha a földünk nincs jól előkészítve. A rosszul elmunkált, rögös, üreges földben sok mag rossz helyre kerül, lassan kél ki, egyenetlen lesz a vetés, ami a további fejlődés során is meglátszik. Mi tehát a tennivaló? Az, hogy akár kukorica, akár nyárról lekerült más termény után vetünk, a földet parhanyósra, apróra munkáljuk el, használjuk a boronát és a hengert, hogy a magot kellően fellazított, egyenletesen átmunkált földben, egyenletes mélységbe rakhassuk le. így a gabona egyenletesen kelhet és fejlődhet. Csak tisztított és csávázott magot szabad elvetni. Akármelyik előkészítési munkát elmulasztjuk, nagy kárt okozunk önmaguknak és az országnak. A gyomot és az üszögöt ki kell irtani földjeinkről és ennek a gabonatermelésnél az a módja, hogy gondosan tisztítunk és csávázunk. Á nedves répaszeiet téli eltartása Rohamosan emelkednek az árak, terjed a dolgozók nyomora Jugoszláviában