Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-01 / 29. szám
Parasztságunk már a jövő évi termés sikeréért dolgozik Magasabbfokú termelési eljárással kezdődött meg az Őszi munkák elvégzése Falvainkiól, Egységes Földműves Szövetkezeteinkről, illetve ezek munkájáról, terveiről és sikereiről számo- = lünk be ezen az oldalon lapunk olvasóinak. Ma újabb csokorra való hírt gyűjtöttünk össze. Miről szólnak főleg az § újabb beszámolók? Elsősorban is arról, hogy miként készültek el az őszi mun ka tervek. E tervek közben már a meg- 1 valósítás stádiumába kerültek. Szerte az országban megkezdődött az őszi munka, jövő évi jó termésünk alapjainak 1 lerakása. Az idei őszi munkák jelentős mértékben eltérnek a tavalyiaktól. Tavaly még kevesebb volt a szövetkezet, |§ kevesebb volt a gépi segítség, Tavaly a szövetkezetek a közös munka alacsonyabb formáinál tartottak és kevés volt j| a felszántott mesgye. A tavaszi és főleg nyári közös munkák meggyőzték a parasztságunk nagy részét a követendő j§ helyes útról és így egyre szaporodnak azok a beszámolók, amelyek már a magasabb termelési formát választott sző- 1 vetkezetek munkatervéről adnak jelentést. Ahol az első évi tapasztalatok alapján fogtak munkához, ott már simáb- |f ban, zökkenésmentesebben folyik a munka, mert kiküszöbölték a hiányosságok, nagy részét, ahol viszont most kezd- gj ték el a közös gazdálkodás igazi gyakorlati megvalósítását, ott bizonyára szinte naponta merül majd fel egy-egy gya- g kcrlati probléma. Amíg egy-egy szövetkezetben nem lesz meg a kialakult gyakorlat, ha probléma merülne fel, ott a 1 vezetőség, ott a taggyűlés, ott az oktató és főleg ott a pártszervezet, — kéznél lesz a segítség. Előre hát az őszi mun- f§ kák sikeréért, mi pedig a részletmunkák elvégzésének a híreit is szívesen közölni fogjuk. Ma különben ezeknek a 1 beszámolóknak jutott hely: » ü FARKASD ■m íai’iwdi EFSz rögtön az aratás és cséplési munkálatok befejezése után egész évi szerződést kötött a vágsellyei gépállomással. Hogy a trak. toristáknak érdeke legyen a hektáronkénti hozam nelése, a szövetkezet következőképpen egyezett meg az állami gépállomással: Az EFSz az állami gépállomásnak a hektáronkénti termésből százalékot ad. Az egyes tennényfajtákból a következőképpen kap a gépállomás: búza 21,50/0( árpa 27.60/0, zab 31.30/0, kukorica 19.4 %, napraforgó 13.4o/0, burgonya 9.2+ , cukorrépa X4.6o/0> dohány 3J.o/0, hab 11.25o/0, kender 3% és takarmányfélék 18.5%. Ha gépállomás traktoristái nem teljesítik száz szálalékban feladatukat. természetesen a szerződési százalék az el nem végzett munka értéke szerint csökken. Ha azonban a traktoristák túlteljesítik a tervezett munkát, a százalék arányosan emelkedik. Hogy milyen előnyöket biztosít az állami gépállomás a haladó szellemű földműveseknek, azt az alábbi példa mutaja. Az őszi munkák elvégzése 270 hektáron egy harmadik típusú szövetkezetnek 261.624 koronába kerül, Ugyanez a munka ugyanennyi földön a szövetkezeten kívüli földműveseknek 374.023 koronába ' Ül, A különbség tehát 113.000 korona. A tavaszi munkákat a szövetkezet saját maga végzi el. A nyári munkák mégpedig az aratás és cséplés a búzánál 276 hektáron a harmadik típusú EFSz.nek 182.444 koronába kerül. Kedvezmények nélkül ugyanez a munka 260.516 koronába kerülne. Tehát ismételten megtakarítottak 78.072 koronát. A szerződés értelmében a vágsellyei gépállomás a farkasdi szövetkezet földjein még a következő munkákat v'—- el: sekély-, közép- és mélyszántás, tarléhántás 1505 hektáron, süni tás 1505 hektáron, kultiválás 949 hektáron, trá. gyaherdás 74 hektárra. 1151 hektár bevetése, műtrágya helyre szállítása 1505 hektárra, 1176 hektár boronálása, burgonyatöltés 76 hektáron, mütrágyavetés 583 hektáron, hengerezés 825 hektáron, aratási és cséplési munkálatok 980 hektáron. A ÁBRAHÁM Az ábrahámi EFSz 278 hektár földet művel meg közösen. A kis parcellák egész tömegéből 270 ha mélyszántást, 10 hektár őszi takarmány 13 nagy táblát csináltak. Az őszi munkaterv 270 ha mélyszántást, 10 ha őszi takarmány alá, 10.86 hektár vetőmag búza alá való előkészí. tést irányoz elő, ezenkívül a kukorica betakarítását 6 hektárról, a cukorrépa szedést 4 hektárról és a burgonya szedést 0.5 hektárról. A terv további részlete szerint egy munkaerő naponta 170 q trágya kihordását végzi el. A munkát október 17-én kezdik meg és három hétig tart. A trágyahordást egy traktor és öt munkaerő végzi. A mélyszántás elvégzése 200 hek. táron négy traktor segítségével (napi teljesít, mény 2 hektár) 24 napig tart. A mélyszántás el. végzésére a négy traktoron kívül 4 munkaerőt is beosztottak. Az őszi munkákra a szövetkezeti tagok két munkacsoportot alakítottak. Az elsg csoport, amely kéziszerszámokkal dolgozik majd 15 tag. hói áll. Csoportvezető itt Párák Károly. A második csoport gépekkel és fogatokkal dolgozik és tíz tagból áll. A csoportvezető Krivoszud. szky Ferenc. Az első csoport a következő munkákat végzi el: kukoricaszedés, kukoricakóróvágás, burgonyabetakarítás, cukorrépaszedés és tisztítás és az istállótrágya elterítése. A máso. dik csoport négy tagja, a műtrágya és a vetőmag beszerzéséről is gondoskodik, valamint a vetés alá való 1 mázásról, hengerezésről és a műtrágya szórásáról is. Az őszi munkák 350.317 Kös költséggel járnak. Ebből az összegből a vetőmag és a műtrágya beszerzésre 156.677 Kös a gépmnnkák elvégzésére 138.840 Kös. a fogat, munkákra 35.530 Kös a kézzel végzett munkákra pedig 18.450 Kös esik. SZALANC A szálánci földműveseknek már 99 százaléka holépett a földműves szövetkezetbe. Ezek a föld. művesek elhatározták, hogy közösen művelik meg földjeiket. Még júliusban elhatározták, hogy megvalósítják a földek tagosítását és be. vezetik az egész határban a közös vetési eljárást. A közös vetési eljárás tervét, valamint a földek tagosítását a kassai kerületi Nemzeti F "itság mezőgazdasági osztályának segítségével dolgozták ki. Ezt a tervet több taggyűlésen megbeszél Me és végül a tagok elfogadták. A mérnökök augusztusban kezték meg a földek felmérését. Először azokat a parcellákat tagosították, ame. lyekbe az ősziek vetését tervezik. A földek tagosítását 490 hektáron hajtják végre. A földek tagosítása szerint 90 hektáron búzát és 15 hektáron rozsot vetnek. A tavalyi évvel szemben a búza és a rozs vetését csökkentik, míg az árpa és a takarmányfélék vetését emelik. Az ősziek vetését most kezdik el. A vetésre a szövetkezet gondosan előkészítette a földeket és jóminőségű vetőmagot is biztosított. Az EFSz tagjai elhatározták, hogy áttérnek a második típusú szövetkezeti formára mert belátták, hogy a közös mezőgazdasági nagyterme, léssel tudják csak életszínvonalukat er'ríni. Minden földműves meg van elégedve a határ új elrendezésével. ALSÓGYŐROD Tizennégy taggal megalakult Alsógyőrödön a Hl. típusú EFSz. Tavasszal már volt 14 hektár közös árpavetésük. Ezen a földterületen két önkötözőgép se. gítségével nem egész egy nap alatt elvégezték az aratást. Tízen dolgoztak a gépék után. Az aratás végeztével azonnal el is csépeltek. A cséplés után kiszámították a napidíjat. Személyenként 90 kg. árpa jutott az egy napi munkáért. Erre elkezdtek tovább számolgatni, hogy mennyivel többet kellett volna kifizetni a munkáért, ha kézierővel csinálták volna. Rájöttek, hogy a gépek segítségével időt és pénz takaríthatnak meg, Most ugyanígy 14 taggal gazdálkodnak tovább, de már 260 hektár földterület áll rendelkezésükre. Hatalmas istállóik vannak a közös állatállomány részére. A szövetkezet az összes munkák elvégzésére a mányai gépállomással kötött szerződést. A szövetkezeti tagok megakarják mutatni a falu parasztjainak, hogy sokkal könnyebben fognak dolgozni, mint azok akik még továbbra is egyénileg gazdálkodnak, de H legjobban annak a 13 parasztnak, akik nem 'teljesítették beadási kötelezettségüket azzal a megindokolással, hogy nem termett annyit a föld. Zalaba 300 lakosú falucska a zselizi járásban. Elég jótalaju és fekvésű földjei vannak és van bőven is vize. Maga a falu és az emberek mégis úgy néznek ki, mint a mostoha gyerekek egy-két 30—40 ha-os gazda portájának kivételével. A lakosság 95#/#-a magyarajku. Kultúrális fejlettségükről nagyon keveset lehetne írni. Természetesen itt is vannak kivételek. Már több mint egy éve megalakították az EFSz-t. Megvoltak a jó alapfeltételek, jelenleg a II. típusban dolgoznak, de eddig semmi nagyobb dolgot nem tudtak felmutatni. Nincs meg a faluban az egyetértés. A látszat legalább is az, mintha a sovinizmusból merülnének fel az ellentétek. Az EFSz vezetősége egyáltalán nem ura a helyzetnek, a könyvelő — a falusi tanító nincs egyetértésben a magyarajku lakosokkal. Teljesen a maga kezébe vette a szövetkezeti vezetést, mindent a saját elgondolása szerint csinált és különféle elszámolásokkal zavarta a kollektívát. Urban Gergelyné, az MNV elnöke, panaszkodik, hogy a járási vezetőséggel sehogyan sem tudnak megegyezni. A tanító most betegszabadságon van, de, még mindég nem adta fel a reményét hogy a zalabai Egységes Földműves Szövetkezet vezetését kiengedje a kezéből. Elhelyezését is megkapta, mivel a község magyar tanítót kap. Egyelőre azonban szándékában sincs elhagyni Zalahót. A falu úgy tudja, hogy valami csuz A csúzi EFSz kidolgozta az őszi munkák tér. vét ée elhatározta, hogy áttér a harmadik típusú szövetkezeti gazdálkodásra. A harmadik típusú munkamódszer elfogadása után gondoskodtak a közös gazdálkodás előfeltételeiről. Végrehajtották a tagosítást és ma már az egész határ csupa nagy táblákból áll. Azoknak a földműveseknek a földjeit, akik nem kapcso. lódtak be a közös gazdálkodásba, a táblákon kívülre helyezték át, hogy ne akadályozzák a szövetkezeti tagokat a föld közös megművelésében. A földek tagosításánál a szövetkezeti tagok az 1913 hektárnyi földet négy részre osztották fel, mert a földek területe igen nagy és a talaj minősége nagyon különböző- Mind a négy rész területét 8 táblára osztották. így aztán a lövőhen helyes vetésforgót tudnak alkalmazni. A vetést a füvesforgó szerint hajtják végre. Ez azt jelenti, hogy a vetési eljárásban bevezetik a lucerna-füves keverékek termelését. így 8 év alatt minden darab szántóföldbe vetnek ’ucer na. keveréket. Ezáltal emelik a föld termeié-) kenységét és megfelelő mennyiségű takarmányt' biztosítanak az állatállománynak. A csúzi szövetkezeti tagok elhatározták to. vábbá hogy 8 állandó munkacsoportot Alakítanak és mindegyik csoport 8 éven keresztül 1P0 hektár föld megművelését végzi. Az állandó munkacsoportokat főleg azért alakították meg, bogy egy bizonyos csoport mindig egy és ugyanazon a földön dolgozzék. A munka ilyen megszervezése lehetővé teszi a munka szerinti igazságos jutalmazást. A csúzi EF&z-ben az őszi szántást 1457 hek. táron végzik el, a traktor állomás ebből 645 hektárt, a szövetkezeti lófogatok pedig 912 hek. tárt szántanak fel. Az ősziek alá való szántást, műtrúgyaszórást és boronálást 401 hektáron végzik el. 298 hektáron búzát, 102 hektáron pedig rozsot vetnek. Az ősziek alá való szántást az egész területen a gépállomás végzi. A vetés • előtti boronálást a mfitrágyaszórást, a vetést! és a vetés utáni boronálást saját fogataikkal végzik. „összeköttetés“ áll mögötte. Pedig van tóttá a szövetkezetei. Emiatt letartóztatták, de a tárgyalásra még nem került sor. Urbán Gergelyné elvtársnő panaszkodik és határozottan kijelenti, hogy minden zavart a szövetkezet haladása terén ez a tanitó — akinek a múltja mindezidáig tisztázatlan — okozott falujukban. Távozása után nem lenne ok a kieszelt panaszára, hogy „Zalabán a kis és középparasztok ellenzik legjobban a szövetkezetét“. Ettől függetlenül azonban időszerű volna a zalabai Egységes Földműves Szövetkezet átszervezése. Ebben az esetben meg volna a remény arra, hogy a faluban meginduljon a komoly szövetkezeti munka, mert hiszen vannak emberek, akik szívügyüknek tekintik ezt és akik Ígéretet tettek, hogyha a tisztogatást megcsinálják a faluban, a szövetkezet is a legteljesebb rendben fog haladni. Zalabán járva megnéztük az állami birtok rizstermését is. Az idén már második évben foglalkoztak rizstermeléssel. Most végzik az aratást, de közben már el csépelték a rizs jelentős részét. Az évi termés kitűnő eredményeket hozott. A multévivel ellentétben, amikor legmagasabb terményhozamuk hektáronként 28 q volt, az idén elérték a hektáronkénti 30—35 q-t. Az idén körülbelül 15 ha-on termelnek rizst és most még további területeket készítenek elő a jövő évi rizstermeléshez. S. B JTiU .I 1U.VX muiUAivuiuwiüJuuv H w—— . ----------.-----------tag sajátmaga takarítja be földeiről, mert eddig egyénileg gazdálkodtak. Természetesen, úgy mint az aratásnál most a kukorica és a kapások betakarításánál is, a szövetkezet tagjai földjeiken megszervezik a közös munkát. Mindenekelőtt azokról a táblákról takarítják be a kapásokat, amelyekbe az ősziek vetését tervezik. A mélyszántást Osúzon már megkezdték és no. vember 30-ig befejezik. Az ősziek ' már ugyancsak megkezdték. A csúzi szövetkezeti tagok a trágyázási tér. vet is pontosan kidolgozták. A múlt gaz:' - -ági évben a szövetkezeti tagok nagyobbrészt egyénileg gazdálkodtak kis parcellázó-- Ezért most ősszel különös gondot fordítanak a trágyá-’ "ta. BISE A falu környéke dlmbee-dombos és többnyire rét és legelő. Abból a kis földből, amiből átla. gosan számítva alig jut egy egy gazdálkodóra két-három hektár. Természetes, hogy nagyon keserves munkává’ ' dtak csak megélni a földművesek. Egy ló ilyen helyen kevés az eke elé, kettőre meg nem^tellett. Ezt a másik lovat a kulákoktól kellett bérbe ver C- rhogy azért a segítségért nagyon ’—os árat fizetett a kisparaszt. Hetekig sokszor egész családjával a kóláknál dolgozott, mert egy-két napig hasz. nálhatta a kulák lovait. Ma már véget vetettek ennek a helyzetnek. Aratási csoportokat szerveztek és gépek segít, séfével végezték az aratást. Aratás után traktorokkal fogtak neki a tarlóhántásnak és eltüntették a sok barázdát. De rájöttek arra is, hogy ha összeadják állatállomá -nikat közös istállóba és áttérnek a nagyüzemi gazdálkodásra megszűnik az hogy a kulákra kelljen támaszkodni Meg is alakították augusztusban a harmadik típusú Egységes Földműves Szövetkezetei 52 taggal. S amikor a még idegenkedők látták, hogy mennyivel kf*-- bb dolgozni a traktorokkal, nem telt el két hét, még tízen jelenkeztek a harmadik típusú szövetkezetbe. Ezek után 62 tag, 240 hektáron fog gazdálkodni. Kidolgozták már az 1950—51. évre szóló pénzügyi és vetési tervet is. Vetéstervezetük a következő: őszi veteményekből 33 hektár búza, öt hektár bükköny. Rozsot csak három hektáron vetnek, mert az náluk nem terem jól. A tavasziakból 33 hektár árpát, 46 hektár cukorrépát, 7 hektár burgonyát és 4 hektár zabot szándékoznak vetni. I.egjobb minőségű földjeikből tíz hektáron kertészetet létesítenek. BUCS A bucsi EFSz a harmadik típusú szövetkezeti formára tért át. Ennek megfelelően kidolgozta az egész évi munkatervet. Ezzel egyidejűleg a község többi földművese, akik még nem tagjai a szövetkezetnek, elfogadták az egész községre kiterjedő közös vetési eljárást és már meg 18 kezdték az őszi munkákat. Mindezek a dolgok soha nem látott változást hoztak a falu életébe. Az egész község paraszt, sága hosszú kocsisorokkal indult ki a határba, hogy közös munkával kezdjék meg az őszi munkákat és eltüntessék azokat a barázdákat, ame. lyek az emberek között is határvonalat jelen, tettek és megkülönböztették az egyik embert a másiktól. Most, ahogy az eke lefordítja és eltün. teti a barázdákat, éppen úgy tűnnek el a holdakadta megkülönböztetések is. Ha lesznek is az emberek között különbségek akkor azt nem a holdak, hanem a végzett munka fogja meghatározni. A szövetkezet tagjainak az a céljuk, hogy a község minden dolgozó parasztját meggyőzzék a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről éa jó Példákkal, jó eredményekkel bizonyítsák be, hogy a helyes utat választották a szövetkezeti gazdái, kodás magasabb formájára való áttéréssel. MÁS.ÁS Málás községben 17 tagja van az Egységes Földműves Szövetkezetnek. Az aratási és Spléel munkákat az egész faluban közösen s egymást kisegítve végezték. Hat nappal rövidebb idő alatt learattak, mint a tavalyi évben. A szövetkezet ilyen csekély taglétszáma azzal magyarázható, hogy a kulákok szövetkezet, ellenes aknamunkával elidegenítik a kisparasz. tokát a szövetkezettől. Ezek a parasztok azonban, ha látni fogják, hogy mennyivel könnyeb. ben dolgoznak társaik a szövetkezetben, a maguk kárán tanulva válnak majd az EFSz tag. jaivá. — Bízom abban, — mondta Hronec András, a Helyi Nemzeti Bizottság e’nöks, — hogy rövid időn belül meg fog szaporodni a szövetkezet taglétszáma, mert eléggé öntudatos dolgozók vannak községünkben, csak meg kell is. mertetni velük a nagyüzemi gazdálkodás célját és jelentőségét. Búzából az előírt mennyiség helyett, ami 20 vagont tett ki. 23 vagont adott he a község. Rozsból 2 vagonnal, árpából pedig 3 vagonnal szállítottak be többet. TÁRNOK A somorjai járásban lévő Tárnok község földművesei a községre előirt gabona kontinge- 120.7 száz ikra teljesítettél- Ezzel - ították, hogy lelkes építői a szocial: TM •■mák és a béke táborának. A járásban megindított Korea megsegítésére irányuló gyűjtést akció - cl. sőnek kapcsolód4:"’ be 500 kg. búzát, 400 kg. rozsot ajánlottak fel a koreai szabadságharcosoknak. Tudják hogy a koreaiak harca az ő harcuk is, ezért összefognak, hogy kizsákmányolókkal szemben erősítsék a békét és erősítsék a szocializmust. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a Gottwald és Sírok# vezetése alatt álló szociális4^ hazát minél virá - ' '"á tegyék a maguk és a jövő nemzedék számára.- TtrTtt<-iff?rr«’»iiTgi<ii>i m <i ii ii i i n ni n iiiiiniwimnan um hthui $ ui »in — imm Könyvelő - diktátora van Zalabának Sürgősen át kell szervezni a szövetkezeti munkát 30-35 mázsás volt az idei rizshozam
