Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-24 / 28. szám
Minél több középparasztot nyerjünk meg a szövetkezeti mozgalom számára Szövetkezeteink jó munkája, kiváló terméseredményei egyre több egyénileg dolgozó parasztot győznek meg a nagyüzemi .szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Az eredményeken meggyőződve a szövetkezeti pa. rasztság jó felvilágosító munkája nyomán, s nem utolsósorban azoknak a beszámolóknak a hatására, amelyekben a Szovjetunióban járt parasztküldöttek mondták el a szemtanú hitelességével, hogy milyen boldog, gondtalan életet biztosít a kclhózrendszer a szovjet parasztságnak, — ezer és ezer egyénileg dolgozó parasztcsalád lépett az elmúlt hetekben a teljes felemelkedést, könnyebb, szabad, életet jelentő szövetkezeti gazdálkodás útjára. Egyre növekszik azoknak a falvaknak a száma, ahol a dolgozó paraszt lakosság nagyobbik része már tagja az Egységes Földműves Szövetkezetnek. Jelentő* eredményeket értünk el eddig termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésében, mégis meg kell állapítanunk, hogy odaadóhh, lelkesebb, öntudatosabb munkával még jóval több egyénileg dogozó parasztcsaládot se. gíthettünk volna a társasgazdálkodás útjára. Vonatkozik ez földművesszövetkezeteinkre, elsősorban a földművesszövetkezeti vezetőkre. Bár szép számmal vannak földmfivesszövetkszeti vezetők, akik nemcsak jó felvilágosító munkájukkal, hanem személyes példamutatásukkal Is előbbresegítették a termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének ügyét, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy igen sok helyen elhanyagolták az egész dolgozó népünk, de különösen dolgozó parasztságunk felemelkedése szempontjából elsőrendűen fontos kérdést. Vannak földműves szi. ~t. kezetek, amelyek a.,maguk útját” járták, nem a pártszervezet irányításával és a tömegszervezetekkel együttműködve végezték a felvilágosító munkát, aminek minden esetben természetes következménye volt, hogy kissebb.nagyohb hibák csúsztak a szövetkezeti fejlesztés munkájába, ezenkívül jelentékeny erő elfecsérelődött és vég. eredményben nem sikerült annyi taggal és olyan földterülettel elősegíteni az ilyen községben az EFSz.t, mint jólszervezett, mindenkor a Párt útmutatásait követő munkával lehetett volna. Másik hibája termelőszövetkezeti mezg; nk fejlesztésének_és ebbe a hibába is beleesett földmüvesszövetkezeteink jelentős része—, hogy a kezdeti jó eredményeken elbizakodtak s bizonyos ellanyhnlás állott be ,a felvilágostó munkában. Ezeket a hibákat, s a többieket is, amelyek fékezik a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének lendületét, sürgősen ki kell javítanunk és arra kell '" rked-A nyitrai kerületben igazán szegény falvakat csak a Zobor környékén találhatunk. Már nagy gazdának számít, akinek 15-20 hold földje van. A falvak szegénységének oka nemcsak a mostoha talajviszonyokban keresendő. Bármennyire erőlködött a Zobor környéki magyar, nem volt képes terjeszkedni, mert a falu határát szorosan körülzárták a volt nagybirtokok, óriási szorgalomra volt szükség, hogy valamiképpen megéljen itt a földműves. Az első köztársaságban végrehajtott földreform valamit javított ugyan a helyzeten, de nem so. kát. A polgári demokrácia igen szorosra húzta a madzagot a kis gazdák nyakán az új földdel kapcsolatos hitel nyújtásával. Ilyen körűimé, nyék között nem csoda, hogy a Zobor környéki magyar falvakban állandóan élt a forradalmi gondolat és csak az alkalmat leste, hogy kirobbanjon. Valamennyien sóvárogva várták a vég. leges felszabadulást. Az 1945-i felszabadulás számukra még nem volt teljes, de az 1948,i események végre lerázták róluk is a láncot. Hitükből sokat veszítettek 1945-től 48-ig, mégis megmaradt a haladó gondolat magva minden községben és ez a mag lassan meg hozza a bőséges termést. Itt — amott már csírázik is. Fogrányban Csitáron és legújabban Menyhén is megalakult az EFSz, amely szebb és jobb világot teremt majd a falvakon is. Noha a Pártnak 64 tagja van Menyhén de az elég magas taglétszám ellenére a menyhei pártszervezet meg sem elég aktív. Közülük egyelőre csak 14. en álltak össze, 14 ha földön, amelyből 6 ha saját tulajdon volt, és meg alakították azEFSz-t Menyhén közös aratás még nem volt az idén sem, így nem is tudnak rámutatni a közös munka előnyeire. Enélkül pedig nehéz szaporítani a taglétszámot. A szövetkezet elnöke Sztanovics Tamás fiatal építő munkás; legjobb segítőtársa Esebik Gergely mezőgazdasági proletár. Nagy bittel és lelkesedéssel igyekeznek előbbre jutni. Az Állami Gépállomással az ő?ri szántásra megkötötték a szerződést. A műtrágya rendelése most van folyamatban. Ké 'útik vetési tér. vüket és azon iparkodnak, hogy minden lépésük szabályszerű legyen, sentni hibát ne kövessenek el és már az első esztendőben is olyan eredményeket érjenek el, amely ik alapján sző. vetkezetüket úgy taglétszámban, mint földte. rülethen szaporít iák. Ez a fiatal SFSz a legmesszebbmenő támogatást érdemli meg. Hozzá kell segíteni — éppen a szövetkezet révén — a községet a villanyvilá. gitáshoz, amit lehetővé tesz az, hogy közel bűnünk, hogy a reánk következő hetekben az egyénileg dolgozó parasztok további ezreit győzzük meg a nagyüzemi társas gazdálkodás helyességéről. Felvilágosító munkánkat változatlanul az önkéntesség elvének következetes érvényesítésével kell folytatnunk, de egy pillanatra ser szabad megfeledkeznünk arról, hogy önkéntesség elve nem a dolgozó parasztok magárahagyását jelenti. Kényszeríteni senkit sem szabad a belépésre, de igenis mindent el kell követnünk azért, hogy a kulákok s a dolgozó nép minden ellenségének mesterkedéseit, hazug híreszteléseit, romboló aknamunkáját, jó felvilágosító munkával sikertelenné tegyük és az egyéni meggyőzés eszközével minél több dolgozó parasztcsaládot se. gítsünk a teljes felemelkedés, a jobb jövő egyetlen biztos útjára. Ezren és ezren vannak becsü-Az eperjesi kerület járásainak képviselői. konferenciát tartottak a burgonya- és kukoricafelvásárlás ügyében. Kötelezték magukat, hegy november 15-ig a kerület minden járása eléri a 100%-os eredményt a burgonya beszolgáltatásában. A kerület példát akar ezen a téren mutatni a többi kerületnek. A kerület járásai versenyre léptek. Csak a szobránci járás nem tudta kötelezni magát a 100%-os teljesítményre. A szebeni járást tartják a járások közti verseny favoritiának. A nyitrai kerületben szeptember 10- én fejezték be a századik községben az EFSz-ek földjének gazdaság-technikai rendezését. Ez a 100-dik község Drzenice (lévai járás volt. Azóta újabb- és újabb községekben végzik el ezt a munkát és már 110 közsgében várja készen a közös, nagy tarló az őszi szántást. A kukoricabeszolgáltatás terén a nyitrai járásban minden község elfogadta a nyitraivánkaiak versenykihívását. E verseny során Berencs község már kedden eleget is tett kukoricabeszolgáltatásának, sőt 25 vágón helyett 27 vágón kukoricát adott be. Berencs egyébként Szlovákia első községe, amely a kukoricabeszolgáltatását már teljesítette. A beszolgáltatás ünnepélyesen folyt le és annál jelen volt Solzódik a fővezeték. A menyheiek szívesen közre működnek munkával és anyagfuvarozással, hogy villanyuk legyen. Menyhe nem nagy község, de jóravaló, becsületes parasztok lakják és ezért nem szabad előfordulnia, hogy a J3SR, vagy a CSEMABGK gyűlést hirdet náluk pontos dátummal és nem jelenik meg senki az említett szervezetek részéről. ,(Pé —) letes dolgozó parasztok, akikben most érlelődik az elhatározás, akik már megindultak a termelőszövetkezetek felé, de minden lépésüknél igyekszik őket lebeszélni, visszahúzni a reakció. Kötelességünk, hogy odamenjünk, ezekhez a dolgozó parasztokhoz, eloszlassuk esetleges kétségeiket, elhárítsunk útjukból minden akadályt és végig kisérjük őket egészen a szövetkezetbe való belépésükig. Gyökeresen szakítanunk kell azzal a felfogás, sál is, hogy elég, ha egyszer beszélünk egy-egy delgozó parasztemberrel, elég, ha a Szovjetunióban járt parasztküldöttség valamelyik tagja be számolt gazdag tapasztalatairól. Aki így véleke dik, aki magárahagyja a már félig-meddig meggyőződött dolgozó parasztot, az elfelejti, h gy a termelőszövetkezetek fejlesését csak az ellen. tész élelmezésügyi megbízott is. Berencs példáját többen követték. Már több mint 30 község tett eleget a beszolgáltatási kötelezettségnek. A kerület járásainak versenyében a nyitrai járás és a zselizi járás vezet. A nyitrai járás más téren is jó példát mutat. A járás versenyre hívta ki a kerület összes járását az alábbi versenypontokban: 1. Melyik járásban fogja a legtöbb község a vetési, a munka és a pénzügyi tervet kidolgozni. 2. Melyik járásban tudják a legtöbb földművest a közös őszi munkákba beszervezni. 3. Melyik járásban tartják be 100 százalékosan a terveket és a mesgyék felszántását. 4. Melyik járásban hajtják végre a Már tavasszal hatvan szövetkezeti tag előkészítette a csoportos vetési eljárást, felszántották a mesgyéket és bevezették a közös állattenyésztést. A közös tavaszi munkákban elért sikerek után a szövetkezet 120 tagja aláírta a negyedik típusú munkamódszert. Annak ellenére, hagy a felsőpatonyt szövetkezetnek sok nehézséggel kellett megküzdenie az osztályellenség, a kulákok felforgató tevékenysége miatt, akik minden erejükkel arra törekedtek, hogy a magyar és a szlovák nemzetiségű kis- és középföldművesek között ellentéteket szítsanak, az SzKP helyiszervezetének segítségével mégis sikerült a szövetkezet összes tagjait egyesíteni. Klement Gottwald köztársasági elnöknek a IX. pártkongresszuson elhangzott szaséggel vívott szívós harcban, állandó felvilágo. Bitó munkával vihetjük sikerre. S ebben a harc. ban legyen állandó iránytűnk Lenin útmutatása: támaszkodj a szegény parasztságra, köss tartó» szövetséget a középparaszttal s egy pillanatra sa hagyd abba a kulák elleni harcot! Különös hangsúllyal kell rámutatunk arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során, az eddiginél jóval nagyobb gondot fordítsunk a középparasztok felvilágosítására, megnyerésére a termelőszövetkezeti mozgalom számára. Eddig végzett munkánknak egyik komoly hiányossága, hogy ezt az alapvetően fontos kérdést elhanyagoltuk. Aki pedig a középparasztok között elhanyagolja a felvilágosító munkát, az a falu dolgozóinak széles tömegeitől szigeteli el a szövetkezeteket. Azoktól a szövetkezetektől szigeteli el amelyek, nek mind nagyobb arányú belépésétől, a szövetkezeti táborhoz való csatlakozásától nagymértékbev függ meglévő EFSz.eink tovább fejlődése, egész szövetkezeti mozgalmunk végső, teljes győzelme. legnagyobb mértékben az állami gépállomások és az EFSz-ek közötti szerződések megkötését. 5. Melyik járásban szerveznek be legtöbb tagot az EFSz-be. 6. Melyik járásban fejezik be szeptember végéig a kukorica felvásárlását. A nyitrai járás versenykihívását először a párkányi járás fogadta el és egyidejűleg versenyre hívta ki a nyitrai kerület járásait az állattenyésztési termékek tervének teljesítésében. A Bratislava! kerületben az aratási verseny első négy helyezetje: Felsőpatony első, Nemesabony második, Suchohrad harmadik, Okánikovo negyedik. Mind a négy EFSz fajállatot és 80, 50, 30 illetve 20 ezer koronás könyvtárat kap jutalmul. A kerület győztese — második lett az országos versenyben. vait szem előtt tartva, elszigetelték a zsíros parasztokat és nem vették be őket a szövetkezetbe. A közös aratási munkákat a szövetkezeti tagok csoportokban végezték. Hat munkacsoportot alakítottak meg, amelyek az önkötözők mellett dolgoztak. A kézi kaszálásra 114 munkaerőből 19 csoportot alakítottak meg. A csoportok versenyeztek egymás között a legnagyobb teljesítmény elérésében. A munkacsoportok versenyzésének alapja a munkák bevezetése volt. Minden dolgozó tudta előre, hogy menynyit kap elvégzett munkájáért, tehát mindenkinek érdeke volt a jól végzett munka. A önkötözőkkel dolgozó csoportok közül az első helyen id. Bagony István csoportja állott, amely egy nap alatt 8.5 hektár gabonát aratott le. A kézzel aratók csoportjában a versenyt Zsemle Vince csoportja nyerte meg. Bagony István csoportjának tagjai naponta átlag 426.— koronát, a kézzel aratók pedig 328.— koronát kerestek. Egy hektár learatása, behordása és kicséplése géppel 2350.— korona költséggel járt. Egy hektár kézzel való learatása, behordása és kicséplése pedig 3340.— koronába került. A felsőpatonyi szövetkezeti tagok kiszámították, hogy 1 q gabona 164,30 korona termelési költséggel jár. Rögtön a cséplés és az aratási munkálatok befejezése után felállították a közös munka mérlegét. Már az aratás alatt is adtak azoknak a szövetkezeti tagoknak előleget, akik bekapcsolódtak a közös munkába. A közös cséplési és aratási munkálatok elszámolása Felsőpatonyban egyszerű volt, mert az egyes csoportvezetők már a munka ideje alatt külön kimutatáson feljegyezték a tagok napi teljesítményét. Egyidejűleg a csoportvezető jelentette a szövetkezet vezetőjének, hogy csoportja az egész napon át mennyi munkát végzett. Az idei aratást a tavalyival szemben 11 nappal előbb fejezték be A legjobb dolgozók és csoportvezetők az idei aratásban és cséplésben Asztalos János, Bagony István és Vicián János voltak. A felsőpatonyi szövetkezeti tagok az aratási és cséplési munkálatok elvégzésének megkönnyebbítését részben a bratislavai DOZÄB, védnökséget vállalt üzem dolgozóinak köszönhetik, akik az aratás és a cséplést alatt a megrongálódott gépeket megjavították és személyes meggyőző munkával több tagot nyertek meg a szövetkezet és a közös munka gondolatának. R MM.szintiével esyntag&ssis&ait vágjuk le a kukorlcassárat Most, hogy javában folyik már a kukorica betakarítása, még egyszer felszeretnők hívni földműveseink figyelmét, hogy a kukoricaszárata kukorica törésével egyidőben takarítsák le. Közvetlenül a törés után a levágott kukoriciszár tápértéke a szénáéval vetekszik. Az elkésetten vágott, őszi esőktől kilúgozott és a szelektől megtépázott kukoricaszár viszont annyit sem ér, mint a búsaszalma. ügyeljünk a kukoricaszár letakarításánál arra, hogy ne maradjanak a föld felszínén arasz, nyira kiálló csutkák. Ezek a magasra vágott C3utkaszárak megnehezítik az őszi szántást, de akadályt gördítenek az őszi vetésnél, sőt még a tavaszi talajmunkáknál is. De nemcsak a ta. lajmunkát gátolják ezek a magas csutkaszárak, hanem igen jó búvóhelyet nyújtanak a kukori. camolynak Is. A kukoricamoly ezekbe a magas csutkaszárakba rakja fészkét, ott telel és onnan rajzik ki tavaszai. A kukoricamoly elleni védekezésnek egyik főfegyvere, ha a kukoricaszárat idejében betakarítjuk és nem hagyunk arasznyi csutkaszárakat á föld színén. A kukoricaszár vágásához legalkalmasabb a rövidnyelfi csákánykapa, amivel a föld szintjével egymagasságban vágjuk le a szárat. A levágott szárat kössük kévébe és rakjuk laza kúpokba, hogy jól kiszáradhasson. A laza kúpokat száradás útján, még az őszi esők beállta előtt, hordjuk kazalba és ügyeljünk arra, hogy a kazlakat jól betetőzzük. A kukoricaszár tápértéke akkor a legnagyobb, ha azt silózzuk. A silózásnál rendkívül fon. tos, hogy a szárvágás után minél előbb tépőgépbe kerüljön a kukoricaszár. Ha nincs tépőgépünk, használjunk szecskavágót. A kukoricaszár silózását lében gazdag takennányokkal; répaszelettel, takarmányrépával keverve végezzük. így sokkal értékesebb takar.mányt kapunk és sokkal könnyebben puliul át a legvastagabb kukoricaszár is. A répaszelettel,vagy takarmányrépával silózott kukorica szárból nem hagy iziket a jószág. A silók megtöltéséhez már most készüljünk fel és még az őszi munka zöme előtt silózzuk le a kukoricaszárat. Ha nincs épített silónk, gödörsilóban is lehet vermelni a szárat. A feltépett, illetve leszecs. kázott szárat erősen be kell taposni és tömíteni.Addig kell a tömítést végezni, mig a szár illetve a vele együtt silózott répaszelet és takarmányrépa együtt levet ereszt. Ha azt vészük f"zre, hogy a silózott takarmány a tömítésnél nem ereszt levet akkor locsoljuk meg rétegenként a felvágott szárat, mert csak akkor kapunk jó siló takarmányt, ha az elég vizenyős. A silóba szárazon elraktározott takarmány könnyen penészedik és tápértékben messze alatta marad a nedvet eresztett silótakarmánynak. Ezenfelül az állat sem szereti úgy, mint a leveses, csiosogós silótakarmányt. A téglából vagy betonból épített silóknál, ha annak felbontása után a takarmányozást megkezjük, egyszerre legalább 20 centi rétegetkell leszednünk. A hosszanti ároksilóknál pedig 30 — 40 centimétemyit kell kital- ritani és levágni ahhoz, hogy a silóban maradt többi takarmány meg ne romoljon. Silótakarmányból számosállatonként naponta 20 — 30 kilót etethetünk. A megtöltött silót 40 — 50 centi vastag föld del takarjuk be, mert csak a jól megnyomott kazalban savanyodik be rendesen a takarmányunk. Látogatás egy most alakult EFSz-nél Nehezen mozdult, de már „mozog“ a Zobor környéki falu Ml ÚJSÁG A KERÜLETEKBEN? Szlovákiában üerenes ßeEJasitetf elsőnek kukopicsbesíolgáltaSási k&SeüezeStságet így dolgozott a felsőpatonyi EFSz — amely második lett az országos aratóversenyben
