Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-11 / 13. szám
fia a földművest nem lényegéit miéig! Földjeink 25 százalékát kihasználatlan területek alkotják, legelőink ápolásával 60 ezer vagon szénát nyerhetnénk, teheneink tejhozama egyike a legalacsonyabbnak egész Európában -ezeken kell segíteni a falu szocializálásával Részlet Etetettek, a Meghízottak Testületé elnökének a brattelavai pártaktiván mondott beszédéből A Etgr.agvobb és legnehezebb probléma « -ze-ciaiizmus kiépítése (alvainkban. Ebben az irányban még nagy öntudatosíté politikai munka vár ránk. Siroky eltvárs rámutatott mezőgazdaságunk elmaradottságára és arra, hogy ezt az elmaradottságot meg kell szüntetnünk és mezőgazdaságunkat fejlesztenünk kell. Ennek a feladatnak már nagy részét végre, hajtottuk. Földműveseinket megszabadító!tűk a kapitalista rendszer kizsákmányolásától, a nagybirtok százezer hektárjait osztottuk széjjel és juttattuk a kis földműveseknek. Földműveseinknek megadtuk az aggko. ri biztosítást. Ma a földművest nem fenyegeti semilyen veszély, semilyen végrehajtás, semiiyen spekuláns. Az a főid, ameiyet földműveseinknek adtunk, kezükben marad A traktorok és más mezőgazdasági gépek ezreit szállítjuk a falvakba. Aziall, hogy a műtrágya elosztásában előnyben részesítjük mindenekelőtt a kis. és középföldműveseke,, segítjük őket. Azonban mindez a segít, ség, amelyet államunk népi demokratikus berendezése nyújt nem érne semmit sem, ha a kis- és középföldmüves nem tudatosítaná, hogy eddigi gazdálkodási módja nem segíti őt ki a nyomorból és neki magának keli gondolnia a gazdálkodás új magasabb típusának bevezetésére, amelynél kihasználhatja a me. zőgazdasági tudomány és a modern technika minden vívmányát. re, át kell térni az egész községi vetési tervre, tt jelentkezik a Párt számára a fel. adat: a szövetkezeteket a gazdálkodás kezdetleges primitív módszereiről az alacsonyabb típusokról magasabb típusokra, közös vetési eljárásra és közös gazdálkodásra vezetni. Szlovákiában már számos minta EFSz van, amelyeknek példáján tanulni lehet, amelyek például szolgálhatnak a többi föld. művesnek. A középparaszt szövetségesünk Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az osztáiyharc a falun a gazdálkodás új szocialista formáinak bevezetésével egyidőben kiélesedik. A falusi gazdag a legádázabb és legerősebb ellenségünk. Már ma látja, hogy a jövőben nem zsákmányolhatja ki földműveseinket és ezért sok helyen nemcsak viszályt szít és suttogó propagandához nyúl, hanem közvetlen terrorhoz. Ezért EFSz-einket minden eszközzel támogatni kell. Az AŰami Birtokoknak, a gépállomásoknak hathatós segítségre kell lenniök. A járási és kerületi Nemzeti Bizottságoknak és végül a Pártnak is gondoskodnia kell az EFSz-tagok folytonos és rendszeres oktatásáról, a munkások és a földművesek szövetségének megszilárdításá. ról. Ebben az irányban igen nagy kötelességek hárulnak a védnökséget vállaló üzemeinkre. A védnöki üzemeknek elsősorban politikai segítséget kell nyujtaniok. A munkásnak, aki közelről ismeri az osztályellensé. get, le kell tudnia leplezni a kis. és középföldművesek előtt a falusi gazdagokat és valódi céljaikat. Emellett azonban nagyon jól meg kell különböztetnünk a falusi gazda, got a középföldművestől. A középföldműves szövetségesünk. A falusi gazdag szívesen bújik a középföldműves mögé, kihasználja ingadozását, hogy érvényesítse befolyását esetleg az EFSz-ben is. Ezen a téren védnökséget vállaló üzemeink jelentősen támogat, hatják kis. és középföldműveseinket. áiroky elvtárs a IX. kongresszuson felhívta a figyelmet a osztályharc kiélesedésére falvainkon különösen a szocializmus építésével kapcsolatban. A legyőzött burzsoázia a végét érzi, ezért végső erejével védekezik és az ismert amerikai és fasiszta módszereket használja. Az utóbbi idők bűnperei számos kémkedés, szabotázs és egyéni terror esetét leplezték le. Nemzeti biztonsági szolgála. tunk sikerrel leleplezi az összeesküvő csoportokat. Csődbe jutottak a reakciónak azon kísértetei is amelyekkel vissza akartak élni a nép vallásos érzelmeivel és a hívőket a kormány és a népi demokratikus rendszer ellen akarták uszítani. Hívő népünk és számos pap megértette, hogy a vallási szabadság nálunk nincs vszélyeztetve és ezért nem hagyják magukat felhasználni népellenes akciókra. Számolni kell azzal, hogy a szocializmus épí. tésénél elért további sikerekkel egyidőben és a kapitalizmus utolsó maradványainak fel. számolásával növekedni fog a haldokló búr. zsoá rendszer ellenállása is. Ezért Pártunk IX, kongresszusa éberségre hív fel bennünket. Meg kell szilárdítani a munkásosztálynak a kis. és középföldművesekkel való szövetségét. E szövetség a dolgozók egységének megszilárdítását jelenti, tekintet nélkül a nemzetiégre. Megerősíti a dolgozó szlovákok, magyarok és ukránok egységét valamennyi nemzet egyenjogúságának alapján a szocializmus építésének érdekében! EGY JÁRÁS ELINDUL A KIJELÖLT UTÓN Részletek a királyhelmeei járási pártaktíva felszólalásaiból A járás 16 EFSz-e vár fokozott kiépítésre — Leles elkészült a közös aratási tervvel Miben mutatkozik mező* gazdaságunk elmaradottsága ? A Kommunista Párt mint a munkásosztály pártja magára vállalta azt a kötelzzettséget, hegy megoldja a ma minden problémáját, megvalósítja a szocializmust, amelyben minden dolgozó ember gazdagabb életet él majd. Ezért nem közömbös nekünk, hogy földjeink még nincsenek kellőképpen megművelve, hogy földek huszonöt százalékát mesgyék, barázdák és kihasználatlan terüle. tefc alkotják, hogy legelőink elhanyagoltak és azoknak ápolásával hatvanezer vágón szénát nyerhetnénk, hogy állattenyésztésünk, teheneink tejhozama egyike a legala. csonyabbnak egész Európában. Ezért minden erőnkből arra kell törekednünk, hogy meggyőzzük a földműveseket, hogy a föld közös megművelésével, közös gazdálkodással emelkedik az ő jövedelmük is. Vidékünk jobb életéhez az út az EFSz-en keresztül vezet, Ezen a téren már elértünk bizonyos si. kereket. Egy évvel ezelőtt, amidőn falvainkba mentünk, gyakran a megértés hiányával találkoztunk. Egy év munkája azonban gyönyörű eredményeket hozott. Falvainkon új szövetkezeti káderek létesülnek, amelyek odaadók a szocializmus ügye iránt és készek harcolni a szocializmus megvalósításáért falvainkon. Földműveseink vitahozzászólásai a kongresz. szuson megmutatták a káderek fejlettségét. Uj emberek, új földművesek nőnek fel, akik készek új módszerrel dolgozni és akik már most vissza tudják verni a reakciónak az EFSz ellen irányuló támadásait, Falvaink több mint a felében nincs még EFSz Az EFSz-ek építésében jelentős sikereket értünk tehát el, ezek azonban nem elégít, hetnek ki bennünket. Nem szabad sohasem megfeledkeznünk arról, hogy a szocializmus építésében a falun csak az első lépést tettük meg. Szlovákia falvainak több mint felében még meg sem alakult az EFSz és a párt előtt az a fontos feladat áll, hogy ezeknek a falvaknak a földműveseit meggyőzze az EFSz megalakításának szükségességéről és a gazdálkodás új formáinak hasznosságáról. Fogyatékosságot jelent az a tény, hogy abból a nyolszáz faluból, amelyekben EFSz van, csak négyszáz szövetkezet tért rá a közös munkák szervezésére, míg a szövetkezetek nagyobbik része primitív módon gazdálkodik és olyan munkát végez, amely, nél a földműves nem ismerheti meg még a nagytermelés minden előnyét Ahol a földművesek áttértek a közös vetési eljárásra, ott is elégtelenséget kell láni abban, hogy csak kevés földműves és aránylag kis kiterjedésű földeken gazdálkodik közösen. Az EFSz-t szervezetileg is meg kell szilár. dítani. Sok EFSz-ben olyan tagok vannak, akik automatikusan, a törvény szerint váltak az EFSz tagjaivá az úrbéri terület becsatoló, sóval vagy a gépszevetkezetnek EFSz-re való változásával. Valamennyi EFSz-ben be kell vezetni a rendes gazdálkodást, rendes könyvelés? és ez nem történhetik meg jó oktatás néikül. Emellett nem szabad megfeledkeznünk azokról a feladatokról amelyeket a Cseh. szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának februári határozata tűzött ki számunkra: valamennyi EFSz-t a munkák közös megszervezésére kell rávezetnünk, különösen most az aratásnál, ami előfeltétele az őszi közös vetési terveink kidolgozásának és megvalósításának. Ott, ahol a közös vetést csak kis kiterjedésű földeken hajtották vég-Utunk a királyhelmeei járáson visz keresztül, Autónk a szokottnál lassabban halad, mert az út javítás alatt áll, van tehát időnk egy kissé jobban széjjelnézni. A nap forrón süt a beláthatatlan gabonaföidekre. Borsitól kezdve hatalmas szőtőhe. gyek ugyancsak bő termést Ígérnek, Az Állami Birtokok példásan megművelt szőlőskert. jei a szocialista gazdálkodás hatalmas előnyeit hirdetik. Magában Borsi községben van az ifjú brigádisták székhelye. Ezek a fiatal úttörők új életet vittek a faluba és testvéri egyetértésben váltják vaióra a nemzetközi proletáriátus egységét. Nem egy nyelven beszél a furócszentmártoni brigádista és a borsi földműves, mégis megértik egymást. Amerre járunk, a vasútvonal mentén mindenütt új, modern vasútállomások hirdetik a szocializmus építő munkáját. Az Állami Birtokok modern gazdasági épületei, a gabonaföldek egyenletes vetései pedig mezőgazdasági vonalon tesznek tanúságot a szocialista gazdálkodás előnyeiről Tudjuk, hogy a szövetkezeti gondolat erős gyökeret vert már ebben a jarasban is. A leleszi bf-bz működését és fejlődését az egész járás lakossága figyelemmel kiséri. Őrömmel tapasztaljuk, hogy a kis- és középparasztjaink megértették itt a közös munka előnyeit és lelkesen építik szövetkezetüket megkönnyítve ezzel a kis- és középparaszt életét. Magában a járásban egyébként már 16 EFSz-nek rakták le az alapjait. Ünnepi ruhában a pártaktivára Királyhelme-c előtt egyre több ünnepi ruhába öltözött földművest látunk. Valamenynyien a városba igyekeznek a Párt által hirdetett aktívára, hogy ott meghallgassák a IX. Pártkongresszus üzenetét, megbeszéljék és megtárgyalják az ott elhangzott beszámolókat, hogy azután új erőt merítve, hitükben megerősödve térjenek vissza munkahelyükre. ahol minden igyekezettel dolgozniok kell a falu szocializálásáért A „Slovan” termében a járás legjobb pártharcosai gyűltek össze. Soraikban ott vannak a szövetkezeti vezetők és Őierna átrakodóéllomás élmunkásai egyaránt Smotser járási politikai titkár szó! először a megjelentekhez, Beszédében rámutat a IX. Pártkongresszus politikai és gazdasági hetünkben egyaránt mutatkozó lendítő erejére. Be. szél a reakció munkájáról, a zsírosparasztnak a szövetkezetek ellen kifejtett alattomos mesterkedéséről. Ezzel kapcsolatban kitér arra is, hogy a járás egyes községeinek pártszervezetei sem fektettek elég súlyt a falu szocializálására Ezt a munkát szlovákok és magyarok testvéri összefogásával kell megvalósítani; ki kell irtani minden soviniszta gondolatnak, vagy cselekedetnek még a magvát is. A falu szocializálásának útját a Pártkongresszus pontosan kijelölte. Egységes aratási munkálatok, közös vetési terv legyen tehát ebben a járásban is a jelszó, hogy mielőbb büszkén jelenthesse a királyhelmeci járás is a Párt központi választmányénak: hogy megvetette a szocialista termelés alap. jaitl Ezután Sugár elvtárs, a járási választmány elnöke ismerti magyar nyelven a IX. Pártkongresszus határozatát és azokat a feladatokat, melyeket minden dolgozónak a jobb, szebb jövőnk érdekében vállalnia és kell végrehajtania Szól a világ hatalmas békemozgalmáról és a burzsoá-nacionalizmusban rejtőző veszélyről. Majd Mátyás elv. társ, földművelésügyi titkár fejti ki a hallga. tók előtt a szövetkezeti élet, a közös munka közösségünkre és egyénre egyaránt mutatkozó előnyeit. Kritikát és önkritikát gyakorolnak a párttagok A vezetők beszámolója után egymást követik a hozzászólások A kritika és az önkritika hangja szólal meg. Csendesen, de annál nagyobb figyelemmel fordulunk a felszólalók felé. Hol szlovákul, hol magyarul folyik a szó. Egy-két mondat az előttünk fekvő papírlapra kerül. Nézzük csak, mit is jegyeztünk fel a királyhelmeei pártaktíván azok közül az értelmes, okos felszólalások közül, melyeknek tanúi lehettünk: — Javaslom a tagosítás mielőbbi végre, hajtását! — mondja Illés elvtárs. — Az Egységes Földműves Szövetkezetek utján kell szocializálnunk a falut! — emeli ki Kobák elvtérs. Csakis a föld közös megmű | vetésével vezethetjük a falut a szocializmus felé Hibáztatnom kell azonban magunkat hogy az EFSz-ekben nem világosítottuk fel eléggé földműveseinket, Kóbák elvtárs azonban mást is kifogásol: úgy tudja, hog/ a bélyi szövetkezet csak azoknak akar aratógépet adni a közös aratáshoz, akik négy napot dolgoznak a szövetkezet javára, ' — Úgy vélem, hogy a szövetkezet vezető, jének fizetést kellene kapnia munkájáért, hogy egész munkaidejét a szövetkezetnek szentelhesse — hangzik Feke elvtárs véleménye. Majd Slivka szlovák elvtársunk véleménye következik: „Párttagjaink nem ismerik elég. gé még a szövetkezeti programot és így nem lehelnek a szövetkezeti gondolat zászlóvivői”. A bélyi ápaak elvtárs a következő felszója azt az állítást, hogy az aratőgépet csak négy napi mumka-ellenérték ellenében bo. csátják rendelkezésre. E cáfolata mellett két figyelemreméltó megállapítást is tesz Az agyik a reakció mesterkedését bizonyítja, a másik a telepesek és a magyar lakosság közti összhangot hiányolja, Takárcik (Strázné) elvtárs beszél azután a helyi szövetkezetükről. Hangsúlyozza a tagosítás szükségességét. .Egyelőre sok a parcella és csak tehenes fogatok állanak rendelkezésre. A közös aratást azonban már mi is előkészítjük. Megválasztottuk már azt a A „Tartós békéért, népi demokráciáért“ A TE LAPODI Olvasd és terjeszd ■ bizottságot, amely előkészíti a közös munkák tervét is”. Kendi elvtárstól halljuk, hogy mi az újság SvatuSén: „A szövetkezet fejlődésben van. Végrehajtjuk az egységes aratási munkál», tokát. A falu több kis- és középparasztja még mindég ingadozik. Türelem és szívós munkával kell őket meggyőznünk!” Sütő elvtárs Zemplénről beszél: Folyamatban van a közös aratási munka megszervezése. Mintegy 85 gazda megértette má> a közös munkából származó előnyöket . e vannak még sokan, akik nem értenek meg bennünket. Ennek egyik oka a kulákság jelentős befolyása. Cibók elvtárs (Streda nad B.) komoly önkritikái hangot üt meg: ,,Hibát követtünk el, hogy az EFSz-ek szervezésénél önsegélyző szövetkezeteket propagáltunk, de tovább nem mentünk. Ma tehát az a helyzet, hogy a szövetkezeti tagok elsősorban a saját, nem pedig a szövetkezeti föld megmunkálásával törődnek”. Ajánlja az egységes aratási eljárást, a részletes munka- és pénzügyi tért kidolgozását. ''-»WI Leles kész az aratási tervvel Az önkritika még magasabb fokára jutunk. Cap (Lelesz) elvtárs így beszél: „A legnagyobb hiba az, hogy őszintén nem ismerjük be: nem foglalkoztunk eleget a parasztságunkkal. Jól ismerjük az előttünk álló nehézségeket, hiszen ezek nélkül könnyű volna a feladatot megoldani. A nehézségek leküzdésénél azonban a munkásság minden támogatására számíthatunk A feladatunk az legyen, hogy egyik földművest a másik után nyerjük meg állandó meggyőzés utján a szövetkezeti gondolatnak. Persze, az csak természetes, hogy elsősorban saját magunkkal kell tisztában lennünk! Ha nem lépünk rá a közös munka útjára, akkor a termelésben messze-messze elmaradunk az ipari munkásság mögött. Pedig a gazdálkodók nem pa. naszkodhatnak az ipari és mezőgazdasági termékek árkülönbözete miatt. A továbbiakban tehát a felelősség a miénk!” Cap elvtárs ezután részletesen elmagyarázta az egységes leleszi aratási tervet, mely. nek révén időt, munkaerőt és gazdasági elő. nyöket nyerünk. Rámutat arra, hogy amíg azelőtt ©gy ha learatása és rendbeszedése 6—8 munkaerőt vett igénybe, addig most a géppel való aratáshoz hektáronként csak egy munkaerőre van szükség. Ismerteti a kidolgozott aratási tervet is. Minden géphez nyolc embert osztanak be A gép naponta 6—7 hektárt arat le. Hét géppel dolgozva naponta közel 50 hektár kerül majd Maratásra, Szól a pénzügyi tervről is, amit ugyancsak elfogadott az egész község. Hasonlóképpen akarják megszervezni a hordást és a cséplést is Erre a munkára négy csoportot létesítenek. Az egyik csoport csak a hordást végzi, a másik a gép mellett dolgozik. A terv szerint 6 nap alatt végzik el a munkát és 110 munkaerőt takarítanak meg. Volt még több más felszólalás is, többek közt Iván elvtárs a munkaverseny bevezetésének a szükségességét emelte ki. de nem folytatjuk tovább. A hibák felismerése, a gyors és határozott cselekvés erős elhatározása, a IX. Pártkongresszus határozaténak naradéktalan végrehajtása, a kis- és középparasztságunk érdekeinek szolgálata, a közös aratási munkák terve, az EFSz-ek kiépítése és ezen keresztül a falu szocializálása jellemezte a királyhelmeei pártaktivát minden felszólalásban, illetve hozzászólásban. A megfigyelő megelégedetten szorította meg az új munkára, új feladatok elvégzésére indult elvtársak kezét... _|_
