Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-04 / 12. szám

Hits 3-in irinii ns Misin linnik heriinen Afers

A merinoi fajta a valaskákkal, a hampshirei a cigajkákkal való keresztezésre alkalmas Emelkedik a merinoi és hampshirei juhok gyapjának ára

Május 31-től június 3-ig árverési vásárt rendeznek a bratislatai kiállítási csarnokban, ahol eladásra kerülnek merinoi és hamps- | hírei tenyészbárányok. Május 31-től június 2-ig ekészítik az osztályozást és június 3-án kerül sor a bárányok eladására. Az árverési i vásárra körülbelül 300 merinoi és 150 hampshirei fajtájú bárányt hoznak fel. A bratislavai kerületből 138 merinoi és 65 hampshirei bá- | rányt, a nyitrai kerületből 117 merinoi és 85 hampshirei bárányt, a besztercebányai Kerületből pedig 34 merinoi bárányt hoznak fel. | Figyelembe kell vennünk, hogy e tenyész bárányok (tehát ellenőrzött bárányok) legjobb tenyész-nyájainkból származnak, | melyek igen magas haszon-hozammal rendelkeznek. A vásárló közönségnek lehetősége lesz, hogy a bárányokat necsak külalakjuk | szerint (a gyapjú minősége, stb). vásárolhassa meg, hanem hogy az anyabárányok ismert tulajdonság) szreint választhassa ki a tenyészállatot. Ha valaki az élősúlyt akarja emelni s amellett a juh külsőjét javitani, akkor jól fejlett bárányt válasszon ki magá- I nak, súlyos és korrekt alkatú anyától. Ha a termékenységet akarja emelni, akkor ikrekből származó bárányt válasszon. Ha valaki | a gyapjutermelést akarja fokozni, akkor az anyákról szóló bejegyzések alapján szintén az Illető bárány gyapjának minőségét vegye alapul. Hasonlóképpen járjunk el, ha juhaink tejelésének fokozásáról van szó, §

MllllirillllllllllllllllllllllllllllllllltllllltllHIIMIII)llllllltlllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llltllllllllllllMIIIIII!llll

iiiiiulimiiMiiMtoiHillliiMHiiiiiiiiimmMMMmiiiiiiimimiiimiiiiiiiiimiimmmimiiiiiiiiiiiiimiiiiimmH!

Azok a juhtenyésztők, akik már a múltban Is érdeklődtek juhaink nemesítésének eljárásáról, jól tudják, hogy az állam az utóbbi években fokozott figyelmet szentelt e kérdésnek. A nemesítés mindenekelőtt házi tenyészállatok utján történt mely célra mindig a lehető legkiválóbb bárányokat választották ki. Elit tenyészeink számára Franciaországból, Magyarországból és Angliából vásárolta az állam a legértékesebb bárányokat E munka eredménye már a Szláv Mezőgazdasági kiállításon is megmutatkozott, ahol

a mi bárányunk nyerle az első díjat és az egyetlen aranyérmet, melyet juhra szántak.

E bárány ivadékainak lényeges befolyása van az Állami Gazdaságok juhainak nemesítése terén, de egyúttal a magán-tenyészelekben is. A győztes fiait például Lovinobana környékén lévő községekben helyezték el, A nősténybáránykák, melyeket Csehországba szállítottak, általnos feltűnést kel. tettek kitűnő testalkatukkal és gyapjúkkal.

Az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy ezt a kiváló minőségű bárányt már megelőzték más vérségi vonalon, s erre a fajtára jellemző a hosszabb gyapjú, és a nyírt gyapjú nagyobb a súlya, ugyanakkor azonban a gyapjú minősége és a bárány külsője változatlan Ez évben hivatalosan megállapították, hogy e vérségi vonalból származó két testvér 11.20 kg és 11.80 kg gyapjút termeltek.

E bárányok 1945-ben jöttek a világra, s jelenleg a hornani Állami Gazdaság ellenőrző állomásán vannak Örvendetes az a tény, hogy e bárányok fiait a múlt évben a zlatnai Állami Juihtenyészet vásárolta meg ahol megállapították, hogy a bárányok rendkívül szívósak, állandóan jó erőnlétben vannak és ezért a jövőben a juhtenyészetek számára történő bárány beszerzéseknél figyelembe fogják venni ezt a körülményt.

Ugyancsak ez alkalommal figyelmeztetjük juhtenyésztőinket egy fontos körülményre.

A Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal tervbe vette, hogy kiterjszti a juhtenyésztést, főleg ami a finomabb gyapjúval rendel, kező juhokat illeti

Tehát a merinoi és a hampshirei juhokról van szó, mert valaskai bárányaink gyapja nem oly keresett cikk textiliparunkban, mint a kimondottan gyapjutermelés céljából tenyésztett juhok gyap-ja. A Mezőgazdasági Megbízotti hivatal meggyőződött arról, hogy több olyan járásunk van, ahol a durva-gyapjas valaskákat jól lehetne keresztezni merinoi juhokkal, ugyanígy a cigajkákat esetleg hampshireiekkel is,

A juhtenyésztők száméra lényeges előnyt jelentene ez, mert egy kg gyapjú helyett (a valaskáknál és a cigajkáknál gyakran enynyit nyírnak egy év alatt) sokkal több gyapjút nyerhetnek s amellett a juhok élősúlya is gyarapodna A tejelésnek sem kellene csökkennie, mert a keresztezés alkalmával a legjobban tejelőktől választanánk bárányokat: Lukacovicéről és Mocenokról. E bábérányoknak nagyobb a tejelése, mint a cigajkáké.

A merinoi bárányokat mindenekelőtt meri. no anyáktól és annak leszármazottaitél kell választani,

melyeket néhány évvel ezelőtt Magyarországról hozattunk a Károlyi — tenyészetről, amely a legkiválóbb volt egész Magyarországon a teje'lést illetően, Juhtenyésztőin két érdekelni fogja az a körülmény is, hogy a merinoi és a hampshirei juhok gyapjának ára emelkedő irányzatot mutat, még a valaskák gyapjának ára csappan. Azt is tudjuk, hogy a valaska és a cigajka báránykék ára alacsonyabb, mint a merinoi és hamps hirei báránykáké. Ezt a körülményt azért em Ütjük, hogy a juhtenyésztők figyelmet szén teljenek ennek a kérdésnek azokban a községekben, ahol a tenyésztési körülmények megengedik, hogy merinoi és hampshirei bárányokat szerezhessenek be már most tehát a bratislavai árverési vásáron, meri 1950-ben ez lesz az utolsó alkalom, hogy hampshirei és merinoi bárányokat vásá rel hassanak.

Most még néhány szót a kizárólag cigajka fajta bárány tenyésztésével foglalkozók fi gyeimébe Ha összehasonlítjuk a cigajka és hampshirei juhokat, figyelembe keli vennünk, hogy a cigajka juhok szerények és mozgékonyak, úgyhogy megelégszenek szegényebb legelővel is. Gyapjutermelésük azonban ma már nem elégítheti ki a te nyésztőt, mert — amint már említettük — gyapjutermelésük nem elegendő. Még a legjobb körülmények között is két nyirás után átlag 1 és fél kg gyapjút nyerünk Ezér* 'tii>&Ket'eket végeztek, melyek során

a cigajkákat könnyebb tipusu hampshireiekkel javították fel.

E kísérletek eredményeiről minden cigajka tenyésztő meggyőződhet, egyrészt a viglási Állami Gazdaságon, másrészt például az ellenőrzött juhok tenyésztőinél Senohradon. Kezdetben, midőn a juhok hasznosságának ellenőrzését megalapozták, a munkát nagyon megnehezítette, hogy igen egyenlőtlen, tarka és durva gyapju-anyaggagl voít dolguk, melyben sok fekete gyapjuszé1 akadt Ezeket a juhokat lehetetlen volt házi eredetű cigajka bárányokkal nemesíteni, sőt még a Magyarországról importált bárányokkal sem. Ezért úgy határoztak, hogy a leg mozgékonyabb hampshirei bárányokat fogják felhasználni, melyeknek anyái magasfoku tejeléssel rendelkeznek.

Ezzel a beavatkozással a cigajkák utódai megszineződtek, fekete fejű és fekete lábú báránykák jöttek a világra, fehér foltok nélkül. Vázuk szélesebb s gyapjúk jobb, fekete pigment nélküli.

Ezek az utódok kétszer annyi gyapjút szolgáltatnak, mint a tisztavérű cigajkák. Ennek megmagyarázására felhozunk példát. Azok a

— Zsitomir vidékén a lent régesrégen szeretik és termelik — kezdi cikkét Zagladi. — De területünkön azelőtt nem értek el holdanként másfél-két mázsa lenrostnál és ugyanannyi magnál többet A mi brigádunknak sikerült a zsitomiri földeken sokkal nagyobb termést elérnie. 1938-ban öt hold mindegyikéről átlag 11 mázsa rostot és 10 mázsa magot takarítottunk be 1940-ben elhatároztuk, hogy kipróbálunk egy új munkamódszert: ugyanazon a területen évenként kétszer vetünk lent. Várakozáson felüli eredményt értünk el. A brigád ezt a munkamódszert alkalmazta a háború után is 1948-ban a kedvezőtlen, erős nyár ellenére a két termésből 12.5 mázsa rostot és 8 mázsa magot kaptunk holdanként.

Az elmúlt hét egyik napján a délutáni órákban fedett teherautó állt meg a Szlovák Kommunista Párt felső-patonyi elnökének, Fábri eivtársnak az udvarán. Az autón ez a felirat állott: ,.Munkás a földművesért, földműves a munkásért — ez a szocializmus biztosítéka!” Az autó körül rövid időn belül a földművesek és a földműves asszonyok se. rege gyűlt össze, mindnyájan a helyi EFSz tagjai, hogy saját szemükkel győződjenek meg, hogy az a jelszó, mellyel az „ÓDÉVÁ” nemzeti vállalat megbízottai jöttek, nemcsak üres frázis, mint amilyeneket az első Csehszlovák Köztársaság alatt tucatszámfa ismer tek. Még jól emlékeznek arra az időre, midőn nem egy földműves rongyosan és me zitláb lépegetett az eke után. Az elöljárók rendszerint csak választások előtt keresték j fel a földművest, mint az uralkodó búr. zsoázia alkalmas eszközét, kizsákmányolt céljaik érdekében,

A népidemokratikus kormány alapjában megváltoztatta a városnak a faluhoz való eme viszonyát. Tudjuk, hogy a földműves az EFSz-ben végzett munkájával a szocializmus, hoz vezető utat szántja. A nagy textilüze mek munkásai ezért jönnek közvetlenül a földműves munkahelyére, az EFSz-be hogy megtakarítsák számára ezzel a városban valr vásárlásra pazarolt időt, ugyanakkor felki nálják kezük munkájának gyümölcsét, por ellenérték nélkül.

A Felső patonyi EFSz kis- és középföldmí vés tagjai hálával fogadták városi elvtársai eme ajánlatát. Azzal a sziláid elszántságé fogadták el, hogy a földből minél nagyot' darab kenyeret igyekeznek kicsikarni s hog azt letehessék a gyári munkásaink asztalár Nem tartott sokáig és az EFSi mivitték a rögtönzött pult msiiAi ? munkántenyésztők, akik ezideig nem használtak hampshirei bárányokat cigajka juhaik nemesítésére, két nyírás után 1.31 kg gyapjút, mások 1.30 vagy 1.20, 1.10, 1.19 kg gyapjút nyertek (E juhok élősúlya is alacsonyabb, mint a keresztezett juhoknál). Ezzel szemben azok a tenyésztők, akik hampshirei bárányokat használtak a cigajka bárányoknál, egyforma tenyésztési körülmények között 2.22, 2,20 kg gyapjút nyírtak. Már ezért is nyugodtan ajánlhatjuk a cigajkák keresztezését hampshireiekkel, főleg, ha jók a tenyésztési viszonyok,

A tenyészbárányok ára ezideig nem változott s érvényben vannak még a régi előírások, melyek alapján a multévben is árusították. A valaskák és a cigajkák keresztezésére szánt bárányok legmagasabb ára 2.000 Kcs, Az I. osztályú bárányok legmagasabb ára:

8.000 — Kcs

II. 6.000 — Kcs

III’ A ,’, 4.000.— Kcs

III B 3 500— Kcs

IV.’ 2.500.— Kis

IV. B 2.000— Kcs

Dr. Ing. V. Kovác

— Hogyan vetjük el és hogyan gondozzuk a lent?

PONTOS MUNKATERV — ló TALAJMUNKA

Első dolgunk, hogy a lers földet jól megmunkáljuk. Legalább 22 centiméteres őszi mélyszántást végzünk és kihordjuk a trágyát, tőzeges feikáliát. A műtrágyák közül a szuperfoszfátot, kálisót használunk, összesen öt mázsát holdanként.

A tél folyamán aztán az agronómus és a brigád valamennyi tagja összeállította az agrotechnikai tervet, vagyis azt, hogy milyen termelési módszerekkel és hogyan végezzük a munkát.

Tavaly tavaszi szántásba vetettünk. Korén szántottunk, 20—22 cm mélységben. Holdanként 12 tonna fekáliát, 6 -mázsa hamut, 3

hókat, a bőrből készült munkalábbeliket, gumicsizmákat és esőköpenyeket, fárasztó mezei munkájuknál föltétien szükséges cik. keket.

Az utolsó arabok eladása után Gerda elv. társ, a 1SSR kultúr- és propaganda osztályának tagja szólott a földművesekhez. Nyílt szavaiból megértették, hogy a munkások nem üres Ígéretekkel halmozzák el őket, ha. nem idejekorán hatékony segítséget nyuj. tanak. A munkások pont-ellenérték nélkül nyújtják termékeiket a földműveseknek, az EFSz pedig nagyobb hozamot biztosít majd a közös termőfdTdből. így halad a munkás a földművessel karöltve a szocializmus felé melyben már nem lesz szükség jegyekre, sem pontokra s nem lesz ok az elégedetlen kedésre. Az akció jelentőségét azután Ca marik elvtárs, a 1SSR aieinöke fejtette ki magyar nyelven s felemlítette, hogy midőn Olaszországban és Franciaországban a mun kásokra és a földművesekre sertűzeket adnak le , nálunk példás rend uralkodik s dolgozó népünk szebb és boldogabb jövő fejé halad. A 1SSR eme akciójában a közös épí tőmunka gyümölcsét kell látnunk. A kapita izmus sohasem tudta biztosítani a földmű vés számára ezeket az előnyöket, melyeke t népidmekrácia nyújt. A földműves gyakrar ~em tudta eladni termékeit $ habár a város :z|etek teie voltak áruval, az áru megköxc 'keletien maradt számára.

A dolgozó kis- és közép földművesek há ivat könyvelik el az „ODEVA” nemzeti váf lat segítségét, melyet a 1SSR indítványár i az Ipari és Kereskedelmi Megbízotti Hi etal jóváhagyásával nyújtott. Bíznak abban ngy e látogatások ismétlődni fognak, cK gyanakkor készek arra is, hogy városi elv hrsaik segítségét sokszerokan visszafizes sék. (Cap)

A gyapiu kezelése

Minél hosszabb szálú a gyapjú, annál értékesebb. Ezért a nyírásnál jól vigyázzunk, nehogy összekuszáljuk a gyapjút, mert ezzel megnehezítenénk a gyári feldolgo zást Ügyeljünk hogy meg ne sebezzük a juh bőrét, mert a seben keresztül az állat tetanusz lépfene. vagy egyébb fertőzést kaphat Azonkívül a seb helyén nem nő gyapjú, csak símaszálú szőr, amely a gyapjú minőségét rontja. Ha az olló mégis megsértené valahol a bőrt, karbolos vízzel jódlink. túrával, vagy rézgáliccal fertőtlenítsük a sebet.

Nyírás után gondosan kezeljük gyapjút A lenyírt bundát összehajtogatva szikasszuk néhány napig szellős, de nem meleg helyiségben, hogy a még benne lévő víztartalom elpárologjon Csak szikkasztás után zsákolható a gyapjú, de a zsákokat is naponta legalább kétszer át kell fordítani Ha a gyapjút nem kezelik gondosan, könnyen oemelegedhet tönkre mehet A bemelegedett gyapjú megsérgui, elveszti rugalmasságát s így elértéktelenedik. A gyapjú szárításéra és tárolására legalkalmasabb a kétoldalt nyitható pajta. Cserepes padláson nem jó szárítani, mert a cserép alatt igen áímelegedhet és begyulladhat a gyapjú

A nyírás után fürösszük meg a juhokat tetocid-oldatban. A fürösztőszert pontosan a használati utasítás szerint készítsük el A füröaetéssel elpusztítjuk az állat bőrén élős. ködő különféle rovarokat elsősorban a legkártékonyabb rühatkát A fürösztőoldattal alaposan dörzsöljük át a juhok bőrét, hogy a fertőtlenítőszer mindenütt hasson. Vigyázzunk. hogy a víz ne legyen hideg és a fürösztőoldat ne fröcssenjen az állat fülébe, szemébe, vagy orrába.

mázsa szuperfoszfátot, 60 kg kálisót és 1.2 mázsa salétromos műtrágyát használtunk A boronálás előtt a földréteg felületén szétszórtunk még holdanként 1.8 mázsa szuperfosztot, 80 kg kálisót és 1 mázsa salétromos műtrágyát A trágyákat előzőleg szétmorzsoltuk és átrostáltuk. Ezután egymásután kétszer boronáltunk.

BŐ TRÁGYÁZÁS

Akkor vetünk, amikor a talaj már hét fokra felmelegszik. A vetés előtt kétszer kultivátorozunk: keresztben és hosszában, 10—12 cm mélységben. Előtte mégegyszer trágyázzuk a földet, 6 tonna tőzeges fekáliával, 60 kg kálisóval holdanként. A kultivátor járt belevegyíti a trágyát a talajba. Ezután egyirányban boronálunk. Ez tömörebbé teszi a talajt, s a magvak így nem tudnak másfélkét cm-nél mélyebbre helyezkedni.

Trágyát sokat adunk — természetes és műtrágyát egyaránt. Ezt tartjuk a magas lenterméshozamért folytatott munkánk alapjának.

Keskeny sorvetővel vetünk, 110 kg magot holdanként. A vetőmagot gondosan osztályozzuk tisztítjuk, pácoljuk. A csíraképességet a vetés megkezdése előtt magam ellenőrzőm. A vetés után könnyű boronát, fogasolót engedünk át a vetésen.

A kikelt vetést gondosan ápuljuk. A dudvát késedelem nélkül kiirtjuk a vetésből Ha a len satnya, felültrágyázzuk szuperfoszfáttal, kálisóval és salétromos műtrágyával. Nálunk másfél méteres a len és sűrű.

MÁSODIK VETÉS

Az első termés betakarítása és elszállítása után azonnal megkezdjük a talaj előkészítését a második vetés alá. Mélyen szántunk trágyát kevesebbet, vagy egyáltalán semmit sem hordunk ki. A vetőmagot itt 90 kg-ra csökkentjük holdanként Július végén, augusztus elején vetünk má sodszor A gondozást ugyanúgy végezzük mint az első vetés után. A második len gyorsan növekszik és már a virágzás szakaszában eléri a másfél méter magasságot A betakarítást október végén kezdjük.

Ez a mi agrotechnikánk. Nincs benne semmi boszorkányság. Megvalósítható minden hclhozban. minden brigádban. De nem elég ismerni a követelményeket, ismerni kell a gyakorlati módszereket is

TANULNI KELL ÉS SZERETNI A MUNKÁT

Tanulni, tanulni és tanulni — ez a tané .som azoknak, akik azt kérdezik tőlem hog} niképpen lehet magas lentermést elérni — hangsúlyozza a kiváló brigádvezető — Én 'Tagam is állandóan kiegészítem tudásomat önyvekből, az élenjárókkal a tudósokkal 'S agrnonómusokkal folytatott beszélgetésből

A lentermelőnek — mint minden kolhozisának — nagyon kell szeretnie munkáját, isztában keli lennie azzal hogy a minden íjatob mázsa len — újabb ruhaanyagmétere<et jelent a népnek. A harminc mázsa len hektáronként nemcsak rekord. Ez kilencezer méter anyag, háromezer ruha a dolgozóknak.

Aki erre gondol, az úgy vigyáz a I«* ml*, den ki!ogr<vnmlAra mini ti szemefényÁir«.

Egy lentermelő kolhozparaszt elmondja,

hogyan ér el brigádja új munkamódszerrel magas terméshozamot

Szerte a Szovjetunióban folyik a kolhoz parasztok harca a magasabb terméshozamért. Szocialista munkaversenyben dolgoznak a kolhozok, nemes versengés folyik közöttük, hogy melyikük tud az eddiginél is jobb terméseredményt elérni. A kolhozisták legjobbjai kolhozlátcgatásokon és sajtón keresztül átadják tapasztalataikat a többieknek.

A zsitomiri terület „Május 1” kolhozának kiváló brigádvezetője, Zagladi lentermeSztö, a „Szocialista Mezőgazdaság” című szovjet újságban mondja el részletesen munkamódszerét, amellyel munkacsapata már évek éta kitűnő terméseredményt ér el.

Pont nélkül kaptak textilárut

a fessőpatonyí EFSz tagjai

Munkaruha, bőrcipő, gumicsizma az autón falura vitt rögtönzött üzletben