Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-21 / 10. szám

r Es az ember mégis legyőzheti a természetei! Mi ;s a füves veié forgó? - ifjúságunknak is be kell kapcsolódnia Viljamsz szovjet tudósi, a természet átalakításának nagy harcosát ugyanaz a cél vezette, mint Micsurint. A dolgozó emberek milliónak akart jobb megélhetést, boldo. gabb, könnyebb életet biztosítani. Észrevette, hogy a nemesített növények sokkai na­gyobb termést adnak jó termőtalajon, mint régi gazdasági növények. De sajnálattal látta hogy termékeden talajokon a legjobban kinemesített, dúsan termő növényfajták is nyomorúságosán sínylődnek. Tehát nemcsak a növényfajták terméshozamát kell emel­ni hanem a talajt is át kell alakítani, azaz termékennyé kell változtatni ahhoz, hogy a dolgozók millióinak jobb megélhetést biztosíthassunk! Csakhogy ezeknek megállapítása után elér. kezünk a lényeghez: hogyan lehet a termé­ketlen talajból termékeny földeket elővará­zsolni? Ez a kérdés már évezredek óta fog­lalkoztatja az emberiséget, de nem sikerült senkinek sem megoldania. Igaz, hogy egyes helyeken öntözéssel, vagy műtrágyázással nagy terméseredményeket értek el, de ez idővel a termőföld kiuzsorázásához vezetett és úgy elrontották a talajt, hogy később már birkalegelőnek sem volt jó. El is terjedt a kapitalista államok mezőgazdasági tudósai között az a nézet, hogy a talaj termőképes­ségét csak igen kis mértékben lehet növelni, de ez az erőltetett növelés is idővel a talaj termőképességének teljes lerontásához ve­zet Ez náluk, a kapitalistáknál, valóban be Is következett, Az Egyesült Államok hatalmas mez’őségei 50 év előtt még világhírűek vol­tak kitűnő termékenységükről, de úgy ki­­uzsorázták, hogy ma már kopár pusztaságok terülnek el a hajdani termőföldek helyén Viljamsz szovjet tudós volt az első, aki szívós és kitartó kutatómunkával, lelkesedés, sei és a marxista-leninista élenjáró elmélet útmutatása alapján rájött a talaj gyökeres átalakításának módszerére, Viljamsz ugyanis észrevette, hogy ugyanaz a növény nem tud örökké élni egy talajon. Ha évtizedeken keresztül ugyan­azt a növényt ültetjük egy talajra, akkor annak terméshozama mind kisebb lesz. Ha más növénnyel váltjuk fel, akkor kiderül, hogy nem a talaj vesztette el termékenysé­gét, hiszen a másik növény kitünően terem a leromlottnak hitt talajon, így van ez a természetben is. Ha az erdő fái mér nagyon egyoldalúan kihasználták a talajt, akkor az erdőben a kiöregedett fák helyén mér nem új fácskák fognak nőni, ha­nem mind több füves tisztás keletkezik, míg végül a rét teljesen kiszorítja az erdőt A rétek idővel elvizenyősödnek és lápos területekké válnak. Az elöregedő lápok pusztulását az idézi elő, hogy egy patak medre megváltoztatta helyét és így lecsa­polja a láp vizét és a területből lassan füves mezőség lesz. A füves mezőségek talaja rendkívül termékeny. A fűvek gyökerei a ta­lajrészecskéket morzsákká fogják össze A morzsás talaj a legtermékenyebb, mert a vizet nemcsak hogy jól beveszi, hanem el is raktározza szárazabb időkre és a talajban lévő növényi táplálóanyagok érvényesülését elősegíti, A talajnak ezt a morzsás szerke­zetét csak a megfelelő, helyes talajművelés biztosíthatja A helyes talajműveléshez pedig minél több gépre van szükség Ezt bizonyítja a Szovjetúnió példája és ezt mutatja meg Egységes Földműves Szövetke­zeteink és Állami Gazdaságaink egyre emel­kedő terméshozama is. Az Állami Gépéllo. mások tehát hatalmas segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak a jó talajszerke­zet kialakításához is. A talaj gondos és helyes megmunkálását tűzi ki feladatúi a Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusán elhangzott néhány a mezőgazdasági termelési vonatkozó határo­zat is A mezőgazdasági termelés legfonto sabb feladata, hogy a termelékenységet magasan az átlagos színvonal fölé emelje. A kitűnő mezőségi talajból azonban idővel száraz, szikes pusztaság válik A mezőségen nincsenek fák és ezért szabadon dühöng a szél Télen a mélyedésekbe hordja a szél a havat Tavasszal a hóié a mélyedésekből úgy fo­lyik el. hogy abból semmi sem jut a talajba Tehát a téli csapadék elveszett. A nyári esők vizét pedig a forró szelek hamar felszárítják, így a nyári csapadék is elvész A talaj dús füves növényzete a szárazság miatt megrit­kul A talajt a csapadék nem mossa át és így benne káros, szikes sók halmozódnak fel A sók jelenléte elrontja a talaj kitűnő morzsás szerkezetét így jönnek létre a tér méketlen, száraz, szikes pusztaságok. Ez te. hát a természetben a talajok fejlődésének a menete. Amikor Viljamsz ezt felfedezte, elhatároz­ta, hogy mesterségesen fogja irányítani a talajfejlődés menetét és így elő tudja állí­tani a legjobb morzsás szerkezetű mezőségi talajokat. Ezért Viljamsz nem engedi meg, hogy a szántóföldeken örökké a megszokott gazda­sági növényeket termeljék, hanem a terme­lést minden 5—6 évben megszakítja Ilyen­kor gyepet telepít a talajra és azt két éven át meghagyja. Megfigyelte, hogy melyek azok az évelő fűfélékkel kevert évelőhere és lu­cernafélék, melyek a mezőségi talajok kitű­nő morzsás szerkezetét kialakítják és ezeket telepíti időnkint a talajra Észrevette, hogy az ilyen gyep már két év alatt kialakítja a kitűnő morzsás talajszerkezetet Tehát min­den hat évi szántóföldi művelés után két évi gyepet telepítve állandóan fenn tudjuk tartani a talaj kitűnő morzsás szerkezetét! Ex a füves vetésforgó a talaj termékenységének legjobb előállító eszköze, Ha e mellett a talajt bőségesen istállótrágyézzuk és megműtrágyázzuk, ha a tarlót azonnal feltörjük és ősszel a talajt mélyen megszéntjuk, akkor mind terméke­nyebb és termékenyebb lesz a talajunk A terméketlen talajokból így termékeny mező. ségi talajokat nyerünk. Ismét örülni fogtok a gyermekeitektől hozott virágoknak és örülni fogtok kötelezettségvállalá­saiknak, amelyekkel segítik otthonuknak, a Köz­társaságnak felépítését, örülni fogtok, mert a teljes és gazdag élet gyönyörű kilátásai nyílnak meg előttetek, amelyek csak abban az országban lehetségesek, amelyben maga a nép uralkodik. Ünnepnapotokon tudatosítsátok, hogy gyerme­keitek és így az anyák boldogsága is csupán a békében lehet tartósan biztosítva. A kapitalista országok uralkodói azonban háborút kívánnak, hogy a családok nyomorúságán és szenvedésén ismét meggazdagodhassanak. Anyák, ünnepnapotokon mindannyian álljatok a harcosok soraiba az emberiség ezen ellenségei ellen. Mint az egész világon az anyák milliói, ti is nyilvánítsátok ki együttérzésteket a Béke Vé­dőinek erőfeszítéseivel, akik szervezettek és öntu­datosan vedig a békét. Egyöntetűen csaltlakozzatok a Béke Védő: állandó bizottságának felhívásához, akik a stock­holmi határozatban kijelentik: „Követeljük az atombombának, mint fenyege­mmm. um Irta: KRUM GRIGOROV Rangel belépett a szövetkezetbe, de csak féllábbal. Állandóan visszafelé pislogott Amikor aztán a marháit is behajtotta a közös istállóba, fogyni kezdett, lassan kiszállt be­lőle minden erő .,. Egy tavaszi vasárnapon früstök után, kiült a háza elé a napra, ^ Nehéz fejét két tenyerére hajtotta, marta a gond és az emlékezés.,. Valamikor, alig féléve még, az akolban birkák és bárányok bégettek, az istállóban tehenek várták a ta­karmányt meg a fejést... Most három, négy tyúk karicsál az udvaron, egy fagyott taréjé kakas legénykedik a trágyadombon és sem­mi több. Mit ér egy falusi udvar lébasjószág nélkül? Ezeken gondolkozott Rangel, amikor valaki nevén szólította a kapu felől. — Rangel koma! Itthon vagy? Rangel kidugta a fejét a kerítésen, aztán beengedte a vendéget Denko volt az. roko­na szegről-végrői — Jó reggelt koma, hogy vagytok? — lé­pett be mosolyogva és lehajtotta a fejét, hogy be ne verje a kapufába. — .. . Hát vagyunk .. Vagyogatunk — vá. 'aszóit Rangel és hangján egyáltalán nem érzett a vendéglátó öröme a természetáialakitási fo yamatba Az előbb azonban azt is mondottuk, hogy a nagyszerű mezőségi talajok a természetes fejlődés folyamán száraz, szikes pusztasá­gokká alakulnak át Ha ez igaz, akkor hiába alakítottuk át talajunkat jó mezőségi talajjá, az idővel elromlik és pusztasággá alakul? Viljamsz, a természet nagy átalakítója ezen is segített, A mezőségre szélvédő erdősávo­­kat ültet. Ez felfogja a szelet Télen a szél már nem söpri le a havat, tehát a hóié a ta­lajba szivárog. Nyáron a forró szelek nem szárítják föl a lehulló eső vizét és így ez is a talajba ivódik. így fokozatos kiszáradás nem következik be és megmarad a kitűnő minőségű termékeny morzsás szerkezetű Győzelem a természet erői felett Viljamsz tehát győzött a természet erői felett. A terméketlen talajokat termékennyé alakította át, A termékennységet képes ál­landóan fokozni, (gy minél kevesebb mun. kával, mind nagyobb terméseredményeket érhetünk el. Ha az ilyen kitünően termő ta­lajokra a Micsurin és tanítványai által kine­mesített növényeket ültetjük, akkor a ter­méseredményeinket szinte korlátlanul fokoz­hatjuk. Viljamsz és Micsurin átalakították a terme, szetet az emberiség javéra. Tanításaik alap­ján haladva dolgozó parasztságunk is köny­­nyebben fog nagy termésekhez jutni. Ebben a munkában nagy szerep jut a dol­gozó parasztifjúságnak is. Az ifjúságnak kell elsősorban tudatában lennie annak a nagy feladatnak, mely reéhárul akkor, mikor e két nagy szovjet tudós természetátalakítási pél­dáit követve népidemokratikus köztársasá­gunkban a szebb, szocialista jövőt építik. (AB) tésre és a lakosság tömeges kiirtására irányuló fegyvernek betiltását. Követeljük a szigorú nemzetközi ellenőrzés meg­szervezését az atombomba betiltásának betartásá­ra. Az a véleményünk, hogy az a kormány, amely az atomfegyvert elsöízben használja bármilyen ország ellen, gonosztettet követ el az emberiség ellen és háborús bűnösnek kell nyilvánítani”. E békefelhívásnak, amellyel a stockholmi hatá­rozattal egyetértőén a Béke Védőinek csehszlovák bizottsága Csehszlovákia egész népéhez fordul, támogatása lesz az anyák napja legméltóbb ünne­pe. Bizonyítéka lesz annak, hogy az anyák nem engedik meg azt, hogy a háborús uszítok gyer­mekeinket ismét a háború szenvedéseibe taszítsák és elrabolják tőlük a nemzet munkájának gyümöl­cseit. E békefelhívás aláírása lesz a jelszó megvaló­sítása: Nők — anyák az elsők a békéért folyó harc­ban! — Ülj le — Dohánnyal kínálta Rangel, N — Mér rég voltam erre.. . tavaly, ha jól emlékszem, májusban tán. Mérne aztán lá­tom, hogy szép idő lesz, gondoltam magam­ban, átrpegyek Komárevcibe, felkeresem Rangel komát. Tudom, neked szép marháid vannak Nekem ... megbetegedtek az ök­reim. — Hunyorított a szemével. — Egyszerre mindkettő . . .He-he-he. , . Tudod, hogy megy ez... így, hát ha volna valami nélkülözhető állatod... Most nincs ám rossz ára. . tette hozzá gyorsan. Rangel arca elborult, Hümmö­­gött, mocorgott a széken, mint akinek bolha van a korcában, de nem szólt egy szót sem, — Miféle marhákról beszélsz koma? — Ve­tette fel a fejét Rangel. — Az van csak amit itt látsz, ez a néhány tyiúk ... Minden jószág a közösben van már, a szövetkezetben ... A lovak is. .. minden, — Na, ezt megcsináltad. — kiáltott fel a kupec. — Hát ezért olyan süket a házad tája , . Ebbe jól belemásztál , . Nem hittem volna, hogy ilyen buta ember vagy ... Ha már a földet beadtad ... Legyen! De hogy a jószágaidtól is megválj . Ostobaság. Na mindegy., így hát nem lesz üzlet . . — Felcihelődött és már indult is, hiába marasz. talta Rangel Rangel sokáig habozott, mielőtt belépett volna a szövetkezetbe. Az asszony, meg a fia beszélték rá, hogy így, meg amúgy.. Ha Szíanimír fia most itt lenne, megmondaná Kőmíves János: Válassz: háborút vagy békét Hallod-e, mit zizeg a nyír, szomorúfűz s krisztustüske katonasír oldalába? Elolvasod-e, bogy mit ír gyárkémények kusza füstje kék egeknek irkájába? Látod-e a rokkantakat, kik kocogva elbicegnek s nem ölelnek; kezük béna: Érzed, mily jó telt kirakat előtt állni s elhencegned, mennyi csörög portmonédbar Emlékszel-e, hogy üvöltött ■velőt — rázon a sziréna? Jelezte a légi — veszélyt. Hangjára ma im felöltőd foltos munkaruhád s mész a gyárba normát taposni szét. Tudod-e, hogy a földműves ekéjével szántás közben aknát vetett ki a földből? Traktor hátán (s nem mint béres) ugye most már meg nem döbbensz? Tiszta talaj nem öldököl! Érted hál a különbséget? Sejted mi a jobbik néked? Érted, szaktárs, érted, érted? Az ifjúsági községvezetés haszna A fiatalság ellenőrizte a tejet 'Nagyíödémes község ifjúsága egy héten át önmaga vezette a község ügyeit. A községvezetés keretében saját kezdeményezésére ellenőrizte a beszolgáltatott tej minőségét. A bratisiavai Tej­gazdálkodási Szövetkezettől kölcsönkérte a szük­séges mérőeszközöket és ezek sepítségével fogana­tosították az ellenőrzést. Az eredmény igen érde­kes és meglepő volt. Mint ismeretes, a tej átlag­sűrűségnek 1.26—1.32 fok között kell mozognál hivatalos előírások szerint. Takács Alajos kis­­paraszt, aki 5 hektár földet művel meg, 1.33 sűrűségű tejet, mig Turinic József, aki 20 hek­tárnyi földön gazdálkodik, igen gyenge, mind­össze 1.24 fok sűrűségű tejet szolgáltatott be. Ezáltal a összbeszolgáltatás sokat veszít minő­ségéből és a fogyasztók silányabb minőségű tejet kapnak. Az ifjúsági helyi vezetőség ezen érdekes akcióija mellett más hasznos intézkedést is foganatosított. Kölcsönkérték a tűzoltóság vízszállító hordóit, vizet szállítottak a mezőkre és nagyarányú ak­ciót folytattak le az elszaporodott ürgék kipusz­títására. Egy is tagból álló brigád egy nap alatt 170 ürgét pusztított el. Tekintetbe véve, hogy egy ürge átlag 80 kilogramm gabonát pusztít el, az ifjúság egyetlen napi munkájával tulajdonkép­pen 136 métermázsa gabonát mentett meg. A helyi ifjúsági szervezet vezetősége kötelezettséget vállalt két további brigád összeállítására, hogy az ürgék pusztításában további eredményeket ér­hessenek el. néki: alaposan megbánta, hogy hallgatott rájuk. — Gyere be enni — hívta a felesége az ajtóból —, aztán pihenj le, tudod, hogy hol­nap megyünk krumplit szedni. Nem volt étvágya, mégis nekiült, megszo­kásból de a falat alig ment le a torkán — Mért esz a penész, mondd, mi bújt be­léd — kérdi a felesége —, beteg vagy >án? Ne hallgass a kupecre! . .. Denkónak igaza van — horkant fel Rangel. — ...Sehogy se jó ez így... Hogy ne le. gyen egy állatom sem a ház körül — morogta mérgesen Rangel a legfürgébb és a legvidámabb brigádban dolgozott Tagjai mókás és nóíés emberek voltak köztük néhány fiatalasszony és két-három leány is Ha daloltak, ez egész környék visszhangozott tőlük és a kapák szinte egyszerre vágtak a földbe — Haladjunk, Rangel bátyám, haladjunk — kiáltottt oda incselkedve egy kis gömbölyű barna leány — Ne maradi el! . Várj csak! Segítek neked . Mert ha Sztanamír leszerel még apósom lehetsz . — És gyöngyöző kacagé. sa végiggurult a földeken Rangel nagyot sóhajtott. Nem volt tréfálkozó kedvében. Este, munka után Vaszil Szerbezinnel jöttek össze, meg az Orivorecskói Vankóval, Ők, hárman mindig megértették egymást,’ mer! egyforma volt a búbánatuk. Mák - atty,ák íaKCÍa a íékÁÁKt/ A Csehszlovák Nőszövetség felhívása az Anyák Napjára Az czidci dicsőséges május elseje után, amikor' a dolgozók egyeségesen demonstrálták béke utáni vágyukat az egész világ munkásosztályával szolidárisán, a nem kevésbbé dicsőséges és öröm­teli felszabadulási ünnepségek után, amikor örültünk békés országépítésünk eredményeinek, ezek után az ünnepségek után érkezik hozzánk május 14-e, az anyák ünnepe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom