Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-01 / 7. szám
Ne hanyagollak el gyümölcsfáink gondozását A gyümölcsfák tavaszi és nyári permetezése A fakadó rügyű lombozattal és gyümölccsé! megrakott fákat aszerint, hogy azokon milyen gombabetegségek es rovarkártevők vannak, más és más szerekkel kel) permetezni. Nagyon meg könnyíti a védekezést, ha t—i permetező szerrel több gombabetegséget, vagy rovarkártevőt irtha tünk Az eredményei védekezésre nagy befolyassal van i permetezés időpontja, mért nem mindegy , hogy a jelenlevő kártevő ellen mikor véde kezünk A permetezés időponttá naptárszer iien meg nem állapítható mert azt mindenkor a fik feüődési allapota és ezzel összefüggésben az egyes ka ’evők megjelenésének időszaka állapítja meg. A permetezések az alábbiakban mindezeknek fia'elembevételével vannak összeállítva. ELSŐ PERMETEZÉS Rügyfakadás és virágzás között a lágymagvú alma-, körte- és birsfákat i%-os bordói léve! vagy nyári higításu mészkénlével, a csonthéjasok közül a szilva- ringló-, cseresnye , meggy-, kajszi-, őszibarackfákat és mandulafákat pedig i%-os bordói lével permetezzük meg Ilyenkor a permetezést ágy kell elvégezni, hogy a permettő! nemcsak az ágak és gallyak, de a rügyek is mind jó! megázzanak. MÁSODIK PERMETEZÉS A virágzás után közvetlenül, vagyis amikor a virágszirmok legalább fele lehullott az alma-, körte- és birsfákat arzénes bordói lével, vagy arzénes mészkénlével permetezzük meg (100 ljter i%-os bordói léhez, vagy nyári higitásá mészkénléhez kg arzéntartalmá szert adunk). Lisztharmat megjelenése esetén pedig az arzénes bordói léhez még ioo literrenként % kg színkén(kolloidkén) szert is kell adni. Az arzénes mészkénlé alkalmazásakor erre azonban szükség nincs. A szilva-, ringló-, cseresnye-, meggy és diófákat mogyoró-, ribiszke- és málnabokrokat i%-os bordói lével, a kajszi-, az Őszibarack- és a mandulafákat, továbbá a köszmétebokrokat nyári higitásu mészkénlével permetezzük meg. HARMADIK PERMETEZÉS Az alma-, körte-, és birsfákat a második permetezés után kb. 8—10 napon belül, amikor a kis gyümölcsök csészelevelei még össze nem csukódták, arzénes bordói lével, vagy arzénes meszkénlével permetezzük (ioo liter i% bordói léhez, vagy nyári higitásá mészkénléhez 1^. kg arzéntartalmá szert adunk). Lisztharmat megjelenése esetén pedig az arzénes bordói léhez még ioo literenként bi kg színkén- (koloidkén) szert is kell adni. Az arzénes mészkénlé alkalmazásakor erre azonban szükség nincs. A szilva-, ringló-, cseresnye-, meggy- és diófákat, továbbá a ribiszkecs mánabokrokat a másodig permetezés után két héttel i%-os bordói lével, a kajszi-, őszibarack- és mandulafákat, továbbá a köszmétebokrokat, Alma-, körte- és birsfákat a harmadik permetezzük meg. A gyümölcs férgesedését okozó almamolyra való tekintettel az alma-, körte-, és birsfákat a harmadik permetezés után to nap múlva arzénnel még egyszer megpermetezzük, (too liter vizben 1/^ kg arzéntartalmá szert oldunk fel.) NEGYE DH PERMETEZÉS dattal, esetleg más bőrméreggel és a permetezéseket mindannyiszor rövid időközzel ismételjük meg, míg élő, mozgó tetvek találhatók. A fák és bokrok zöld részeit rágó hernyó- és bogárkártevők ellen megjelenésükkor azonnal valamilyen arzént tartalmazó szerrel permetezzünk. De jól jegyezzük meg, hogy kajszi-, őszibarackéi mandulafákat arzénnel sohasem szabad megpermetezni mert azok érzékenységüknél fogva könynyen megperzselődhetnek, Itt említhetjük meg azt is, hogy főként őszibarack- és mandulafák, kisebb mértékben kajszifák zöld részei a réztartalmú szerekre is érzékenyek i azok leperzselődhetnek. A nyári permetezéseknél a mészkénlé helyett mindenkor színkén- (koloidkén-) szerek megfelelő higitásá oldataival is permetezhetünk. Permetezéseknél mindenkor ügyeljünk arra, hogy azokat a gyümölcsök zsendülésekor okvetlen befejezzük Gyümölcsszedés után azonban igen célszerű, ha az összes gyümölcsfákat tekintettel a különböző gyümölcsnemeknek a réztartalmá szerek iránti különböző érzékenységére, vagy i % bordói lével. vagy nyári higitásá mészkénlével mégegyszcr megpermetezzük. Ezzel a permetezéssel ugyanis a később lehulló leveleken lévő gombacsírákat pusztíthatjuk el, s így már ezzel is részben megakadályozzuk a jövő évi nagyobb mérvű fertőzést. Virágzástól kezdve lombhullásig a permetezéseket ködszerüen kell elvégezni, kivéve a bőrmérgekkel (különböző tetvek ellen) végzett permetezéseket. Ezeknél a kártevő rovarokat a permetlével jól meg kell áztatni. Ebben az esetben a permedének bőségesen és erősebb sugárban kell érni a rovarokat, nem kell tekintettel lenni arra, hogy a permedé egy része a földre csurog. A gombabetegségek és rágókártevők ellen (réz, kén és arzén) permetezéseknél ezt viszont kerülni kell, mert itt a főcél az, hogy a permedé finom eloszlásban, minél parányibb cseppekben száradjon rá a megvédendő növényekre. A permetezéseket mindenkor olyan gondosan kell elvégezni, hogy a fának egyetlen része se maradjon permezetlenül. A meg nem permetezett helyeken a kártevő penészgombák és rovarkártevők tovább is életben maradnak és újabb fertőzéseket okozhatnak. Buchta Viktor. MAJUSHAVI MUNKÁK Elverendő a kukorica, bab vagy esaiamádé. A koránvetett burgonyát, kukoricát meg kel! kapálni. Vizenyős területekről le kai vezetni az állóvizeket, A dehánypalánták ültetési ideje lejár, A szőlőket meg kei! először permetezni, a talajt sintelni. Ä zöldeltáíit is el lehet kezdeni, A késői fagyok ellen füstöléssel védekezni. Kisebb szőlőkben öntözéssel vagy po. pirkalappal is lehet védekezni. A veieményeskertben gyomlálni, kapálni. Elültetendő a tök, a dinnye, az uborka. A paradicsom és paprikapalánták is kiültethetjük. A virágcskerlekbert csak a fagyálló virá. gokat ültetjük ki, A gyümölcsösben további permetezés é\ védekezés a rovarok és a:c almamoly ellen, A cserebogarakat hajnalban lerázzuk és a tyúkokká! feletetjük. Fattyúhajtásokat eltávolítjuk a gyümölcsfákról. Ritkítani is lehet, hogy szebb gyümölcsöt kapjunk. A birkanyírás elkezdődhet. A méhesben májusban a rajzás megindul, A fiatal rajokra vigyázzunk, ők a legjobbak. Akácvirágzás után pergethetünk. Részletes tudnivalókat szakcikkeink adnak Hogyan érhet el a földműves nagyobb termést? Mindennapi tapasztalatinkból tudjuk, hogy mennyiségileg és minőségileg jobb termést csak óbb iermelési módszerrel érhetünk el. Elsősorban csak nemesített vefömagvakat és palántákat használjunk, a tarlóhántást mindjárt az aratás után végezzük el és idejében és rendben végezzük az őszi szántást is Ha az aratás után rögtön végezzük a tarlóhántást, ezzel megtartjuk a talajban a nedvességet, mely elpárologna, ha a kopasz tarlót kitennék a napsütésnek. A tarlóhéntás elősegíti a gaz kiirtását, mert a gyom a tarlóhéntés után felveri a mezőt és a későbbi szántás beszántja a földbe és elfojtja. Tudvalevő az is, hogy az idejében végzett és rendes őszi szántás jobb termést biztosít. Ezelőtt a kis. és középparasztok, még ha ismerték is az idejében végzett tartlóhántás és őszi szántás nagy fontosságát, nem voltak képesek valamennyi földjüket szarvasmarhavagy lófogatokkal megmunkálni. Ma azonban rendelkezésükre állnak gépek és ezek segítségével ezt megheteik. Most már azonban nemcsak arról van szó, hogy a tarlóhántás, az őszi szántás, a gabonaneműek és kapésnövények betakarítása megtörténjék, hanem arról is, hogy mindezt a a lehető leggyorsabban és legolcsóbban végezzék el. Ennek akadál/a a föld hallatlan szétaprózottsága, minek következtében a gépek is lassabban dolgoznak, mint ahogy nagy, összefüggő darabokon tennék. A sok, apró parcellán végzett munka idő- és pénzvesztességgel jár, mert helyről-helyre való járással sok idő- és hajtóanyag eipazarlódik A közös megmunkálás, a közös vetés és a földek közös learatása a termelést és a földműves hasznát lényegesen fokozná Nemcsak a gabonatermelés, de az állattenyésztés hasznát is fokozhatnák földműveseink. Ugyanis kevés olyan gazdánk van, aki elegendő gondot fordítana az állatok etetésére és a helyes takarmányozás módjára. pedig a rendszeres takarmányozás legfontosabb előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés nagyobb hasznot hozzon. Kevés olyan istállónk van, ahol ne volna tüdővészes szarvasmarha. Van nálunk sok sertésól, ahol ragályos betegségek dühöngenek. A legtöbb helyen a szarvasmarhák, a sertések és a háziszérnyasok számára nincs kifutóhely Sokhelyütt nincs legelő szarvasmarha részére és gyakran a beteg állatok nem részesülnek szakszerű gyógykezelésben. Számos földművesünk szeretné ezeket a hibákat kiküszöbölni, azonban nincs hozzá ereje és lehetősége. Hogy helyesen tudjon íakarmányozni, kell, hogy elegendő takarmánylcészlete legyen, főleg kellő mennyiségű füves-takarmánya. Ez azonban szükségszerűen megkívánja a takarmányfüves forgók beiktatását a vetésforgók egymásutánjába. Ezzel nemcsak a szükséges takarmányt lehetne megszerezni, hanem a föld termelékenységét is emelni. Nálunk azonban a föld szétaprózottsága miatt lehetetlen a termékek vetésének rendszeres váltakoztatása takarmányfüves forgókkal Ebből a helyzetből földműveseink csak úgy találnak kiutat, ha összefüggő, nagy földdarabokon közösen vetnek. Hogy istállóinkból kiküszöböljük a tüdővészt és jó tenyészállatokat neveljünk, ahhoz világos, levegős és gépesített istállókra van szükségünk. Ilyet azonban nem lehet néhány darab marha részére létesíteni, hanem csak nagyszámú állatnak. Úgyszintén nern lehet minden kis gazdaságnál elegendő nagyságú kifuíóhelyet és legelőt berendezni, de megvalósítható ez, ha földműveseink áttérnek a közös veteményezésre. — Hogy a sertések a bénulástól és más ragályos betegségektől megszabaduljanak, ahhoz szükséges olyan ólak építése, amelyekben a ragályos betegségeket el lehet fojtani és ki lehet építem olyan állatorvosi gondoskodást és szolgála-Alma, körte- és birsfákat a harmadik permetezést kiegészítő közbeiktatott külön arzénpermetezés után két hét múlva arzénes bordói lévei vagy arzénes mészkénlével kell megpermetezni (ioo liter i % -os bordói léhez, vagy nyári mészkénléhez 1/^ kg arzéntartalmú szert adunk.) A csonthéjasokat a harmadik permetezéshez hasonlóan már csak akkor permetezzük, ha arra szükség van. A permetezéseknél mindenkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes almafajták zöld részei (levelei, gyümölcsei) a réztartalmú bordói lére, viszont egyes körtefajták zöld részei (levelei, gyümölcsei) a mcszkénlére érzékenyek és könynyen megperzselődhetnek. A permetezőszert tehát mindenkor úgy kell megválasztani, hogy a perzselések elkerülhetők legyenek. Ha a gyümölcsfákon és bokrokon vértetű, különböző színű levéltetű, vagy pajzstetű jelenne meg, permetezzünk azonnal szappanos nikotin olEzennaf megrendelem a »J.&aäad f&idműmS« cimű mezőgazdasági szak- és szövetkezeti hetilapot. Egy évre 100'— Kis, félévre 50'— Kés, negyedévre 25'— Kcs Lakhely—.......................................házszám..........utolsó posta...................................... Kelt..........................................................sajátkezű aláitás. Kérjük olvashatóan kitölteni, kivágni és mint nyomtatványt elküldeni a következő címre: a „Szabad Földműves“ kiadóhivatala: Bratislava, otúrová 6 „Orác'\ tot, mely a betegségeket megelőzné és ragály kiütése esetén azt már csírájában elfojtaná, Ezt persze félmillió gazdaságnál külön-külön nem lehet megvalósítani. Hogy milyen eredményeket lehet © téren is a nagybani termeléssel elérni, azt a nagy ser. íéshízlaldák bizonyítják, melyekben az elhullott malacok száma csak 1.8 százalékot tesz ki, míg a kicsiben való tenyésztésnél '15 százalékot. Földműveseinknek, ha kevesebb munkával nagyobb hasznot akarnak elérni, át kell térniok az önkéntes nagyüzemű termelésre az Egységes Földműves Szövetkezetek segítségével és az állam nagymérvű támogatásával. K. A. —O— fziiUéglef egy kai. hold s.éSJő ieleí»itfésé$iez a) Sorszőlőben: Ha a tőkék A sortávolság pedig centiméterekben egymástóli too no 12er 130 140 13c távolsága i kát. holdra kell vessző 60 cm 970c 8850 8100 7450 6950 6450 63 „ 8950 8150 7450 6700 6350 0050 70 „ 8300 755° Ű950 6400 3950 5550 75 >, 77S° 705° *>45° 5950 555° 5*oa 80 „ • 7250 6600 6050 5330 3000 4830 85 „ 6830 6200 3750 3250 4900 4550 90 „ 6450 5900 5400 4950 4600 4300 95 „ 6100 3550 sioo 4700 4350 4030 100 „ 5800 5300 4830 445s 4150 390c 130 „ amerikai 345° — — 150 „ anyaszőlővel — — 2600 b) Négyzetes ültetésnél: ico cm tőke- és 100 cm sortávolságra kell 5700 vessző 120 cm tőke- és 120 cm sortávolságra kell 3958 vessző 13S cm tőke- és 158 cm sortávolságra kell 2533 vessző c) Hármas kötésben vagyis háromszögben ültetve: 100 cm sor- és 30 cm tőketávolságra kell 11400 vessző 120 cm sor- és 60 cm tőketávolságra kell 7016 vessző 130 cm sor- és 75 cm tőketávolságra kell 5066 vessző —o-R á t5 i ó Felhívjuk dolgozó föidművsseink figyelmét a csehszlovák rádió magyarnyelvű adásaira, melyeket Bratislava, Banská Bystrica és Ka sice adói 15 óra 40 perces kezdettel közvetítenek. Ezen adásokban minden nap beszámolnak a szövetkezetekben folyó mezőgez. dasági munkálatokról, ezeknek eredményei, ről, fontosabb rendeletekről, valamint praktikus tanácsokkal látja el dolgozó földműveseinket Magyarországi repatriálások fegyelem S „Nagy szövetkezeti vállalat Bratislavéban, azonnal alkalmaz több szakembert szövetkezeti tejüzemeibe igen jó feltételek mellett Ajánlatokat ,,Nástup ihnecf” jeligére kel! benyújtani a kiadóba. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova 6 — telefon: 274 0$. — Felelős szerkesztő Kugler lános. — Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: ,Orác” lap- és könyvkiadó vállalat — Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nér povstania 41 — Előfizetés egy évre 100— Kis, félévre 50— Kis A lap felmondható minden év végén okt elsejé:g Eng sz 1750 OPŰ-Ba 2-1950/Si
