Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-23 / 6. szám
a kukorica, vagy tengeri Szlovenszkói vetésterületének jelentős részét foglalja el. Ezzel szemben az utolsó öt év átlagtermései igen gyengék voltak, ami arra mutat, hogy a kokuricát sok gazdaságban nem megfelelően termesztik. A hiba főoka egyrészről a kellő fokú trágyázás hiányában, másrészről a hiányos művelésben van, mert a tavaszi szántásba vetett rosszul ápolt kukorica termését a nyári szárazság tönkreteszi Ezzel szemben az ősszel kellő mélységre szántott a fejlődése folyamán gyakran kapált kukorica száraz évjáratban is jó termést ad. A kukoricát takarmányozásra, főként hizlalásra alkalmazzák, de elsőrangú szeszgyári nyersanyag is. Emberi élelmezésre nálunk nem igen használják, ha már, akkor inkább zöld, vagy pattogtatott állapotban, mint csemege kerül az asztalra. A kukorica számos fajtái közül Szlovenszkőn főleg a szlovák nagymagvú és a lófogú kukorica vált be Általában a mi éghajlati viszonyaink mellett csak olyan kukoricafajtát érdemes termeszteni- amely az őszi fagyok beálltáig, vagyis legkésőbb október hó közepéig, hűvös nyári esztendőkben is biztosan beérnek. A termesztett kukorica, fajta érési idejét abból a szempontból is célszerű figyelembe venni, hogy őszi, vagy tavaszi kalászost vetünk e utána. Mindenképpen célszerűbb, ha korábban végzünk a kukoricatöréssel, hogy az őszi talajelőkészítést az utóvetemény számára ne hanyagoljuk el. Az előbb említett kukoricafajták ezen előfeltételeknek megfelelnek Az eiőveteménnyel szemben a kukorica nem igényes. Erre bármely növény alkalmas, ha olyankor takarul be, hogy utána a kukorica alá kellő időben trágyázhassunk és az őszi szántást elvégezhessük. Leginkább két kalászos gabona között vetjük önmaga után is vethető, de ez az eljárás nem gazdaságos. Magában a talajban sem válogatós a kukorica, ennek azonban mindenképpen mély. rétegüek és jó trágyaerőben kell lennie. Sekélyrétegű talajokon nyáron át könnyen kisül Savanyú természetű talajokat mellőzzük a kukoricatermelésnél Ezeket először kiadós meszezéssel semleges, vagy lúgos kémhatésuakká kell átváltoztatnunk A meszezést csak ősszel, együtt a mélyszántással végezzük, sohasem tavasszal. A kukorica sikeres termesztésének egyik főfeltéteie az őszi mélyszántás Tavasszal csak szántólazításra szabadna szorítkoznunk, hogy az összes szántott talajban raktározott nedvesség ne párologhasson el. Tekintve azonban, hogy gazdáink zöme ezt a műveletet nagyon is elhanyagolja a kukorica körüli további megmunkálásokat nagyobb gondossággal kell elvégeznünk hogy az őszi mélyszántást legalább részben pótolhassuk. Vonatkozik ez főleg a trágyázásra és a veíésépolásra Ha bármilyen oknál fogva az őszi istállótrágyázás elmaradt, tavasszal csak jól megérett istállótrágyának szabad a szántóra kerülnie Szalmás, éretlen trágya kukorica alá nem való, mert szárazság esetén termésfokozó hatása nemcsak, hogy elmarad, de ellenkezőleg rossz terméseket eredményez Az istállótrágya tápanyagtartalmát a mi ta. Iái — és éghajlati viszonyaink mellett ok. vétlenül fontos műtrágyákkal kiegészíteni. Az istláilótrágyáva! egyidőben kát holdankény kb 150 kg kénsavas arrwnoniák'ot és 150 kg kálisót szórunk és együtt az istállótrégyá val leszántjuk azokat. A talajsímitésnál, vagy fogasolásnál kb 200 kg szuperfoszfátot juttatunk a szántóba Ott ahol az őszi mélyszántás és istállóirégyézás megtörtént ta vasszal csak szániósimitsára és szántóiazításra szorítkozunk és a fenti műtrágyák mennyiségét kb 20—30%.kal csökkenthetjük A^ talaj nedvességkészletének megőrzése cél iából a talajfelületet annyiszor kell lazítani ahányszor azt a tavaszi esőzések össze tömítik Ugyanezen okból nem szabad en gedni, hogy a kukoricával bevetendő terület kigyomosodjék, mert a gyomok sok vizet párologtatnak el és gyomos területre a ku Matjyarws&ásp Fematriánsok figyelem! „Nagy szövetkezeti vállalat Bratislavában, azonnal alkalmaz több szakembert szövetkezeti tejüzemeibe igen jó feltételek mellett. Ajánlatokat „Nástup ihned“ jeligére kell benyúitaní a kiadóba. koricét különben sem vethetjük , A vetéshez a fajtajeíiegnek megfelelően legjobban fejlett, alsó és felső végükön teljesen benőtt, nem hézagos magsoru kukoricacsövekről kell a vetőmagot venni. A kukorica fejlődésére előnyös, ha minél korábban vetjük, de nem előbb, amíg a talaj nem melegedett fel kb 8—10°C, mert hidegebb időben a fiatal növény sínylődik. A mi éghajlati viszonyainknál a vetés kb április végétől május közepéig történik. A májusi fagyok a kukoricát ugyan károsíthatják, de nem teszik tönkre, rövid idő alatt kiheverik azt. Ezért a vetésével májusi fagyok miatt nem kell késlekednünk A vetés módja a kukoricánál csak soros, vagy fészkes vetés lehet. A szórt vetést csak a csalamádé termesztésénél alkalmazzuk. A vetés ßor — és növénytávolsága a korábban beérő kukoricafajtáknál 50:40, vagy 50 : 50 cm a későbben beérőknél 60 : 40 egész 60 :80 cm között váltakozik. Fészkenként csak egy kukoricatővet hagyjunk, mert ugyanabba a fészekbe vetett két kukoricatő egymás fejlődését gátolja és ilyenkor sok tő marad meddő. A kéttőves rendszer száraz éghajlat,ú vidékeinken gyakran kedvezőtlen Sertéseink számbeli állomány örvendetesen gyarapszik. Állatvásáraínkra felhajtott tenyészanyag minőségileg is javul Ha összehasonlítjuk a tenyésztésbe most beosztott kanokat az 1945. évbeliekkel, nagy haladás tapasztalható. A sértéstenyésztés terén azonban még rengeteg hiányosság mutatko. zik. különösen a magántenyésztőknél. Tülnagyök a veszteségek, melyek következtében magas a termelési önköltség, azonkívül feleslegesen pazarlódig a takarmány, melyből egyébként sincs sok bár a tavalyi termés kielégítő volt. Nagy hibának tartom, hogy földműveseink nem szentelnek elég fig/elmet a sertések tenyésztési feltételeinek. A nem kielégítő körülmények, amelyek között a malacok nevelkednek, akadályozzák azok fejlődését, ellenélióképességük csökken és gyengébb testalkatuk következtében még ojtássa! sem érhető el kellő eredmény, mivel beteg malacoknál a ragályos betegségek iránti ellenállás nem fejleszthető ki oly mértékben, mint egészségeseknél. Sertéseink helytelen istállózása egyike a legnagyobb hibáknak Istállóink nagyobbrészt helytelenül épültek. Dacára annak, hogy tudjuk, mennyire nem alkalmasak a betonistállók, különösen malactenyésztésre, ezek használatban vannak még ott is, ahol nem kellene. Ezekben az istállókban a levegő nedves, hideg és mindez a körülmény még erps testalkatú állatok egészségét is fenyegeti. A helytelen istállózással szorosan összefügg a malacok helytelen ápolása is. Maradi tenyésztőink nagyrészben túlságosan félnek a hidegtől Tudnunk kell, hogy minden sertésnek legjobban a nedvesség árt. A nedves hideg egészen a csontokig hatol, minek következtében könnyen megfáznak Semmivel sem jobb a nedves, túlmeleg istálló Ilyen környezetben az ártalmas bacilusok szapo rodnak és fertőző betegség terjed. Ha ezenkívül még a világosság is csak kevés helyen terméseredményt ad. Sokkal előnyösebb tehát a sor és növénytávolságot megszólítani és csak egy-egy tővet hagyni a fészekben, mint nagyobb sor — és növénytávoiságnál két tővet. A három tő vés művelési rendszer egyáltalában nem mgfeielő A vetés mélység© lazább felületű talajokon 7—8 cm, kötött talajokon 5—6 cm között váltakozik. A vetőmag mennyisége soros vetés esetén, legalább 95%-cs csiraképességgei biró magból kát. holdanként nagy magvú kukoricából 20—40 kg között mozog. Minél kisebb a kuikoricafajta annál kevesebb vetőmag szükséges. Fészekvetésnél a vetömagmennyiség lényegesen kevesebb. Ha az ismertetett módon kezeljük a kukoricaföldeket és vetés után mindannyiszor kapáljuk, amikor az szükséges a kukorica tartós szárazság esetén is jó termést fog adni, mert sikeres termesztésének alapja a tápanyagokban (nitrogén, káli és foszfor) és televényben gazdag föld és az, hogy a talajnedvességet minél huzamosabb idejig megőrizzük. Habár ez több munkát igényel, azt érdemes rá fordítani, mert azzal nemcsak a termés eredményes fokozását hanem a biztosságét is elérjük hatol be az istállóba és a malacok nem juthatnak friss levegőre, az a veszély fényé, gethet, hogy orbánc, sertésvész, sertésbénulás, vagy más fertőző betegség tör ki. Ilyen, gyengébb testalkatú állományban, ahol a malacok köhögnek, tüdőgyulladásban. kiütésekben szenvedtnek, ott még a leglelkiismereiesebb ojtás sem vált ki elegendő imunitést. Ha sertéseink részére új istállót akarunk építeni, okvetlen kérjük ki szakember tanácsát és ugyanígy cselekedjünk, ha átépítésről van szó. Ott, ahol a hibák gyors helyrehozása nem lehetséges, izolláljuk alkalmas módon az istálló oldalait. Az előketrecekben használjuk a nálunk mér ismert „malacbölcsöket”, amelyek éppen a legapróbb malacokat védik a nedvesség és hideg elől. Ezekben a bölcsökben a malacok magasabb, ra, a közvetlen földfeletti romlott levegőből jelentékenyen jobb körülmények közé kerülnek. Ezáltal védve is vannak az anyadisznó agycnnyomása elől. Ez a bölcső nagyon jól beyált, különösed rideg istállókban. (A tavaly ősszel megtartott bratislavai állatkiállításon látható volt az ott megellett anyasertés ketrecében). A sertések tenyésztése, nevelése és hizlalásánál egyike a legnagyobb hibáknak a malacok etetése Sajnos, legtöbb sertéstenyésztőnk, aki nem kiséri figyelemmel a haladást a mezőgazdaságnak, még mindig benn az istállóban etet Ez a rossz szokás jelentősen rontja malacaink életkörülményeit. Azok a malacok, amelyek egész idő alatt nem kerülhetnek friss levegőre, a vizeletből és ürülékekből terjedő káros párolgás, nedvesség és tisztátalanság folytén romlott levegőben kénytelenek élni. Ha benn etetjük a sertéseket, ezek gondozója saját foglalkozásának rabszolgájává válik. Ilyen körülmények között nem beszélhetünk az életszínvonal emelkedéséről, mert ez az em bér tudatalatt önmaga nehezíti helyzetét Ha a sertések hozzászoknak kint, kemény kifuMájus elseje - a haladó parasztság manifesztációja Közeledik májú elseje, a világ valamennyi dolgozójának nagy ünnepe. Május elsejét ebben az évben haladószellemű parasztságunk az ipari dolgozókkal együtt ünnepli meg, mert hiszen az ipari munkásság segítségével sikerült levernie a reakciót és vele kéz a kézben építi köztársaságunk szocialista jövőjét. Május elseje ugyanúgy ünnepe a falu dolgozó parasztságának, mint a városok ipari munkásságának, mert hiszen a dolgozók útja egyirányú: a szocializmus felé halad. Ezért nagy jelentősége van az idei május elsejei ünnepségeknek. Mig nálunk május elsején ünnepeljük állami berendezéseinket is, melvek lehetővé tették, hogv a föld a parasztok, a dolgozók kezébe kerüljön, gépeket kap a közös munkák elvégzésére és a közös munkával emeli a föld hozamát, addig a nyugati kapitalisták szalonjaiban egy új háború elkerülhetetlenségéről beszélnek. Igen a gyárosok és nagybirtokosok számára a háború elkerülhetetlen, mert a háborúban traktorok helyett ágyúkat gyárthatnak és milliók kiomló vérén gazdagodhatnak. I A Szlovák Földművesek Egységes Szövetkezetének Központi bizottsága felhívást intéz az EFSz-ek és a SzFESzek tagjaihoz, hogy tömegesen kapcsolódjanak be dolgozó népünknek ebbe a nagy felvonulásába. A szövetkezetek tagjai, a földművesek, asszonyaink és ifjúságunk példásan elkészített transzparensekkel és alegorikus kocsikkal bizonyítsa ragaszkodását és odaadását a Kommunista párt iránt, mely a kis- és középparasztok védelmezője. Az idei májú elsejei ünnepségeknek azt a feilődést kell visszatükrözniük, melyet fslvaink elértek különösen az EFSz-ekben folytatott tevékenységgel és egyben mozgósítaniok kell az ünnepségeknek minden erőt azoknak az állandóan növekvő feladatoknak teljesítésére, melyek falvainknak a szocializmusba való á*meneténél reánk várnak. Május elsejének előestéjén az EFSz-ek helvi szervezeteiben tömörült földműveseink szervezzenek falvainkon értékes kultúrtevékenységet. Ezeknek a kultúrfellépéseknek kell megmutatnia dolgozó népünk sikereit a szebb jövőért folyta tott harcban. Május elsejét népünnepségekkel fogjuk megünnepelni a következő jelszóval: „A békéért, a hazáért, a szocializmusért!“ Énekkel és zeneszóval fejezzük ki örömünk it a szocializmus épitése felet* szerte falvainkontóban enni, ugyancsak hozzászoknak rendszeresen kinn trágyázni és vizelni. Ezáltal gondozójuk munkája csökken, azonkívül a trágyahányással kapcsolatos munka is kisebb. A sertések életkörülménye javul é3 különféle betegségekkel szembeni ellenél' >képességük emelkedik Nem kell félni a hidegtől a kifutóban vaió etetésnél. Meggyé, ződtem erről többször, mikor láttam, hogy elválasztott malacokat minden időben kinn etettek. Ha a malacok hozzászoknak kint enni, megedződnek és ha jóllakva száraz, mek-g istállóba kerülhetnek, remekül érzik mag - kát. még ha — 20’’ hidegben is etették őket. A kifutóban való etetést csak be kell vezefni. Az, aki ehhez egyszer hozzászokott, sohasem fog ettől eltérni. A szabadban való etetés akkor legaktuálisabb, amikor a malacok nem juthatnak friss levegőre, ami egészségi szempontból csak káros. A sertéstenyésztésben igen sok hasonló kérdés van, amely nálunk még megoldásra vár Tenyésztőinknek tudatára kell ébredni, hogy a sertéstenyésztés csak akkor fog kifizetődni igazán, ha a sertések jól fog k érezni magukat és ilyen helyzet megteremtése természetesen a tenyésztőtől függ. Ha a sertések életkörülményeit javítani fogjuk, ezzel emelkedni fog gondozójuk életszín/ > nala, mégpedig egyrészt azáltal, hogy a ser. téstenyésztésből származó jövedelme emelkedik, másrészt pedig fizikai munkája a sertések körül csökken. Dr. Ing. Kovács Béta A szőlő műtrágyázása Egy katasztrális holdra szükséges: 1. Agyagos talajokra tavasszal: Salétromsavas káli (44% káli- ésl3% nitrogéntartalommal) 160 kg kénsavas ammonium (20% nitrogén’ italommal) 50 kg szuperfoszfát (18% foszfortartalommal) 230 kg gipsz 400 kg összesen 840 kg 2. Szénkéneggel kezelt szőllökre: salétromsavas káli (44% káli, 13% nitrogén) 200 kg kénsavas ammonium (20% nitrogén"* 120 kg szuperfoszfát (18% foszforsav) 300 kg gipsz 100 kg összesen 720 kg 3. Elárasztással kezelt szőllőkre tavasszal: salétromsavas káli (44% káli, 13% nitrogén) 200 kg kénsavas ammonium (20% nitrogén) 100 kg szuperfoszfát (18% foszforsav) 260 kg mész 200 kg összesen 840 kg 4. Fnmoki szőllőkre: salétromsavas káli (44% káli. 13% nitrogén) 200 kg kénsavas ammonium (20% nitrogén) ’ 100 kg szuperfoszfát (18% foszforsav) 300 kg összesen 600 k** Mi csökkenti a sertéstenyésztés rentabilitását? 6 —^ÚmSf«a S2p°ie|l*a! E9^S®9?f j^’,dmi-‘v®s Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova nvomJa Rrtticif6 7 * °L~ F JÖS S2erkeszt® ^gler lénos - Feladó és irányító postahivatal Bratislava II, kiadó: „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat - Nyomja: Concordia yomda Bratislava, Nár povstama 41 _ Előfizetés egy évre 100.- Kis, félévre 50- Kcs - a lap felmondható minden év végén okt. elsejéig Eng sz. 1750 OPÚ-Ba 2-1950/Sí. A kukoricaíöld előkészítése és a kukorica vetése
