Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-04-16 / 5. szám

A ininfägzüvetkezetek úttörői üzenik: Á csatárt megnyertük! RésEletes beszámoló az ótátrafüredí munkaértekezletről, melynek tanulsága, hogy a közösen végzett munka a szocializmushoz vezet Husvét előtt Szlovákia minta- EFSz-einek kiküldöttei üléseztek Ötátrafüreden. A kétnapos mun­kaértekezleten számot adtak azok­ról az eredményekről, amelyeke« a prágai országos munkakonferen­cia óta a szövetkezetek itt Szlová kiában elértek. Több mint 100 szö­vetkezeti élmunkás vitatta meg a kétnapos konferencia alatt a tava­szi munkák során felmerült ta­pasztalataikat. VEZEKENY Sármir Pál beszámolójában felvázolta mindazokat a harco­kat, amelyekkel az fegységes Földműves Szövetkezet tagjainak meg kellet birkózniok, míg elérték, hogy ma a vezekényi szö­vetkezet elismert mitaszövetkezet lett. — A vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet ma, hogy örömteli számadást 'ud itt elébetek tárni — mondotta beszé­dének bevezető részében a tagság kikül­dötte — a Kommunista Párt helyi szer­vezetének köszönheti. Nálunk a pártszer­vezet egyik elsőszámú kötelességének te­kintette, hogy megvalósítsa azokat az elő­feltételeket, amelyek a községben az egész­séges élet indulásához szükségesnek mutat­­oztak. Első követelményként jelölte meg, hogy a nemzetiségi szempontból kevert la­kosságú falunkban megszűntesse a nemze­tiségi súrlódásokat, hogy kiküszöbölje a sovinizmust Különös gondot fordított a Kommunista Párt helyi szervezete arra, hogy a magyarajkú lakosságot az építés minden vonalán bevonja a közös munkába, hogy a Kommunista Párt helyiszervezetében a lakosság megvitassa mindazokat a problémá­kat, amelyek a falu életében felmerültek. A Párt közvetlen támogatásával és a kis- és középparasztság széles bevonásával indultunk útnak, hogy megvalósítsuk az Egy­séges Földműves Szövetkezet K.-rétén belül a magasabb termelési formák elérése érdekében megindított munkánkat. Egyes községekben a falusi gazdagok földjeiktől menekülni igyekeznek, felajánlják őket a szövetkezetnek. A mi véleményünk az, hogy a kulákság földjét ne vegye át az Egységes Földműves Szövetkezet. Fia átvesszük a falusi gazdagok földjét és ők meg­hagynának maguknak 5—10 hektár földet, akkor kis és közép­földművesekként szerepelnének. Kihasználnák a szövetkezetét, to­vábbra is jól élnének, de ugyanakkor továbbra is ellenségeink ma­radnak, mert kulák mivoltuk megmaradna. KÖBÖLKÚT A párkányi járásban két mintaszövetkezet van, egymással ver­senyez Köbölkút és Muzsla. Mindkét mintaszövetkezet kiküldöttei részvettek a munkakonferencián. A köbölkútiak nevében BARAN­­TAL FERENC jelentkezett szólásra, aki beszédének első részében az osztályellenséggel szembeni harc következetes folytatására hívta fel a szövetkezeti kiküldöttek figyelmét. — Hogy itt összejöt­tünk Szlovákia Egységes Földműves Szövetkezetei­nek kiküldöttei, elsősor­ban is szeretném figyel­meteket felhívni: szövet­kezeteink életében nagy figyelemmel kell lennünk a faluban megindult osz­tályharcra. Az EFSz-ek óvakodjanak azoktól a szerencsétlenektől, akik még mindég arra törek­szenek, hogy megbontsák sorainkat és ennek eléré­sére a legaljasabb merény­letektől sem riadnak vissza. Hogy a falusi osztályellenség, a falu­si gazdagok milyen eszközökkel dolgoznak, arra éppen mi, kö­bölkútiak tudunk példákkal szolgáim, ahol a szövetkezet ellen a kulákok szervezkedni tudtak, titkos üléseket hívtak egybe, me­rényletet akartak elkövetni a szövetkezeti tagok ellen, fel akar­ták gyújtani a gépeket, uralomra akartak szert tenni a szövetke­zet felett. De éberek voltunk! Időben észre vettük a készülő ak­namunkákat, az Egységes Földműves Szövetkezetét újjászerveztük és felvettük a harcot az ellenséggel. Lelepleztük a falusi gazdagok bűnös tevékenységét. Hogy helyesen jártunk el, ezt abból is lát­tuk, hogy radikális intézkedésünk után tagjaink száma 72-vel meg­szaporodott s Köbölkúton ma már sorainkban 333 kis- és közép paraszt van. Azért hangsúlyozom, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek fokozott figyelmet szenteljenek mindenütt az osz­tályellenség elleni fokozott harcnak, mert magunk tapasztalataiból láttuk, hogy a falusi gazdagok új életünknek ezek az ellenségei, az eszközöket nem válogatva indultak ellenünk támadásra. Nekünk, akik a szocializmust építjük, be kell bizonyítanunk, hogy jobban tudunk gazdálkodni, mint a falusi gazdagok. A köbölkúti szövetkezet elnöke ezután a következőket álla­pította meg: Mi, a köbölkúti Egységes Földműves Szövetkezet tag­jai be fogjuk bizonyítani, hogy az EFSz segítségével a termés eredmények lényegesen nagyobbak lesznek, mint a földbirtokosok idején voltak, kik míg milliós hasznokra tettek szert, addig mi nyögtük az igát és erőnk minden megfeszítésével gürcöltünk, hogy a mindennapit megkeressük. Ugyanakkor ők itt, Ötátrafüreden, és más fürdőhelyeken könnyelműen szórták azt a pénzt, amelyet vé­részében felhívta a falusi dolgozók figyelmét arra, hogy éberségüket fokozniok kell, mert a falusi re­akció mindent elkövet, hogy a szo­cializmus útjára lépő falu munká­­ai elé akadályokat gördítsen. A kétnapos konferencián az egyes EFSz-ek kiküldöttei szólal­tak még fel. A szónoki emelvényre elsőnek Sármir Pál lép fel, a veze­kényi Egységes Földműves Szö­vetkezet felügyelő bizottságának elnöke, rés verejtékes munkánk nyomán dugtak zsebre. Ma mi, a dolgozó parasztság és a munkásság járunk a fürdőhelyekre pihenni és új erőre szert tenni, hogy munkánkat fokozottabb erővel tudjuk folytatni a mezőkön és a gyárakban. Ma a gyárakban, üzemekben és a földeken mink vagyunk az urak. mi pedig be fogjuk bizo­nyítani, hogy a mi munkánk nyomán a termelés még nagyobb lesz, mert mindannyian tudjuk, hogy nem mások dőzsölésére kell munkaerőnket latba vetni, hanem magunkért dolgozunk. A mi kö­telességünk az, hogy emeljük a mezőgazdasági termelést, hogy na­gyobb kenyeret biztosítsunk ne csak magunknak, de a legerősebb és legjobb szövetségesünknek, a munkásosztálynak is. MUZSLA Muzsláról ketten jöttek: Budai Vince és Pató József. A kon­ferencia két napja alatt alaposan résztvettek a vitában, élénk figyelemmel kísérték a felszólalásokat. Vasárnap kerül sor a muzslai Egységes Földműves Szövetkezet beszámolójára. Budai, a következőket mondja: — Nem akarok részleteiben foglalkozni a muzslai Egységes Földműves Szövetkeze fejlődésével, mert hisz azzal — azt hí szem — mindnyájan tisztában vagytok már, mindnyájan ismeritek.Most itt arról szeretnék beszélni, ami a legújabb munkánk eredménye, amiről itt talán még kevés sz< esett és ami benneteket, kedves elvtársák földművestársaim, talán a legjobban érdé kel. És ez. bevezettük a füves vetésforgói a muzslai szövetkezet földjein. Az úrbéri legelők átvételével hatalmas terjedelmű föl­det kaptunk, amelynek hozama azonban nagyon gyönge volt Elhanyagolt állapot­ban vettük át és a szovjet mintákból szerzett tapasztalataink alap­ján nekiláttunk e földek feljavításához. 72 hektárnyi területet felszántottunk, amely 72 hektárnyi területen az első esztendőben ,25 hektár területen árpát, 25 hektáron zabot. 10 hektáron kuko­ricát, 5 hektáron burgonyát, 5 hektáron napraforgót és 2 hektáron tavaszi búzát vetettünk. Fokozatosan fogjuk az úrbéri területek to­vábbi részét is a vetésforgó gazdálkodásnak alávetni. Munkánkat az Egységes Földműves Szövetkezetben pénzügyi terv szerint vé­gezzük, melynek kidolgozásánál tekintettel voltunk a legapróléko­sabb munkákra is és egész gazdaságunkat e pénzügyi terv és mun­katerv irányelvei szerint intézzük. Budai elvtárs ezután részletesen ismertette a munkakonferen­cia résztvevőivel a pénzügyi terv miden pontját, a gépi munkák, az igásmunkák, az emberi munkaerő, valamint a vetőmag és mű­trágya kalkulációival is. Beszéde végén kitért arra, hogy a füves vetésforgó sikeres megvalósítása érdekében fű- és heremag terme­léssel is kívánnak foglalkozni, hogy ezáltal biztosítsák a szervezett füves vetésforgó tökéletes megvalósítását. UDVARD Az udvardi EFSz munkájáról eredményeiről Hanzlik elvtárs számolt be. Beszámolójának bevezető részében rámutatott arra, hogy a munka itt nehezebben indult meg, mint a kis falukban, mert hisz ebben az 1.200 családos faluban nehezebben ment az Egységes Földműves Szövetkezet megszervezése, mint kisebb köz­ségekben, ahol nagyobb az egység. Hanzlik elvtárs többek között ezeket mondta-A falu lakossága az Egységes Földmű­ves Szövetkezet előnyeiről most tavasszal győződött meg a legjobban, amikor az egységes vetési eljárást 25 kataszteri hol­don megvalósítottuk, amikor így, a közös munka végrehajtásával a föld megmunká­­ása kataszteri holdanként 296 koronára csökkent. A parasztember rájött, hogy a közösen végzett munka révén nemcsak, hogy olcsóbbá tette földje megművelését, hanem a föld termőereiét is fokozta. Az Hanzlik János '^C1 tavasz' munkánál a hármas eke után azonnal a borona ment. Ennek fontossá­gát különösen mi tudjuk, a délszlovákiai kisparasztság. Nálunk az időjárás igen száraz s a kisember a múlt­ban, amikor iovacskájával, vagy tehénkéjével szántott, két napig is eltartott, míg a szántás után a boronájával végig mehetett a földön. Mennyi nedvességet veszített el a föld így és mily veszte­séget jelentett ez a terméshozam szempontjából. Beszámolóm elején rámutattam arra, folytatta ezután Han­zlik, hogy mi a meggyőzés erejével folytattuk a munkát az Egy­séges Földműves Szövetkezet megteremtése érdekében. Közös ülé­­megsekre hívtuk azokat, akikkel számoltunk. De külön összejö­vetelekre meghívtuk azokat is, akikről tudtuk, hogy ellenségeink. Meghívtuk őket, természetesen velük a vita már éles Volt. De ennek is meg volt az eredményes haszna. Megmutattuk és bebizo­nyítottuk nekik, hogy hiába minden igyekezetük. Bennünket már legyőzni nem tudnak! Az udvardi kis- és középparasztság határo­Inovecky elvtárs bevezető szavai után Rendek elvtárs, a földműve­lésügyi megbízotti hivatal szövet­kezeti osztályának vezetője szólt a kiküldöttekhez. Beszédében Szlán­­szky eivtársnak a beszámolójával foglalkozott, amelyben az Egysé­ges Földműves Szövetkezetek fel­adatait határozta meg. Rendek elvtárs a kiküldöttek előtt részle­tesen megvilágította az EFSz-ek három különféle faját és munka­menetüket, Beszédének befejező Samir Pál Barantal Ferenc zottan indult meg azon az úton, amely a falut szocializmushoz vezeti. Mi azon fáradozunk, hogy valamennyiük élete jobbra for­duljon. LELESZ Palágyi János beszédének bevezető részében képet adott az Egységes Földműves Szövetkezet fejlődéséről. —A háború befejezése után a felszabadult paraszti dolgozók munkáján akartunk segíteni, ki akartuk küszöbölni az eddigi ve­rejtékes munkát, könnyíteni akartunk a dolgozókon. A haladószel­lemű lakosság összeállt te­hát és maga erejéből se­gített a hiányokon. Trak­torokat hoztunk először a faluba. Az öregebbek és a tamáskodók fejcsóválás­­sal kísérték munkánkat, nem akartak hinni abban, hogy a mi dombos hepe­hupás határunkban a traktorok nemcsak pótol­ni tudják, de messze túl­teljesítik az igás munká­kat. Rövidesen azonban bebizonyítottuk, hogy a tépek bevezetése milyen könnyebbséget jelent a fa­­isi munka szempontjá­ból. Az emberek csakha­mar nagy lelkesedéssel Palágyi János cserélték fel a tehenes igákat és helyükbe a szö­vetkezeti traktorokkal műveltették a földet. Hogy mily módon vezettük be a faluba a gépi munka segítségét, arra csak egy pél­dát akarok említeni. Egy szép napon az a terv merült fel, hogy vetőgéppel fogunk dolgozni. No, a tervet valóra is váltottuk. De mielőtt megindítottuk volna a vetőgéppel való munkát, kísérletet tettünk, hogy vájjon tényleg hasznát fogjuk-e látni a vetőgép al­kalmazásának. Mi magunk szövetkezetiek sem láttunk még vető­gépet dolgozni. Egy vasárnapi napon tartottuk meg a nagy pró­bát. Amikor a népek a templomban voltak, titokban kilopakod­tunk a faluból a géppel a falu határának legvégibe, hogy ott kipróbáljuk. Eleinte bizony — megvallom őszintén — megijed­tünk. Nem ment a munka. Nem ment. Mi azonban kitartóan folytattunk azokra, akik mellettünk fitymálva tettek megjegyzé­seket: No kellett nektek a gép? S próbálkozásainkat és türelemün­­ket siker koronázta. Mert ahogy későbben kitapasztaltuk a gépet, a gép valóban teljesítette. Mise után valahogy elterjedt a hír a faluban, hogy a szövetkezetiek újabb géppel kísérleteznek. Megin­dult a falu öregje-fiatalja a határnak abba a részébe, ahol mi már akkorra sikeresen vetettünk a géppel. Másodszor is megnyer­tük tehát a csatát. BOZSETYEHOVO A nagyszombati járásban fekszik Bozsetyehovo község. Az ótátrafüredi konferencián Kristovics szólalt fel a szövetkezetiek nevében. Komoly beszámolójával nagy sikert ért el. Beszédének egyik legérdekesebb szakasza az volt, amikor a szervezett munka előnyeiről szólt. — Mikor a szövetkezet földjére a trá­gyát hordani kezdtük, ugyanakkor bakta­tott ki a földjére az egyik tamáskodó pa raszt ember is ökrös igájával. Ő is trá gyát hordott. Mi lényegesen nagyobb föld re. A trágyahordást már rég befejeztük, de barátunk még most is azt hordja. Az öreg Újlaki, amikor sikeres munkánkat meglátta, elcsodálkozva dicsért meg ben nünket: Édes fiaim, ez aztán munka! Majd engem a többiek közül félrehúzv. gúnyosan, de egyben öntudatos mosollyá toldotta meg a szavát. Hallottad már Kristovics János hogy azok, akik kívül állnak már írigylik az eredményeinket. — És most mennyi időt takarítottunk meg, — arra válaszo­lok. Folytatta beszámolóját Kristovics. — A 30 hektár árpa megmunkálása a régi körülmények kö­zött 10 napot vett volna igénybe. Mi 5 és fél nap alatt végeztük el és munkaerőben 30%-ot takarítottunk meg. Nem beszélve arról, hogy kiküszöbölhettük az asszonyaink és az öreg emberek igény­­bevételét. Nemcsovics bácsi a szövetkezet egyik öreg tagja fel is tette a kérdést: Hát én már nem kellek? Azt válaszoltuk neki: Ma­ga már életében eleget dolgozott, pihenjen! A munkát az EFSz majd elvégzi. Az új munkamódszerek bevezetésével a föld meg­munkálása is lényegesen olcsóbb lett. Egy hektár árpa 1270 koro­nába került azelőtt. Számításaink szerint ma ez nem tesz többet ki 777 koronánál. 30 hektáron tehát a szövetkezet tagjai 14.000 koronát takarítottuk meg és ebben az összegben még nincsen bele­kalkulálva a megtakarított idő. — Egy már biztos! Egy eredményt már ma ki tudunk érté­kelni: tagjainkat már senki sem győzi meg arról, hogy az Egy­séges Földműves Szövetkezet nem jó. Nincs az a hatalom, nincs az az erő, amely el tudná őket tántorítani az Egységes Földműves Szövetkezet vonaláról. Az egész tagság azon fáradozik, hogy tud­na még nagyobb eredményeket elérni és hogy tudna a szövetke­zeti gondolat mélyebb gyökereket ereszteni. A jövő tervei: nemcsak befejezni terv szerint a tavaszi munká­kat, hanem az aratási és az azt követő mezőgazdasági munkánkat is a mostanihoz hasonló módon egységesen, szervezetten, tervsze­rint végrehajtani. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a felme­rülő nehézségeket le kell győznünk és éppen ez serkent bennünket fokozottabb munkára. *** A kétnapos munkakonferencia eredményeit dr. M. Faltan föld­művelésügyi megbízott összegezte. Beszédének bevezető részében kiemelte azt a nagy haladást, amely községeinkben nfegindult, az Egységes Földműves Szövetkezetek rohamos fejlődése is igazol. Az EFSz-ek azon a helyes úton haladnak, amely egészséges fejlő­dést biztosít számunka. Hogy működésük és útjuk helyes, ezt Slánsky elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésén mondott beszédében is igazolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom