Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-04-16 / 5. szám
Különös vendégei voltak az elmúlt napokban Ótátrafürednek: több mint Ház szövetkezeti tag jött ide, hogy a szövetkezeti élet problémáit megtárgyalják, beszámoljon egymásnak eddig szerzett tapasztalatairól, kicserélje azokat és közösen beszélje meg a jövőben követendő irányvonalat, A népi demokratikus országokban ma már a nép intézi a maga sorsát, önmaga dönt minden kérdésben, munkások és parasztok intézik az ország sorsát. Az ótátrafüredi két napos munkaértekezleten az egybegyillt szövetkezeti képviselők bizonyságot tetttek arról, hogy országunk öntudatos faiusi parasztsága komoly elhatározással és nagy felké szüli,éggel indult el azon az úton, mely a falu szocializásához vezet. Az egybegyűlteket a Pravda mezőgazdasági rovatvezetője Inovecky elvtárs üdvö. zölte. A megjelentek között jelen voltak Falfan dr földművelésügyi megbizott, továbbá dr, Frii képviselő, dr. Rendek, a szövetkezeti ügyek osztályvezetője, Smida képviselő, Chudik a kassai KNB elnöke, valamint a sajtó számos képviselője, Inovecky elvtárs üdvözlő szavai után Rendek Ignác dr.. a szövetkezeti ügyek osztályvezetője emelkedett szólásra és nagy beszédében többek között a következőket mondotta: Egységes Földműves Szövetkezeteink munkájában a szövetkezetek több fokozata mutatkozik. Szlánszky elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára a Párt Központi Bizottságának legutóbbi értekezletén az EFSz.ek három fokozatáról beszélt és bizonynyal helyes lesz, ha a mai megbeszélésen közelebbről rámutatunk arra, milyenek az EFSz-ek egyes fokozatai. A minta EFSz-ek első fokozatát azok a szövetkezetek képezik, melyek rendszeresen szervezik meg a közös munkálatokat és közös vetési tervük van. Ezek az elsőfokú szövetkezetek a közös munkákat csoportonkint szervezik meg, ami annyit jelent, hogy a földműves a maga földjét, a maga parcelláját nem dolgozza meg egyedül a családjával, hanem az EFSz megszervezi a gépek, igák és munkások csoportját és ez műveli meg a szövetkezeti tagok és nemtagok földjeit. Miért helyes a munkának csoportokban való megszervezése? Azért, mert a csoportokban végzett munka gyorsabb és eredményesebb, tehát többet lehet termelni kisebb fáradsággal akkor, hogyha a munkát munkacsoportban végezzük Ti, akik már ebben az évben a tavaszi munkálatokat csoportokban szerveztétek meg, saját tapasztalataitok alapján meggyőződtetek erről az igazságról. A GÉPEK TÖKÉLETES KIHASZNÁLÁSA Miért eredményesebb a munkacsoportokban végzett munka? Azért, mert elsősorban tökéletesebben használjuk ki a gépeket. Ti magatok láttátok, hogy a csoportban végzett munkánál a gépek nem állanak tétlenül, legyen az akár traktor vagy vetőgép, stb., jobban van kihasználva az iga és az emberi munkaerők is. Eredményesebb a munka a munkacsoportokban azért is, mert az ilyen munkacsoportban minden előzetes elhatározás nélkül önmagától születik meg a szocialista munkaverseny. Mindenki a lehető legjobban, legtöbbet és leggyorsabban igyekszik dolgozni. Ebben rejlik tehát a titok, miért művel a munkacsoportokban végzett munka valóságos csodákat. Az EFSz-ek első foka nemcsak hogy közösen dolgozik csoportokban, hanem közös vetési tervük is van Ez annyit jelent, hogy a földművesek a határ egy bizonyos részén földjeiket mindnyájan ugyanazzal a vete^ ménnyel vetik be, ugyanaz lesz a termés és pedig egyidőben, KÖNNYEBB ÉS GYORSABB MUNKA Miért előnyös a közös vetés? Azért, mert a munkát könnyebbé és gyorsabbá teszi A közös vetési eljárás azért teszi lehetővé a munka könnyebb és gyorsabb elvégzését, mert nem muszáj átjárni a határ legkülönbözőbb részein szétszórt parcellákra. A közös vetési eljárás nagy előnyei különösen a gabona aratáskor nyilvánulnak meg, amikor a nagy gépeket (önkötözők aratók) csak akkor lehet előnyösen felhasználói, hogyha nagyobb területeken folyik a munka és csak így lehet a kis és középgazdának megköpyrr/íteni és meggyorsítani az olyan nehéz munkát, mint amilyen például az aratás. Ezért fontos, hogy a gabonát egyidőben vessék és egyfajta legyen, hogy körülbelül egyidőben érjen is be. Az elsőfokú ÉFSz-nél nagyon fontos kérdés, mi lesz a terméssel? Az EFSz-eknek ennél a fokánál a termés a gazda tulajdona a parcellák szerint. Természetes, hogy a minta EFSz-ek elsősorban típusai m únkacsoportok formájában nemcsak a vetésnél fognak segédkezni. hanem az aratásnál is, termésbehozatal idején például, azonban a csoportokban végzett munkát úgy szervezik meg, hogy amit az én földemen kaszálnak, az az enyém, még ha a munkát munkacsoportok formájában mások végzik is el, IGAZSÁGOS JUTALMAZÁS Az EESz-ek minden fokánál, tehát az első. fokúnál is, nagyon fontos kérdés a pénzügyi elszámolás. Ez az elszámolás azt a célt szolgálja, hogy a közös munkát igazságosan jutalmazzk. Saját magatok tapasztaltátok a közös munkáknál, hogy a csoport némelyik tagja többet, némelyike pedig kevesebbet dolgozik. Szükséges tehát, hogy az, aki többet dolgozik, nagyobb jutalmat kapjon. És a másik dolog: Magatok tapasztaltátok, hogy a munkacsoport némely tagja többet dolgozik, mondjuk több napot dolgozik, mint amennyi az ő földjének megmunkáláséra esne és fordítva, némelyik kevesebbet dolgozik, mint amennyi szükséges az ő földjének megmunkálására, így például a tehetősebb gazda ily módon, ha nem lenne igazságos pénzügyi elszámolás, jogtalanul előnyöket szerezne. Ezért minden közös munkánál, tehát az EFSz-ek elsőfokú típusánál is nemcsak az a fontos, hogy a munkálatokat közösen végezzük, hanem igazságosan kell elszámolni. Ez úgy történik, hogy a szövetkezet minden tagnak kiszámítja, mennyibe került földjeinek megmunkálása, mennyibe a szántás, a vetés, boronálás, esetleg mennyibe került a vetőmag, a műtrágya, ha ezt a szövetkezet maga adta A szövetkezet mindenkinek készit ilyen elszámolást, akinek a földjét közösen művelték meg. Már most minden tagnak, illetőleg annak, akinek a földjét közösen dolgozták meg, köteles a szövetkezet által elvégzett közös munkáért az érte járó összeget megfizetni vagy — ez lesz a gyakoribb eset — ledolgozni mégpedig úgy, hogy a munkacsoportban dolgozik. Ily módon ledolgozza azt az összeget, amelyet a földjén végzett közös munka után fizetnie kellene. Csak így lehet a munkát igazságosan jutalmazni és így aztán a közös munkák végzésénél előfordul, hogy valamely kisgazda, akinek kevesebb földje van, de ugyanannyit dolgozott, mint a többiek, pótlékot kap, mégpedig azért, mert az ő földjének megdolgozása kevesebbé került, viszont ő többet dolgozott Tehát, ha megtörténik az elszámolás, a szövetkezete neki fizetni tartozik. Más esetekben, különösen a tehetősebb gazdáknál, a helyzet fordítva lesz. A föld megművelése többet fog kerülni, mint amennyit az ilyen gazda ledolgo zott Ilyen esetekben ez a gazda a szövetkezetnek fog fizetni. Látjátok tehát, hogy ez nagyon komoly dolog és azért nagy figyelmet kell neki szentelni, hogy biztosítva legyen az alapelv, hogy a közösen végzett munkánál a munkát igazságosan kell jutalmazni. A FEKETE ÁRAK ELLEN Előttünk a kérdés: hogyan jutalmazzuk a közös munkát? Mert a munka sokféle. Van olyan, aki csak a saját fizika erejével dolgozik, más a lovaival, ökreivel, stb. Ezért nagyon fontos szólni ezekről a dolgokról is. Az EFSz-eknek elsősorban nem szabad megengedniük, hogy az igás munkáért magas feke. te árakat fizessenek meg ez az igavonó állatok tulajdonosainak igazságtalan meggazdagodásét jelentené, E célból a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a tavaszi munkálatok megkezdése előtt irányelveket adott ki és ezekben pontosan fel van tüntetve, hogyan lehet jutalmazni az igás, és hogyan úz embei fiúinkét. Természetes, hogy az EFSz-eknek nem kell szószerint alkalmazkodniok ezekhez az elvekhez, ezek csak például szolgálhatnak, és az EFSz-ek a helyi viszonyoknak megfelelően saját hatáskörükben határoznak a jutalmazásról. A munka jutalmazásánál a másik nagyon fontos kérdés, hogy óra, illetőleg napibér szerint avagy akkordbér szerint történik.e. Egyszerűbb órabér szerint jutalmazni, de ez nem elég igazságos mód, mert ti tudjátok a legjobban, hogy a szorgalmas munkás egy óra vagy egy nap alatt több munkát végez, mint a kevésbbé szorgalmas és ezért nagyon igazságos — amennyire ez lehetséges, a közös munkáknál a teljesítmény után jutalmazni E célból a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal útmutatásaihoz mellékelt külön táblázatból kiszmíthatjátok, milyen munkamenynyiség után milyen fizetség jár. A MÁSODFOKÚ EFSz-EK És most néhány szót még a másodfokú EFSz-ekről. Ezeket a szövetkezeteket az jellemzi, hogy tagjaik földjeiket közösen művelik meg Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a másodfokú minta EFSz-ek is munkacsoportokban dolgoznak, akár az elsőfokú EFSz-ek, A munkacsoportokban a munkát úgy szervezik, hogy közös vetési eljárás esetében, mely itt szükséges, a munka barázdákra való tekintet nélkül folyik. A barázdákat itt felszántották és a földet egy darabban dolgozzék meg. Miért csinálják így? Magatok tapasztaltátok, hogy a munkák közös végzésénél a barázdák nagyon sok esetben akadályt jelentenek, hátráltatják a munkát A másodfokú EFSz-eknél a földet a barázdákra való tekintet nélkül munkálják meg egy összefüggő egész darabban. Fontos kérdés, mint minden fokú EFSz-nél, mi lesz a terméssel ilyen esetben. Miután itt a barázdák eltűntek és a tulajdonjog nincsen megjelölve sem karókkal, a termést közösen hozzák be. Például közösen aratják a búzát, közösen csépelnek és azután szétosztják aszerint,, kinek mennyi földje van az ilyen közösen megművelt tagban Konkrét példát hozok fel: Közösen megmunkáltak tíz hektár földet. Ezen a tíz hetáron termett mondjuk 200 métermázsa búza. Hogyan osztjuk fel ezt a kétszáz mázsa bűzét? Ha nekem ebben a közösen megmunkált tagban fél hektár földem volt, akkor a tíz hektárból reám eső rész a tíz hektár egy huszadrésze, tehát kettőszáz mázsából tíz mázsa Tehát az én fél hektár földemre tíz mázsa búza jut és ezt a mennyiséget a cséplés után elszállítom saját magtáramba. Milyenek a megmunkálási költségek? Ugyanolyanok mint az elsőfokú EFSz-eknél, illetőleg a kiszámítás ugyanolyan módon történik. Tehát a szövetkezet mindenkinek kiszámítja, mennyibe kerülne az ő földjének megmunkálása, az én esetemben egy fél hektár megmunkálása, és ezt az illető vagy ledolgozza vagy megfizeti. hog"yan fizet A SZÖVETKEZET? Beszéljünk most a harmadfokú EFSz-ekről. Ezek szövetkezeti termelő szövetkezetek. Melyek az ismertető jelei ezeknek a harmadfokú EFSz-r.ek? elsősorb-jn a/, hogy ez csen réirva az összeg, vájjon száz, százhúsz, ilyen szövetkezetekben azok a földművesek tömörlünek, akik földjeiket a szövetkezetnek bérbe adták és a szövetkezet közösen munkálja meg azokat. A termés a szövetkezeté mint egészé és a szövetkezet összes tagjának fizeti meg munkáját A szövetkezet azonban nem előre megállapított magasságban fizeti tagjait, hanem a szövetkezet az üzemi költségek leszámolása után szétosztja, tagjai között a folyó gazdasági évben elért termésből befolyó pénzt illetve a fennmaradó terményeket. Ez körülbelül így fest: A mi szövetkezetünkben tegyük fel, bevettünk egy millió koronát és azonkívül lesz még termékünk, mondjuk, további fél millió koronáért. Ebből a hozamból kifizetjük a gépállomást, biztosítást, állatorvost, elválasztjuk azt a gabonamennyiséget, amit vetésre fo. gunk felhasználni, továbbá az egészévi takarmányt A pénzt és terményt, ami ezután fennmarad, felosztjuk a szövetkezet tagjai között, mégpedig az ú. n, munkanapok sze. rint. Munkanap az az egység, mely szerint a munkát jutalmazzuk A munkanap olyan egység, mint egy százas bankó, csakhogy nincsen réirva az összeg, vájjon száz, százhúsz, vagy csak kilencven koronát jelent-e. Menynyit jelent egy munkanap, azt a gazdasági év végén az elszámoláskor tudjuk meghatározni, mikor a közös hasznot osztjuk fel. Már most az a kérdés, hogyan állapítjuk meg, kinek hány ilyen munkanapot, il/en százasbankót kell adnunk? Ezt az elvégzett munka alapján határozzuk meg. Aki többet dolgozik szorgalmasabban — az több munkanapot — százasbankót — kap, aki kevesebbet, könnyebben vagy kevésbbé szorgalmasan dolgozik, az kevesebb munkanapot kap. Hogyan számítjuk ezt ki? Ezt ú, n. normák szerint számítjuk ki Mi a norma? Harmadfokú EFS7-eink mér megkapták a Földművelésügyi Megbízotti Hivataltól ezeket a normákat. Ezekben fel vannak tüntetve mindazok a munkák, amelyek az EFSz-ekben előfordulhatnak. Mindez munkánál fel van tüntetve, mily munkamennyiséget végezhet el egy átlag szorgalmas munkás nyolc óra alatt. Például fel van tüntetve, hogy közepes minőségű talajon lovakkal fél hektárt szánt fel, traktorral kettő és fél hektárt mélyszántásban végez el. Szóval minden munkánál meg van jelölve, mennyit lehet átlagban elvégezni nyolc óra alatt. Természetesen a különbség is fel van jegyezve, mert hiszen a lovak, kai végzett munka nem könnyű. Féi hektár felszántésa lovakkal nem egy munkanapnak számit, hanem a táblázat szerint egy agé&z és háromnegyed munkanap jár érte Ugyanígy fel vannak a táblázatban tüntetvé a többi munkálatok is. Az ótátrafüredi munkaértekezletről —«g-t*.;? ni w—»»»a— ,.»I II I I. évfolyam 5, szám. JÍiezö£azdasa$i szak- és szövetkezeti hetilap | Bratislava, u. Közös földmunkával a szocializmus győzelme felé Az Egységes Földműves Szövetkezetek éimunkásai kicseréltek tapasztalataikat Több mint száz szövetkezeti munkás kétnapos munkaértekezlete Otátrafüreden
