Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-03-15 / 1. szám
A közös munka előnye a tavaszi talajmunkáíatoknál ' ZbirkaSimon, a EFSz központi titkára Faivaink egy részében már megkezdődtek a tavaszi talajmunkálatok. Az egyesült földműves szövetkezeteink nagyobb része már jobb megszervezett munkaprogram szerin látott a talajmunkák magvalósításéhoz, iilelve hozzá fog látni a már eiőre kidolgozóit tervek alapján. Szükséges azonban, hogy földműveseik hasonló képen járjanak el olyan községben is, melyekben a EFSz még nem volt megalakítva. Miért fontos ez? Fontos e* azért mert kizárólag ilyen módon tehetséges a tavaszi talajmunkáiatckat megvalósítani gyorsabban, alaposabban és ami legfontosabb olcsóbban és kevesebb fáradsággal Ott ahol földműveseink ilyen módon járnak el ők már meggyőződtek arról, hogy így sok kai előnyösebb dolgozi, mint régi módszer szerint. Igen ám de a többi földműveseinknek is tudomásul kell venni, hogy a termelés fokozására a magasabb terméshozam elérése érdekében bevezetett új és tökéletesebb termelési formák elsősorban az ő javukat kívánják szolgálni. Ezért fogjuk ezévben a tavaszi talajmunkálatokat minden községben szervezetten végrehajtani. Ha valahol azonban még nem lehet teljes mértékben végrehajtani, szükséges, hogy földműveseink legalább részben hajtsák végre Hiszen tapasztalatokon tanultak az emberek Igaz, hogy ezeket a tapasztalatokat a mi földműveseink, nek meg kell szerezni. Lényeges — mint már említettem —, hogy a munkáltok jól meg legcenek szervezve, a gépek észszerű és tökéletes kihasználása, úgyszintén az idő kihasználása s ugyanúgy az anyag és a munkaerők kihasználása is. Kellő megfontolás után minden községben pénzügyi tervvel alátámasztott munkaterveí kel! kidolgozni. E terv eflogadására meg kell nyerni lehetőség szerint minden kis és középparasztot. Tervszerint kell végrehajtani a gépimunkákat is s emellett természetesen tökéletesen ki kell használni az állami gépállomások szolgálatát is. Lehetetlen halaszgatni a gépállomásokkal való tömeges szerződés megkötését, mert a gépállomások szintén tervek szerint dolgoznak és munkájukat ezek alapján előre kell beosztaniok. A tavaszi talajmunkálatok közös munkává! való meg\»lósítása mindjárt az elején nagy előnyöket biztosít földműveseinknek Felhozok néhány példát. Például a trágyahordásnál úgy kell a munkát megszervezni, hogy a fogatok, valamint a munkaerők minél célszerűbben legyenek kihasználva. Tegyük fel ha egy fogat hordja a trágyát melyet négy ember hány fel a kocsira, vagy vontatókocsira, másik négy meg ledobálja a trágyát és szétszórja. Ilyen formám nyolc ember egy fogattal többet tud elvégezni, mintha három vagy négy fogat dolgozna külön külön magányosan Természetesen így sokkal gyorsabban megy a -munka és a fogatok rövid idő alatt nagyobb teljesítményt érnek el. A régi munkamódszer mellett nem voltak célszerűen kihasználva a fogatok sem pedig a munkaerők. így pedig mind a kettő. A tavaszi munkálatok szervezett közösmunkával való végrehajtásakor azonban minden munkát kell ésszerűen és gazdaságosan végezni Ilyenformám elérjük, azt is, hogy a munkatempó lelassítása nélkül ki tudjuk küszöbölni a tehénfogatok használatát, minek következtében további ezreket takarítunk meg, mert hiszen a tehenek igavonástól való felszabadítása következtében lényegesen magasabb tejhozamot érhetünk el. Egyszersmindenkorra tudomásul kell vennünk, hogy tejjel való szántás igen drága Semmiféle benzin, melyet munkaközben a traktorok elfő. gyasztanak nem kerül annyiba, mint az a tej melyet a tehenek igavonásra való felhasználása következtében veszítünk el. A tavaszi talajmunkálatoknál szükséges, hogy ezek vezetésével minden községben meg legyen bízva egy emt^or A tervezetben bele van fogfalva, hogy egyik vagy másik földművesünk mennyi munkát végzett el, ugyanúgy fel van tüntetve, hogy az ő részére milyen munkát végeztek e! mások. Úgyszintén igen fontos, hogy az Egyesült földműves szövetség helyi bizottságai értekézletre jöjjenek össze, hogy megtárgyalják az ezzel kapcsolatos teendőket természetesen karöltve a Kommunista párt vezetőségével, valamint helyi Nemzeti bizottsággal és a Népfront többi tényezőivel. Mint mondottam minden esetben ki kell jelölni egy megbízható értelemes embert a tavaszi munkálatok vezetésére. Ez a megbízott törődne az elszámolással is, tehát olyan könyvelő féle szerepet töltene be, hogy földműveseink ettől a gondtól is meg legyenek szabadítva és minden igyekezetüket s idejüket a munkálatoknak szentelhessék. Az Egyesült földműves szövetség értekezletén pontosan meg kell határozni a munkateljesítmények után járó díjakat, emellett azonban a kézimunkáért járó díjazásnak lényegesebben magasabbnak kell lennie mint a fogatok díjazásának így komoly segítséget kapnak azok a kis földműveseink, akik nem rendelkeznek fogatokkal. Az egyesült földműves szövetség járási vezetőinek mindenben segíteniök kell a községeknek Jó tanácsadóknak -kell lenniök. Ez a munka amellett lelkiismeretes ellenőrzést kivan s ezért szükséges, hogy a munkálatok állásáról naponta tájékozva legyenek ugyancsak törődniük kell, hogy a szövetség helyi bizottságai alaposan ügyeljenek arra, hogy a vetési tervek be legyenek tartva különösképpen a falu gazdag parasztjainál. Ott ahol már a múlt őszén a fentiek szerint végezték el a talajmunkálatokat ma már láthatók a töké'efesebb gazdálkodási forma Az ötéves terv, valamint a gvőzedelm_ en előrehaladó szocializmus népi köztársasagunkban igen nagy és fontos feladatokat ró Szövetkezetünkre. Figyelembe kell vennünk azt, hogy Szövetkezetünk jelenleg felöleli az élelmezési és ellátási igazgatásnak majdnem öszszes ágait Szlovákiában. Technikai szervezettségünket és rátermettségünket az ipari munkásság ellátásánál igen kritikus szemmel figyelik nemcsak közéleti vezetőink, hanem a fogyasztók maguk is Természetes tehát, hogy fokozott lelkiismeretességgel és pontos, szorgalmas munkával igyekszünk feladatainkat nemcsak teljesíteni, hanem.állandó javítással tervünket túl is lépni. Igyekszünk a felvásárlásnál teljes mértékben érvényesíteni a szövetkezeti és szocialista elveket, vagy: nem a régi agrár módon a hasznot nézni, hanem elsősorban a termelők és a fogyasztók kielégítését a lehető legszélesebb alapokon. Természetes, hogy minden igyekezetünk meddő maradna, ha nem kapnánk mindenben segítő kezet öntudatos kis- és középparasztjainktól. Csak a dolgozó falusi rétegek hathatós segítsége tudja biztosítani egész dolgozó társadalmunk részére a kívánt, termékeket. Az ötéves terv a mezőgazdaságban azt a célt tűzte ki, hody a mezőgazdasági termelés 50%-át az állati termékek és 50%-át a növényi termékek tegyék ki. Ez azt jelenti, hogy az eddig alacsony hús, vaj, tej és tojás termelést erősen fel kell emelnünk. Miért van erre szükség? Hatalmas ipari telepek létesítésével és a már meglevők kibővitésével erősen megnövekszik az ipari munkásság száma. Az ipari munkásságra igen nagy feladatokat ró az ötéves terv és ezen feladatokat csak úgy képes teljesíteni, ha nagyobb mennyiségű fehérjét kap, tehát húst, vajat, tojást, tejet. Feltétlenül szükséges, hogy a munkás „étlapja“ gazdagabb legyen, ha azt akarjuk, hogy növelni akarja munkája termelékenységét! A nem gondolkodó földműves erre azt mondhatja, hody „mi közöm a munkás jólétéhez“? Nos ez nagyon ferde felfogás lenne! Azzal, hogy a munkás, aki kellőképen van táplálva, többet termel, azt érjük el, hogy több ipari termék kerül a piacra és a parasztság többet és jobbat tud vásárolni. A magasabb ipari termelés a parasztság részére több traktort és mezőgazdasági gépet jelent és ezzel saját munkája megkönnyítését, több és jobb textilt, cipőt, szerszámot stb. Világos tehát, hogy a parasztságnak igen nagy érdeke, hogy az ipari munkásság élelmezési fejadagja több és jobb legyen. Szövetkezetünk hivatott arra, hogy a parasztságnak segítségére legyen az ötkecsegtető eredményei is. Ha ezek szerint járunk el akkor a mi mezőgazdasági termelésünket hozzásegítjük ahhoz, hogy kiegyenlítődjék ipari termelésünkkel ami annyit fog jelenteni, hogy nagyobb terméshozamot érünk el, jobb minőséget kisebb kiadások mellett és rövidebb idő alatt s kevesebb fáradsággal Tehát több pénzhez jutunk és ez. zel a mi életszínovalunk jelentősen emelkedik. A tavaszi talajmunkálatok szervezése a mi kis és középparasztjaink első lépése a kistermeléstől a nagytermeléshez vezető úton. Ez egyben kulcsa is azoknak a nagyszerű lehetőségeknek melyek a mi kis és középparasztjaink előtt feltárják a boldogabb holnap biztos beteljesedését. Ha szervezetten hajtjuk végre a tavaszi talajmunkálatokat ezzel egyszer s mindenkorra megsemmisítjük a kulákok terveit, akik még mostan is azt akarják, hogy jobb élet a falun örökké csak is az övék legyen éves terv által előirányzott termelés valóraváltásánál, sőt növelésénél, a beszolgáltatás sima lebonyolításánál és ezzel az egész ország lakosságának életszínvonal emelésénél. Mindenekelőtt szeretnénk elmondani, hogyan is néz k; szövetkezetünk? Szlovákia területén 89 iárási Földműves Raktár Szövetkezet (Rol’nícke skladistné druzstvcú és körülbelül 600 fiók-raktár működik. Ezen szövetkezeti egységeket minden kerületben egy Kerületi üzem vezeti. Szlovákiában a 6 politikai kerület szerint 6 Kerületi üzemünk van, melyek munkáját egy központi igazgatóság irányítja Bratislayában. A falu lakosságával a járási Földműves Raktár Szövetkezetek útján kerülünk összekött-césbe és ezen járási szövetkezetek mindenben segítségére kivannak lenni a parasztságnak céljai elérése érdekében. Mit kívánunk mi a parasztságtól, illetve mit kíván a parasztságtól az egész ország lakossága? 1. Azt, hogy a földműves már az év elején biztosítja mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szerződésben vállalt beszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni. Tehát elsősorban a termelési feltételeket. Felétlenül szükséges betartani az egves növényi termékek vetési területét, valamint az állati termékek biztosítását, borjúk és malacok nevelésével. A növényi termelés biztosításának egyik előfeltétele a műtrágya használata. A műtrágya használata magasabb hozamot biztosít és így emeli a földműves bevételét. Éppen a mi járási Földműves Raktár Szövetkezeteinkben vásárolhatnak a gazdák műtrágyát. Meg kell itt említeni, mennyire fontos elismert vetőmagokat vetni és elismert veteményeset ültetni, a vetőmagokat csávázni és a kártevőket védőszerekkel pusztítani. 2. Hogy a dolgozók ellátása egész éven rendszeresen legyen biztosítva — feltétlenül szükséges, hogy a földművesek a beszolgáltatást (főleg az állati termékekben!) időterv szerint teljesítsék. 3. Nagyon kívánatos lenne, ha földműveseink nemcsak a vállalt mennyiséget teljesítenék, hanen kitűnő minőséget is szolgáltatnának be, főleg tej és tejtermékeknél. Továbbá, hogy a gyümölcsöt és zöldséget osztályozva szolgáltassák be! 4. Magának a földművesnek is érdeke, hogy a terv szerint szolgáltasson be, mert ezáltal bistositja magának a felesleg igen előnyös értékesítését a szabad niacon. A magyar földművesektől elvárjuk, hogy őszintén elénk tárják a Szövetkezettel kapcsolatos bajaikat és panaszaikat, mert nagyon szeretnénk a hibákat orvosolni. Levél a tavaszi vetésről Kedves Miska bácsi! Éppen a határba készültem, hogy megygőződjek kiszikkadt-e mér a talaj a tavaszi vetéshez, mikor Pista a póstás kikézbesítette a levelét. Bár sok a munkám, különösen azóta, hogy községünk beszerveszkedett az Egységes Földműves Szövetkezetbe. Fontosnak tartom, hogy kérdéseire azonnal válaszoljak, mert hisz nemcsak magát, de a többi gazdálkodókat is érdekli miként kell eljárni az idei tavaszi vetésnél. írja, hogy minden ember fia belekontárkodik a paraszt munkájába, hogy mindenkinek utóvégre saját dolga, miként végzi munkáját, hogy nem más baja, ha nem terem, hanem saját ügynek tekinti a hozam mennyiségét és minőségét Nem így Miska bácsi, ma mér közös ügye mindenkinek, hogy a termés mindenképpen kielégítő legyen, mert csak így tudunk minden dolgozónak nagyobb karaj kenyeret biztosítani. Azért az a sok és hasznos kormányrendelet, melyekben oly nehéz és mégis könnyű kiigazodni. Csak akarni kell! Vegyük csak sorba őket. A tavaszi szántást lehetőleg mellőzzük nagyon is kiszárítja a talajt Helyette csak az ősszel mélyen megszántott talajt csak simitóval, nehéz boronával, de inkább tárcsaekével (kultivétor) lazítjuk. Ilykép a téli csapadék elraktározódik a talajba és áldó hatása a nyár folyamán érvényesül. Emlékszik-e az 1947.es aszályos évre, mikor János szomszédjának kétszer akkora termése volt mint magának, csak azért, mert megfogadta tanácsomat a talajmegmunkálását illetőleg. A műtrágyázás körüli nehézségről is panaszkodik, hogy a Raktár-Szövetkezet nem volt hajlandó csak szuperfoszfátot kiadni, pedig hát készpénzzel fizet, ha drága is. Nitrogén- és káli trágyázásra is akarták rávenni, holott maga szerint elég egy fajta rs a műtrágyából. Ebben is téved Miska bá tyám. Mint minden élőlény, — legyen az gabonaféle, kapás, gyümölcs, szőlő vagy kerti vetemény — különféle tápanyagot igényel, de főleg a nitrogént, foszforsavat és a kálit. Márpedig a szuperfoszfátban csak foszforsav van. A Raktárszövetkezet eljárása tehát helyes volt. Ma nemüzleti érdekből, árusítanak, mint valaha, ma ez a rendkívül fontos terme, lési tényező a köz javát szolgálja, azért nem közömbös, hogy miként alkalmazzák Az errevonatkozó kormányrendeletek is ezt a célt szolgálják. Fogadja meg tehát a Raktárszövetkezet tanácsát Miska bátyám, trágyázza nitrogénnel, foszforsavval és kálival is és nem fog rosszul járni. Beszolgáltatási kötelezettségének is könnyebben eleget fog tenni Ami pedig a műtrágyák árát illeti, drágább magának. Nekem nem, mert tagja vagyok községünk Egységes Földműves Szövetkeze, tének és már az egész hatért" közösen műveljük. A műtrágyákat szövetkezeti alapon, közösen vásároljuk és fele áron kapjuk. Legfőbb ideje volna, hogy maguk is a haladó széliemnek megfelelően minél előbb beszerveszkedjenek az Egységes Földműves Szövetkezetbe. Bizonyára van tudomása arról is, így kor. mányunk nagyarányú hitelmozgalmat indított a műtrágyák és a tavaszi vetőmagvak beszerzésére Felvilágosítás végett forduljon a Helyi Nemzeti Bizottság vagy járásuk Raktárszövetkezetéhez Esetleges pénzbeli nehézségek tehát nem gátolhatnak senkit, hogy a termelés fokozásának érdekében ne kerüljön birtokába ezen nélkülözhetetlen termelési tényezőknek. Vetőmagról és ültetni valóról nem is szól Miska bátyám Már pedig a héten mikor ma. généi voltam figyelmeztettem, hogy az igen gyatra. Árpája, zabja besült és üszögös, burgonyája rákbeteg és elfajzott. Nem gondolja, hogy itt Is termi kell valamit, hogy csak a jó és egészséges vetőmagtól remélhetünk jó termést? Ajánlom, hogy nem csak maga Miska bátyám, hanem mindnyájan a faluban kezdjék meg a vetőmag kicserélését. Az ötéves terv előirányozza azt, hogy évente a vetőmag 20%-át ki kell cserélni, hogy a tervgazdálkodásunk ötödik esztendejében minden gazdaság a legjobb nemesített vetőmaggal rendelkezzék. Ugyanez vonatkozik a burgonya félékre is Érthetetlen, hogy miért üszögös még mindig a gabonája, mikor annyi kipróbált csávázószer áll rendelkezésünkre! Elvárom, hogy megszívleli tanácsomat és a csávázószert mindannyian a legközelebbi Raktárszövetkezetben szerzik be. Különben a vetésre vonatkozó rendeletek a legszigorúbban tiltják a csávázatlan vetőmag vetését. Sok mindent szeretnék még magával közölni Miska bátyám, főleg a növények védelméről és a különböző kártevők elleni harcról is volna megbeszélni valóm. Azt hiszem» lesz még rá alkalom. Addig is jó és bőtermést hozó tavaszi vetést kívánok. Családját és magát szívélyesen üdvözli öccse: Miklós. A földműves termékek felvásárlásának fontossága A Földműves Termékekkel Gazdái’ H !ó Szövetkezet (Druzstvo pre hospodáreme poínohospod .r kymi vyrotbkamjj 1949 évben alakult a megszir tetett különböző agrár-Kap!taiista szövetkezetek utódjaként. Természetesen bem jár ezen megszűnt agrár szövetkezet útján, hanem igyekszik az úi formákat megkövetelő szocialista szövetkezet új útján járni és főcélja a dolgozók élelmezésének biztosítása. lllffimtMUHimillll!ll!linWIIIIIM|MIIIIIH!lllllllllimillllllllimiimilinilllllllimilllllllllllllMIMI!HillllHMHmilHMi'mimilMllimitlllilllllimi llimnilllllllllllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIMIIII!llllllllll>l!IIIIIMMIIIIIIUIIIIIIIIIIHIIIII!lllllllllll!lllllllllllllllllllll!MIIIIIII!IIIIIUimillllinillllllKIHIIIIIIIHIIMIIIIIIIIIIIIIIllllll!lll!llllllllll';illlllH!IIMl!lllll>lllimUIIIIHHMIHn 91 him HUM itt Ilii« Hifii i Mgozii éMiimH Will! .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................mit. ...........................................................................................................................................||"|||rrmilllllllllllim'l;lllHllllilll1linim