Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-03-15 / 1. szám

A közös munka előnye a tavaszi talajmunkáíatoknál ' ZbirkaSimon, a EFSz központi titkára Faivaink egy részében már megkezdődtek a tavaszi talajmunkálatok. Az egyesült földműves szövetkezeteink nagyobb része már jobb megszervezett munkaprogram sze­rin látott a talajmunkák magvalósításéhoz, iilelve hozzá fog látni a már eiőre kidolgo­zóit tervek alapján. Szükséges azonban, hogy földműveseik hasonló képen járjanak el olyan községben is, melyekben a EFSz még nem volt megalakítva. Miért fontos ez? Fontos e* azért mert kizárólag ilyen módon tehetséges a tavaszi talajmunkáiatckat meg­valósítani gyorsabban, alaposabban és ami legfontosabb olcsóbban és kevesebb fárad­sággal Ott ahol földműveseink ilyen módon járnak el ők már meggyőződtek arról, hogy így sok kai előnyösebb dolgozi, mint régi módszer szerint. Igen ám de a többi földműveseink­nek is tudomásul kell venni, hogy a termelés fokozására a magasabb terméshozam elérése érdekében bevezetett új és tökéletesebb termelési formák elsősorban az ő javukat kí­vánják szolgálni. Ezért fogjuk ezévben a ta­vaszi talajmunkálatokat minden községben szervezetten végrehajtani. Ha valahol azon­ban még nem lehet teljes mértékben végre­hajtani, szükséges, hogy földműveseink leg­alább részben hajtsák végre Hiszen tapasz­talatokon tanultak az emberek Igaz, hogy ezeket a tapasztalatokat a mi földműveseink, nek meg kell szerezni. Lényeges — mint már említettem —, hogy a munkáltok jól meg legcenek szervezve, a gépek észszerű és tökéletes kihasználása, úgyszintén az idő kihasználása s ugyanúgy az anyag és a munkaerők kihasználása is. Kellő megfontolás után minden községben pénzügyi tervvel alátámasztott munkaterveí kel! kidolgozni. E terv eflogadására meg kell nyerni lehetőség szerint minden kis és kö­zépparasztot. Tervszerint kell végrehajtani a gépimunkákat is s emellett természetesen tö­kéletesen ki kell használni az állami gépállo­mások szolgálatát is. Lehetetlen halaszgatni a gépállomásokkal való tömeges szerződés megkötését, mert a gépállomások szintén tervek szerint dolgoznak és munkájukat ezek alapján előre kell beosztaniok. A tavaszi talajmunkálatok közös munkává! való meg\»lósítása mindjárt az elején nagy előnyöket biztosít földműveseinknek Felho­zok néhány példát. Például a trágyahordás­nál úgy kell a munkát megszervezni, hogy a fogatok, valamint a munkaerők minél célsze­rűbben legyenek kihasználva. Tegyük fel ha egy fogat hordja a trágyát melyet négy em­ber hány fel a kocsira, vagy vontatókocsira, másik négy meg ledobálja a trágyát és szét­szórja. Ilyen formám nyolc ember egy fogat­tal többet tud elvégezni, mintha három vagy négy fogat dolgozna külön külön magányo­san Természetesen így sokkal gyorsabban megy a -munka és a fogatok rövid idő alatt nagyobb teljesítményt érnek el. A régi munkamódszer mellett nem voltak célszerűen kihasználva a fogatok sem pedig a munkaerők. így pedig mind a kettő. A tavaszi munkálatok szerve­zett közösmunkával való végrehajtásakor azonban minden munkát kell ésszerűen és gazdaságosan végezni Ilyenformám elérjük, azt is, hogy a munka­tempó lelassítása nélkül ki tudjuk küszöböl­ni a tehénfogatok használatát, minek követ­keztében további ezreket takarítunk meg, mert hiszen a tehenek igavonástól való fel­szabadítása következtében lényegesen ma­gasabb tejhozamot érhetünk el. Egyszersmin­­denkorra tudomásul kell vennünk, hogy tej­jel való szántás igen drága Semmiféle ben­zin, melyet munkaközben a traktorok elfő. gyasztanak nem kerül annyiba, mint az a tej melyet a tehenek igavonásra való felhaszná­lása következtében veszítünk el. A tavaszi talajmunkálatoknál szükséges, hogy ezek vezetésével minden községben meg legyen bízva egy emt^or A tervezetben bele van fogfalva, hogy egyik vagy másik földművesünk mennyi munkát végzett el, ugyanúgy fel van tüntetve, hogy az ő részé­re milyen munkát végeztek e! mások. Úgy­szintén igen fontos, hogy az Egyesült föld­műves szövetség helyi bizottságai értekéz­­letre jöjjenek össze, hogy megtárgyalják az ezzel kapcsolatos teendőket természetesen karöltve a Kommunista párt vezetőségével, valamint helyi Nemzeti bizottsággal és a Népfront többi tényezőivel. Mint mondottam minden esetben ki kell jelölni egy megbízha­tó értelemes embert a tavaszi munkálatok vezetésére. Ez a megbízott törődne az elszá­molással is, tehát olyan könyvelő féle sze­repet töltene be, hogy földműveseink ettől a gondtól is meg legyenek szabadítva és minden igyekezetüket s idejüket a munkála­toknak szentelhessék. Az Egyesült földműves szövetség értekezletén pontosan meg kell határozni a munkateljesítmények után járó díjakat, emellett azonban a kézimunkáért járó díjazásnak lényegesebben magasabbnak kell lennie mint a fogatok díjazásának így komoly segítséget kapnak azok a kis föld­műveseink, akik nem rendelkeznek fogatok­kal. Az egyesült földműves szövetség járási vezetőinek mindenben segíteniök kell a köz­ségeknek Jó tanácsadóknak -kell lenniök. Ez a munka amellett lelkiismeretes ellenőrzést kivan s ezért szükséges, hogy a munkálatok állásáról naponta tájékozva legyenek ugyan­csak törődniük kell, hogy a szövetség helyi bizottságai alaposan ügyeljenek arra, hogy a vetési tervek be legyenek tartva különös­képpen a falu gazdag parasztjainál. Ott ahol már a múlt őszén a fentiek szerint végezték el a talajmunkálatokat ma már lát­hatók a töké'efesebb gazdálkodási forma Az ötéves terv, valamint a gvőzedel­­m_ en előrehaladó szocializmus népi köztársasagunkban igen nagy és fontos feladatokat ró Szövetkezetünkre. Figye­lembe kell vennünk azt, hogy Szövet­kezetünk jelenleg felöleli az élelmezési és ellátási igazgatásnak majdnem ösz­­szes ágait Szlovákiában. Technikai szer­vezettségünket és rátermettségünket az ipari munkásság ellátásánál igen kriti­kus szemmel figyelik nemcsak közéleti vezetőink, hanem a fogyasztók maguk is Természetes tehát, hogy fokozott lel­kiismeretességgel és pontos, szorgalmas munkával igyekszünk feladatainkat nemcsak teljesíteni, hanem.állandó javí­tással tervünket túl is lépni. Igyekszünk a felvásárlásnál teljes mértékben érvényesíteni a szövetkezeti és szocialista elveket, vagy: nem a ré­gi agrár módon a hasznot nézni, hanem elsősorban a termelők és a fogyasztók kielégítését a lehető legszélesebb alapo­kon. Természetes, hogy minden igyekeze­tünk meddő maradna, ha nem kapnánk mindenben segítő kezet öntudatos kis- és középparasztjainktól. Csak a dolgozó falusi rétegek hathatós segítsége tudja biztosítani egész dolgozó társadalmunk részére a kívánt, termékeket. Az ötéves terv a mezőgazdaságban azt a célt tűz­te ki, hody a mezőgazdasági termelés 50%-át az állati termékek és 50%-át a növényi termékek tegyék ki. Ez azt jelenti, hogy az eddig alacsony hús, vaj, tej és tojás termelést erősen fel kell emelnünk. Miért van erre szükség? Hatalmas ipari telepek létesítésével és a már meglevők kibővitésével erősen megnövekszik az ipari munkásság szá­ma. Az ipari munkásságra igen nagy feladatokat ró az ötéves terv és ezen feladatokat csak úgy képes teljesíteni, ha nagyobb mennyiségű fehérjét kap, tehát húst, vajat, tojást, tejet. Feltétle­nül szükséges, hogy a munkás „étlapja“ gazdagabb legyen, ha azt akarjuk, hogy növelni akarja munkája termelékeny­ségét! A nem gondolkodó földműves er­re azt mondhatja, hody „mi közöm a munkás jólétéhez“? Nos ez nagyon ferde felfogás lenne! Azzal, hogy a munkás, aki kellőképen van táplálva, többet termel, azt érjük el, hogy több ipari termék kerül a pi­acra és a parasztság többet és jobbat tud vásárolni. A magasabb ipari terme­lés a parasztság részére több traktort és mezőgazdasági gépet jelent és ezzel saját munkája megkönnyítését, több és jobb textilt, cipőt, szerszámot stb. Vi­lágos tehát, hogy a parasztságnak igen nagy érdeke, hogy az ipari munkásság élelmezési fejadagja több és jobb le­gyen. Szövetkezetünk hivatott arra, hogy a parasztságnak segítségére legyen az öt­kecsegtető eredményei is. Ha ezek szerint járunk el akkor a mi mezőgazdasági terme­­lésünket hozzásegítjük ahhoz, hogy kiegyen­lítődjék ipari termelésünkkel ami annyit fog jelenteni, hogy nagyobb terméshozamot érünk el, jobb minőséget kisebb kiadások mellett és rövidebb idő alatt s kevesebb fá­radsággal Tehát több pénzhez jutunk és ez. zel a mi életszínovalunk jelentősen emelke­dik. A tavaszi talajmunkálatok szervezése a mi kis és középparasztjaink első lépése a kis­termeléstől a nagytermeléshez vezető úton. Ez egyben kulcsa is azoknak a nagyszerű lehetőségeknek melyek a mi kis és közép­­parasztjaink előtt feltárják a boldogabb hol­nap biztos beteljesedését. Ha szervezetten hajtjuk végre a tavaszi talajmunkálatokat ez­zel egyszer s mindenkorra megsemmisítjük a kulákok terveit, akik még mostan is azt akar­ják, hogy jobb élet a falun örökké csak is az övék legyen éves terv által előirányzott termelés valóraváltásánál, sőt növelésénél, a be­szolgáltatás sima lebonyolításánál és ezzel az egész ország lakosságának élet­színvonal emelésénél. Mindenekelőtt szeretnénk elmondani, hogyan is néz k; szövetkezetünk? Szlo­vákia területén 89 iárási Földműves Raktár Szövetkezet (Rol’nícke skla­­distné druzstvcú és körülbelül 600 fiók-raktár működik. Ezen szövetkezeti egységeket minden kerületben egy Ke­rületi üzem vezeti. Szlovákiában a 6 politikai kerület szerint 6 Kerületi üze­münk van, melyek munkáját egy köz­ponti igazgatóság irányítja Bratislayá­­ban. A falu lakosságával a járási Föld­műves Raktár Szövetkezetek útján ke­rülünk összekött-césbe és ezen járási szövetkezetek mindenben segítségére kivannak lenni a parasztságnak céljai elérése érdekében. Mit kívánunk mi a parasztságtól, illetve mit kíván a pa­rasztságtól az egész ország lakossága? 1. Azt, hogy a földműves már az év elején biztosítja mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szerződésben vállalt beszolgáltatási kö­telezettségének eleget tudjon tenni. Te­hát elsősorban a termelési feltételeket. Felétlenül szükséges betartani az egves növényi termékek vetési területét, va­lamint az állati termékek biztosítását, borjúk és malacok nevelésével. A növényi termelés biztosításának egyik előfeltétele a műtrágya használa­ta. A műtrágya használata magasabb hozamot biztosít és így emeli a földmű­ves bevételét. Éppen a mi járási Föld­műves Raktár Szövetkezeteinkben vá­sárolhatnak a gazdák műtrágyát. Meg kell itt említeni, mennyire fon­tos elismert vetőmagokat vetni és elis­mert veteményeset ültetni, a vetőma­gokat csávázni és a kártevőket védősze­rekkel pusztítani. 2. Hogy a dolgozók ellátása egész éven rendszeresen legyen biztosítva — feltétlenül szükséges, hogy a földműve­sek a beszolgáltatást (főleg az állati ter­mékekben!) időterv szerint teljesítsék. 3. Nagyon kívánatos lenne, ha föld­műveseink nemcsak a vállalt mennyisé­get teljesítenék, hanen kitűnő minősé­get is szolgáltatnának be, főleg tej és tejtermékeknél. Továbbá, hogy a gyü­mölcsöt és zöldséget osztályozva szol­gáltassák be! 4. Magának a földművesnek is érde­ke, hogy a terv szerint szolgáltasson be, mert ezáltal bistositja magának a feles­leg igen előnyös értékesítését a szabad niacon. A magyar földművesektől elvárjuk, hogy őszintén elénk tárják a Szövetke­zettel kapcsolatos bajaikat és panaszai­kat, mert nagyon szeretnénk a hibákat orvosolni. Levél a tavaszi vetésről Kedves Miska bácsi! Éppen a határba ké­szültem, hogy megygőződjek kiszikkadt-e mér a talaj a tavaszi vetéshez, mikor Pista a póstás kikézbesítette a levelét. Bár sok a munkám, különösen azóta, hogy községünk beszerveszkedett az Egységes Földműves Szövetkezetbe. Fontosnak tartom, hogy kér­déseire azonnal válaszoljak, mert hisz nem­csak magát, de a többi gazdálkodókat is ér­dekli miként kell eljárni az idei tavaszi ve­tésnél. írja, hogy minden ember fia belekon­­tárkodik a paraszt munkájába, hogy minden­kinek utóvégre saját dolga, miként végzi munkáját, hogy nem más baja, ha nem terem, hanem saját ügynek tekinti a hozam mennyi­ségét és minőségét Nem így Miska bácsi, ma mér közös ügye mindenkinek, hogy a termés mindenképpen kielégítő legyen, mert csak így tudunk min­den dolgozónak nagyobb karaj kenyeret biz­tosítani. Azért az a sok és hasznos kormány­rendelet, melyekben oly nehéz és mégis könnyű kiigazodni. Csak akarni kell! Vegyük csak sorba őket. A tavaszi szántást lehetőleg mellőzzük na­gyon is kiszárítja a talajt Helyette csak az ősszel mélyen megszántott talajt csak simi­­tóval, nehéz boronával, de inkább tárcsa­ekével (kultivétor) lazítjuk. Ilykép a téli csa­padék elraktározódik a talajba és áldó ha­tása a nyár folyamán érvényesül. Emlékszik-e az 1947.es aszályos évre, mikor János szom­szédjának kétszer akkora termése volt mint magának, csak azért, mert megfogadta taná­csomat a talajmegmunkálását illetőleg. A műtrágyázás körüli nehézségről is pa­naszkodik, hogy a Raktár-Szövetkezet nem volt hajlandó csak szuperfoszfátot kiadni, pedig hát készpénzzel fizet, ha drága is. Nitrogén- és káli trágyázásra is akarták rá­venni, holott maga szerint elég egy fajta rs a műtrágyából. Ebben is téved Miska bá tyám. Mint minden élőlény, — legyen az ga­bonaféle, kapás, gyümölcs, szőlő vagy kerti vetemény — különféle tápanyagot igényel, de főleg a nitrogént, foszforsavat és a kálit. Márpedig a szuperfoszfátban csak foszforsav van. A Raktárszövetkezet eljárása tehát he­lyes volt. Ma nemüzleti érdekből, árusítanak, mint valaha, ma ez a rendkívül fontos terme, lési tényező a köz javát szolgálja, azért nem közömbös, hogy miként alkalmazzák Az er­­revonatkozó kormányrendeletek is ezt a célt szolgálják. Fogadja meg tehát a Raktárszö­vetkezet tanácsát Miska bátyám, trágyázza nitrogénnel, foszforsavval és kálival is és nem fog rosszul járni. Beszolgáltatási köte­lezettségének is könnyebben eleget fog tenni Ami pedig a műtrágyák árát illeti, drágább magának. Nekem nem, mert tagja vagyok községünk Egységes Földműves Szövetkeze, tének és már az egész hatért" közösen mű­veljük. A műtrágyákat szövetkezeti alapon, közösen vásároljuk és fele áron kapjuk. Leg­főbb ideje volna, hogy maguk is a haladó széliemnek megfelelően minél előbb beszer­­veszkedjenek az Egységes Földműves Szö­vetkezetbe. Bizonyára van tudomása arról is, így kor. mányunk nagyarányú hitelmozgalmat indított a műtrágyák és a tavaszi vetőmagvak be­szerzésére Felvilágosítás végett forduljon a Helyi Nemzeti Bizottság vagy járásuk Rak­társzövetkezetéhez Esetleges pénzbeli ne­hézségek tehát nem gátolhatnak senkit, hogy a termelés fokozásának érdekében ne kerül­jön birtokába ezen nélkülözhetetlen terme­lési tényezőknek. Vetőmagról és ültetni valóról nem is szól Miska bátyám Már pedig a héten mikor ma. généi voltam figyelmeztettem, hogy az igen gyatra. Árpája, zabja besült és üszögös, bur­gonyája rákbeteg és elfajzott. Nem gondol­ja, hogy itt Is termi kell valamit, hogy csak a jó és egészséges vetőmagtól remélhetünk jó termést? Ajánlom, hogy nem csak maga Miska bá­tyám, hanem mindnyájan a faluban kezdjék meg a vetőmag kicserélését. Az ötéves terv előirányozza azt, hogy évente a vető­mag 20%-át ki kell cserélni, hogy a tervgazdálkodásunk ötödik esztendejében minden gazdaság a legjobb nemesített vető­maggal rendelkezzék. Ugyanez vonatkozik a burgonya félékre is Érthetetlen, hogy miért üszögös még min­dig a gabonája, mikor annyi kipróbált csá­vázószer áll rendelkezésünkre! Elvárom, hogy megszívleli tanácsomat és a csávázószert mindannyian a legközelebbi Raktárszövetke­zetben szerzik be. Különben a vetésre vo­natkozó rendeletek a legszigorúbban tiltják a csávázatlan vetőmag vetését. Sok mindent szeretnék még magával kö­zölni Miska bátyám, főleg a növények védel­méről és a különböző kártevők elleni harcról is volna megbeszélni valóm. Azt hiszem» lesz még rá alkalom. Addig is jó és bőtermést hozó tavaszi vetést kívánok. Családját és magát szívélyesen üdvözli öccse: Miklós. A földműves termékek felvásárlásának fontossága A Földműves Termékekkel Gazdái’ H !ó Szövetkezet (Druzstvo pre hospodá­­reme poínohospod .r kymi vyrotbkamjj 1949 évben alakult a megszir tetett kü­lönböző agrár-Kap!taiista szövetkezetek utódjaként. Természetesen bem jár ezen megszűnt agrár szövetkezet útján, hanem igyekszik az úi formákat meg­követelő szocialista szövetkezet új útján járni és főcélja a dolgozók élelmezé­sének biztosítása. lllffimtMUHimillll!ll!linWIIIIIM|MIIIIIH!lllllllllimillllllllimiimilinilllllllimilllllllllllllMIMI!HillllHMHmilHMi'mimilMllimitlllilllllimi llimnilllllllllllllllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIMIIII!llllllllll>l!IIIIIMMIIIIIIUIIIIIIIIIIHIIIII!lllllllllll!lllllllllllllllllllll!MIIIIIII!IIIIIUimillllinillllllKIHIIIIIIIHIIMIIIIIIIIIIIIIIllllll!lll!llllllllll';illlllH!IIMl!lllll>lllimUIIIIHHMIHn 91 him HUM itt Ilii« Hifii i Mgozii éMiimH Will! .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................mit. ...........................................................................................................................................||"|||rrmilllllllllllim'l;lllHllllilll1linim

Next

/
Oldalképek
Tartalom